Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-12 / 60. szám

fl mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vá!asza Balogh László országgyűlési képviselőnek Kilencvenezer vagonnal több cukorrépatermés betakarítására kell felkészülni Lapunk előző számaiban már két miniszter válaszát közöl­tük, melyeket Balogh László országgyűlési képviselőnek múlt év decemberi parlamentülé­sén tett javaslataira adtak. Most megkaptuk az utolsó kérdésé­re is a választ dr. Dimény Im­rétől, a mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztertől, melyet Balogh László országgyűlési képviselőnek küldött. A választ az alábbiakban közöljük: Kedves Balogh Elvtárs! Az országgyűlés 1974. decem­ber 19—20-i ülésén a cukor­répa-termesztéssel kapcsolat­ban elhangzott felszólalására a következő tájékoztatást adom. Egyetértek Képviselő Elvtárs­nak azzal a javaslatával, hogy a cukorrépa-vetésterület növe­lését elsősorban azokban a gazdaságokban kell megvalósí­tani, melyek már rendelkeznek a cukorrépa-termeléshez szük­séges gépekkel és van még ki­használható gépi kapacitásuk. A minisztériumnak a terület­növelés érdekében kiadott ren­delkezései és irányelvei is el­sősorban a meglevő kapacitá­sokkal számol, az intézkedések » termelési koncentráció növe­lésére irányulnak, figyelembe véve a cukorgyári körzetek perspektivikus fejlesztését és a termelési rendszerek területi elhelyezkedését. A kapacitások Jobb kihasználása és feilesztése ugyanis ezeken a területeken várhatói. Az anyagi, műszaki ellátásra » korszerű technoló­gia előfeltételeinek biztosításá­ra hozott intézkedéseink (örök­letesen egymagvú cukorrépafaj­ták, gyomirtó- és növényvédő- szer-ellátás, nagy teljesítményű gépek és gépsorok) is az emlí­tett célkitűzést segítik. A területnöveléssel és a ter­melés fejlesztésével — az elő­irányzatok realizálása esetén — mintegy 90 ezer vagonnal több cukorrépatermés betakarításá­ra, folyamatos ütem szerinti át­vételére, tárolására és feldol­gozására kell felkészülni. Ez feltétlenül megkívánja az átadás-átvételi kapacitás és az átvételi helyek számának növe­lését. Az ezzel kapcsolatos be­ruházások egy részéhez a mi­nisztérium az érdekelt tárcák­kal együttműködve már 1975. évre biztosítja az anyagi forrá­sokat. A több termés zavarta­lan átvételéhez azonban a szer­vezettség növelése és az idő­beni felkészülés szükséges. A kampányidőszak; széthúzásá­val, a szállítókapacitás időbeni ütemszerű biztosításával, az átvevőhelyek számának bővíté­sével, a termelőüzemek és az ipar kooperációs megállapodá­sokban rögzített szoros együtt­működésével a folyamatos át­vétel a megnövekedett termés mellett is megoldható. Mindezt központi intézkedésekkel is elősegítjük: az átvétel Ilyen megszervezése a cukoripar fel­adata. Kérem tájékoztatásom szí­ves tudomásulvételét, Tollfosztóka Csabaszabadiban ToOfosztókát rendezett Csaba- snsabadiban a Megyei Művelődési Központ szlovák klubja és a helyi Röpülj Páva Kör hétfőn este, az általános iskolában. A szlovák népi hagyományt meg­elevenítő rendezvényen Zsíros Mihály iskolaigazgató köszöntő­je után a résztvevők mókás mondókákkal és jelenetekkel tarkítva kezdték el a hajdani vendégvárás bemutatását Ha­marosan megérkezteik a tollas zsákkal és citerával felszerelt vendégek, megkezdődött a „fosz­togatás”. A szaporán dolgozó embereket a házigazda, Vicziám bácsi tartotta szóval, a pávások és a szlovák klub tagjai régi dalokat énekeltek, a békéscsa­bai szlovák kollégium mandoli- nosai talpalávalót játszottak, a házigazdák közben tepertős po­gácsával, mákos kukoricával, szilvapálinkával kínálták az él­mény gazdag est vendégeit ÚJ ÓVODA öregember fölkelt * priecsrőt, ■ közelebb jött — Paráasó?., Nofene.;: Kiderült hogy falubelije aZ öregember. Azaz csak volt fa­lubeli, mert réges-rég a város­ban lakik. Ismerte Magda nén- jét vagyis inkább Rezső