Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-19 / 66. szám
A falugyűlések haszna; H a falugyűlésre invitál » meghívó, sok helyen még ezernyi elfoglaltság mellett is készülődnek az embereik, :mert tudják, hogy a falugyűlés. :re — érdemes elmenni. Tulajdonképpen mi is egy- >3gy falugyűlés feladata, milyen szerepet tölt be a jó falugyűlés az egyén, a család, a közösség életében? Mindet felsorolni szinte lehetetlen, de világos és egyértelmű választ adhat a ’kérdésre a Magyar Szódaűista Munkáspárt legfrissebb írásos iakumentúrna, a programnyilatkozat, amely jövendő életünk útját vázolja fed, • egy bekezdése így szól: „A szocializmus építése során fokozatosan csökkennék a' fizikai és a szellemi munka, valamint a város és a Jalu közötti lényeges különbségek. A lakás- és települési viszonyok között ma még meglevő jelentős különbségeket fokozatosan meg kell szüntetni. A kulturális, az egészségügyi, a kereskedelmi, a kommunális ellátást úgy kell fejleszteni, hogy a települések ellátottsági szintje közeledjék egymáshoz.” A program egyszerűen, közérthetően fogalmazza meg a községekben élők igényeit, céljait, felemelkedésük útját. Ez közös ügy, amelyben közösen kell munkálkodni is. Hogyan, miként? — nos erre adhatnak választ a falugyűlések, itt tisztázódhat, hogy mi legyen az élőbbrelépés útja, mi szolgálja legjobban az egyén és a közösség érdekeit. A z ország lakosságának jelenleg még több mint a fele él falun! Az itteni lakosság nagyobbik részének azonban már nem a mezőgazdaság ad megélhetést, — gondoljunk csak a vidékre települt iparba, a sokasodó üzemekre. Es ne feledjük: ma még csaknem egymillió ember ingázik lakóhelyéről munkahelyére, többségük uehát a városban dolgozik és a faluban él. Nyilvánvaló, hogy az ország több mint 3100 falujában rendkívül eltérőek az igények, a jelenlegi fejlettségi foltok, a lakosság foglalkozási összetétele, az emberek gondolkodásmódja, műveltségi színvonala. Elgondolkodtak-e már azon, hogy egy-egy falun belül % hányfajta foglalkozású ember él? És vajon ezernyi ember nem ezernyi véleményt, látásmódot képvisel? Nos, mindezeknek az elképzeléseit, kívánságait valahogy azért közös nevezőre is kell hozni. Ügy, hogy a többség akarata, a józan, reális elképzelések megvalósuljanak, A falugyűléseknek már kialakult jó hagyománya van. Tapasztalatok bizonyítják, hogy hasznot jelentenek ezek a találkozók a községek vezetőinek, hiszen az ilyen összejöveteleken a legjobb tervek, elképzelések is finomíthatok, javíthatók, ha mind szélesebb réteg előtt vitatják meg. És nem közömbös az sem, hogy a hivatalos szervek emberei itt győződhetnék meg arról, hogy terveiket helyesléssel, egyetértéssel fogadják-e a falubeliek. Mindez együttesen azt is jelenti, hogy a falugyűlés a tanácsi munka leghatásosabb társadalmi ellenőrzése, D e tegyük fel a másik oldalról is a kérdést: milyen hasznot jelent a lakosságnak a falugyűlés? Kétségtelenül a legjobb mód és lehetőség arra, hogy az emberek megismerhessék a tanács munkáját, a végrehajtó bizottság munkáját. Megtudhatják, milyen gondokkal, nehézségekkel küszködnek a vezetők, egy-egy feladatnál miért döntenek így vagy úgy. Nyilvánvaló tehát, hogy mindkét fél sokat hasznosíthat egy-egy falugyűlésből, közös tanácskozásból. Ehhez persze jó előkészítés, nyílt szó, a gondok, feladatok részletes megtárgyalása szükséges. Sajnos, nem egy helyen a tanács