Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-21 / 68. szám

1975. MÁRCIUS ZU PßNTEK Ara: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, «8. SZÁM Folytatja munkáját a XI. pártkongresszus Tudósítások a tanácskozás negyedik napjáról Csütörtökön reggel 9 árakor az Építők Rózsa FerenS Művelődési Házában folytatta tanácskozá­sát a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kong­resszusa. A magyar kommunisták legmagasabb fóruma negyedik munkanapját kezdte meg, s — amint azt a kongresszushoz címzett táviratok, üd­vözlő levelek gyarapodó sokasága is bizonyítja — a tanácskozást nemzetközi érdeklődés, a társada­lom, az egész ország élénk, figyelő együttértése kíséri. A teremben elfoglalták helyüket a küldöttek és a meghívottak, bevonult az elnökség, majd a kongresszus soros elnöke, Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társa­dalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője bejelentette: folytatódik az együttes vita a Köz­ponti Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója felett. Az első hozzászóló Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora volt. Beszédet mondott a tanácskozáson Pullai Árpád, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkárip. Szót kapott megyénk kong­resszusi küldötte is, dr. Maróthy László, a Központi Bizottság tagja, a KISZ KB első titkára és fel­szólalt Púja Fr igyes külügyminiszter, a KB tagja. A felszólalásokat belső oldalainkon közöljük. lemos Dezsi: Pártunk azért tudott eleget tenni nemzetközi feladatainak, mert következetes lenini politikát folytat Pártunk nemzetközi tevékeny- I «égéről szólva, először arra mutatott rá, hogy a testvérpár- I tok közös erőfeszítéseiben való részvétel egyik erőforrása pár­tunknak és országunknak. — Majd beszédét így folytatta: az MSZMP azért tudott eleget ten­ni a nemzetközi feladatainak az utóbbi négyéves időszakban is, mert következetes lenini politi­kát folytat, ami rendíthetetlen alapjel, szerves része pártunk általános politikájának. Az MSZMP irányadónak tekintette az 1969-es moszkvai nyilatko­zatot, melynek kidolgozásából más testvérpártokkal együtt a mi pártunk is aktívan kivette a részét, s amelyet az MSZMP X. kongresszusa is magáévá tett. Ügy értékelte, hogy a moszkvai tanácskozás és annak nyilatkozata nagyban előse­gíti a kommunista és munkás­pártok marxista—leninista egy­ségének és összehangolt cselek­vésének fejlesztését, egyben a népek szabadságáért és a nem­zetközi békéért harcoló külön­böző erők hatékony együttmű­ködését. A beszámoló — hangsúlyozta Nemes Dezső — nagy fontossá­gú tények alapján állapítja meg, hogy az utóbbi években is foly­tatódott a szocialista országok erőteljes fejlődése és az im­perializmus térvesztése, a nem­zetközi erőviszonyok további el. tolódása a haladó erők javára. Ebben a világot átfogó küz­delemben kiemelkedő szerepe van a mind erősebbé váló enyhü­lési folyamat visszafordíthatat­lanná tételéért vívott küzdelem­nek. E küzdelem egyik fő célja hatékony biztonsági rendszer te­remtése. amelyért a diplomácia frontjától a tömegmozgalmakig a legkülönbözőbb eszközökkel SaíyÖE a harc. E nagy fontosságú ügy előharcosai az államközi kapcsolatokban az európai szo­cialista országok, tömegmozgal- mi területen pedig a kommunis­ta pártok. A Varsói Szerződés országai kezdeményezték a biztonsági ér­tekezlet összehívását — mon­dotta, majd utalt arra, hogy a nyugati hatalmak képviselőinek fellépését az értekezleten eddig huzavona jellemezte. Ez a huzavona minden ködö­sítés! kísérlet ellenére mind vi­lágosabbá teszi a nemzetközi közvélemény előtt, hogy a nyu­gati hatalmak vezető köreiben az európai biztonság megszilár­dításával kapcsolatban nincs meg az egyöntetű akarat Az enyhülés ellenzői támadják azo­kat a polgári politikusokat is, akik számolva a realitásokkal, segíteni akarjak ezt a nagy ügyet A nyugati hatalmak a