Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-19 / 66. szám
Tudomány Technikum *slf ?r r ■ ■ ■■■■ ' j felmer ese Tudósítás a kozmikus távirányítású központból 4.C - A Szovjetunió országos lapjainak és hírügynökségeinek a kozmikus távirányítási központba kiküldött tudósítói harminc napon át egy pillanatra sem távoztak a kozmikus ösz- szeköttetés mikrofonjaitól és hangosbeszélőitől. A tudósítók harminc napon keresztül egészen a legutolsó, a legizgalmasabb napig, a leszállás napjáig, egyetlen olyan mondatot sem mulasztottak el, ami a világűrből érkezett... A távirányítási központ csendjét csak a gépek fés műszerek zúgása törte meg. Időnként titokzatos fények villantak fel. A képernyőkön egymás * után futnak a jelentések: „Működésbe lépett a fékező hajtómű”. „Az űrhajö részei elváltak”. Ekkor bizonyos időre megszakadt az összeköttetés az űrhajósokkal. A leereszkedő készülék, a kabin tűzgömbként vágódik az atmoszféra sűrű rétegeibe. Felhangzik a kereső helikopter parancsnokának jelentése: „A leereszkedő kabin ejtőernyője kinyílt”. Végül a várva-várt jelentés: „Az űrhajósok a helikopter fedélzetén vannak. Egészségesek.” Ezzel a kozmikus kísérlet gyakorlati része véget is ért A távirányítási központban harminc napon át igen nagy segítséget kaptunk a tudósoktól és a mérnököktől. Beavattak a Szál jut—4 berendezéseinek titkaiba, tájékoztatást kaptunk a Nap és a csillagok „dolgairól”, órákat adtak nekünk kozmikus geofizikából, a galaktikus hajózás elveiből. Természetes, hogy a távirányítási központ tudósainak, mérnökeinek, orvosainak és pszichológusainak a munkája nem olyan könnyű, mint az ember gbndolná. Az egész együttest talán a legjobban egy hatalmas zenekarhoz lehetne hasonlítani, amely a szólistákat — a Szaljut—i két pilótáját — kíséri. Mellesleg a két szólista — Alekszej Gubarev és Georgij Grecsko — 709 órás „űrkirándulása” alatt annyi szakmába kóstolt bele, hogy annak akár egy külön tanulmányt szentelhetnénk. Vegyük csak az f expedíció tudományos részét A Szaljut— 4-en tucatnyi tudományos, kutató és tervező intézmény ^képviseltette” magát tudományos és technikai műszereivel, amelyek segítségével a két űrhajósnak speciális megrendeléseket kellett végrehajtania. A többi között például a Kiírni (Asztrofizikai Obszervatórium egy orbitális napteleszkópot és egy rövidhullámú színképmérőt helyezett el a Szaljut—4-en. Az űrhajósoknak ezzel a komplexummal a Nap aktív területein végbemenő fizikai folyamataikat kellett vizsgálniuk. A megfigyelések a színkép ibolyántúli részében folytak, mivel az ilyen természetű megfigyelések a Földről lehetetlenek az atmoszféra átláthatatlansága miatt A kísérlet végcélja az, hogy tisztázzák a Nap és a Föld közötti kapcsőlatok mechanizmusát. De menjünk tovább. A moszkvai Lebegyev Fizikai Intézet infravörös teleszkópja még „távolabbra nézett”: a Szatumuszt, az úgynevezett hideg csillagokat, a galaktikus forrásokat vizsgálta. A világmindenség objektumainak infravörös sugárzása számos titokról lebbenti fel a fátylat. De miié összpontosult » konstruktőrök figyelme? Az orbitális kirándulásokat ma még „konstruktőri kísérleteknek” nevezzük. A négyes sorszámot viselő Szaljut természetesen különbözik elődjeitől. Azt az újat, ami fedélzetén volt, a lehető leggondosabban ellenőrizni kellett. Így például az űrhajósokat legalább részben mentesíteni kellett az orbitális állomás tájolásának fáradságos munkájától. Az állomáson tehál egy Dc'ta-típusú aulonom navigációs rendszert helyeztek el. A Delta nemcsak a pályaelemeket és az állomás térbeni elhelyezkedését határozta meg, hanem bizonyos konkrét navigációs helyzetekben „súgott” is a pilótáknak. A mérnökök elégedettek a Szaljuttal. Konsztantyin Feok- tyisztov, a tapasztalt űrhajós véleménye szerint a Szojuz—17 —Szaljut—4 komplexum mérnöki szempontból kitűnőre vizsgázott Most pedig nézzük a kísérlet egészségügyi, kozmikus orvos- tudományi oldalát. Az orbitális állomáson valóságos laboratóriumot rendeztek be. Ebben a laboratóriumban, illetve ennek a laboratóriumnak az orvosi műszereivel és berendezéseivel az űrhajósok szívműködésüket és vérkeringésüket ellenőrizték. De voltak műszereik a légzés, a csontszövetek ásványi tartalmának mérésére is. A Szaljut—4-en első ízben helyeztek el forgószéket az egyensúlyérzék ellenőrzésére. De ez még nem minden. A legfontosabb feladat az volt, hogy az űrhajósokat — a visszaérkezés után — gyorsan „visszaszoktassák” a