Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-21 / 68. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT XL KONGRESSZUSA \ (Folytatás a 2. oldalról) A pártmunkában különösen ve­szélyes, Jia valaki a párt politi­káját látszatra elfogadja, de kü­lönvéleményét fenntartva, más­képpen cselekszik; ha úgy tesz, j mintha elfogadná a kollektív t vezetést, a testületet azonban fa- i nácsadó szervnek tartja, el- j árasztja mindenféle apróbb j ügyekkel, és fontos kérdésekben nélküle dönt. A párt normáinak mindezekben még nagyobb súly- I.yal érvényt kell szereznünk. Amikor a pártban a demokra­tikus centralizmust erősítjük, az egész társadalom számára ösz­tönzést és bátorítást adunk a szocialista demokrácia további kibontakoztatására. • A végrehajtásban alapvető szerepe van a politika, a hatá­rozatok egységes értelmezésének, az egységnek. Ha egy határozat körül az értelmezésben zavar támad, ez többnyire meg nem értésből, vagy jó szándékú té­vedésből adódik. Találkozunk azonban kimondott vagy ki nem mondott szembenállással, egyet nem értéssel, önkényes értelme­zéssel is. Emögött esetenként a közöstől eltérő érdek húzódik meg. Bármelyik esetről legyen is szó, elsősorban pártszerű, el­vi álláspont és türelem szüksé­ges. Még akkor is, ha a vitapart­nerek a nézeteik bírálóira a hozzá nem értés címkéjét pró­bálják ragasztani vagy más ef­féle jelzőkkel vagdalkoznak. Ez nem csekélység, különösen, ha nem is igaz. Határozatok értel­mezése és végrehajtása a párt­tagsággal járó kötelezettség, nem magánügy. A Központi Bizottság beszá­molójában Kádár elvtárs mon­dotta: „A pártban megengedhe­tetlen az egyes határozatok, ál­lásfoglalások önkényes, szubjek­tív értelmezése, ami nemegyszer még felelős beosztású tisztségvi­selők részéről is előfordult.” A vezetők feladatairól szólva Pullai Árpád kiemelte: olyan Vezetői szemléletre, magatartás­ra van szükség, amelyre a meg­fontolt, határozott intézkedés, az energikus szervezés, a fegyel­mezettség, a tartalékok mozgósí­tása a jellemző. Olyan vezetők kellenek, akik emberek ezreit képesek harcba vinni újabb és nagyobb feladatok megoldására. Minden vezetővel szemben kö­vetelmény, hogy a politikát sa­ját területén képviselje, alkal­mazza és ipegvalósítsa, hogy nagyfokú önállóság és bátor kez­deményezőkészség jellemezze a politika helyi végrehajtásában. Tudjuk, hogy a vezetők több­ségének nagy érdeme van a X. kongresszus óta elért sikerek­ben; sokat és lelkiismeretesen dolgoznak. Ezzel haladásunk megtervezésekor is számolunk. Azt is tudjuk azonban, hogy er­re a színvonalra még nem küz­dötte fel magát minden vezető, s ezért a gyengébben dolgozókat is efelé kell segíteni. A gondos kádermunkát, a ve­zetők felkészítését, szocialista szellemű nevelését minden párt- szervezetben még jobban a munka középpontjába kell állí­tani. A vezetők kiválasztása és nevelése folyamatos és nagy fe­lelősséget követelő munka. A káderek nevelésének legfonto­sabb módszere az emberekkel való egyéni' és rendszeres foglal­kozás. Az egyéni foglalkozással segítsük tervszerűen, fejlesszük tudatosan az emberekben a jót ■és szorítsuk vissza a rosszat. Ez a kommunista nevelés lényege, meghatározó vonása. A vezetés iránti politikai bi­zalom gyarapítása megköveteli, hogy a vezetők mentesek legye­nek a párt által elítélt, a szo­cializmustól idegen jelenségek­től. Mostanában arról is beszél­nek, hogy több menedzser tí­pusú, vállalkozó szellemű veze­tő kellene. Energikusság, ész­szerűségre törekvés, operatív irányítás dolgában senkitől sem szégyen tanulni, A mened­zserrel szemben azonban a mi gazdasági vezetőinkben le­gyen — van is — egy alap­vető különbség: a szocialista vezető a termelés mennyisége, minősége és hatékonysága mel­lett törődik a javak létrehozó­jával, az emberrel, a termelő közösséggel, épít munkatársai­nak véleményére, demokratikus módon vezet. A menedzser tű­zön-vízen keresztül a szűk tő­kés vállalkozói érdeket képvi­seli. A mi vezetőink előtt az egész társadalom érdeke áll. A továbbiakban felhívta a fi­gyelmet: tovább kell javítani