Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-19 / 66. szám
4 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT XI. KONGRESSZUSA A pártkongresszus szünetében. Előtérben Leonyid Brezsnyev, as SZKP KB főtitkára és Kádár János, az MSZMP KB első titkára (Folytatás as 1. oldalról) ennek az objektumnak az építését. A vállalást teljesítették. Ügy gondolom, nem lenne rossz, ha hagyománnyá válna, hogy ilyen munkaajándékokkal ünnepeljük a testvérpártok kongresszusait! A testvéri szocialista országokban sok pártkongresszuson vettem már részt. Én azt-mondanám; a szocializmust és a kommunizmust építő kommunisták minden egyes újabb kongresszusa mind kivehetőbbé, világosabbá és érzékelhetőbbé teszi e gigászi építőmunka általános képét. Valamennyien magabiztosan közeledünk ama alapvető célokhoz, amelyekért a kommunisták az egész világon magasra emelik elveik zászlaját, amelyekért szocialista forradalmak zajlottak és zajlanak le, s amelyekért munkálkodnak országaink népei. Ezek: az anyagi és szellemi jólét szavatolása, valamennyi állampolgár számára méltó élet- feltételek biztosítása, a kultúra legmagasztosabb értékeinek közkinccsé tétele a nép legszélesebb tömegei számára. Az emberi személyiség valóban harmonikus fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése. Valamennyi ország dolgozóinak szemében eredményeink meggyőző példái a szocializmus előnyeinek. Mindannyiunk számára nagy szerencse az, elvtársak, hogy ezen a járatlan és nem könnyű történelmi úton nem egyedül, nem külön-külön haladunk. Beszámolójában Kádár elv- társ szólott róla, hogy a népi Magyarország sikerei és vívmányai sok tekintetben a szocialista országok testvéri együttműködésének köszönhetők. A barátság és a kölcsönös segítés népeink számára, együttesen és külön-külön, a ténylegesen új történelmi erőforrást tárt fel. Ma már a testvéri országok együttműködésének jól működő mechanizmusával tevékenykedünk a társadalmi élet minden területén. A Varsói Szerződés Szervezete immár két évtizede szilárd, megbízható alapja az európai szocialista országok politikai és védelmi együttműködésének. Vitathatatlan tény: a szervezet óriási szerepet játszott a szocialista vívmányok megvédésében, és továbbra is közös békepolitikánk megbízható eszköze. Mindennapos gyakorlattá váltak az együttműködés különböző formái a legkülönbözőbb szinteken. És nagyon fontos az a körülmény, hogy élve mindezekkel a formákkal, megtanultuk ho'gyan találjuk meg közösen a leghelyesebb megoldását azoknak az új és időnként rendkívül bonyolult feladatoknak, amelyeket az élet állít elénk. Világosan megmutatkozott ez a politikában. Valamennyien tudjuk, elvtársak, mennyire fontos, hogy minden új történelmi szakaszban helyesen határozzuk meg a szocialista társadalom fejlődésének távlatait Ebből a szempontból óriási jelentőségű a fejlett szocializmus irányvonalának kidolgozása a testvérpártok kollektív erőfeszítései, közös tapasztalatai alapján. E fejlett szocializmus megvalósítása a szocialista országok többségében folyik, oly módon, hogy tekintetbe veszik minden egyes ország sajátosságait. Pártjaink egysége a szocialista és kommunista építés alapvető kérdéseibe^ lehetőséget adott arra, hogy biztosan haladjunk előre a helyes marxista—leninista úton Ez lehetővé tette, hogy kellően visszautasítsuk a marxizmus— leninizmus elferdítésére irányuló jobb- és „baloldali” próbálkozásokat; hogy úrrá legyünk az egyes országokban időnként- kialakuló bonyolult politikai helyzeteken. Politikai egységünk a szocialista közösséget a társadalmi haladás magasabb fokára emelte. Ax utóbbi időben új feladatok jelentkeztek pártjaink ideológiai tevékenységében. A fejlett szocializmus és a kommunizmus építése megköveteli, hogy fokozott figyelmet fordítsunk a tudomány és a kultúra fejlesztésére, a tömegek koanmu- nista nevelésére, másrészt olyan feltételek közepette, amikor mindinkább megszilárdul a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, különleges