Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-16 / 40. szám
Az eddiginél hatékonyabb munkát, szigorúbb ellenőrzést minden területen Járási pártértekezlet Mezőkovácsházán * Pénteken, február 14-én reggel 9 órakor Szabó István, az MSZMP Mezőkovácsházi járási Bizottságának első titkára köszöntötte a mezőkovácsházi járási pártértekezletet, a járás székhelyének művelődési házában. Az értekezlet a tisztségviselők megválasztása után a' pártbizottság beszámolójának szóbeli kiegészítésével kezdte munkáját. A pártértekezlet elnöke Csesz- kő Sándor, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság igazgatóhelyettese üdvözölve a járási küldötteket és az elnökség tagjait — köztük Klaukó Mátyást, a Párt Központi Ellenőrző Bizottságának tagját, a Békés megyei Tanács elnökét — és Kozári Józsefet, az MSZMP KB osztályvezetőjét — felkérte Szabó Istvánt a szóbeli kiegészítő megtartására. A Mezőkovácsházi járási Párt- bizottság első titkára beszédében nyomatékkai hangsúlyozta, hogy a járás párttagsága a választásokat előkészítő pártcso- portértekezletek és taggyűlések tanúsága szerint egyetért a kongresszusi irányelvekkel, a szervezeti szabályzat módosításával, megvalósulásukhoz, érivényre juttatásukhoz elengedhetetlenül szükségesnek tartja a szigorú és következetes ellenőrzést minden területen. Az MSZMP Mezőkovácsházi járási Bizottságának beszámolója szinte minden fejezetében ugyanezt a felelősségtudattól átitatott egészséges kritikai szellemet tükrözi. A járás elmúlt négyévi társadalmi fejlődésének főbb jellemzőiről szólva a beszámoló első helyen említi, hogy ma már a legutóbbi években nagyközségi rangot kapott négy településen él a 62 ezer lelket számláló járás lakóinak csaknem fele. A településszerkezet megváltozása tulajdonképpen a járás vezető gazdasági ágának, a mezőgazdaság termelésének korszerűsödésével jár együtt. A mezőgazdasági termelés iparsze- rűbbé válásával egy időben ugyanis nőtt a járás két állami gazdaságában, 18 szövetkezetében foglalkoztatottak között a magasabb lakóhelyi ellátottsági szintet igénylő szakmunkások, szakképzett dolgozók aránya. Ez pedig magával hozta a munkás- osztály súlyának növekedései, irányító szerepének tartalommal telítődését. A X. pártkongresszus óta eltelt időszakban a mezőkovácsházi járásban megszilárdultak a szocialista tulajdonviszonyok, amit a számszerű adatok mellett bizonyít az is, hogy a megtermelt érték elosztásában, fel- használásában a népgazdasági érdekek jutottak érvényre. Ebben igen nagy szerepe volt a szélesedő szocialista demokráciának, hiszen a tervek kialakításában, megvalósításában a dolgozók különböző rétegei, a fiatalok, a nők egyre meghatározóbb mértékben szólnak bele. A gazdasági építőmunka kérdéseit taglalva a pártbizottság beszámolója kiemeli, hogy a járásban a fejlődés üteme évről évre megfelel az össztársadalmi érdekeknek, a mezőgazdaság termelése pedig a beszámolási időszakban minden esztendőben túlteljesítette az előirányzatokat. Az ipari üzemek négy év alatt — elsősorban rekonstrukciós jelleggel — mintegy 126 millió forintot ruháztak be több-kevesebb sikerrel, míg a járás öt ipari szövetkezete csaknem 60 százalékkal növelte árbevételeit, a jövedelmezőség növekedé3 ggUBBB&S 1975b FEBRUÁR 16. sével egy időben. Ennél még gyorsabb ütemben bővült a járás területén tevékenykedő hat ÁFÉSZ által lebonyolított forgalom, amely az eltelt négy év alatt megkétszereződött. Nagyot lépett előre a járás mezőgazdasága is. A korszerű technológiák, az új, nagy hozamú fajták és a kemizálás gyors térhódítása eredményeként a termelési érték az 1970- es 765 millió forinttal szemben az elmúlt esztendőben már megközelítette az egymilliárd 400 millió forintot! A járás mező- gazdasági üzemei sokat tesznek a kiemelt kormányprogramok sikeréért. A megyében itt termesztik legnagyobb területen a cukorrépát (hatezer hektáron). A kezdeti nehézségek ellenére megfelelően veszik ki részüket az előirányzatok teljesítéséből a szakosított állattartó- (sertés és szarvasmarha) telepek is. Az előbbiek ismeretében természetes a beszámolónak az a