a párt-, az állami, a társadalmi szervek együttműködését. Külö­nösen fel kell figyelni arra a jogos bírálatra, hogy egyes párthatározatokból késéssel lesznek állami intézkedések, bizonyos esetekben sok körülöt­tük a huzavona. A vállalati üzem- és munkaszervezés kor­szerűsítése népgazdasági fontos­ságú feladat Erről szóló hatá­rozatát 1971 decemberében fo­gadta el a Központi Bizottság. Beszédes példa, hogy a Nehéz­ipari Minisztériumnak, az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériumnak másfél esztendő kellett ahhoz, hogy csupán uta­sításaikat, irányelveiket megje­lentessék. A Központi Bizottság titkára szólt arról, hogy a pártellen­őrzés formái, módszerei a két kongresszus között fejlődtek, s nagy része van abban, hogy po­litikánk törés nélkül megvaló­sul. A továbbiakban úgy kell javítani az ellenőrző munkát, hogy még jobban a határozatok politikai lényegének érvényesí­tésére irányuljon, a személyi felelősség erősítését eredmé­nyezze. Ha a tények megköve­telik, személyükre, funkciójuk­ra való tekintet nélkül vonják felelősségre a hanyagokat, a kö­telességmulasztókat, és teremt­sék meg a feltételeit a helyzet megjavításának. Pullai Árpád ezután hang­súlyozta, hogy a párt társadal­mi összetétele egészségesen ala­kul. Ez marxista—leninista, pártépítő elveink gyakorlati alkalmazásának nagy eredmé­nye. A párt lépést akar tartani a társadalmi fejlődéssel, a növek­vő feladatokkal, ezért magasabb mércét állít tagjai elé. A Szer­vezeti Szabályzat módosításá­nak is ez a célja. A követelmények szempont­jából a jogok és a kötelességek alapvetőek. Első helyen áll a párt eszméjének, politikájának ismerete, tudatos vállalása és terjesztése, védelme és megva­lósítása. Ehhez rendszeres poli­tikai önművelés, tanulás, tájé­kozódás szükséges. A tudás ál­landó gyarapításának a párt­tag belső igényévé kell válnia. Azt, hogy a tanulásban melyik párttagtól mit és milyen fokon követeljünk, nem lehet egy kaptafára húzni, ez függ körül­ményeitől, munkaterületétől, beosztásától- A munkát és a ta­nulást, ha olykor nehéz is, ösz- sze kelj egyeztetni. Ne feledjük el azt a lenini gondolatot, ami a csepeli gyári pártbizottság ta­nácstermét ékesíti: „Aki ma ; nem tud tanulni a munká- ; tói, holnap nem tud dolgozni a tudatlanságtól”. „A pártban olyan erkölcsi normák évényesülnek, amelyek szigorúbbak a társadalmi átlag­nál. A Központi Ellenőrző Bi­zottság jelentésében — amely- lyel teljes lúértékben egyetér­tek — hangsúlyozza, hogy a párttagok ezernyi módon és szállal kötődnek a társadalom- j hoz, és így a párt soraiba is \ beszűrődnek téves nézetek, rossz szokások. Ezzel kapcsolat­ban az a feladatunk, hogy az eszmei-politikai munka javítá- sával védetté tegyük a pártot, óviuk meg tagjait azoktól a ká- ! ros nézetektől és hibáktól ] amelyekkel szemben harcolniuk kell. Enélkül a párt nem tud I kellő erkölcsi hitellel és köz­életi súllyal fellépni a hibák ellen. A párttaggal szemben köve­telmény, hogy internacionalista legyen, aktív, híve, építője a magyar—szovjet barátságnak, harcoljon a szocialista közös­ség országainak egységéért és ta­núsítson szolidaritást a nemzet­közi munkásosztállyal. Az ide­ológiai harc növekvő jelentő­sége megköveteli párttagjaink­tól, hogy határozottan szánja­nak szembe az ellenséges és téves nézetekkel, intemapiona- lista álláspontot valljanák és hirdessenek. Érvényesülnek- e ezek a kö­vetelmények pártunkban? Fele­lősséggel válaszolhatjuk: igen, érvényesülnek. A párt annak köszönheti eredményeit, hogy tagjainak nagy többsége tiszte­letre méltóan, legjobb tudása szerint, önzetlenül és eredmé­nyesen teljesíti kötelességeit, a párt normái szerint él és dol­gozik. Pártunk soraiban, ha nem is jelentékeny számban, vannak olyanok, akiknek a munkája vagy magatartása nem üti meg a mértéket Ezeknek a pártta­goknak meg kell adnunk a pártszerű és emberséges mó­dot, hogy elhagyhassák sorain­kat. Ez a pártnak is, az egyén­nek is érdeke- A Szervezeti Szabályzat lehetővé teszi a pártból való kilépést és a tör­lést. Egyértelművé kell tenni mind