fontosságúvá válik az eszmék harca; fokoznunk kell ■ erőfeszítéseinket, hogy a világon elterjesszük az igazságot a szocializmusról, harcolnunk kell a szocialista ideológiával ellenséges nézetek ellen. Meg kell mondani, hogy az e tekintetben közösen végzett munkánk eredményei figyelemre méltóak. Gyakori mostanában az időszerű elméleti problémák közös megvitatása. Sok tudományos munka jelenik meg a különböző szocialista országbeli szerzők közös munkacsoportjainak alkotásaként. Mind tevékenyebb a szocialista országok tudományos akadémiáinak együttműködése a történelem, a filozófia, a gazdaság- és a jogtudomány terén, és a társadalomtudományok más ágazataiban. Egyre szélesebbek, gazdagabbak és színesebbek a szocialista országok közötti kulturális kapcsolatok. Gyakorlattá vált a munka olyan formája is. mint a testvérpártok központi bizottsági titkárainak tanácskozása nemzetközi és ideológiai kérdésekről, a pártépítés problémáiról. Eredményesen fejlődik a testvéri országok együttműködése a gazdaságban is. Több mint negyed évszázada összehangoltan munkálkodik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Közös munka eredményeként jött létre a szocialista gazdasági integráció nagy jelentőségű komplex programja, s mi ezt a programot szilárdan és következetesen valóra is váltjuk, ha nem is mindig olyan gyorsan, mint szeretnénk. Az integráció minden testvéri országban évről évre fontosabb szerepet játszik a népgazdasági feladatok megoldásában. Jórészt ennek köszönhető, hogy a KGST tagállamai a világ legdinamikusabb ipari övezetét alkotják, és a növekedés ytemét tekintve megelőznek minden más államcsoportot. Különösen világosan mutatkoznak meg sokoldalú együttműködésünk gyümölcsei annak a mély gazdasági válságnak a tükrében, amely ma a kapitalizmus világát sújtja. Egyfelől a gazdaságnak és a dolgozók anyagi jólétének rendszeres növekedése a szocialista országokban, másfelől pedig a termelés 30 év óta példátlan méretű csökkenése, munkanélküliség és infláció a kapitalista országokban — íme, ez ma a két rendszer névjegye. Magától értetődik, hogy a világpiaci helyzet bizonyos mértékben a mi gazdasági ügyeinkre is elkerülhetetlenül kihat, hiszen a szocialista országok eléggé széles gazdasági kapcsolatokat tartanak fenn a nem szocialista világgal. A szocializmus előnyeire támaszkodva azonban nekünk megfelelő, szocialista módon közeledhetünk az e kapcsolatokban jelentkező olyasfajta. problémák megoldásához, mint az árak kérdése vagy a növekvő energia- és nyersanyagigény kielégítése, s elérhetjük, hogy a .testvéri országok gazdasága maximálisan védett legyen a kapitalista világban tapasztalható folyamatok következményeitől. Az előrehaladás új problémákat vet feL A specializálódás és az együttműködés területének kiszélesedése szükségessé teszi az integrációs folyamat pontosabb irányítását, azt a képességet, hogy a termelést a növekvő külkereskedelmi kapcsolatok igényeihez igazítsák; szükségessé teszi, hogy sokoldalú alapon új nyersanyagkitermelő és -feldolgozó komplexumok jöjjenek létre. Pártjaink és államaink vezeték e kérdésekre megkülönböztetett figyelmet fordít, folyamatosan konzultálnak egymással a legmegfelelőbb megoldások felkutatására. A testvéri országok együttműködése tehát, elvtársak, egyre szorosabbá és mélyebbé vá- lik minden területen. Ez rendkívül fontos, mert a világban nem kevesen vannak, akik, mint mondani szokás, még álmukban is éberen lesik, miként gyengíthetnék egységünket. De minden ilyen irányú próbálkozásuk kudarcra van ítélve. Közösségünk évről évre izmosodik. Nem is lehet ez másként, mert egységünk alapját a leghumánusabb, legigazságosabb eszmék képezik. Szövetségre léptünk egymással, mert célunk közös — az, hogy az új élet építése nevében szavatoljuk népeinknek a nyugodt alkotó munkához szükséges, valamennyi feltételt. Ismeretes, hogy a nagy cél nagy energiát szül. A magasztos cél, a kommunizmus létrehozta a