munkájáról alig esik szó, a vezetők, a tanácstagok végzett munkájáról alig beszélnék, a falu előbb- relépésónék útja, a tervek a vezetők dossziéjában maradnak, azt a lakosság nem ismeri előre, csupán a megvalósulás idején tapasztalhatja, hogy jók vagy rosszak. Az ilyen gyűléseken jobbára csak a társadalmi munkáról beszélnek, s azt várják, hogy a lakosok minél többet segítsenek. Pedig a gondok, nehézségek ismeretében szívesebben vállalják az emberek a pluszmunkát, önként, tévéke- nyen segítenek, ha tudják, hogy miért teszik, mi a közös cél. Sok jó tapasztalat gyűlt össze az idén a már lezajlott falugyűlésekről. Közismert, hogy országszerte új gyermek- és egészségügyi intézmények, új utak, vízvezetékek épültek a lakosság segítségével. De mindezeknél még több a falugyűlések haszna. Közösségivé teszi az embereket, érdeklődnek a házukon, portájukon kívüli dolgok iránt is. Részt vesznek a jövő tervezésében». A falugyűléseik teaajlása után koránt sincs vége a tennivalóknak. A tanácsok értékelik a közös tanácskozásom elhangzottakat,- s olyan állásfoglalást hoznak, amely reálisan a többség érdekeit képviseli. A tanácstagok segítségével szóban vagy írásban válaszolnak minden egyes felszólalásra, javaslatra, kérésre. A közös munka csakis így lesz teljes értékű, s az előbbrelépés bizonyítja a falugyűlések igazi hasznát B. Gy. Konpssznsi hét i cserépgyárban A tervezettnél 70 ezerrel több cserepet gyártanak Miként arról lapunk március 15-i számában már hírt adtunk: a párt XI, kongresszusának tiszteletére indított munkaverseny keretében megyénk üzemeinek dolgozói a kongresz- szusi napok alatt külön vállalásokat is teljesítenek. Legutóbb a Békéscsabai Kötöttárugyár szocialista brigádjainak felajánlásairól írtunk, ez alkalommal a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat III-as számú cserépgyárában dolgozók külön vállalásairól számolunk be. Hétfőn, március 17-én, a kongresszus első napján indították a cserépgyár nyersgyártó szocialista brigádjai és az agyagbánya szocialista brigádjai a Kongresszusi Hét versenyét, amelynek során mind a három műszak 10 százalékkal vállalt többet termelni az e hétre előirányzottnál. A fenti brigádok felhívásához csatlakozott az elektromos és a technikai brigád azzal az elhatározással, hogy a cserépgyártó gépsor folyamatos üzemeltetéséhez minden feltételt megteremt. Amennyiben • a cserépgyári szocialista brigádok a kongresz- szus hetének tiszteletére tett külön vállalásukat teljesítik, akkor a Békés megyei Tégla- és Oserépipari Vállalat III-as számú cserépgyára hétfő, március 17 reggelétől szombaton, március 22-én este 10 óráig a tervezettnél 70 ezerrel több cserepet ad át a népgazdaságnak. A megyei tanács vb-űlésérőf jelentjük Évenként adományozható emlékérem: „Kiváló Társadalmi Munkáért™ A megyed tanács végrehajtó bizottsága március 18-án tartotta ülését Békéscsabán, dr. Szabó Sándornak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének elnökletével. A polgári védelem helyzetéről Tímár Ernő alezredes tájékoztatta a testület tagjait A végrehajtó bizottság a jelentést elfogadta és jegyzőkönyvileg fejezte ki elismerését a polgári védelem megyei parancsnokságának és különböző egységeinek a hozzáértő, politikailag megfelelő tevékenységükért. A továbbá ajkban Tóth János, az ipari osztály helyettes vezetője tett jelentést a lakossági szolgáltatás jelenlegi helyzetéről. Az