földi viszonyokhoz. Ehhez a megfelelő kondíció tartása szükséges. Ezért a Szaljut •—4-en egy mikrostadiont állították fel. Az űrhajósok naponta két és fél órát szenteltek különféle tornagyakorlatoknak. A futóösvény, a lábhajtású erőmérő (a terheléses szív-vizsgálatoknál használt rögzített kerékpár), a terheléses, pneumatikus és vákuumos öltözékek lehetővé tették az űrhajósok számára, hogy az egész hónapos űrrepülés alatt megőrizzék jó kondíciójukat és munkaképességüket. A végeredmény az lett, hogy az űrhajósok közérzete az egész idő alatt a vártnak megfelelő, és ami még fontosabb, a földet érés után teljesen kielégítő volt. A kísérlet" tehát, több mint háromszáz témakörben végzett kutatás és megfigyelés, összességében kitűnően sikerült. Már, amikor az űrhajósok Csillagvárosba érkeztek, Georgij Beregovoj tábornok, a kiképző központ vezetője elmondotta: — A sikerért mindig meg kell dolgozni. De most bőségesen kamatozott a két űrhajós hosszú felkészülése, edzése és tarafása, és természetesen valamennyi közvetlen és közvetett részvevő — a pszichológus, a mérnök, a pilóta, az orvos — fáradozása. Jelentős szerepet játszott az irányítóközpont jó felszerelése, örülünk, hogy a kiválasztott edzési módszer tökéletesen bevált. Az egész kollektíva elégedett a kísérlet eredményeivel. Alekszej Gorohov, aa APN különtudósítója A WASA égisze al%tt 1972. július 23-án kezdték meg az ÉRTS program kivitelezését. Ezen a napon lőtték fel az ERTS-i mesterséges kutató holdat, amely 1974 végéig összesen több mint 6 millió klisét készített Földünk felületéről. Á program célja a földi erőforrások felmérése, Mindez azonban rendkívül tág fogalom és a program keretén belül az ÉRTS—1 hold kitűnő felvételeket készített a mező- és erdő- gazdaság, a tengerhalászat, a kartográfia, geológia, geodézia, hidrológia, környezetvédelem stb. tudományágak számára. Miközben ezeknek az értékelése folyik, 1975. január 22-én indították a második ilyen holdat, az ÉRTS B-t, illetve a Landsat B-t, mert közben az amerikaiak átkeresztelték ezt a vállalkozást, amelynek csak a neve változott, de célkitűzései ugyanazok maradtak. A fellövés Thor- Delta rakétával sikerült a vanden- bergi támaszpontról. A Landsat B-t 912 km magasságba, poláris pályára lőtték feL, Amíg ÉRTS—1 kamerái — elsősorban az Egyesült Államok felett pásztáztak, addig a Landsat B hold a Föld Harc a vizek tisztaságáért Mind gyakrabban jelennek meg a hírek arról, hogy az ipari üzemek a vizek élővilágát veszélyeztető hulladékokat bocsátanak a folyókba, tavakba. Ha az emberiség nem vet gátat e tendenciának, a szárazföldi vizek hovatovább szerves élet nélküli .szennyvízcsatornákká” válnak. Különösképpen* a vegyipari üzemek „megfékezésére” lenne múlhatatlanul szükség. A hatalmas ludwigshaíeni vegyi kombinát, az NSZK-beli BASF megépítette a világ egyik legnagyob szennyvízderító művét, amely «hú 250 millió köbméternyi szennyvíz kémiai közömbösítését és biológiai tisztítását végzi el. Jóllehet e létesítmény 'megteremtése csaknem félmilliárd nyugatnémet márkába (!) került, megépítésére elkerülhetetlenül szükség volt, hogy csupán a környezetre teljesen veszélytelen szennyvíz távozhassák az amúgy is aggasztó jövő előtt álló Rajnába. A kivételes méretű és kapacitású saennyvízderítő művet mindössze 20 hónap alatt hozták létre. Korzika, az ÉRTS—1 felvételén más szektorainak is fokozottabb figyelmet szentel. A Landsat B minden 9-ik napon repül ugyanazon földrajzi hely fölé, szemben az ÉRTS—1-gyel, amely minden 18-ik nap érkezett ugyanarra a területre. A Landsat B is három tv-kamerával dolgozik a látható és az infravörös tartományokban, valamint egy multi-spektrális rádiómérő berendezéssel. A Landsat hold 109 kutatási programot hajt végre. Ennek a fele amerikai program, másik felén 38 ország osztozik. Az ÉRTS—1 összesen 320 programot telje1 sít. Maximális hatásfok A grúz Inguri folyón több olyan vízi erőmű is épül, amelyeket a leningrádi Fémfeldolgozó Gyár rendkívül gazdaságos berendezésekkel lát eL így pl. az általuk gyártott —- a turbinával egybeépített és az áramló vízbe horizontálisan telepített — generátor hatásfoka eléri a 94%-oo ,.maximumot”. A műbizonylatban feltüntetett 20,6 ezer kW teljesítmény a viz nyomásának fokozásával 28 ezer kW-ra emelhető. Ebben az évben a leningrádiak még két — zárt rendszerű —■ generátort szállítanak a grú- ziad vízierőmű-építkezésekhez. Btxfs Miums-n Q 197A MÁRCIUS 19.
