Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-09 / 34. szám
HARMINC ESZTENDEJE 45. Békés megye 1 segíti a fővárost I Hiánycikk a bébiholmi Többet vállalhatna az ipar az országos gondokból Negyvenöt februárjának elején befejeződésükhöz közeledtek a fővárosért folytatott harcok. A német főparancsnokság így látta a február 12-i állapotot: „Most ötvennapi harc után az ellenállás a vége felé közeledik. Február 10-én az ellenség áttört a Gellérthegy és a Vár között. A Citadelláért folyik a harc, e között és a Vár között csak keskeny összeköttetés van. A légi utánpótlás többé nem lehetséges.” Másnap felszabadult a főváros. Budapest szovjet katonai parancsnokának 1. számú parancsa már a békés élet újraindítását segíti: „Elrendelem: A helyi hatóságok és a polgári lakosság minden eszközzel segítse elő az iskolák, kórházak, orvosi segélyhelyek és egyéb kulturális közintézmények és vállalatok szabályszerű működésének biztosítását. — Az isten- ! tiszteletek megtartásának a j templomokban és imaházakban £ nincs akadálya. — Minden ke- * reskedelmi és iparvállalat foly- • tassa tevékenységét. Az áruk, ! élelmiszerek stb. árai olyanok ! maradnak, amilyenek voltak a 5 szovjet csapatok bevonulásáig.” jj Élelemben azonban hiány £ volt. Ezért a vidék segítette a • fővárost. A polgármester febru- j ár 11-én kelt jelentése szerint: £ „Békés vármegyéből az alispán S kíséretében 16 vagonból álló £ élelmiszervonat, majd később ■ Makóról, Hódmezővásárhelyről : és Orosházáról egy 22 vagonos £ szerelvény érkezett. Ezeknek ki- ; rakása és elosztása meg is tör- S tént.” ■ Gondoskodásra másutt is £ szükség volt. Erről — s a tett ; intézkedésekről — tanúskodik a ’ , • gyomai Nemzeti Bizottság feb- j ruár ll-i feljegyzése: „Gyoma £ község elhatározta, hogy azok- ! nak az embereknek a családjá- • ról, akik e szabadságharcra £ most önként jelentkeztek (a £ németek ellen harcba induló £ magyar hadosztályokról, küz- ! delméről van szó), gondoskodni ; fog. A gondoskodás egyrészt tá- ; vollétük idejére, másrészt azon £ esetre szól, ha a harcból visz- S sza nem térnek.” ; Ugyanezekből a napokból va- ■ lő Révai József írása — a Ma- ! gyár Kommunista Párt szemi- £ náriumának első füzetében jelent meg: — „Proletárdiktatúrát csinálni, elvtársak, nem lehet, ha a munkásosztály, a dolgozó nép nem támogatja a kommunistákat. Sajnos, vannak olyan kommunisták, akiknek ez mindegy. Sajnos, vannak olyan szervezeteink, vagy mondjuk: olyan titkáraink és elnökeink az egyes vidéki szervezetekben, akiknek nem fontos az, hogy a nép mit mond az ő intézkedéseikre, a fontos nekik az, hogy beleülhessenek bizonyos hivatalokba és ott diktálhassanak. A helyzet az, mondjuk meg őszintén és nyíltan, hogy a magyar dolgozó nép többsége nem támogatna bennünket. ha mi ma nem demokráciáért és függetlenségért harcolnánk, hanem a proletárdiktatúráért és a szocializmusért — Magyar demokráciára többek között azért is szükség van, hogy az a nép, amelynek gerincét eltörte a 25 éves Horthv-reakciő, újjászülessen, újra bátor, harcos néDpé vállon, hogy megtanulja azt, hogy nem süvegein! kell az urakat, hanem harcolni ellenük.” (daniss) — Pályabetétet és huzatot kérdi. — Sajnos, nincs, elfogyott, — Bébiinget, pelenkát keresek, de nem kapok sehol. — Azzal mi sem tudunk szolgálni. Sajnos keveset kapunk és napok alatt elfogy. E párbeszédet bármelyik gyermekruházati, és olyan boltban hallhatunk, ahol bébiholmikat árusítanak. örvendetes, de bosszantó jelenség is. örvendetesnek azért mondhatnánk, mert a népesedéspolitika pozitív eredményét jelzi. Egyre több a kismamák száma, a növekedési arány szá zalékban is kimutatható. Bosz- szantó viszont azért, mert várható volt a népesedéspolitika egyenes következménye: a gyermekruházat iránti kereslet növekedése, a készletek gyarapításában mégsem történt megfelelő intézkedés, ezért aztán egyre többször tapasztalható, hogy némelyik bébiholmi hiánycikké válik. Megyénk bármelyik boltjában keressük például az előbb említett termékeket, nem kapunk vagy csak ritkán juthatunk hozzá. De nem lehet kapni bébiinget, réklit, kifogót, takarót, sapkát és így sorolhatnánk még tovább azokat a termékeket, amelyek egy újszülött csecsemőnek elengedhetetlenül szükségesek. Békés megyében a legnagyobb az Univerzál 4-es számú — Békéscsaba, Tanácsköztársaság úti — gyermekruházati boltja. Mit tapasztalunk itt, ahol a legtöbb kismama vásárol, ahová vidékről, távolabbi községből is jönnek? Az előbbi párbeszédek itt is sűrűn elhangzanak. Baukó András boltvezetőnek és Aradszki Mihály- né bébirészleg-felelősnek főhet tehát a feje, hogy honnan szerzi be ezeket a cikkeket. Sokszor kiderült ugyanis, hogy a nagykereskedelem vagy a gyártó cég a megrendeléseknek csupán a bizonyos hányadát tudta leszállítani. S még ha csak . egyszer-kétszer fordulna elő. jj de így aztán a gond csak hat- I ványozódik. ! Mii fGS7ll6l( ezek csökkentésére? Törekednek a jó kapcsolat kialakítására, épp ezért sokat utaznak, bejárják az ország különböző nagykereskedelmi vállalatait és felkeresik a gyártó cégeket is, hogy minél több helyről tudjanak vásárolni az igényeknek megfelelően. Araczkiné háromgyermekes édesanya. Együtt érez azokkal, akik kénytelenek vásárlás nélkül távozni a boltból. Ezért hát nem sajnálja a fáradságot, hogy hajnalban felkeljen, és mondjuk, Budapestre vagy Debrecenbe utazzon áruért. Az így kialakult személyes kapcsolatok eredménye, hogy például a Dél-magyarországi RÖVIKÖT most már rendszeresen szól, ha a keresett áru érkezik. Nemrég pelenka érkezéséről küldtek jelzést és szállított is január 28-án ezer darabot. Persze ez csak csepp az igények tengerében, másnapra ugyanis már elfogyott belőlük négyszáz. Egy-két nap múlva tehát ismét azt kell mondani a vásárlóknak: nincs. Ismét „nyakukba vehetik” az ország legkülönbözőbb tájait, hogy felkutassák, hol lehet beszerezni. Sajnos a törekvések ellenére is sokszor elhangzik e két szó nincs, elfogyott! