Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-19 / 66. szám
✓ A pályaválasztási döntés és a matematika Háromszoros felenlkezés a TIT előkészítő tanfolyamára A felsőfokú oktatási intézményekbe 1975-ben felvehetők mintegy */« részének matematikából is kell felvételi vizsgát tenni. Egyre több olyan pálya van, amely az utóbbi évek gyors technikai fejlődése következté- ’ ben magas szintű matematikai ismeretek elsajátítását igényli. Mindez a matematikából felvételizők (említett) magas arányát eredményezi, melyhez hasonlót egyetlen más felvételi tárgynál sem tapasztalhatunk. Az esetek többségében nemcsak a pálya megválasztásakor, vagy az ezt követő képzési idő alatt, hanem a pálya művelése közben is rendelkezni kell a megfelelő matematikai ismeretekkel, vagy sok esetben a meglevők mellé újabbakat kell szerezni. Ily módon a matematikai képzés a pályán való továbbhaladás, a jobb munkavégzés feltétele is lehet. Érthetően nagy az érdeklődés a felvételire előkészítő tanfolyamok Iránt, melyeket egyre több intézmény is megszervez. Például a TIT Békés megyei Szervezete által rendezett matematika előkészítő tanfolyamra 1975-ben az előző évhez kénest több, mint háromszoros volt a jelentkezés. A tanfolyam eredményes munkáját nehezíti, hogy a jelentkezők nagy százaléka nem rendelkezik az intenzív előrehaladáshoz szükséges alaoisme- retekkel, mivel náluk a középiskola elvégzése óta már több év telt el. Esetükben egvéni tanulásnak kellene megelőzni a tanfolyamon való részvételt. Ott ugyanis már a korábban tanult ismeretanyag felelevenítésére, teljes átismétlésére nincs lehetőség, mivel az előkészítőnek mindössze 50 óra áll rendelkezésére. Más, hasonló előkészítő tanfolyamokon ennek az óraszámnak a háromszorosában végzik a munkát, de ott is követelmény az indulásnál az alapok ismerete. Megvalósítható, jó kezdeményezésnek tűnik a jövőre nézve a tanfolyam kibővítése abból a célból, hogy a hallgatók felfrissítsék korábban szerzett ismeretanyagukat. A felvételinél a kívánt tudásanyag az egyes oktatási intézmények jellegének megfelelően differenciált. E probléma a nagy számú jelentkező megfelelő csoportosításával lenne megoldható. Az előkészítő tematikájának összeállításánál lényeges szempont volt a rendelkezésre álló idő rövidsége. A feldolgozásra kerülő legfontosabb anyagrészek a József Attila Tudományegyetem Matematika Tanszékével folytatott megbeszélés után kerültek kiválasztásra. A foglalkozásokon a hallgatók az elmúlt 7-8 év fölvételi feladatait oldják meg az algebrai egyenletek. és egyenletrendszerek, az exponenciális és logaritmikus egyenletek és egyenletrendszerek, a sorozatok, a függvény- vizsgálat, a szélsőérték-számítás, a trigonometria, a koordinátageometria, a sík- és térgeometria tárgyköréből. A felkészülésben nagy segítség lehet a számos segédkönyv. Ilyenek pl.: Lukács E.-né—Rábai I.: Eleget tudok-e matematikából?, Rábai I.: Elemi matematikai példatár II., Hor- vay K.—Reiman I.: Geometriai feladatok gyűjteménye I—II., Antonov—Vigodszij—Nyikityin —Szankin: Matematikai feladatok. Kratofil D.: Algebra stb.^ Az elmondottakat és az eddigi eredményes munka tapasztalatait összegezve megállaoítható, hogy egyedül e tanfolyamok feladata nem lehet az, hogy a rendelkezésre álló rövid időben teljes felkészítést adjanak. A felvételire való előkészítésben a leglényegesebb szerep az iskoláknak jut. A tárgy jellegéből adódóan nélkülözhetetlen az alapok megfelelő ismerete, melyet az oktatás során mindenki elsajátíthat. A minél magasabb szintű felkészülés irányításában kapnak nagy szerepet a szervezett előkészítő foglalkozások. Ha ezek folyamatos, egyéni tanulással, önkéuzéssel