a párton belül, mind a közvéleményben, hogy a párt­ból való kilépés vagy törlés természetes része a párt é'eté- nek. önkéntes kilépés vagy törlés esétén törekedni kell rá, hogy a volt párttagokkal ne szakadjon meg a kapcsolat, és gondoskodni kell róla, hogy se beosztásukban, se anyagi szem­pontból ne kerüljenek hátrá­nyosabb helyzetbe. A Központi Bizottság beszá­molójában azt ajánlja a kong­resszusnak, határozza el a párttagsági könyvek cseréjét. Nem párttisztításról, nem tag­felülvizsgálatról van szó. Min­den egyes párttagra kiterjedő, őszinte beszélgetésnek, elvtársi véleménycserének szánjuk munkánkról, a kötelességek és a jogok teljesítéséről. Ennek ré­vén el kell érni, hogy a párt­tagok kapcsolata még benső­ségesebbé váljék a párttal, fel­készültebben és cselekvőbben vegyenek részt politikánk meg­valósításában. Ezért „ a tag- könyvcsere minden pártszerve­zettől nagy gondosságot, fele­lősséget igényel. Pullai Árpád felszólalásának befejező gondolataként hangsú­lyozta: — Munkánkat azért kell ál­landóan javítanunk és meg­újítanunk, hogy megfelelhes­sünk történelmi hivatásunknak: eredményesen irányítsuk a fej­lett szocialista társadalom épí­tését, népünk érdekében és ja­vára. A párt elqre, új felada­taira tekint, ezért szorgalmaz­zuk életének és tevékenységé­nek továbbfejlesztését ■f Or. Marithy László: A KISZ kószán áll, hogy kivegye részit a párt áj programjának ás határozatának megvalósításából — Pártunk kezdeményezésére ' széles körű társadalmi összefo­gás bontakozott ki, hogy a fel­növekvő korosztályok felesleges kitérők nélkül, a legjobb körül­mények között készüljenek fel hivatásukra és korszerűen kép­zett, teljes értékű emberekké vál- , janak — kezdte beszédét dr. Ma- róthy László, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára. — Ezt tudják és érzik társadalmunk fiatal tagjai, az ifjúmunkások, a mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozók, a középiskolákban vagy felsőoktatási intézmények­ben tanulók és az értelmiségi fiatalok. A továbbiakban a párt ifjúság­politikájával foglalkozott. Emlé­keztetett rá, az ifjúságpolitikai határozat nem tartozik a gyorsan és látványosan végrehajtható ha­tározatok közé, minthogy az egész társadalom szemléletének átalakítását tűzte ki célul. Még tart és hosszú lesz az átalakulás folyamata, de már most is jól láthatóak, érzékelhetőek ered­ményei. — Az első, amit ezek közül megemlítek, hogy az ifjúság megítélésében egészséges fejlő­dést tapasztalunk, a reális szem­lélet társadalmi méretű elterje­dését — folytatta. — Ma már nincs terük azoknak, akik vala­miféle önmagában kezelt prob­lémaként méricskélik az ifjúsá­got. Társadalmunkban kizáró­lag a marxi—lenini osztályszem­léletű elemzés lehet a minősítés alapja. Csak az adhat hiteles ké­pet a fiatalokról, ahogy élnek, tanulnak, dolgoznak és köteles­ségeiket teljesítik. A továbbiakban a jogok és a, kötelességek egységét megterem­tő Ifjúsági Törvényről, valamint az ifjúsági parlamentek sikeré­ről szólt, majd részletesen be­szélt azokról' a kedvezmények­ről, amelyek enyhítik az otthon- teremtés gondjait. Azt például, hogy minden tíz tanácsi és ta­nácsi értékesítésű lakásból né­gyet fiatal házasok kapnak. Űj a kétkezi dolgozók gyermekeinek továbbtanulását megkönnyítő középiskolai ösztöndíj megala­pítása; a sorkatonák illetményé­nek növelése és a leszerelési se­gély bevezetése, az esti és a le­velező tagozatos hallgatók ked­vezményeinek kiterjesztése stb. A X. kongresszus 18 évre szál­lította le a párttagság alsó kor­határát és ezzel szélesebbre tárta a kapukat az ifjúság arra érde­mes és felkészült legjobbjai előtt. A X. kongresszus óta fel­vett párttagok 44 százaléka ?6 éven aluli fiatal. Az alapszerve­zeti vezetőségektől a megyei pártbizottságokig alaposan meg­nőtt a különböző tisztségekre (Folytatás o 4. oldalon) Frans van den Branden, a Belga Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag ja, Aczel György. aa MSZMP PB tagja és a Francia Kommunista Párt küldöttei a kongresszus szünetében

Next

/
Oldalképek
Tartalom