megállapítása, hogy a termelési eredmények javulása magával hozta a járásban lakók életszínvonalának emelkedését. Négy év alatt mintegy 800 új OTP-s és szövetkezeti lakás épült. Gyarapodott a közművesített községek száma. Összesen 24 új kereskedelmi létesítményt állítottak a fogyasztók szolgálatába. Javult az idős, egyedülálló emberekről való gondoskodás, illetve a bölcsődei ellátás. Az ideológiai és művelődés- politikai célkitűzések megvalósítását a járási pártbizottság úgy értékeli, hogy a jó politikai légkör tovább növelte a marxista—leninista eszmék befogadásának lehetőségét, amit bizonyít az is, hogy a járás összkere- sőinek csaknem 24 százaléka vesz részt jelenleg is valamilyen szintű politikai oktatásban. Ha lassan is, de javult a járásban a közoktatás helyzete. Előrelépés tapasztalható a hazafias és honvédelmi nevelésben, nagy lendületet kapott a korábbi időszakhoz viszonyítva a felnőttoktatás (1972-ben 23-an, jelenleg 680-an tanulnak a járás felnőttéi közül), ugyanakkor az oktatás és közművelés tárgyi és személyi feltételei még mindig nem alakultak ki megnyugtató módon. Üj színt és eredményeket hozott e téren a szocialista brigádmozgalom. Ugyanígy állapítja meg a be- j számoló a járás pártéletének kérdéseiről szólván, hogy a be- : számolási időszak alatt tovább erősödött a pártszervezetek esz- ] mei-politikai egysége. A X. kongresszust követően egyre szé- j lesedik a pártdemokrácia, a he- I lyi döntések előtt rendszeresen kérik a párttagok véleményét. Fokozódott a nők, a fiatalok, a fizikai dolgozók bevonása a vezetésbe, javult a káder- és személyzeti munka pártirányítása és ellenőrzése, fejlődött a pártcsoportok tevékenysége. Legfőbb tennivaló továbbra is a pártmegbízatások arányosabb elosztása és a teljesítés számon kérése — jegyzi meg a járási párt- bizottság értékelése, amely az állami és tömegszervezetek pártirányításának elemzésével zárul. A beszámolót kiegészítő szóbeli előterjesztés ’után általános vitára került sor. A vitában ösz- szesen 21-en szólaltak fel. A küldöttek — Lapusnyik Lajos, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság pártbizottságának titkára, Gyömbér Ferenc, a kunágotai Bercsényi Ts2 küldötte, Laczai Dezsőné, a medgyesegyházi BÖRTEX párttitkára, Pozsár Györgyné, a battonyai Petőfi Tsz párttagjainak küldötte, Csulik Mihály, a megyei tanács mezőkovácsh'ázi Járási Hivatalának vezetője, Bulik József, a mezőhegyesi küldött, Obuk László nagybánhegyesi pedagógus, Zengő Ferenc munkásőr- zászlóalj-parancsnok, Lipták András, a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz elnöke, Balogh Béláné magyarbánhegyesi küldött, Gazsó János, a nagykamarás! községi párttitkár, Mudrity Györgyné battonyai pedagógus, Végvári Sándor, a mezőkovácsházi MEZŐGÉP kommunistája, Zöld Lajosné Végegyháza tanácselnöke, Strasinszki István, a mezőkovácsházi járási KISZ- bizottság titkára, Farkas Pálné, a kunágotai ÁFÉSZ küldötte, Zsótér László Mezőkovácsháza községi pártbizottságának titkára, Dusik János, a medgyesegyházi tsz párttitkára, Pető István kunágotai pedagógus, Agócs István, a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz párttitkára, valamint Kozári József, a párt Központi Bizottságának osztály- vezetője — javaslataikkal, észrevételeikkel járultak hozzá a járási pártértekezlet munkájának sikeréhez. A vitát követő titkári összefoglaló után a járás küldöttei megválasztották az 51 tagú járási pártbizottságot és a megyei pártértekezleten részt vevő 43 küldöttet. Az MSZMP Mezőkovácsházi járási Bizottsága első titkári tisztjének betöltésére a következő öt évre ismét Szabó István kapott megbízatást. k. e. r„ 120 méter új gázvezeték Békéscsabán, a Gyulai úton új intézmények létesítése miatt szükséges a gázvezeték vároTöbb segítséggel jobb lenne az óvodai ellátás — Szabad-e a szabad szombat a kereskedelemben? — Háttérbe szorul a nők szakképzése A Szakszervezetek Megyei Tanácsa nőbizoittsága február 13- ón, csütörtökön Békéscsabán, az SZMT székházában tartotta ez évi első ülését. Hursán Györgyné, az SZMT nőfelelőse tájékoztatta a résztvevőiket az országos