Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-21 / 68. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT XL KONGRESSZUSA

\ (Folytatás a 2. oldalról)

A pártmunkában különösen veszélyes, Jia valaki a párt politikáját látszatra elfogadja, de különvéleményét fenntartva, másképpen cselekszik; ha úgy tesz, j mintha elfogadná a kollektív t vezetést, a testületet azonban fa- i nácsadó szervnek tartja, el- j árasztja mindenféle apróbb j ügyekkel, és fontos kérdésekben nélküle dönt. A párt normáinak mindezekben még nagyobb súly- I.yal érvényt kell szereznünk. Amikor a pártban a demokratikus centralizmust erősítjük, az egész társadalom számára ösztönzést és bátorítást adunk a szocialista demokrácia további kibontakoztatására. •

A végrehajtásban alapvető szerepe van a politika, a határozatok egységes értelmezésének, az egységnek. Ha egy határozat körül az értelmezésben zavar támad, ez többnyire meg nem értésből, vagy jó szándékú tévedésből adódik. Találkozunk azonban kimondott vagy ki nem mondott szembenállással, egyet nem értéssel, önkényes értelmezéssel is. Emögött esetenként a közöstől eltérő érdek húzódik meg. Bármelyik esetről legyen is szó, elsősorban pártszerű, elvi álláspont és türelem szükséges. Még akkor is, ha a vitapartnerek a nézeteik bírálóira a hozzá nem értés címkéjét próbálják ragasztani vagy más efféle jelzőkkel vagdalkoznak. Ez nem csekélység, különösen, ha nem is igaz. Határozatok értelmezése és végrehajtása a párttagsággal járó kötelezettség, nem magánügy.

A Központi Bizottság beszámolójában Kádár elvtárs mondotta: „A pártban megengedhetetlen az egyes határozatok, állásfoglalások önkényes, szubjektív értelmezése, ami nemegyszer még felelős beosztású tisztségviselők részéről is előfordult.”

A vezetők feladatairól szólva Pullai Árpád kiemelte: olyan Vezetői szemléletre, magatartásra van szükség, amelyre a megfontolt, határozott intézkedés, az energikus szervezés, a fegyelmezettség, a tartalékok mozgósítása a jellemző. Olyan vezetők kellenek, akik emberek ezreit képesek harcba vinni újabb és nagyobb feladatok megoldására.

Minden vezetővel szemben követelmény, hogy a politikát saját területén képviselje, alkalmazza és ipegvalósítsa, hogy nagyfokú önállóság és bátor kezdeményezőkészség jellemezze a politika helyi végrehajtásában.

Tudjuk, hogy a vezetők többségének nagy érdeme van a X. kongresszus óta elért sikerekben; sokat és lelkiismeretesen dolgoznak. Ezzel haladásunk megtervezésekor is számolunk. Azt is tudjuk azonban, hogy erre a színvonalra még nem küzdötte fel magát minden vezető, s ezért a gyengébben dolgozókat is efelé kell segíteni.

A gondos kádermunkát, a vezetők felkészítését, szocialista szellemű nevelését minden párt- szervezetben még jobban a munka középpontjába kell állítani. A vezetők kiválasztása és nevelése folyamatos és nagy felelősséget követelő munka. A káderek nevelésének legfontosabb módszere az emberekkel való egyéni' és rendszeres foglalkozás. Az egyéni foglalkozással segítsük tervszerűen, fejlesszük tudatosan az emberekben a jót ■és szorítsuk vissza a rosszat. Ez a kommunista nevelés lényege, meghatározó vonása.

A vezetés iránti politikai bizalom gyarapítása megköveteli, hogy a vezetők mentesek legyenek a párt által elítélt, a szocializmustól idegen jelenségektől.

Mostanában arról is beszélnek, hogy több menedzser típusú, vállalkozó szellemű vezető kellene. Energikusság, észszerűségre törekvés, operatív irányítás dolgában senkitől sem szégyen tanulni, A menedzserrel szemben azonban a mi gazdasági vezetőinkben legyen — van is — egy alapvető különbség: a szocialista vezető a termelés mennyisége, minősége és hatékonysága mellett törődik a javak létrehozójával, az emberrel, a termelő közösséggel, épít munkatársainak véleményére, demokratikus módon vezet. A menedzser tűzön-vízen keresztül a szűk tőkés vállalkozói érdeket képviseli. A mi vezetőink előtt az egész társadalom érdeke áll.