előterjesztést a testület elfogadta, megállapította, hogy a lakossági szolgáltatás megyénkben a negyedik ötéves tervben előirányzott tevékenység elfogadhatóan alakult A szolgáltatás fejlesztési alapból a végrehajtó bizottság a negyedik ötéves tervben a kitűzött célok megvalósítására 58,9 millió forint juttatást ad. Megállapította azt is, hogy a fejlődés ellenére van még tennivaló az árellenőrzés, az igényeknek megfelelő szolgáltatás javításában, A szolgáltatásunk helyzete az országos átlag alatt van, ezért az ötödik 5 éves tervidőszakban további erőfeszítéseket kell tenni az elmaradás lényeges csökkentésére. Ezt követően a végrehajtó bizottság dr. Romvári László osztályvezet ő előterjesztése alapján értékelte az 1974. évben végzett lakossági társadalmi munkát és döntött a jutalom és emlékérem odaítéléséről — az erre a célra Létrehozott bizottság javaslata alapján. Kitűnt, hogy az 1974-ben végzett társadalmi munka az előző évhez képest kedvezőbb képet mutat: értéke 51 millió 755 ezer forint volt. 1973-ban átlagosan 96 forint, az elmúlt esztendőben 117 forint volt az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. A helyi tanácsok több gondot fordítottak a társadalmi munka számbavételére, évközi értékelésére, Több településen testületi üléseken foglalkoztak a társadalmi munka felméréséveL Az eredmény elérésében jelentkezett megyénk csaknem valamennyi települése, de különösen kitűnt; Gyula, Békéscsaba, Orosháza városok, •Szeghalom, Mezőhegyes, Békés- szentandrás nagyközségek, Bc- késsámsom, Pusztaföldvár és Bucsa községek lakosságánál odaadó munkája. Ugyanezen az ülésen a végrehajtó bizottság és a népfront megyei elnökségével közösen a társadalmi munka mind szélesebb körű kibontakoztatása érdekében a „Településfejlesztést elősegítő kiemelkedő társadalmi munkáért Békés megye” — című, személyek és kollektívák részére évenként adományozható emlékérem alapítását határozták ei. Az emlékérem minders év április 4-én kerül átadásra, A testületi ülés bejelentések tudomásulvételévei. ért véget. Lengyel újdonságok Lengyelországban világszerte feltűnést keltett halászhálót készítettek. Az eddig használtaktól eltérően a köteles vonóhálónak nagyobb a sebessége, a fe- nékhalászásnál kisebb ellenállású, tartósabb, s mindenekelőtt jobb halászati eredmények elérését biztosítja. Az úi típusú háló a swmouj- sedei „Belona” hajó próhaútján vizsgáztatták. A próba mindéi*ben igazolta a vonóháló első: rendű szerkezeti megoldásait, műszaki értékeit. A hálót az „Odra” halászati vállalat saját hálókészítő műhelye állította elő. A swinoujseiel halászhajők zöme már az új halászhálókat alkalmazza. (BUDAPRES5- INTERPESS) Fekete Gyula“ A fiú meg a katonák Nemzetközi munkavédelmi kiállítás és szímpozíon Poznanban Békés megyéből negyvenen vesznek részt \ Lengyel Népköztársaság mka-, Bér- és Szociálisügyek nisztériuma, valamint a Poz- ni Nemzetközi Vásár április és 25. között Az ember vé- lme a munkakörnyezetében nmei kiállítást rendez Pózában, melyre a magyaror- ági munkavédelmi eszközök |Q BÉKÉS MttWjgstá asm marcsus aat gyártóit és a munkavédelem- 5 mel foglalkozó szakembereket, : társadalmi aktívákat is meg- : hívták. A kiállításon munká- • sok védelmét szolgáló védőfel- * szereléseket, munka- és védő- ■ ruhákat, védőeszközöket, mérő- ■ és ellenőrző készülékeket mu- 5 tatnak be. A munkavédelem ; negyedszázados fejlődését