is párosulnak, céljukat feltétlenül elérik. Dr. Simon Imre— Tánczos-Szabó László tudományos kutatók Értékelték az elmúlt évi munkát o gyógyszerészek Kétnapos győgyszertárvezetőí | értekezletet rendezett Békéscsabán az SZMT székházában a Békés megyei Tanács Gyógyszertári Vállalata. Az értekezleten dr. Ragettli János, a vállalat főgyógyszerésze köszöntötte a részvevőket, majd Dócs János, a gyógyszertári központ MSZMP alapszervezetének titkára ünnepi beszédben emlékezett meg hazánk felszabadulásának 30. évfordulójáról. Mielőtt a tanácskozást tovább folytatták volna, javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy a részvevők kö- sáöntsék az MSZMP XI. kongresszusát. Táviratot küldtek tehát, eredményes munkát kívánva azoknak, akik a kongresszuson tanácskoznak. Ezután aktuális szakmai kérdésekről Südy Ernő megyei főgyógyszerész * adott tájékoztatót, majd az elmúlt év szakmai, gazdasági munkáinak eredményeiről dr. Palovits Gyula igazgató számolt be. Többek között elmondotta, hogy az elmúlt évben jó ered- j ményeket ért el a vállalat. 25 millió forinttal nőtt a kiadott gyógyszerek értéke, s ha ezt összehasonlítjuk az 1951-ben elért egész évi eredménnyel — amely 16 millió forint volt. jelentős a változás. Emellett az elmúlt évben 5 százalékos bér- fejlesztést is végrehajtottak. A vállalatnál aktívan működnek I a szocialista brigádok, melyek tagjai többek között élenjárói a társadalmi munkának is. Ennek eredménye volt, hogy a hálózat csaknem minden harmadik dolgozója részt vett valamilyen társadalmi tevékenységben, ösz- szesen 228-an. Az értekezlet első napján szó volt még a kollektív szerződés módosításáról és a szakszervezeti bizottság munkájáról. Ezt az alkalmat használták ki arra is, hogy három dolgozónak átadták a Kiváló Dolgozó kitüntetést és jutalomképpen a vállalat legjobbjainak 42 ezer forintot osztottak ki. Délután tudományos üléssé alakult át az értekezlet, melvet a Kémikusok Egyesületével közösen rendeztek. Ezen nemcsak gyógyszerészek, hanem a különböző üzemekben dolgozó kémikusok, kémiával foglalkozó iskolai tanárok és diákok is részt vettek. Az értekezlet második napján, ma délelőtt a balesetelhárításról, az új gyógyszerkészítményekről, a munka- és üzemszervezés aktuális kérdéseiről lesz sző. Q bob mcwzzxi 1915. MÁRCIUS 19. Á tanyavilágból községgé fejlődött Bélmegyer Tanyayilágból fejlődött önálló községgé a felszabadulás után Bélmegyer. A közelgő jubileum alkalmából felkerestük a községet. Kíváncsiak voltunk, hogyan éltek a szabadsággal, mit produkáltak azt elmúlt évtizedben. Az első kellemes meglepetés a rendezett főutca, a városba* is beillő közvilágítás, a gyönyörűen karbantartott családi házak egész sora. A tanácsháza, az iskola, az óvoda, az öregék napközi Yrtthona és egyéb középület ugyancsak rendszeretetről, gondoskodásról tanúskodik. — Nekünk nem csak szabadságot, de önállóságot és dinamikus fejlődést is hoaott 1945 — mondja erről Priskin György nyugdíjas. — Bélmegyer határának tölbb mint 70 százaléka azelőtt a Wenckheim grófié, Blankestein báróé és a Kárász családé volt. A családfők egy része az uradalmakban cselédes- kedett, mások eljártak suramás- nak, kubikolni, aratni, csépelni és különböző alkalmi munkát vállalni. Közigazgatásilag Bélmegyer 90 százaléka Békés község VIII. kerülete volt, 10 százalék pedig Körösladányhoz tartozott. Hindiiét helyen mostoha- gyereknek éreztük magunkat. — Jó magam is cselédeskedtam. Kevés volt ugyan a komén ció, de biztos kenyeret jelentett, no meg lakást is kaptunk. — Már amilyet — avatkozik a beszélgetésbe Priskinné. — Négyen főztünk egy közös konyhán. Az már nagy luxus volt, ha minden cselédasszony