szocialista internacionalizmus hatalmas energiáját. Magabiztosan, együtt menetelünk a haladás útján. Országaink együtt mind nagyobb mértékben járulnak hozzá a békéért, a biztonságért, a világ népeinek szabad fejlődéséért vívott harc ügyéhez. Az államközi kapcsolatokban — a társadalmi rendszerek különbözőségétől függetlenül — mind gyakrabban és tartósan jelentkeznek olyan tényezők, mint az erő alkalmazásáról való lemondás, a határok sérthetetlenségének elismerése, a vitás kérdések tárgyalóasztalnál történő rendezése, az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott rendszeres konzultációk, az átfogó, hosszú távú gazdasági együttműködés, a tudományos és kulturális eredmények cseréje. Egészében véve, elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a Szovjetuniónak és a testvéri szocialista országok többségének a kapitalista világ vezető hatalmaival fennálló kapcsolatai már .többé-kevésbé normális mederben alakulnak, a békés egymás mellett élés és a békési, kölcsönösen előnyös együttműködés szellemében. Ebből a szempontból különleges jelentősége van annak, hogy sikeresen végződjön az olyan nagy kollektív akció, mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. A Varsói Szerződés tagállamai, akcióikat egyeztetve, minden erőfeszítést megtesznek ennek érdekében. Most elmondhatjuk, j hogy a tanácskozás más részvevőinek a többsége is hajlik i rá, hogy az értekezlet munká- ! ját a közeli hónapokban befejezzék, méghozzá a Jegmaga- j sabb szinten. Ez természetesen, örvendetes változás. Annál nagyobb felelősséget vállalnak magukra azok, akik makacsul ‘ igyekeznek akadályokat gördíteni az összeurópai értekezlet mielőbbi befejezése elé. . Meg vagyunk győződve róla, hogy az értekezlet eredményei szilárd, jó elvi alapot adnak majd — Vlagyimir Iljics Lenin szavaival élve — az európai népek békés egymás mellett élésének fejlődéséhez. Ez már önmagában óriási eredmény lesz a béke és az értelem azon e&aményeinelk megvalósítású, ban, amelyekről századokon át a legjobb elmék álmodtak. Erre a politikai alapra támaszkodva, meg lehet majd oldani olyan, egyre nagyobb feladatokat, mint az európai államok közötti békés együttműködés és a sokoldalú, kölcsönösen előnyös kapcsolatok épületének felépítése. Az ilyen építés konkrét formáit és irányait majd az élet sugallja. Feltételezhető például, hogy más kérdések mellett előtérbe kerül a katonai enyhülés gyakorlati megvalósításának feladata. Ezzel nemcsak az államok fegyveres erői nagyságának és fegyverzetének korlátozására, hanem fokozatos csökkentésére is gondolok. Bár ez természetesen nem olyan kérdés, amelyet egy csapásra meg lehet oldani. Mint ismeretes azonban, már ma történnek erőfeszítések ebben az irányban. Gondolok mind a vlagyivosztoki szovjet—amerikai találkozó eredményeire, mind a Genfben és Becsben folyó tárgyalásokra. Szeretnék ehhez még valamit hozzáfűzni. Meg vagyunk győződve róla, hogy a békés európai fejlődés későbbi irányának meghatározásában — akárcsak korábban, a hidegháborúról az enyhülésre való áttérésért vívott harcban — ismét szerepe lesz a szocializmus országai, a kommunisták kezdeményezésének, a béke eszméihez való odaadásuknak, » néptömegek alapvető érdekeivel való elszakíthatatlan kap- csolatának. A közeljövőben sor kerül az európai kommunista ésv munkáspártok újabb konferenciájára. Ügy gondolom, hogy az értekezlet képes lesz méltóképpen hozzájárulni a soron levő feladatok kidolgozásához, amelyeket a történelem tűz . napirendre földrészünk I életében. Magától értetődik, elvtársak, hogy az elért eredmónyekikel nem elégedhetünk meg. Az enyhülés folyamata, a béke megszilárdításának folyamata állandó előrehaladást követelő, szakadatlan folyamat Ezen az úton megállni azt jelentené, hogy veszélyeztetjük mindazt amit már elértünk. Annál i» inkább, mivel jelenleg a kapitalista rendszer éles válságának feltételei között egyre ak- (Folytatás a X oldalon) Küldöttek at MSZMP kongretMWte
