Békés Megyei Népújság, 1975. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-23 / 70. szám
Casda^mbb Békéscsaba Iprílfs 1-án avatják a Ráveti Gyufa márfifr-sailékaiffivet Rövidesen űj színfolttal lesz : gazdagabb Békéscsaba: április 3-án avatják fel a Kulich Gyula ' díszparkot és a mártíremlékrnű- vet. A hajdani „szik-tér” és a mellette levő TÜZÉP-telep helyén impozáns gyorsasággal bontakoznak ki a leendő dísztér körvonalai. A gödrös, buckás terep rendezésével, előnevelt díszcserjékkel és fákkal való beültetésével a megyeszékhely legszebb tere alakul ki, a tér középponti részén, füvesített dombon, a város nagy fiának, Kulich Gyulának szentelt mártíremlékművel Az emlékmű — Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész komolyan elgondolkoztató, az elmét valóban az elméhez méltó gondolatokkal foglalkoztató alkotása — már a helyén van. Az élet különböző formáinak egymásba való átmenetét, az egyes embernek személyes múlandóságát és az általánosba való örökös folytatódását a plasztikai viszonyítások és a képzettársítást megindító részletek kitűnő fel- használásával jeleníti meg a művész. Ez a mű nem kapcsolódik szorosan és kizárólagosan Kulich Gyulához. Lényegében csak annvi kapcsolatot tart vele, hogy Kulich Gyula mártírhalált halt és ez az alkotás a kommunista mártírhalálról szól és elmélkedik. A gyökereknek és az emberi testrészeknek ösz- szenövése, a testi és növényi részek erőltetés nélkül is megmutatkozó formai rokonsága olyan gondolatokat ébreszt, mellyel minden embernek szembe kell néznie. Kulich Gyula mártírhalált halt, de az eszme, melyet képvisel, tovább él. Ezt a továbbélést, a megállíthatatlan fejlődést jelképezi a testből kinövő, magasba törő, aranyló levelekkel csillogó fa. A talán még szó| SÉÜl OIE SSISu MÁRCIUS 3& katlannak tűnő formai megoldás ellenére is reméljük, hogy közönségünk megérti és megszereti ezt az alkotást, amilyenhez hasonló remeklés nem sok születik. „Az emlékmű középpontba helyezésével tulajdonképpen a tér minden más elemét annak rendeljük alá” — mondta el Borbola László építészmérnök, a tér építész-tervezője. Gondot okozott, hogy ez a tér tulajdonképpen „ajándék” Békéscsabának, hiszen egy épületkomplexum szerepelt ezen a helyen a város régebbi rendezési tervében. Az a ház más helyen felépül, de a meglevő házfalak nem adnak megkomponált építészeti hatást. A homlokzatok sokfélesége adta az emlékmű viszonylag magasan való elhelyezésének ötletét, mert ezzel a szemlélő tekintetét a magasba vonja. Ugyancsak ez az oka az intenzív fásításnak is. A Tanácsköztársaság útja felől szétszórtan díszcserjék lesznek, az emlékmű mögött pedig előnevelt díszfák adnak impozáns hátteret. Amikor a városi pártbizottság és a városi tanács úgy döntött, hogy méltó emléket állít Kulich Gyulának, több szempont is szólt amellett, hogy-a műalkotás a volt Munkácsy térre kerüljön. Az ott levő épületek tulajdonképpen a Kulich Gyula lakótelephez tartoznak, mely ezzel a dísztérrel nyert végleges lezá- rást. A város forgalmas helyén fekszik, így az ott levő szobor sok embernek nyújt majd művészi élményt. Nem utolsó szempont az sem, hogy a téren átvezető utak mentén elhelyezett padok pihenésre, felüdülésre adnak majd módot. Szimbolikus, hogy a fiatalon mártírhalált halt Kulich Gyula emlékművének szomszédságában a fiataloknak épül egy kis labdarúgópálya. Mert őértük, a szebb, a boldogabb jövőért adta életét Kulich Gyula, ÍLémyal ILássSá A% ED kJ jegyében Megyei diáknap Orosházán A Tanácsköztársaság kikiáltásának 56. és a KISZ újjáalakulásának 18. évfordulójának napján Orosháza adott otthont a viharsarki megyei diáknapnak. A művelődési központban s a város középiskoláiban mintegy négyszáz fiatal mutatkozott be társainak vers- vagy prózamondóként, énekesként, hangszeres előadóként, népi hangszeren játszó szólistaként, illetve iskolája diákszínpada, néptáncegyüttese, bábegyüttese, zenei együttese tagjaként. Az egész napos verseny befejezéseként Irházi Lajosné, a KISZ Békés megyei bizottsága titkára foglalta össze a nap tanulságait, megállapítva egyebek között, hogy a szereplők tartalma* élményt adtak a közönségnek, jő felkészültségűkről tettek bizonyságot s a legtöbb kategóriában jobb produkciókat mutattak be, mint a legutóbbi Erkel, Diákünnepek előtti selejtezőkön. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy az 1975-ös EDÜ-n megismételhetik a legutóbbi Békés mégyei sikereket. Ezt követően átadta a legjobb versenyzőknek a mintegy hatvan bronz és ezüst oklevelet, a csaknem harminc aranyokleveles egyéni résztvevőnek és csapatnak az EDÜ-re szóló meghívót. A program záróakkordjaként megszólalt a beat-zene, a késő esti órákig táncoltak, szórakoztak a megye légi óbb középiskolás amatőr előadói. A iniitiUá^Ueriilet könyvtárában Békéscsabán, Erzsébethe- lyen. működik a 4. sz. fiók- könyvtár, amely az elmúlt évek során valóságos művelődési centrummá fejlődött. Korábban egy, könyvtárnak nem nevezhető, helyiségben összezsúfolva tárolták a köter teket, s a lakosság kérésére helyezték át a ligetbe, ahol azelőtt a vendéglátóipari vállat falatozója működött. A környék lakossága megsokallta a zajos helyiséget és kérte a vendéglő bezárását. Ez végül is, a párt és tömegszervezetek szorgalmazására, valamint az 5-ös és 6-os számú általános iskola nevelőtestülete kezdeményezésére, sikerült. A rossz hírű vendéglőből korszerű könyvtárat alakítottak ki, A meleg hangulatú, kéttermes épületben a betérőket kedves kép fogadja. Kényelmes fotelek, karosszékek állnak az olvasók rendelkezésére és több mint 6 ezer 800 kötet. Az olvasók száma a két könyvtáros közreműködésével fokozatosan emelkedik. Az iskola, a könyvtár és a környező üzemek jó kapcsolatot alakítottak ki. Rendszeres látogatói a könyvtárnak a szocialista brigádok és főleg a gyerekek. Az utóbbi különösen jó, hiszen nem mindegy, hogy a felnövekvő nemzedékkel hogyan szerettetik meg az irodalmat. Az eddigi kimutatás szerint jelenleg 1162 olvasója van, akik közül 642 a diák és 520 a felnőtt. A könyvtárban egyébként 20 folyóirat közül is válogathatnak, ezenkívül jő néhány hanglemez is a rendelkezésükre áll. Szép számmal vannak munkáslátogatói, összesen 213- an. Éppen ezeknek a dolgozóknak a kezdeményezésére tervezik a bővítését, hiszen a munkáskerület könyvtára már kinőtte kereteit. A bővítéshez a lakosság felajánlotta társadalmi segítségét. Horváth Márton gépkezelő technikus válogat a könyvek között Egy meghitt sarok a munkáskerület könyvtáriban Főt©; Martincsek harminc ..esztendei 5L Hazaíndalfak a hadifoglyok Gyakran olvashattak a harminc esztendővel ezelőtti lapokban a Bökés megyeiek az alábbihoz hasonló apróhirdetéseket. (Békéssámsonban adták fel 1945. március 20-a táján): „Nagyon kérem azt a Kunos nevű katonát, aki a mezőhegyes! ménessel ment el és most visszajött, ha tud valamit a férjemről, Véglh László őrmesterről, legyein szíves, írjon.” Lassanként megindult a hadifoglyok hazaszállítása — érkezésük örömöt, ellátásuk gondot okozott a hozzátartozóknak. A honvédelmi miniszter felesége felhívással fordult a magyar társadalomhoz — abból az alkalomból, hogy tízezer magyar katona indult haza a táborokból: „Felkérlek benneteket, gyűjtsetak apró csomagocskákat és akinek nincs semmije, jöjjön és segítsen és legyetek mind egy család, akik mind- \ mind várjuk haza hosszú évekig elszakadt férjeinket, apáinkat, vőlegényeinket és gyermekeinket.” S dlkelt a segítség mások számára is. Békés megyében március 25-én adta tudtul a közvéleménynek a Nemzeti Segély Bizottság: „A katonai kórházrészére Székács Sándomé és társai összes gyűjtése: 40 liter tej, 290 darab tojás, 2 és fél liter gyógyital, 20 dkg paprika, 2 db tányér 20 dkg vaj. Az adományokat köszönettel nyugtatjuk. Jelentjük, hogy a Kerek utcai, rákóczitelepi, Tükör és Kertész utcai, csanádapácai asszonyok egy-egy ebéddel fogják megvendégelni beteg katonáinkat” Szinte kárörvendve rímel % két tányérra, húsz deka vajra az az amerikai keltezésű adatsor, amely szerint a náci vezérek közül — nem számítva életbiztosítási kötvényeiket — Gör ingnek 3,5 millió, Goebbelsnek 4,5 millió, Ribbentroppnak 3,2 millió, Hessnek 2,4 millió dollárja volt különböző titkos bankszámlákon. Persze, ez már inkább a ,műK volt — a fasizmus veresége a küszöbön állt A felszabadított területeken új élet kezdődött Március 25-én megjelent a Magyar Kommunista Párt központi lapja, a Szabad Nép első szabad évfolyamának első száma. A vezércikk első mondatai: „Harcos útjára indul a Szabad Nép. Néhány hónappal ezelőtt még a föld alatt nyomták. Szerkesztőit, szedőit, terjesztőit és olvasóit egyaránt a nyilas banditák és Gestapo-ko- pók falkái üldözték. Azóta fordult egyet a történelem kereke. A rotációs gépeli, melyekből most az MKP lapja kikerül, néhány napja még dübörögve ontották a földesúri birtok parasztkézre adásáról szóló rendelet sok százezres példányait. S mire ez az első szám elér a vidékre, Sövényházán Pallavi- cini őrgróf hitbizományának jó 50 000 holdját már birtokukba vették a jobbágyivadékok, a Wenckheim grófok földjén csakúgy, mint a Kállayak szabolcsi birtokain, serényen dolgoznak a földmérők. Mindenütt húzzák az új mezsgyéket s az új barázdák fekete rovásai egy sötét korszak letűn tét, egy másik, szabadabb, biztatóbb születését hirdetik.” (Jfemtai)
