Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-15 / 63. szám
Jegyzetek közt lapozva S okat beszélünk manapság a politika hatékonyabba tételéről. Szükség van erre azért, hogy a dolgozó tömegek mind szélesebb köre ismerje meg a párt állásfoglalását, határozatait a szocialista építőmunka fokozására. Nem mai ke-' ietű ez a törekvés, hiszen a párt évtizedek óta azon fáradozott, hogy megnyerje az embereket a programban vázolt társadalom- politikai feladatok megvalósításához. De ne csak megnyerje, hanem mozgósítsa is a határozatok végrehajtására, mert ezekből származhat a társadalom előbbre’ haladása. A párt legutóbbi megyei értekezletén több küldött beszélt arról, hogy náluk, egy adott munkaterületen milyen a politikai munka hatékonysága. A szeghalmi járásban évek ' óta felgyorsult a gazdasági építőmunka. A párt járási bizottsága szorgalmazta Sárrét ipari bázisának létrehozását. A mezőgazdaságban a naturális mutatókat több mint kétszeresére .növelték felvilágosítással, szervező munkával, mozgósítással. Amikor Varga István, a járási bizottság első titkára erről beszélt, önkéntelenül is megfogalmazódott az újságíróban az a gondolat, hogy a gyenge termőhelyi adottság, melyre korábban oly sokszor hivatkoztunk, a párt kezdeményező szerepének betöltésével mennyire háttérbe szorult. Igen, ez itt már a múlté, hiszen a termelésire'— mai viszonyaink között — a szubjektív tényezők hatása is egyre nagyobb jelentőségű. A dolgához értő ember világosítja fel a másikat árról, hogy milyen erő szunnyad a sárréti földben, mi* szükséges ahhoz, hogy ezt a felszínre hozzák, a társadalom szolgálatába állítsák. A szeghalmi jársában a gyenge termőhelyi adottság mindinkább a múlté, s ma már a műszaki fejlődés felgyorsulásának, a ho~ zamols további növekedésének lehetünk itt is szemtanúi. E tények felismerése Szeghalom környékén elválaszthatatlan a párt- politikai munka 'Szervezésétől. Meggyőződésem, a Sárréten élő emberek ezért nagyra értékelik a párt szerepét a mindennapos gazdasági építőmunkában. J egyzetek közt lapozva soksok élmény tárul fel, tapad az emberhez. Évekkel ezelőtt nagyon alacsony színvonalon folyt a mezőgazdasági termelés a megyében. A tsz-szerve- zés időszakában az emberi kéz és a közösbe adott állatok vonóereje jelentette a növényápoláshoz szükséges erőket. Ma egészen más a helyzet. A kukorica vetésénél a traktoros ipari televízió segítségével monitoron figyeli: hull-e a mag a talajba., A kapát felváltotta a vegyszer, nem húzza már a.kaszát a tsz- paraszt, mert kombájnnal arat. A nagy terméshozamok elérésére műtrágyát használ és olyan vegyszereket, «növényvédő szereket, melyekkel képes a termést megvédeni a legkülönbözőbb betegségektől és gyomoktól. A mezőgazdaság a technikai forradalom korszakát éli. Az iparszerű technológiák terjedése rendkívül nagy hatással van a parasztság tudati fejlődésére. Az új, a magasabb színvonalon álló technikához, ennek hatékony alkalmazásához érteni kell. Nagyobb felkészültséget követel a tőszám beállítása kukoricából, napraforgóból, gabonából, mint korábban. Most a tőszám után már a várható termést is be tudjuk programozni, képesek vagyunk ennek feltételeit megteremteni. Vagyis a nagy termések, melyeket a megye mezőgazdaságaiban elértünk: — kukoricából országosan a legjobbat, napraforgóból es más növényből lényegesen többet, mint az országos átlag — ezek, nem úgy teremtek, mint ahogyan korábban a mezőkovácsházi járásról beszéltünk, ahol, ha „élfelejtettek vetni", áljJcor is jó termést arattak. Az elmúlt években, de meggyőződésem, hogy a jövőben az egész megyében jó termést aratunk, mert