báty­ját ismerte, már innen, a vá­rosból. a vasgyárból. És tudta róla, hogy falubelijét vette fe­leségül, az egyik Parázsó lányt — Valahol a Győri-kapuban laknak azok — mondta, — No, várjál csak. Nem látom mos­tanában Rezső bátyádat, be is vonulhatott 6, az látod meg­lehet De megtudom holnap a címét Megkerítjük őket várjál csak.,. Az utolsó pillanatban talál­kozott Magda nénjével. Egy nappal később már nem talál­ta volna otthon. Tele a lakás batyukkal, cso­magokkal, bőröndökkel. Üre­sen ásítottak a kitárt ajtajú szekrények. Egy cseppet sem örült neki Magda. — Éppen te hiányoztál még nekem, ebben a nagy felfordu­lásban. Mint púp a hátamra, úgy hiányoztál nekem. Meghízott, mióta utoljára látta, kigömbölyödött. De nem túlságosan. És bokáig éró. nagy­rózsás köpenyege volt. mint ott­hon az úriasszonyoknak. Rezső bácsi valahol a közel­ben katonáskodott, és hazaen­gedték néha éjszakára. Egész éjjel pakoltak tegnap is. A me­nekülés végett. Főművezető volt a vasgyár­ban az após, és elintézte, hogy egy kiürítő teherautóra vegyék fel Magdát is. Igaz, csak két bőröndöt vihet poggyásznak, de a többi holminak, s az ér­tékeknek különben is az apó­sék adnak majd helyet. — Most micsináljak veled? Kire hagyjalak?,,. Anyósomra nem hagyhatlak, bajnak, most is beteges. Meg az igazat meg­vallva, mit szégyenkezzek ve­led, nem vagy te a városi élet­hez szokva .. s Elvigyelek Né­metországba? — Én mehetek. Akármikor. Az lenne még. szüret, kijutni Németországba. Hitlert is lát­hatná. Meg a szárnyas- bombát, mindent. — Csak az még nem is úgy megy, hogy: akármikor.. Kérdés, hogy apa el tudja-e in­tézni. Az apósát hívta apának. Még sosem voltak náluk, a faluban az apósék. (Mondja is az apjuk: derogál ezeknek a szegény rokon. Pe­dig nem is igazi urak, csak ráz­zák a rongyot, mintha urak volnának. — Az anyjuk meg védi Magdát: az a fontos, hogy ő már megcsinálta a szerencsé­jét. „Bár a többinek is így si­kerülne, hálát adnék a Jóisten­nek ... í Bánom is én a ná- székat, nem kapaszkodók én Csak a lányomat boldognak lássam.”) (Folytatjuk} Március 7-én már az utolsó simításokat végezték az új ger- lai óvodában. Kámyáczki István, a községi tanács vb-titkára is ott szorgoskodott. Beszélgetés közben kiderült, hogy nem mint titkár, hanem mint apuka dolgozik. A kisfiá­ért, az ötéves Pistiké­ért. Sok szülő vállalt mun­kát az építkezésnél, ő sem ma­radhat ki a sorbóL Mint vb-titkár azonban az egész óvodaépítési akciónak kez­dettől fogva lelke volt. Feren- czi József, a községi pártalap- szerveaet titkára mondta is ne­ki: — Ez a te életműved. Az igaz, hogy sok-sok ember munkája nyomán jött létre, de az építkezés előkészítését, meg­szervezését ő vállalta és siker­rel végre is hajtotta. Először a pénzt kellett elő­teremteni. A tanács szívós ki­tartással négy évig gyűjtötte a forintokat. Sokat jelentett, hogy a Békéscsabai Konzervgyár pót- tél eki üzemének, a szocialista brigádjai vállalták egy régi épü­let lebontását. Katonák is se­gítettek, akik egy elhagyott ta­nyai iskolát bontották le. Mind­két épület bontási anyagát el­adta a tanács. A pénz az óvoda­építésre szánt összeget gyarapí­totta, amit a megyei tanács vb még félmillió forinttal megtol­dott Az óvoda tervét a Békés me- ^ gyei Tervező Vállalat KISZ- szervezete Papp Zoltán irányí­tásával társadalmi munkában készítette el. A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szocialista brigádjai a vizet az óvodához ugyancsak társadalmi munkában vezették eL A bé­késcsabai Május 1. Tsz lakatos szocialista brigádja játék- és könyvespolcokat készített. A Volán 8-as számú Vállalat Le­nin Szocialista Brigádja játék­szerekkel kedveskedett a gyer­mekeknek. Az épület előtti parkosításhoz a pásteleki erdészet most majd földlabdás fákat ad. Az elülte­tést a tanácstagok vállalják. A planírozásihoz a Vízgépészeti Vállalat Il-es számú gyáregy­ségének