Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

. \ ­A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT XI. KONGRESSZUSA {Folytatás a S. oldalról) tívabbá válnak az enyhülés el­lenfelei, a fegyverkezési hajsza és a hidegháború hívei. Ezek a népek érdekeivel szemben el­lenséges erők korántsem tet­ték le a fegyvert Makacsul próbálkoznak azzal, hogy visz- szafordítsák a nemzetközi fej­lődés menetét. Ezért a békehar­cosok ébersége nem lankadhat, méltó választ kell adniuk a béke ellenségeinek mesterkedé­seire, állandóan szem előtt kell tartaniuk az új feladatokat, ál­landóan gondoskodniuk kell a béke politikai horizontjának tá­gításáról, Nem feledhetjük el, hogy a világban még veszélyes gócai vannak a feszültségnek, a konfliktusoknak, a potenciális háborús robbanásoknak, a Kö­zel-Keleten, Délkelet-Ázsiában és a világ más térségeiben is. Nem lehet például, tartós, sza­vatolt békét elképzelni osak Európában, miközben más föld­részek felett viharfelhők tor­nyosulnak. A béke oszthatatlan. Ml kom­munisták fáradhatatlanul ismé­teljük ezt az igazságot, és en­nek megfelelően cselekszünk. Ezért, almikor az európai szi­lárd békéért küzdünk, ugyanak­kor a legnagyobb figyelmet szenteljük á békés egymás mel­lett éüés és a kölcsönösen elő­nyös együttműködésen alapuló kapcsolatok megerősítésének a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok között, aminek oly nagy • a jelentősége az általános béke szempontjából. Ezért a Szovjet­unió és más testvéri országok változatlanul teljes állhatatos­sággal és energiával fellépnek » valóban tartós és valóban igazságos közel-keleti béke meg­teremtéséért; az ehhez vezető legbiztosabb útért, az erre a célra létrehozott fórum, a gen­fi tanácskozás munkájának mi­előbbi felújításáért; az olyan alapvető problémák megoldásá­ért, mint az 1967-ben elfog­lalt valamennyi arab terület felszabadítása; a Palesztinái arab nép törvényes jogainak érvényesítése, egészen saját ál­lamiságának megteremtéséig; valamennyi köaej-keleti állam biztonságos, független és szabad léiének fejlődésének hatékony biztosításáért. Ugyanezért tartjuk fontosnak azt a munkát, amely az ázsiaii országok kollektív erőfeszítései­vel Ázsia békéjének és bizton­ságának megszilárdítását céloz­za. A világban olyan légkört kell teremtenünk, amelyben a po­tenciális agresszorok a kalan­dok és a kardcsörtetés kedvelői a népek mind határozottabb és együttes ellenállásába ütköznek. A béke, a biztonság és a békés jövőbe vetett meggyőződés va­lóban mind szélesebb tömegek közkincse ve válik a föld külön­böző térségeiben — íme, ez az a cél, amely méltó rá, hogy ere­jét áldozza érte mindenki, aki szereti népét és szívón viseli az emberiség haladását. Kedves Elvtársak! A magyar nép néhány nap múlva országának a fasiszta zsarnokság alóli felszabadulása 30. évfordulóját ünnepli. Erről a dicső dátumról Önökkel együtt emlékeznek meg a Szov­jetunió és más testvéri szocia­lista államok népei, az új Ma­gyarország minden barátja. Azon az 1945-ös tavaszon az új élet hajnala virradt sok eu­rópai népre. A fasizmus feletti győzelem történelmi határkő lett az egész emberiség sorsá­nak alakulásában. Legmélyre­hatóbb következményei; a vi­lágszocializmus miai sikerei, a forradalmi erők töretlen növe­kedése, a földünk szilárd béké­jéért vívott harcban élért nagy eredményeink. A győzelem 30. évfordulójá­nak nagy ünnepére a népek a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának jegyében készülődnek. Mi, kommunisták, teljes meggyőződéssel jelentjük' ki: a népek által oly forrón és szenvedélyesen óhajtott béke nemcsak fenntartható, hanem meg is szilárdítható. A Szovjetuhiő Kommunista Pártjának küldöttsége élve az alkalommal, forrón üdvözli a kongresszus küldötteit, az egész dolgozó Magyarországot a kö­zelgő ünnep, a felszabadulás 30. évfordulója, a szabadság 30. születésnapja alkalmából. Éljen a szocialista Magyaror­szág és nagyszerű élcsapata, a Magyar Szocialista Munkás­párt! Éljen és erősödjék a szovjet- magyar barátság! Éljen a béke! Éljen a kommunizmus! Leonyid Iljics Brezsnyev be­szédét a kongresszus hosszan tartó tapssal fogadta. Az SZKP KB főtitkára ezt követően át­nyújtotta a szovjet testvérpárt Központi Bizottságának a XI. kongresszushoz küldött üdvözlő levelét Gáspár- Sándor a kongresz- szus nevében megköszönte Leo­nyid Brezsnyev felszólalását, elvtársi, baráti szavait, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Közoonti Bizottságának a kong-, resszushoz intézett jókívánsá­gait — Kérjük — mondotta —•. . hogy tolmácsolja a Szovjetunió ' Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a kommuniz­must építő szovjet népnek a magyar kommunisták és né­pünk forró, elvtársi, baráti üd­vözletét Kívánjuk, hogy érje­nek el további kimagasló sike­reket az SZKP XXIV. kong­resszusán elfogadott nagyszerű program megvalósításában. Bissku Bélát A munkásosztály vezeti) szerepe nem átmeneti jelszó, hanem hosszú távú politika — Párttagságunk és az egész társadalom fokozott politikai ak­tivitásával valósultak meg a X. kongresszus határozatai — hang­súlyozta bevezetőjében Biszku Béla, majd így folytatta: Párt­tagságunk, egész dolgozó né­pünk nagy jelentőséget tulajdo­nított annak, hogy Központi Bi­zottságunk állásfoglalásaival, irányító és elemző munkájával az egész beszámolási időszakban biztosította a két évtized gyakor­lata által igazolt politikai irány­vonal valóra váltását. Politikánk végrehajtásának feltételei állandóan váítoznak. A szocializmus építésében elért eredmények, a fejlődés új meg új követelményeket, támaszta­nak. Ezeket folyamatosan ele­mezni kell, gyakorlati tevékeny­ségünket hozzájuk kell igazíta­nunk. Ezt tettük a két kongresz- szus közötti időszakban is, pél­dául 1972 novemberében, ami­kor a Központi Bizottság meg­vizsgálta a X. kongresszus hatá­rozatainak végrehajtását. A Központi Bizottság mindig tudatában volt annak, hogy a fő irányvonal érvényesítése csakis a politika elemeinek szün­telen fejlesztésével, a növekvő követelményekhez való állandó hozzáigazításával, a tömegek ta­pasztalatainak figyelembevéte­lével lehetséges. Belpolitikai helyzetünket szövetségi politi­kánk következetes megvalósulá­sa, népünk erkölcsi-politikai egységének szüntelen erősödése jellemezte. Szövetség! politikánk magá­ban foglalja a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesz­tését, a munkás-paraszt szövet­ség állandó erősítését, a mun­kásosztály és a többi dolgozó réteg társadalmi összefogását, a szocialista nemzeti egységet. A szövetségi politika a mun­kásosztály tudományos elméle­tének, a marxizmus—leniniz- musnak az alapján fejlődik. Tu­datában vagyunk annak, hogy a szocializmus felépítésére irá­nyuló népi összefogás elsődlege­sen politikai szövetség és nem jelenti, hogy a munkásosztály világnézetét hazánk minden ál­lampolgára elfogadja. De azt is tutijuk, hogy a szocialista cél­jaink valóra váltásáért folytatott közös munká mind közelebb hozza egymáshoz hazánk dolgo­zóit. A politikai együttműködés az eszméink melletti érvelő ki­állást, politikai szövetségeseink türelmes vitában való meggyő­zését kívánja. Ennek során poli­tikai szövetségeseink világnéze­tileg, eszmeileg is közelednek a marxizmus—leninizmushoz. A Központi Bizottság az utób­bi években nagy figyelmet for­dított a nagyvállalatok helyze­tére, a nagyüzemi munkások élet- és munkakörülményeire. Különösen jelentős, hogy 1974 márciusában irányelveket foga­dott el a munkásosztály társa­dalmi vezető szerepének fejlesz­tésére, helyzetének további ja­vítására — mondotta Biszku Bé­la, majd rámutatott: A munkás- osztály vezető szerepe a párt számára nem átmeneti jelszó és nem rövid távlatú politika. A munkásosztály vezető szerepe a felszabadulás óta érvényesül hazánkban és mindaddig érvé­nyesülni fog, amíg társadal­munkban osztályok lesznek, tehát a fejlett szocialista társa­dalom időszakában is. A munkásosztály társadalmi ■zerepenek fejlesztését, vezető szerepének erősítését elsősorban azzal szolgáljuk, ha következe­tesen végrehajtjuk a párt poli­tikáját. Ennek a politikának egyik alapvető törekvése, hogy a munkásosztály szüntelenül fej­lődjön, erősödjön, gyarapodjon. A szocializmus építésének, né­pünk boldogulásának meghatá­rozó feltétele az állami- nagy­üzemek fejlesztése, a szocialista iparfejlesztés politikájának kö­vetkezetes végrehajtása, úgy, ahogy adottságainknak a leg­jobban megfelel. A munkásosz­tályt viszonyaink között is az állami nagyipar szüli és teremti újra, arculatát a nagy­ipar formálja. Ezért az állami nagyüzemek fejlesztése nem csupán gazdasági kérdés, hanem pártpolitikánknak is fontos ré­sze. Amikor azt tapasztaltuk, hogy különböző okok miatt nem volt megfelelő több nagyüzem helyzete, akadozott a nagyüzemi munkásság fejlődése, ezt első­rangú politikai problémának kellett tekintenünk. A Központi Bizottság és a kormány számos nagyüzemünk fejlesztését napi­rendre tűzte, mint például a Ganz-MÁVAG-ét, a Csepel Au­tóét, a Magyar Hajó- és Daru­gyárét és másét. Pártunk előmozdítja, hogy a pártélet, az állami és a gazda­sági élet különféle irányító posztjaira több, közvetlenül a termelésből jövő fizikai dolgozó kerüljön. Szükséges, hogy a ve­zetői utánpótlásról azoknak a dolgozóknak a köréből is gon­doskodjunk, akik kijárták a nagyüzemek nevelő iskoláját, akiknek a közös munka és a közös életmód alapján közvetlen termelői élményük van és jára­tosak a közügyekben. Tapasz­taljuk, hogy magukkal hozzák a különféle irányító testületekbe a nagyüzemi munkások legjobb tulajdonságait: a fegyelmet, az állhatatosságot, a szervezettsé­get, a szolidaritást, a közösségi gondolkodást és magatartást — hangsúlyozta a Központi Bizott­ság titkára, majd a továbbiak­ban a munkás-paraszt szövetség jelentőségéről szólott. Kiemelte: amint a Központi Bizottság be­számolója, a párt programnyi­latkozata is hangsúlyozza: né­pünk a fejlett szocialista társa­dalom felépítésén dolgozik. Ezt is szem előtt tartva, támogat­nunk kell a mezőgazdaság to­vábbi korszerűsítését, a paraszt­ság életszínvonalának, kultúrá­jának emelését, hogy ezzel is szolgáljuk a munkásosztály és a parasztság közeledését. Minden­nek szükséges velejárója, hogy fejlődjenek a falu szocialista vi­szonyai, erősödjön a termelőszö­vetkezetek szocialista jellege. Társadalmi fejlődésünk egyik jellemző vonása az osztálykü- lönbségak fokozatos csökkenése, a munkásosztály és a paraszt­ság folyamatos közeledése egy­máshoz. E folyamat alap­ja szocialista rendszerünk, a nagyüzemi termelés elterjedése a mezőr"zdaságban, s ennek kö­vetkeztében a munka Jellegében, a dolgozók képzettségi színvo­nalában, az elosztás módjában, az életszínvonalban tapasztal­ható számottevő közeledés, a szocialista tudat erősödése. A fejlett szocialista társadalom perspektívájában ez meghatáro­zó jelentőségű folyamat. Társadalmunkban fontos he­lyet foglal el az értelmiség, mely részint származása alapján, ré­szint a munkásosztály és a nép ügyével a szocializmussal való azonosulás révén ma már népi értelmiség. Legjobbjai mindig a haladás, a nép ügyének szolgá­latát tekintették legszentebb kö­telességüknek. A tudományos­technikai fejlődés következtében növekszik az értelmiség szerepe, mind szorosabbá válnak kapcso­latai a munkásosztállyal és a parasztsággal. A munkások te­vékenységében is egyre jelen­tékenyebb helyet foglal el a nagy felkészültséget igénylő szellemi munka. A legjobb mun­kásoknak a vezetésbe történő fokozottabb bevonása elősegíti a munkásosztály és az érte1 miség közeledését, szorosabbra fűzi a munkások és az Irányító posz­tokon dolgozó szakemberek kap­csolatát. Társadalmunkban foly­tatódik a szellemi és a fizikai munka közötti lényeges különb­ségek csökkenése. Mindent egybevetve: szövet­ségi politikánk sikerét jelzi, hogy szüntelenül erősödik a né­pünk minden haladó és alkotó erejét — párttagokat és párton- kívülieket, a különböző nemze­dékeket, ateistákat és hívőket — szocialista céljaink megvalósítá­sára tömörítő társadalmi össze­fogás, a nemzeti egység. A szocialista demokrácia fej­lettségének fokmérője minde­nekelőtt az, mennyire érvénye­sülnek a társadalom alapvető érdekei, hogyan erősödnek szo­cialista intézményei, milyen mértékben növekszik a töme­geknek a társadalom ügyeire és fejlődésére kifejtett hatása — mondta a továbbiakban. Nyu­godtan elmondhatjuk, hogy az utóbbi négy és fél év alatt mind­ezekben jelentősen előrehalad­tunk. X Fel kellett és a jövőben Is fel kell lépni az olyan nézetek el­len, amelyek szerint a szocialista demokrácia fejlesztése csupán akarat kérdése, határozatok dqj- ga. Ezek' az elképzelések nem veszik figyelembe, hogy kellő feltételek, mint például az infor­máció, a vállalati belső elszá­molási rendszer tökéletesítése nélkül csak formális megoldások születhetnek. Akadtak olyan el­képzelések is, hogy a szocialista demokrácia csakis az önállósá­got, a helyi kezdeményezést je­lenti és kizár mindenfajta alá- {f.Folytató* a 4. oldalon) A küldöttek nagy. tetszéssel fogadták Brezsnyev elvtárs felszó­wi

Next

/
Oldalképek
Tartalom