Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-21 / 68. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT XI. KONGRESSZUSA (Folytatás az l. oldalról) gássál találkozunk — főként ugyanazokban, a körökben —•, mely szerint a tőkés világ válságának további mélyülése elkerülhetetlenül jobboldali fordulathoz vezet, ami a nemzetközi enyhülési folyamatot is visszavetiIlyen veszély valóban fennáll s csak a demokratikus és szocialista erők együttes harca birkózhat meg vele. Márpedig a baloldali erők sikeres harca nemcsak elméleti, hanem nagyón is gyakorlati lehetőség- Ezt tanúsítja a progresszív erők küzdelmének általános fejlődése, a portugál fasizmus és gyarmatbirodalom bukása, a görög katonai junta letűnése, a béke- világmozgalom jelentős megerősödése és sok más tény. A nemzetközi osztályhare fejlődésének olyan szakaszában vagyunk, amikor a tőkés viliágban gátlástalanul folyó an- tikommunista propaganda ellenére. a munkásmozgalom különböző irányzatainak együttes akciói szélesednek és mind erőtel lesebbé válnak. , A testvéroártok nagy figyelmet fordítanak az antimonopolista összefogás feilesztés“re. a tőkés oligarchia hatalmának felszámolásáért és a valódi demokratikus nénbatalomért folyó.harcuk erősítésére, f A szociáldemokrata pártok és a szociáldemokrata szakszervezetek vezető köreiben növekszik az érdeklődés a szocialista országok kommunista pártiaival és szakszervezeteivel — ígv az MSZMP-vei és a mag var szak- szervezetekkel — való kapcsolatok iránt. Mi rokonszenvezünk azokkal, akik mernek dacolni az anti- kommunista nyomással és úgy tekintik a békés egymás mellett élést, hogy abban nemcsak a kormányoknak' és a diplomatáknak vannak tennivalóik, hanem a különböző irányzatú munkás- szervezetek képviselőinek is. Érdekeltek vagyunk az együttműködésben, hiszen ez része azoknak az erőfeszítéseknek, melyeknek célja, hogy az enyhülés folyamata visszafordíthatatlanná váljék. Az MSZMP és hazánk különbő- • ző társadalmi szervezetei nemcsak készségeden fogadják a kapcsolatok fejlesztése iránti szociáldemokrata érdeklődést, hanem maguk is kezdeményezik ezeket, s a jövőben is készek további erőfeszítésekre. Nemes Dezső ezután arról a helyzetről beszélt, amit a kínai párt maoista vezetésének szaka- dár tevékenysége idézett elő. — Ami a kínai helyzetet illeti — mondotta —, itt csupán arra utalok, hogy az imperialista hatalmak távolról sem mondtak le arról, hogy ismét kiterjesszék uralmukat erre a nagy országra. A kínai nép győzelmes forradalmi harcával negyedszázaddal ezelőtt csapást mért az imperializmusra és az 1950-es években jelentősen hozzájárult az anti- imperialista küzdelem általános fellendüléséhez. Ekkor még a kínai vezetés az SZKP-val és a Szovjetunióval való barátságot hirdette. Az 1950-es évek végén azonban Mao Cetung kultusza jegyében felülkerekedett a kispolgári nacionalizmus. Ez rányomta bélyegét a jelenlegi kínai vezetés egész politikájára, s ennek talaján alakult ki a maoista nagyhatalmi sovinizmus. Mi rejlik emögött? — teszik fel a kérdést gyakran. Kína el akarja kerülni a fegyveres ösz- szecsapást az imperialista hatalmakkal, ami rendjén is lenne, de a pekingi vezetés pálfordulá- sa óta ezt nem a Szovjetunióval való szövetség további erősítésé- I vei akarja elérni, hanem szov- ! jetellenes politikára térve j az imperialisták táborában egy szovjet—kínai háború lehe- I tőségének a reményét keltette fel és táplálta. E remény, az Imperialisták bánatára, irreálisnak j bizonyult, s úgy vélem, az is