is S láthatják az érdeklődők. Békés megye vállalataitól, | üzemeitől, gazdaságaitól mint- S egy negyvenen jelentették be a 1 részvételi szándékukat. Az uta- 3 zást az SZMT munkavédelmi § bizottsága szenrasai, o 32. Nem tudta kitalálni, hogyan mehetne tovább. Ezek mindenünnen visszavárják. De hová mehetne visszafelé is? Más volna, ha tudná, Magda merre van. Vagy Henrik. (Ha kérdezné Henrik a kontrás száj- harmonikát, azt mondaná: élzab- rálták az oroszok.) Nincs más, megvárja itt, amíg besötétedik. Csak a dombokat érje él valamiképpen. Onnan már látni kell a frontot. A sötétben mesz- sziről látni azt, hogy Okádják a tüzet az ágyúk > Arra figyelt fel tűnődéseiből, hogy tompán dübörög alatta a föld. Egyre közelebbről, s erősebben: már bal ereszket a levegő is a dübörgésbe. Tudta már, hogy ezek tankok Felugrott, hátha az oroszok jön. nek. Nem, nem az oroszok. Az ellenkező irántyból tűntek fel a tankok a kövesúton. Rengeteg tank! Ameddig ellátott, mindenütt csak jöttek, jöt- ,tek a tankok. Akkor még ee nem a front. Mert a fronton nem ilyen liba- sár baja vonulnak & tankok asz úton. Hanem szerteszét, Ezer* a földéken is. Körülnézett, figyelmesen megnézte a távoli domboldalakat. De sehol nem jöttek tankok, csak az úton. Nem, ez még nem a front. A front még sokkal odébb lesz. Egy kukoricatáblán akadt meg a szeme. Még mindig nem vágták le a tavalyi szárat. Pedig itt nem is igen volt tavaly háború, legalábbis front nemigen volt. Se kilőtt tankok, re romos utcák, se katonasírok, semmi. Mégsem vágták le a szárat Mert itt is elviszik a népet katonának, s az asszonyokra marad a határ. „Meg a gödörásás is” — emlékezett rá. A kövesút másik oldalára nem látott el a töltéstől. Kacsaik ott nem vonulnak a földeken is tankok. Ahogy a fronton szoktak támadni. Most ért ide az első. Nézte fönt, az úton brummo- gó, elcsörömpölő acélszömyeket: egytől egyig Tigris! Huszonötöt megszámolt. De még mindig nagyon sok jött. „No, Grisa, lesz melegetek..„ Ezt mind kilőni!” A kutya is a tankokat nézte. Kicsit távolabb szunyókált m előbb; most kSzéíeftb húzódott hozzá, és kihegyezett fülét idegesen mozgatva leste & tankok vonulását. A nap mér aes ég aSján parázslóét, fátyolos felhők mögött. De még sokára lesz sötét Tavaszodul már, kinyúlnak a nappalok. „Kár, hogy nem jár « veädket? — gondolta. -— Mert akkor megnézném, mikor megy le a nap, és holnap is megnézména, meg holnapután is. Ée akkor tudnám, mennyivel nyúlik meg a nap; mennyivel hosszabb az egyik, mint a másik.” Még sose mérte meg, mennyivel hosszabbak a napok Észre se igen venni ilyenkor, és ügyei nyáron már mennyivel hosszabbak De ez is csak bajnak van, most, hogy hosszabb a nap: mert annyival később sötétedik. Ész ütötte hirtelen, össze sem hajtotta a takarót, csak a vállára lódította. Füttyentett a kutyának s elindult a töltés alján, tovább, visszafelé. Éppen elcsörömpölt m, wtolsó tank is az úton, amikor a kukoricáshoz ért. Jókora tábla volt, a dombhajlaton még nem látszott a vége. Igaz, nem olyan sűrű már ilyenkor, mint ősszel, de jobb a csupasz domboldalnál. Nem vágott bele rögtön, csak jó hajításnyira a sarkától. Béniről nézve már sűrűbb volt a kukoricás. Le sem igen kellett hajolnia, és nem látott ki belőle. Akkor pedig őt sem láthatja a hidat őrzó géppisztoly os. Atkanyodott, mka a. dombhajlatra ért. Megritkult előtte a Srakorioa- mási saáaM® ni jiAMánate vége.