A továbbiakban felhívta a figyelmet: tovább kell javítani a párt-, az állami, a társadalmi szervek együttműködését. Különösen fel kell figyelni arra a jogos bírálatra, hogy egyes párthatározatokból késéssel lesznek állami intézkedések, bizonyos esetekben sok körülöttük a huzavona. A vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítése népgazdasági fontosságú feladat Erről szóló határozatát 1971 decemberében fogadta el a Központi Bizottság. Beszédes példa, hogy a Nehézipari Minisztériumnak, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak másfél esztendő kellett ahhoz, hogy csupán utasításaikat, irányelveiket megjelentessék.

A Központi Bizottság titkára szólt arról, hogy a pártellenőrzés formái, módszerei a két kongresszus között fejlődtek, s nagy része van abban, hogy politikánk törés nélkül megvalósul. A továbbiakban úgy kell javítani az ellenőrző munkát, hogy még jobban a határozatok politikai lényegének érvényesítésére irányuljon, a személyi felelősség erősítését eredményezze. Ha a tények megkövetelik, személyükre, funkciójukra való tekintet nélkül vonják felelősségre a hanyagokat, a kötelességmulasztókat, és teremtsék meg a feltételeit a helyzet megjavításának.

Pullai Árpád ezután hangsúlyozta, hogy a párt társadalmi összetétele egészségesen alakul. Ez marxista—leninista, pártépítő elveink gyakorlati alkalmazásának nagy eredménye.

A párt lépést akar tartani a

társadalmi fejlődéssel, a növekvő feladatokkal, ezért magasabb mércét állít tagjai elé. A Szervezeti Szabályzat módosításának is ez a célja.

A követelmények szempontjából a jogok és a kötelességek alapvetőek. Első helyen áll a párt eszméjének, politikájának ismerete, tudatos vállalása és terjesztése, védelme és megvalósítása. Ehhez rendszeres politikai önművelés, tanulás, tájékozódás szükséges. A tudás állandó gyarapításának a párttag belső igényévé kell válnia. Azt, hogy a tanulásban melyik párttagtól mit és milyen fokon követeljünk, nem lehet egy kaptafára húzni, ez függ körülményeitől, munkaterületétől, beosztásától- A munkát és a tanulást, ha olykor nehéz is, ösz- sze kelj egyeztetni. Ne feledjük el azt a lenini gondolatot, ami a csepeli gyári pártbizottság tanácstermét ékesíti: „Aki ma ; nem tud tanulni a munká- ; tói, holnap nem tud dolgozni a tudatlanságtól”.

„A pártban olyan erkölcsi normák évényesülnek, amelyek szigorúbbak a társadalmi átlagnál. A Központi Ellenőrző Bizottság jelentésében — amely- lyel teljes lúértékben egyetértek — hangsúlyozza, hogy a párttagok ezernyi módon és szállal kötődnek a társadalom- j hoz, és így a párt soraiba is \ beszűrődnek téves nézetek, rossz szokások. Ezzel kapcsolatban az a feladatunk, hogy az eszmei-politikai munka javítá- sával védetté tegyük a pártot, óviuk meg tagjait azoktól a ká- ! ros nézetektől és hibáktól ] amelyekkel szemben harcolniuk kell. Enélkül a párt nem tud I kellő erkölcsi hitellel és közéleti súllyal fellépni a hibák ellen.

A párttaggal szemben követelmény, hogy internacionalista legyen, aktív, híve, építője a

magyar—szovjet barátságnak, harcoljon a szocialista közösség országainak egységéért és tanúsítson szolidaritást a nemzetközi munkásosztállyal. Az ideológiai harc növekvő jelentősége megköveteli párttagjainktól, hogy határozottan szánjanak szembe az ellenséges és téves nézetekkel, intemapiona- lista álláspontot valljanák és hirdessenek.

Érvényesülnek- e ezek a követelmények pártunkban? Felelősséggel válaszolhatjuk: igen, érvényesülnek. A párt annak köszönheti eredményeit, hogy tagjainak nagy többsége tiszteletre méltóan, legjobb tudása szerint, önzetlenül és eredményesen teljesíti kötelességeit, a párt normái szerint él és dolgozik.