marad. Viszont élő valóság a maoizmus szov jetellenes propagandahadjárata és szakadár tevékenysége. S amíg ez a. helyzet, addig Kína nem töltheti be a nemzetközi kommunista mozgalomban az imperializmus ellen küzdő erők javára azt a szerepet, amit be kellene töltenieHa a kínai vezetés feladja a saovjetelienességet és a szatea- dár tevékenységet, ha visszatér az összefogás és az együttműködés útjára, amit a kínai nép elesni érdeke is követéi — s amire előbb-utóbb sor kerül —, akkor új szakasz fog nyílni Kína fejlődésében és gyorsulni fog az imperializmus térvesztésének folyamata is. Ma azonban a maoista vezetés a szovjet—amerikai háború elkerülhetetlenségét hirdeti, ebben bizakodik, s ettől várja hegemén törekvéseinek érvényesülését. Ugyanezen célból egy új európai háborúban is remésny- ikedik, esztelen propagandát folytat az európai béke intézményes biztosítása ellen. Mint a szovjetellenesség általában, a maoizmus szovjetellenessége is egyet jelent a nemzetközi béke- mozgalom elleni aknamunkával és a béke híveinek él kell utasítaniuk az európai népeknek és a világ biztonságának ezt a hátbatámadását is. Szeretném külön IdemelnJ, hogy az MSZMP és a hazai tán. sadalmá szervezetek nemzetközi tevékenységében rendkívül intenzív a vietnami nép melletti nemzetközi szolidaritásban való szenvedélyes részvétel, az izraeli agresszorok ellen küzdő arab népek határozott támogatása, a chilei junta vérengzése és terrorrendszere elleni nemzetközi tiltakozó mozgalomban való erőteljes közreműködés, s mindazok segítése, akik a világ különböző térségeiben küzdenek népük szabadságáért. Az MSZMP nemzetközi munkájában növekvő helyet foglal el a fejlődő országokban működő antiimperialista, nemzeti demokratikus pártokkal és mozgalmakkal való kapcsolat. Bár ezeknek az országoknak nem mindegyikében progresszív jellegű a kormányzat, a nemzeti függetlenség védelme és megerősítése megköveteli, hogv_ a dolgozó nép s így az erősödő munkásosztály a nemzeti demokratikus fejlődés hatékony tényezőiévé, a hatalom részesévé váljék. Természetesen a he- ívi 'burz^oázis. mindenekelőtt az imperialistáktól függő komprádor burzsoázia, a földesurak. valamint az imperialista hatalmak gátolják, hogy a dolgozó nép. az erősödő munkásosztály a nemzeti demokratikus fejlődés hatékony tényezőjévé, a hatalom részesévé váljék. Csakhogy e haladó erők hatékony részvétele az országuk függetlenségét és társadalmi haladását célzó erőfeszítésekben obiektív követelmény. Mind gyakoribb tehát, hogy a nemzeti demokratikus pártok és kormányzatok törekvéseiben és céljaiban jellemzővé válik a szocialista orientáció, ama magával hozza a növekvő érdeklődést a szocialista országok fejlődésének. valamint, pártjaink és j társadalmi szervezeteink tevékenységének tapasztalatai iránt. Ez fejeződik ki abban is. hogy az MSZMP kapcsolata eme országok nemzeti demokratikus pártjaival szintén szélesedik és rendszeresebbé válik. Nemzetközi feladataink a következő években tovább növekszenek. Folytatódik a két világ- rendszer történelmi versenye és harca, amely érinti az egész emberiség és minden nép sorsát. Döntő jelentőségű a küzdelem a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséért és a kölcsönösen előnyös gazdasági és kulturális együttműködés fejlesztéséért, az enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná tételéért, valamint kedvezőbb nemzetközi feltételek teremtéséért minden nép szabadsága, nemzeti függetlensége és társadalmi haladása számára. Ebben a küzdelemben