külön rakott sparheltet kapott. Laktam olyan uradalomban is, ahol két asszony főzött egy sparhelten. Hajnalban keltem, hogy ne kelljen veszekedni, hisz amíg egyik be nem fejezte a főzést, a másik fel sem rakhatta az edényeit. Talán el sem hiszik már, de úgy igaz: amikor beköltöztünk a saját házunkba, a konyhának örültem legjobban. Végre akkor főzhetek, amikor én akarok, nem néz a fazekamba senki, nem kell alkalmazkodni — Egyik uraság adott némi tüzelőt, a másik semmit — magyarázzák Priskinék szinte egymás szavába vágva. — Bizony nem egyszer főtt meg a szegényes ebéd lopott tüzelővel. „ „ Talán épp a nagy szegénység, a sok megaláztatás miatt' örülték annyira a szabadságnak Bélmegyeren. 1948—49-ben megindult a faluban a lakásépítés, s társadalmi összefogással láttak hozzá a művelődési ház és a községháza építéséhez. De jött a falu apraja-nagyja akkor is, amikor a villany- és vízvezetékhálózat épült — A tanyáin élő új gazdák az államtól kaptak segítséget, s 1948—49-ben 40 egyszoba-kony- hás típuslakás, 1953—54-ben pedig 140 kétszóbás lakás épült a községben — emlékszik vissza Priskin György. —- Eleinte volt az emberekben egy kis bizalmatlanság a hitellel kapcsolatban. A község vezetői válóság- gial rábeszélték az embereket az építkezésre. Később már természetes volt az állami segítség, s több mint 400 család költözött új otthonba 3 évtized alatt Bélmegyeren. Megtudtuk azt is, hogy a községházát, a kultúrházat bontott anyagból építették. Minden asaRTV-mühely krEtarajz A dramatizált novellákkal illusztrált sorozat szerzője Illés | Endre. Egyik esszéje Ambrus > Zoltánról, a Midás király és I más jeles regények szerzőjéről. | a kitűnő novellistáról, az új magyar színikritika megteremtőjéről szól. Négy írásának tv- változata szerepel majd a „Kré- tarajz”-ban. Illés Endre másik tv-esszéje elsősorban - a fiatal Illyés Gyulát idézi fel, a pályatárs személyességével, hely- és tárgyismeretével. A már induláskor is nagyra hivatott írót kívánja tetÄt. ábrázolni. Elbeszélő költemény, novella, vers, egyfelvonásos szerepel majd az író sokoldalú tehetségét ábrázoló összeállításban. Mindkét készülő Krétarajz rendezője Lengyel György. ÉLETEM, ZSÖKA Szakonyi Károly drámája — nagy siker volt annak idején a színházban. A mű főhőse Köves Ferenc író, akit barátja öngyilkossága arra késztet (vagy inkább: kényszerít), hogy számot vessen életével és felelősségével. A pénz- és sikerhajszában elszürkült tehetség tragédiáját Esztergályos Károly rendező viszi képernyőre. GABI A tv-film Somogyi Tó‘h Sándor azonos című regényéből készült. Témája: Zsu és Gazj ka- mnsricorának néhány, „átmeneti”, de nagyon is fontos pillanata. A két gyerek ráébred: a felnőtt világ nem éppen olyan, amilyennek azt szüleik mindeddig lefestették. Ha olykor fájdalmas tanulságokkal jár is, a világról alkotott véleményüket önállóan kell kialakítaniuk. Benedek Katalin dramaturgi munkája nvomán Mamcserov Frigyes rendezi e filmet N. T. Iád bekapcsolódott a munkába. Amikor a villanyhálózat épült, vágták az erdőben a kijelölt szálfákat, ásták a gödrödet, hordták a villanypóznákat. 1954-ben, amikor kigyulladt a fény Bé&negyeren — kétnapos ünnepséget rendezett a falu. Vízvezeték-hálózatot 10 kilométert építettek s 27 közkifolyó ad jó ivóvizet. Gyógyszertárral, orvosi rendelővel, óvodával gyarapodott a falu. Itt épült fel a megye első öregek napközi otthona, Fáspusztán pedig a volt urasági kastélyt állami gyermekgondozó intézetté rendezték be. — MI, asszonyok az MNDSZ és a Vöröskereszt aktíváiként kapcsolódtunk a faluszépítési akcióba — tájékoztat Priskmné. — Takarítottuk az új középületek környékét és ültettük a rózsatöveket. Nyáron