Pártunk soraiban, ha nem is jelentékeny számban, vannak olyanok, akiknek a munkája vagy magatartása nem üti meg

a mértéket Ezeknek a párttagoknak meg kell adnunk a pártszerű és emberséges módot, hogy elhagyhassák sorainkat. Ez a pártnak is, az egyénnek is érdeke- A Szervezeti Szabályzat lehetővé teszi a pártból való kilépést és a törlést. Egyértelművé kell tenni mind a párton belül, mind a közvéleményben, hogy a pártból való kilépés vagy törlés természetes része a párt é'eté- nek. önkéntes kilépés vagy törlés esétén törekedni kell rá, hogy a volt párttagokkal ne szakadjon meg a kapcsolat, és gondoskodni kell róla, hogy se beosztásukban, se anyagi szempontból ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe.

A Központi Bizottság beszámolójában azt ajánlja a kongresszusnak, határozza el a párttagsági könyvek cseréjét. Nem párttisztításról, nem tagfelülvizsgálatról van szó. Minden egyes párttagra kiterjedő,

őszinte beszélgetésnek, elvtársi véleménycserének szánjuk

munkánkról, a kötelességek és a jogok teljesítéséről. Ennek révén el kell érni, hogy a párttagok kapcsolata még bensőségesebbé váljék a párttal, felkészültebben és cselekvőbben vegyenek részt politikánk megvalósításában. Ezért „ a tag- könyvcsere minden pártszervezettől nagy gondosságot, felelősséget igényel.

Pullai Árpád felszólalásának befejező gondolataként hangsúlyozta:

— Munkánkat azért kell állandóan javítanunk és megújítanunk, hogy megfelelhessünk történelmi hivatásunknak: eredményesen irányítsuk a fejlett szocialista társadalom építését, népünk érdekében és javára. A párt elqre, új feladataira tekint, ezért szorgalmazzuk életének és tevékenységének továbbfejlesztését

■f

Or. Marithy László:

A KISZ kószán áll, hogy kivegye részit a párt áj programjának ás határozatának

megvalósításából

— Pártunk kezdeményezésére ' széles körű társadalmi összefogás bontakozott ki, hogy a felnövekvő korosztályok felesleges kitérők nélkül, a legjobb körülmények között készüljenek fel hivatásukra és korszerűen képzett, teljes értékű emberekké vál- , janak — kezdte beszédét dr. Ma- róthy László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára. — Ezt tudják és érzik társadalmunk fiatal tagjai, az ifjúmunkások, a mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozók, a középiskolákban vagy felsőoktatási intézményekben tanulók és az értelmiségi fiatalok.

A továbbiakban a párt ifjúságpolitikájával foglalkozott. Emlékeztetett rá, az ifjúságpolitikai határozat nem tartozik a gyorsan és látványosan végrehajtható határozatok közé, minthogy az egész társadalom szemléletének átalakítását tűzte ki célul. Még tart és hosszú lesz az átalakulás folyamata, de már most is jól láthatóak, érzékelhetőek eredményei.

— Az első, amit ezek közül megemlítek, hogy az ifjúság megítélésében egészséges fejlődést tapasztalunk, a reális szemlélet társadalmi méretű elterjedését — folytatta. — Ma már nincs terük azoknak, akik valamiféle önmagában kezelt problémaként méricskélik az ifjúságot. Társadalmunkban kizárólag a marxi—lenini osztályszemléletű elemzés lehet a minősítés alapja. Csak az adhat hiteles képet a fiatalokról, ahogy élnek,

tanulnak, dolgoznak és kötelességeiket teljesítik.

A továbbiakban a jogok és a, kötelességek egységét megteremtő Ifjúsági Törvényről, valamint az ifjúsági parlamentek sikeréről szólt, majd részletesen beszélt azokról' a kedvezményekről, amelyek enyhítik az otthon- teremtés gondjait. Azt például, hogy minden tíz tanácsi és tanácsi értékesítésű lakásból négyet fiatal házasok kapnak. Űj a kétkezi dolgozók gyermekeinek továbbtanulását megkönnyítő középiskolai ösztöndíj megalapítása; a sorkatonák illetményének növelése és a leszerelési segély bevezetése, az esti és a levelező tagozatos hallgatók kedvezményeinek kiterjesztése stb.

A X. kongresszus 18 évre szállította le a párttagság alsó korhatárát és ezzel szélesebbre tárta a kapukat az ifjúság arra érdemes és felkészült legjobbjai előtt. A X. kongresszus óta felvett párttagok 44 százaléka ?6 éven aluli fiatal. Az alapszervezeti vezetőségektől a megyei pártbizottságokig alaposan megnőtt a különböző tisztségekre

(Folytatás o 4. oldalon)

Frans van den Branden, a Belga Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag ja, Aczel György. aa MSZMP PB tagja és a Francia Kommunista Párt küldöttei a kongresszus szünetében