tudatosan dolgozunk, készülünk arra, hogy a gazdaság- politikai igényeknek Békés jól megfeleljen! J ó tudni, érezni, hogy ez a munka nem elszigetelt üzemi jelenség csupán, hanem az egész megye gazdasági életét1 átfogó, átható tevékenység. Feltétlenül az, hiszen a XI. kongresszusra készülve megyénk gazdasága terven felül kétmilliárd forint többletbevétellel járult hozzá az 1974. évi munka sikeréhez. Ez nagyon nagy szám! Jól példázza, milyen színvonalon sikerült politikánk főbb célkitűzéseit megértetni az emberekkel, kérni támogatásukat, a határozatok megvalósításához. A szocialista munkaverseny első sikere 1973-ban érlelt gyümölcsöt a Szarvasi Állami Tangazdaságban. Valach Mihályné fogalmazta ezt, majd hozzátette: „Azt hittük, hogy ezzel fenn vagyunk a tetőn.” És ezt 1974-ben még 10 millió forint többletbevétellel tetézték. Így jött össze a megyei kétmilliárd forint, mely erősíti pozíciónkat, jó alapot ad további munkánkhoz. Kétségtelen, hogy a dolgozó tömegek részvétele a termelésben, a termelő munkában vonzó és szép eredményt hozptt. De ezt a részvételt meg kelleti, hogy előzze egy elhatározás, egy döntés, melyben a dolgozókat Szarvason és máshol is úgy vonták be, ahogy a párt ajánlotta: a munkahelyi demokrácia élénkítésével. Emberek formálódtak, kerültek közelebb gazdasági céljainkon keresztül a társadalompolitikához. És ez nagyon jó, nagyon helyes folyamat volt, követésre méltó ma és holnap is. A dolgozók részvétele a termelés megalapozását szolgáló döntésekben nagyon fontos, mind fontosabb politikai munka. Lényegében a különböző határozatok eredményes végrehajtásához ekkor tisztázzák a nézeteket, értelmezik egységesen és meghatározzák a végrehajtáshoz szükséges tennivalókat: közelebbről kinek íhit kell tennie egy adott üzemben azért, hogy a takarékos gazdálkodás, a hatékonyabb munka sikerrel megvalósuljon. A dolgozók* széles rétegei naponta döntenek gazdasági kérdésekben, amikor egy-egy műszakban a műszaknormát teljesítik. Ez a gazdasági állásfoglalás lényegében a politikának szól, politikai állásfoglalás, szavazat az eddig megtett útra, bizalom a jövőnek. Dupsi Károly Á közművelődési törvénytervezet vitája a népfront megyei bizottságán Tegnap délelőtt a Hazafias Népfont megyei bizottságának rendezésében Békéscsabán a közeljövőben megjelenő közművelődési törvény tervezetének vitáját tartották meg. Erire az alkalomra meghívták a népfront várasd és községi bizottságainak munkatársait, a nemzetiségi demokratikus szövetségek, a Kulturális Minisztérium, «1 HNF Országos Főnökségének képviselőkig országgyűlési képviselőket és függetlenített köz- művelődési szakembereket. • A vitát Nyári Sándor, a megyei bizottság titkára vezette. A 30 meghívott igen sok,' a törvény elkészítésében felhasználható javaslatot tett. Külön említették a közművelődési feladatok megoldásához élengediheteblenül szükséges anyagi feltételek biztosítását, a termEdöüzennek kulturális kereteinek koncentrálását. Ár — Mennyiség — Minőség! A vásárlók érdekében Néhány éve, az Állami Kereskedelmi Felügyelőséget átszervezték, azóta a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának szervezetében működnek, feladatuk azonban továbbra is a fogyasztók érdekeinek védelme, de nagy gondot fordítanak a vásárlói érdekekkel összefüggő társadalmi tulajdon védelmét szolgáló rendelkezések megtartásának ellenőrzésére. Hány vizsgálatot végeztek 1974-ben, hogyan segítik munkájukat a társadalmi ellenőrök, milyen felelősségre vonást alkalmaznak a vétkesekkel szemben? — Ezekkel a kérdésekkel kerestük meg Rózsa Imrét, a Békés megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának helyettes vezetőjét, aki az alábbiakban válaszolt. — Van-e árdrágítás és mik az indítékai? — Az utóbbi két év munkája eredményeként elmondhatom, hogy az árfegyelem egyes szakmákban javult és az árstabilitásra való törekvés a jellemző. Az ármunka szervezettsége a kereskedelmi vállalatoknál, nagyobb szövetkezeteknél jobb, de az árszakemberek nem kielégítő felkészültsége és gyakori változása, a hálózati ellenőrzés lazasága miatt gondok is mutatkoznak. — Az elmúlt évben a kereskedelmi egységekben 665, a vállalatok, szövetkezetek központjaiban 120 vizsgálatot tartottunk. A feltárt szabálytalanságok között arányaiban még mindig a legtöbb hiányosság az árak alkalmazásánál fordult elő. Ezért tűztük célul az érvizsgálatok számának növelését. Az ellenőrzések 80 százaléka valamilyen formában kapcsolatban van az árakkal. Vizsgálataink 456 tételből 107-nél találtak kifogást, melynek árkülönbözete 31 ezer forint fogyasztói megkárosításhoz vezetett. Ez az összeg kimondva sok, de az ellenőrzés alá vont érték elenyésző hányadát teszi ki. A gyulai ÁFÉSZ ABC-áruházban a zöldség és gyümölcs eladásánál az árutasításban előírt 20 százalék helyett 30 százalékos haszon- kulccsal számoltak és kétezer forint árdrágítást követtek el. A battonyai és a körösladányi ÁFÉSZ vendéglátó egységeiben az előfizetéses ételek előállításához felhasznált tejet nem a rendeletben meghatározott literenkénti 2,60, hanem 4,03 forintos áron kalkulálták. Ebből csaknem 2,5 ezer forint jogtalan haszonra tettek szert. Ä békéssámsoni és sarkadi ÁFÉSZ több mint négyezer forinttal csapta be a vendégeket, mert az őszi érésű burgonya elszámolói árát a maximált 3,20 helvett 3,50, illetve 4 forintban állapította meg kilogrammonként. A FER- ROGLOBUS TEK Vállalat által forgalomba hozott húzott és hengerelt vasáruknál több ÁFÉSZ helytelen felárat alkalmazott. Ily módon csak egvet- len boltban, a sarkadi ÁFÉSZ vasüzletében nyolcezer 600 forint volt a meg nem engedhető többletbevétel. Természetesen a felelősségre vonás sem maradt el, hiszen 27 kereskedelmi dolgozót büntettünk meg. összesen 24 ezer 300 forint értékben, lief figyelmeztettünk és öt személy ellen vállalati feevelmí eljárást kezdeményeztünk. — A vizsgálatok között jelentős helyet foglalnak el az élelmiszerek és az iparcikkek átvételére. tárolására vonatkozó előírások, tehát a minőségvédelem. Mi a tapasztalat ezen a területen? — Nos, a minőségvédelem helyzete, a javulás ellenére nem kielégítő. Ennek — véleményem szerint -r- az az alapvető oka, hogy a termelő vállalatok nincsenek kellően érdekeltté téve a minőségi követelmények betartásában. A kereskedelemben pedig nincsenek megteremtve a szakszerű áruátvétel lehetőségei. ▲ holtak gyakran kénytelenek a gyengébb minőségű árut Is átvenni abból a meggondolásból: ha reklamálnak, az esetleg monopolhelyzetben levő gyár vagy nagykereskedelmi vállalat legközelebb nem fogadja el a megrendelésüket. Mondanom sem kell, mennyire veszélyes ez a gondolkodásmód, hiszen a jó minőségű áru termelése, forgalomba hozatala népgazdasági és fogyasztói érdek is. Évek óta gond, hogy boltjaink a szavatossági idő lejárta után is árusítanak élelmiszereket. Ezt bizonyítja — saját tapasztalataink mellett — a megyei NEB felmérése is. Ezek szarint a megvizsgált kereskedelmi és vendéglátóipari egységek mintegy 65 százalékban hoztak forgalomba lejárt szavatosságú árut, elsősorban édesipari termékeket, kávét, fűszereket, -tartósított élelmiszereket. Sokat mond, hogy a beérkezett panaszok közel fele vegyesiparcikkel és 42 százaléka minőséggel kapcsolatos. A tartós fogyasztási