tessék eljönni, valóságos ..rózsaligetek” nyílnak az utcákon, udvarokban. Erre nagyon büszkék vagyunk. Azelőtt a mellékutcákban csizmaszárig érő sárban jártunk, most mindenütt betonjárdán közlekedünk. Szalai József nyugdíjas szerint legnagyobb vívmány a létbizonytalanság megszűnése. Szatmári Imre 26 éves fiatalember — aki tanácstag és az Üj Barázda Tsz vezetőségi tagja, így látja Bélmegyer helyzetét: — Rendkívül sokat fejlődött a községünk az utóbbi években. Az én szüleim még tanyán élnek, de én már a faluban vásároltam házat. Igaz, hogy csak egyszobás. Most várjuk a második gyereket. Mire ők is iskolások lesznek, új, nagyobb házunk lesz. Mezőgépszerelő vagyok, most tanulom a második szakmát, a közlekedésgépészetet. A szövetkezet parkettaüzemét \kél műszakra állítjuk át, hogy minél több keresethez jussunk. A békéscsabai Méretes Szabók és Szűcsök és a Csaba Szőnyegszövő Szövetkezet leány- vállalatánál dolgoznak lányok és asszonyok. Mindent elkövetünk azért, hogy ne kelljen eljárni az embereknek dolgozni. Én nagyon szeretem Bélmegyert, semennyiért nem költöznék el innen. 11 fiatal tanácstag nem kerget vágyálmokat. Kucsera János tanácstitkár elmondotta: Bélmegyerrőil naponta 14 autó- buszjárat indul és érkezik Békéscsaba, illetve Vésztő útvonalain. Aki pillanatnyilag eljár dolgozni, annak sem gond a közlekedés. Társadalmi összefogással épül-szépül a falu. Egyebek között új tantermekkel bővítették az iskolát. 200 adagos napkpzis konyha, politechnikai műhely áll a gyerekek rendelkezésére. A közelmúltban átadott tornatermet pedig városi iskolák is megirigyelhetnék. Most épül az új könyvtár, ahol klubszobát nyitnak a szakkörök számára Tovább bővítik a vízhálózatot. Jó a kereskedelmi ellátottság Gyönyörű házasságkötő teremmel bővült a tanácsháza — hogy csak a legfontosabbakat említsük. B&lmewer határában még nem számolták fel teljesen a tanyarendszert. De aki még ma is tanyán él, az közel lakik a kövesúthoz s villany világít korszerűsített otthonában. Emberhez méltó körülmények között élnek a bélmegyeri családok. Ary- Róza A Lobogó A Lobogó 1975. március 20-i, i 12. számában a XI. pártkong- ! resszus és a felszabadulás 30. évfordulójának tiszteletére Indított szocialista munkaversenyről, Csepel, a Fűzfői Nitrokér miai Vállalat, a győri Magyar Vagon- és Gépgyár, a Lenin Kohászati Művek és a DCM munkásainak helytállásáról közöl cikket. Elemző írás olvasható a lapban a hatékonyságról, valamint megemlékezés a Tanácsköztársaságról. Egy- egy cikk foglalkozik a X. és a XI. pártkongresszus közötti Időszak Borsod, Tolna, Békés, Hajdú-Bihar és Vas megyei eredményeivel. A KISZ KB Tavaszváró címmel indított vetél- kedősdrozatáról és a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének legutóbbi indiai és közel- keleti vendégszerepléséről is ír a lan. A Harminc éve szabad ült fel hazánk című sorozat a Ball] száma laton környéki harcokkal foglalkozik két cikkben: az egyiket hadtörténész, a másikat egy volt részvevő írta. A tudomány—technika rovatban a haditengerészeti bázisokról olvasható érdekes írás. Megemlékezik a lap Károlyi Mihály születésének 100. évfordulójáról, a sportrovat pedig az iskolai rádióiránymérő sportszakosztályok MHSZ-irányftással folyó munkájával foglalkozik. Egy varsói dolgozó fotóelektromos szfnérzékelőt szerkesztett. Ezzel a világtalanok is megkülönböztethetik a színeket. A kis méretű, könnyű készüléket — amelyet elem vagy akkumulátor táplál — a vak ember 1 szemüvegformában hordhatja. A szabadalmaztatott készülék nem csupán a látható, hanem az infravörös és ibolyántúli sugárzást is érzékeli. (BUDAPRESS—INTERPHKSS) Fotcelektromos színérzékelő