szakszervezeti nőbizottság két ülése között történtekről, valamint a nőpolitikái határozat végrehajtásának elmúlt évi tapasztalatairól. Többek között elmondotta, hogy megyénkben az óvodai ellátottság 70,6 százalékos, valamivel magasabb az országos átlagnál, de vannak megyék, ahol még előbbre jutottak, például Tolna megyében 86 százalékos az ellátottság. Az a tapasztalat, hogy vannak üzemek, vállalatok és munkahelyek, ahol igen sokat törődnek a gyermekintézmények segítésével, patronálásával, építésével. Néhol erőn felül is vállalják a terheket. Akad azonban mun kahely, ahol ezzel vajmi keveset törődnek. Szükséges lenne, hogy ezek is felzárkózzanak a, többi üzemhez, hiszen a gyermekek bölcsődei, óvodai elhelyezése nemcsak a családok, hanem a közösség, közvetve az üzem érdeke is. Több lenne az óvodai hely, hogyha nagyobb anyagi támogatást kapnának egyes üzemektől. Szólt arról is, hogy éppen öt éve jelent mag az MSZMP KB nőpolitikái határozata, azóta jelentős változás történt a nők helyzetében. Különösen sok segítséget kapnak a kisgyermekes, egyedülálló ‘anyák és a sokgyermekes családok. Van olyan tapasztalat, hogy egyes munkahelyeken úgynevezett rugalmas munkakezdést vezettek be. Ez azt jelenti, hogy a kisgyermekes anyák körülményeihez alkalmazkodva állapítják meg a munkakezdést. Beszélt a kórházak szülészeti osztályainak zsúfoltságáról, a bölcsődei hely hiányáról és részletesen szólt arról is, hogy az utóbbi időben a nők szakképsón kívüli meghosszabbítása. Képünkön a DÉGÁZ dolgozóinak Varga szocialista brigádja a lefektetésre kerülő vezetékeket szigeteli Fotó: Demény zésére sok helyen kevés gondot fordítanak. Egyes üzemekben a férfiakhoz képest elenyészően kevés azoknak a nőknek a száma, akik vaaimilyen szak- tanfolyamra, képzésire járnak. Szó volt a kereskedelembe bevezetett szabad szombatokról is. Sajnos országosan és megyénkben sem tudják maradék nélkül betartani az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket. Sok a túlóra és vannak olyan munkahelyek, ahol a szabad szombatot nem tudják kiadni, nincs aki helyettesítse a dolgozókat. A szak- szervezeti nőbizottság a közeljövőben foglalkozik majd e té- mávaL A tanácskozáson szó volt a további feladatokról is, elsősorban arról, hogyan segítsék a nőbizottságok a gyermekintézmények bővítését. Részt vett és hozzászólt Nagy Imrémé, az MSZMP megyei bizottságának politikai munkatársa, aki a nők szakmai képzésének szükségességéit hangsúlyozta. Szólt arról is, hogy törekedni kell a még mindig meglevő maradt szemlélet megváltoztatására a nők vezető munkakörben való foglalkoztatását illetően. Bocskai Mihályné SZMT-titkár a nőbizottságok előtt álló feladatokról beszélt hozzászólásában. K. J. Richter jön! — Halló, Országos Filharmónia megyei kirendeltsége? — Igen, itt Halmágyi László kirendeltségvezetö. Tessék! — Értesültünk arról, hogy a közeljövőben Békéscsabára látogat Szvjatoszlav Richter... — Nagy Öröm számomra, hogy megerősíthetem. Április 16. és 19. között Békéscsabán ad hangversenyt a világhírű szovjet zongoraművész. A hangverseny pontos időpontját még nem tudjuk. Bérleten kívüli koncert lesz, jegyek válthatók rá. Bizonyára a csabai zeneszerető közönség nagy örömmel fogadja majd a világhírű virtuózt. — Köszönjük a tájékoztatást! Szvjatoszlav Richter szovjet zongoraművész 1914-ben született Zsitomirban. Gyermekkorában édesapjától hegedülni tanult, majd 1933-tól négy éven át az odesszai színház karmestere volt. Zongora-tanulmányait a moszkvai konzervatóriumban végezte. Magasra ívelő pályája a második világháború után kezdődött él: 1945-ben első díjat nyert a Szovjetunió előadó- művészeinek 111. össz-szövetségi versenyén. A világ szinte minden hangversenypódiumának ünnepelt, ismert vendége, hazánkban is több alkalommal koncertezett már — kirobbanó sikerekkel. Több telephelyes megyei vállalat békéscsabai központjába felvételre keree gyakorlattal rendelkező tedinikesl anyaggazdálkodói munkakörbe. Fizetés megegyezés sze rint. Jelentkezést írásban: „Gépgyártó” jeligére a Magyar Hirdető kirendeltsége, Békéscsaba címére kéri. 449032