halad előre — új győzelmeket érlelve és új győzelmeket aratva — a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet történelmi folyamata. Ennek útja a békéért és a szocializmusért küzdő erők összefogásának és együttes harcának továbbfejlesztése. A testvérpártok túlnyomó többségét ez vezérli, amikor a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése mellett napirendre tűzik újabb regionális tanácskozások, majd általános nemzetközi értekezletek megrendezését. A forradalmi pártok számára nélkülözhetetlen a világ különböző térségei- i ben, az egyes földrészeken és | földünk egészén végbement és "folyamatban levő változások együttes elemzése és a szükséges következtetések közös megvitatása. Pártunk határozott' állásfoglalása, hogy az internacionalista összefogásnak elengedhetetlen követelménye a tapasztalatok1 rendszeres kicserélése és időn- I kénti együttes értékelése, a közös kérdések együttes elvtársi ] vit^i, az összehangolt és közös cselekvést biztosító egységes állásfoglalás kialakítása sok fontos kérdésben. Nincs más út az összefogás és a közös küzdelem fejlesztésére, az elkülönülési tendenciák es a szakadár törekvések visszaszorítására. Európában most földrészünk kommunista és munkáspártjainak regionális értekezlete van napirenden, mely az európai •munkásság összefogásának és n összes haladó erőkkel való szövetkezésének fejlesztését, s egyben az általános antiimperialista küzdelem erősítését lesz hivatva szolgálni. Ennek előkészítése folytatódik, s pártunk megtisztelő feladatot teljesítve, más testvérpártokkal együtt kiveszi a részét ebből a munkából. Az MSZMP ott lesz a kommunista és munkáspártok újabb világértekezletén is, amelynek megrendezéséhez érlelődnek a feltételek. Az MSZMP a Szovjetunió Kommunista Pártjával szoros testvéri együttműködésnek, a kommunista világmozgalom marxista—leninista egységének, az összes antiimperialista és békeszerető erők hatékony együttműködésének szilárd híve és az is marad — mondotta befejezésül Nemes Dezső. Pullai Árpád: ' % A pártban olyan erkölcsi normák árványesülnek, amelyek szigorúbbak a társadalmi átlagnál Bullái Árpád, a Központi Bizottság titkára a beszámolóval egyetértve, megállapította: a két kongresszus között erősödött a párt vezető szerepe. Felszólalását így folytatta: — A kongresszusra készülve, a párton balül és a közvéleményben élénk, alkotó és sok tanulsággal járó eszmecsere, vita zajlott le. Legfőbb mondanivalója volt áz á kívánság, hogy a párt folytassa eddigi po_ litikáját, s végrehajtásában, legyen* még következetesebb. Ez a népi méretű kívánság egyben elismerése és nagyrabecsülése pártunk törekvéseinek; kifejezése annak is, hogy állampolgáraink nagy többsége saját munkája szülöttének érzi a haza és a dolgozó nép javára kivívott eredményeket. A párttagság állásfoglalása és a közvélemény alapján a Központi Bizottság nagy tömegek egyetértését és támogatását élvezi, amikor a tisztelt kongresz- szusnak azt javasolja, hogy a párt haladjon tovább a kipróbált, sikeres úton, folytassa tovább politikáját. E politika két alappillérein nyugszik: egyfelől a szocializmus olyan általános törvényszerűségein, mint a munkásosztály, a párt vezető szerepe, a proletárdiktatúra, a munkás-paraszt szövetség, a szocialista tervgazdálkodás és az internacionalizmus; másfelől azon, hogy a párt idejében foglalkozik a döntésre érett társadalmi kérdésekkel, szorgalmazza, ösztönzi a haladást, politikája képes a szüntelen /n eg ájulásra. A politikában tanúsított következetesség