cikkek garanciális javításának problémái, a cipők gyakori minőségi reklamációi nem csökkentek. A minőség további javítását célozza, hogy 1975. I. félévében a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézettel közösen széles körű, átfogó vizsgálatot végzünk. — A társadalmi ellenőrök milyen módszerek alapján végzik tevékenységüket? — A szakszervezeteknek 350. a tanácsoknak 180 társadalmi aktivistája vesz részt a felelősségteljes munkában. Vizsgálataik száma 1974-ben megközelítette a 2500-at. Tevékenységük során kétféle módszert használnak. Egyrészt próbavásárlásokat végeznek és részt vesznek az ezt követő ellenőrzésekben, másrészt a felmérő lapok segítségével — önálló vizsgálatot is tartanak. A mérésekre Vonatkozó rendelkezések végrehajtásának ellenőrzésébe tavaly 42 aktíva kapcsolódott be. Segítségük hasznosnak bizonyult, hiszen 70 boltban ellenőriztek és az általuk feltárt hiányosságok alapján négy kereskedelmi dolgozót vontunk felelősségre. — A felügyelőség munkájának jelentős részét a lakosság által észlelt bejelentések kivizsgálása adja. Jogosak-e ezek a panaszok? — Általában igen. A múlt év. ben 74/ panasz érkezett a lakosságtól, mely 1973. évhez képest kevesebb. A bejelentések 75 százaléka jogosnak bizonyult. Sokan kifogásolják többek között — jogosan — a vendéglői halételek magas árát. Nem megfelelő egyes arany ékszerek minősége. Néhány panaszos a tartós fogyasztási cikkek használatba vétele utáni azonnali meghibásodást és a csere megtagadását jelezte. Megnyugtató, hogy napi, közszükségleti cikkek, gyermekellátási és rögzített áras, valamint az alacsony jövedelműek igényét szolgáló termékek ellátására, árára, minőségére nem érkezett bejelentés. A különböző intézkedéseken túlmenően 9 felelősségre vonást alkalmaztunk és 32 ezer forint értékű kártalanítást rendeltünk el. — Milyen intézkedésiekkel hatnak a fogyasztói érdekvédelem megszilárdítására? — A fogyasztói érdekvédelem helyzetét, az állami fegyelem érvényesülését az ellenőrzések megszigorításával, az ágazati vizsgálatok, beszámoltatások, tanfolyamok, értekezletek útján biztosítjuk. Munkánk eredményét abban látjuk, hogy a vállalatok, szövetkezetek vezetőinek, ellenőri apparátusának szemléletében kedvező változás észlelhető és jobban foglalkoznak e kérdéssel, hatékonyabb felelősségre vonásokat alkalmaznak. Néhány helyen még a külső ellenőrző szervek feladatának tekintik az ár, mérés, minőség kérdésével való foglalkozást. Az ilyen nézetek ellen határozottan .fellépünk és olyan eszközöket is alkalmazunk, ami meggondolásra készteti a vállalatokat, szövetkezeteket. Két nagy fogyasztási szövetkezet a közelmúltban azért esett el a Kiváló Szövetkezet kitüntetéstől, mert 1974. évben végzett ellenőrzések több vásárlói megkárosítást tártak fel a hálózatban. Befejezésül még annyit: nekem változatlanul az a véleményem, hogy a kereskedelmi dolgozók többsége nehéz körülmények között, becsülettel végzi munkáját. A jól alkalmazott ösztönzők és az ellenőrzések nyomán csökkennek a szabálytalanságok, az elenyésző kisebbség pedig megkapja méltó büntetését. Seres Sándor 99 Ba lassi-óvoda’ ’ a A nemzetközi Balassi Néptáncegyütíes utánpótlásáról maga gondoskodik. A békéscsabai Megyei Művelődési Központ próbatermeiben a nagy együttes mellett a leendő táncosok, a kisiskolásokból álló „Balassi-óvoda” is próbál. A legkisebbeket MIinár Pál asszisztens-koreográfus tanítja az alaplépésekre (képünkön). Az „óvoda” legközelebb a n. országos nemzetiségi úttörőfesztivál gálaestjén, április 8-án este lép közönség elé a csabai ifjúsági és úttörőházban (Fotó; Martincsek Sáboej)