szo­cialista országok által hirdetett békés egymás mellett élés poli­tikájának elfogadását a szocia­lista országok elleni „fellazítá- si” taktikával kombinálták, s ma is nagy erők munkálkodnak ilyen irányban. Noha a békés egymás mellett élés egyik alap­vető követelménye a be nem avatkozás más államok belügyei- be, a nyugati hátalmaik reakciós képviselői az „eszmék és em­berek” 'úgynevezett „szabad áramlásának” megtévesztő jel­szavával nem kevesebbet köve­teltek, mint az ellenforradalom exportjának szolgálatában álló „eszihék” és ezek jegyében mun­kálkodó különféle emberek „szabad áramlását”. S hogy az imperialisták és segítőtársaik mit kívánnak „szabadon áramol­tatni”, azt a chilei tragédia elő­készítésében kifejtett tevékeny­ségük, a ciprusi válság kirob­bantása, a portugál demokrácia ellen szervezett nemzetközi ak­namunka és sok más hasonló tény szemlélteti. Az MSZMP álláspontja az, hogy a ml országunk — a töb­bi szocialista országgal együtt érdekelt a normális együtt­működés fejlesztésében, s ezen belül a kulturális és emberi kapcsolatok bővítésében- Nem­csak kormányzati vonalon, ha­nem a társadalmi kapcsolatok területén is munkálkodunk eb­ben az irányban, s igyekszünk elhárítani minden akadályt, amely ennek útját állja. De minden olyan kísérlet, amely1 a béke nagy ügyét politikai zsa­rolásra akarja felhasználni és a hírhedt „fellazítási” tevé­kenységet szolgáló politikai ak­nák telepítéséhez akar Szabad teret biztosítani, veszélyezteti a létrehozandó biztonsági rend­szert. Éppen ezért az ilyen zsa­roló próbálkozásokat — mint eddig — a jövőben is határo­zottan elutasítjuk. Az MSZMP vallja és hirdeti, hogy a proletár internaciona­lizmus következetes érvényesü­lésében egybefonódik minden szocialista ország nemzeti ér­deke, a szocialista országok kö­zösségének általános érdeke, valamint a világ proletariátusá­nak és az antiimperialista erők közös nemzetközi frontjának alapvető érdeke. A nemzetközi összefogásról szólva pártunk és népünk kö­szönettel adózik a Szovjetunió Kommunista Pártjának azért a hatalmas munkáért, amit a szocialista országok együttmű­ködésének erősítésében, vala­mint a nemzetközi forradalmi munkásmozgalomnak és a né­pek általános antiimperialista küzdelmének segítésében végez. Azt a békeprogramot, amelyet Brézsnyev elvtárs az SZKP XXIV. kongresszusán előter­jesztett, pártunk a sajátjának vallja, mert ez korunk álta­lános békeprogramja. A mi pártunkban az SZKP iránti tisztelet és bizalom hagyományos és megingatha­tatlan. Ha egy munkáspárt vezetésé­ben vagy egy szocialista or­szág kormányzatában teret nyer az SZKP-tól és a Szovjetunió­tól való eltávolodás politikába, a nyílt vagy burkolt szovjet- ellenesség, akkor könnyen vá­lik különféle szovjetellenes erők, imperialista manőverek játékszerévé. Meggyőződésünk, hogy az imperialisták és se­gítőtársaik politikai csapdáinak hatástalanításához is az SZKP- val való szoros együttműködés a legbiztosabb fegyver. S ez nemcsak pártunk felfogása: a nép széles tömegeinek a tuda­tába is mélyen behatolt a fel­ismerés, hogy a Szovjetunióval való testvéri szövetség döntő garanciája annak, hogy hazánk nem lesz többé senkinek a ki­szolgáltatottja, s biztosan halad a maga választotta szocialista úton. A kapitalizmus általános vál­ságának mélyüléséről szólva Nemes elvtárs rámutatott: a fejlett tőkés országok gazdasági konjunktúrája, mint ismeretes, megrekedt és mind súlyosabb zavaroknak adta át a helyét. Ezt ma már azok is kénytele­nek elismerni, akik még nem is olyan régen „konzervatív” fel­fogásnak nyilvánították a tőkés világrendszer általános válságá­ra vonatkozó marxista nézete­ket Mpst viszont olyan felfo- (Folytatás a 2. oldalon) ................................... . •: w......nrnKmammmummBSKsmammmmmw.... F ely&aija üs^Láesk^aásáé aa MSZMJP XJL kaiagressaujsa^ SLé pú.wktfwz aiésierciu

Next

/
Oldalképek
Tartalom