nem jelent változatlanságot, az elviség merevségét, mert ez a politikát sémákba zárná és eltorzítaná. Társadalmi fejlődésünk szempontjából a marxizmus—leni- nizmus alkotó alkalmazásának mindig is nagy volt a jelentősége. Az építőmunka során időről időre új jelenségek és ellentmondások is keletkeznek. A pártnak kötelessége, hogy gondosan tanulmányozza az új feladatokat és az ellentmondásokat, s megoldásukra, illetve leküzdésükre a helyes politikai irányvonal alapján helyes válaszokat dolgozzon ki. A párt ezt tette a két kongresszus között is. A Központi Bizottság kiemelkedő jelentőséV gű 1972. novemberi ülése új lendületet adott a X. kongresszus határozatainak megvalósításához azokon a területeken, ahol a végrehajtás akadozott, helyesbítette az irányt, ahol az nem volt megfelelő. A X. kongresszus határozatait teljesítettük — mondotta ezután. Mégis — az irányelvek vitája alapján — jogos igénynek tekintjük és bírálatnak is értjük, hogy a végrehajtásban következetesebbnek kell lennünk, mert ez munkánknak hosszabb ideje ismert gyengéje. Előfordul ugyanannak a határozatnak többféle értelmezése, ez zavarja az egységes fellépést, bizonytalanságot szül. A vezetők, a testületek egy része nem teljes szívvel és erővel dolgozik, könnyen tudomásul veszi az elmaradást. Egyesek politikai vezetőhöz méltatlanul sodródnak az eseményekkel, nem követelik meg a fegyelmet. Vannak, akik nem szeretik a problémák szóvá tevését, mert meg kell őket oldani, ez pedig töprengést, munkát, harcot kíván. Inkább tompítják, agyonmagyarázzák a problémákat Esetenként nem keltő időben döntünk. Sok még a határozat is, emiatt nehéz áttekinteni és a végrehajtás folyamatába szervesen beilleszteni őket. Talán túl sok energiát fektetünk az elemzésekbe — bár ez könnyebben megbocsátható, mint a felszínesség vétke, de nem fordítunk ekkora energiát a feladatok megvalósításához szükséges feltételek megteremtésére. Az ellenőrzés nem elég rendszeres, és inkább tényeket állapít még, mintsem gyakorlatiasan segít. A mulasztókat a kelleténél ritkábban vonják felelősségre. A párt-, az állami, a társadalmi szervek munkájában még sok az átfedés. , Az okok országosan és helyileg is többfélék lehetnek. Türelmesen meg kell őket keresni a végrehajtás minden láncszemében. A felsoroltakban is érzékelhetjük, hogy leküzdésük mennyire összetett feladat, mennyire egységes megítélést és cselekvést követel. A párt életében tovább kell szilárdítani és fejleszteni a demokratikus centralizmust — hangoztatta a továbbiakban. Ez a társadalom minden szervezetére kedvező hatással lesz. Az utóbbi négy és fél esztendőben pártunkban erősödött a demokratikus centralizmus. A pártszervezetekben fokozódott a kommunisták részvétele a politikai döntésekben, és ezzel a megvalósításukért folyó harcban is. A párttestületekben elvtársi, vitatkozó légkörben döntenek; a határozatok demokratikusak, mert a többség véleményére épülnek. A demokratikus centralizmus a párt életében és munkájában egyaránt biztosítja az alkotó, szabad vita lehetőségét — benne a tévedés lehetőségét is —, és a fegyelmezett végrehajtás feltételeit. Kifejezi, hogy vita nélkül nincs helyes következtetés és döntés: kommunista fegyelem nélkül viszont a legiobb elhatározásból sem születik tett. Erről azért kell szólni, mert egyesek a demokratizmust elválasztják a centralizmustól; aktívak a vitában, felszólalásaik szenvedélyesek, de amikor a cselekvésen a sor, sehol sem látni őket, árnyékba húzódnak. (Folytatás a 3. oldalon)