a kubikos szocialista brigádja nyújt segítséget Az átadási ünnepséget már-’ cius 8-án, a nemzetközi nőnapon tartották meg. Hatvanhét gyer­mek ezen a napon vette birtok­ba a, varázslatosan szép óvodát, amelyben három nagy foglal­koztató terem, öltöző, mosdó és mindem szükséges más helyiség megvan. Az egyenletes hőmér­sékletet központi fűtés biztosít­ja. Az épület mögött hatalmas Kicsinyek az új óvoda avatásán fák árnyékában alakították ki a pompás játszótereit. Az új óvoda a község legim­pozánsabb létesítménye. Olyan, hogy bármelyik nagy városnak a díszére válna. A geiiai asszo­nyok szebb nőnapi ajándékot nem is kaphattak volna. Most már nyugodtak lehetnek Fotó: Szeverényi Zsuzsa a mamák, akik a legtöbben Bé­késcsaba üzemeibe járnak át dolgozni. Varga Imréné vezető óvónő, három óvónő és három dajka továbbra is nagy szeretet­tel és gonddal, de ilyen körül­mények között eredményesebben tudja nevelni gyermekeiket. Pásztor Béla Egy család - 48 gyermek Az ukrajnai Romn! város­ban utcát neveztek el egy asz- szonyról, Alekszandra Gyerev- . szkajáról. Ez az asszony — mi­vel saját gyermeke nem lehe­tett, 48 gyermeket fogadott örökbe és bocsátott szárnyaira. Történetét a népszerű szovjet folyóirat, a Rabotnyica közölte. ... A polgárháború nehéz éveiben egy forgalmas állomá­son odalépett Alekszandra Gye- revszkaja ápolónőhöz egy fiatal­asszony és megkérte, vigyázzon pár percig gyermekére. Elment és többet nein tért vissza. Így került a Gyerevszkij csa­ládhoz az első gyermek. Abban az időben sok ezer apróság ma­radt árván. Alekszandra nem tudott nyugodni, ha az otthon­talan kicsinyekre gondolt és még két gyermeket magához vett. Teltek az évek. Amikor 1941- ben a fasiszta hódítók ellen megkezdődött a Nagy Honvédő Háború, az asszony ismét szíve szavát követte. Akkor egy kór­A Kner Nyomda FELVÉTELRE keresünk szakmai gya­korlattal rendelkező felvesz autószerelőket, gépkocsimosót, nőket betanított munka­fényezőt és körbe és férfi segéd­gépjármű-villamossági munkásokat. szerelőt. Jelentkezni lehet: Címünk: Békéscsaba, Lenin u. 9. XVII. AUTÓJAVÍTÓ V* Terv- és munkaügyi ősz­Békéscsaba, Szarvasi u. tály. x 449521 Szakképzett villanyszerelőt keres felvételre az OKTÓBER 6. MG TSZ, NAGYSZÉNÁS Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a személyzeti osztályon. ,279165 házban dolgozott, de rendszere­sen kijárt a pályaudvarra, ahol áthaladták az evakuált gyerme­keket szállító vonatok, s a leg­gyengébbeket magához vette. A háború után a Gyerevszkij csa­lád 30 gyermekkel költözött Romniba, de még további 18 gyermeknek adtak otthont. A szomszédok, ismerősök nem győztek csodálkozni, ugyan hogy bírja ezt a rengeteg munkát Gyerevszkaja. A nagy család­ban szigorú volt a házirend. A nagyobbak a ház körül segítet­tek, foglalkoztak a kicsikkel, mindenki maga vetette be az ágyát, varrta fel a leszakadt gombokat A sok gyerekből valóságos käs kórus és zenekar, házi labda­rúgócsapat, varroda kerekedett Egyszer egy igazi teherautó gör­dült be az udvarra; az ukrán minisztertanács elnökhelyettesé­nek ajándéka, így házi autós­iskola is nyílt. Az állam tekin­télyed támogatása nélkül persze nem lehetett volna ennyi gyere­ket felnevelni. A területi tanács nagy házat biztosított, zongorát és két tehenet adott. Ha tataroz­ni kellett a házat, vagy tüzelő­re volt szükség, a helyi tanács segített Alekszandra Gyerevszkaját kitüntették a Munka Vörös. Zászló érdemrendjével, a Leg­felsőbb Tanács elnöksége pedig a megtisztelő Hős anya címet ajándékozta neki. Ma már minden gvermek felnőtt, legtöbben családot is alapítottak, de - Alekszandra Gyerevszkaja már nincs közöt­tük. Nevelt gyermekei számára azonban emléke úgy él, mint az édesanyáé. S aligha van a földön még egy asszony, akit ennyi gyerek szólított így: anyám. (APN—KS) 5 tfPÚ/SACÍ 1975. MÁRCIUS 12. )

Next

/
Oldalképek
Tartalom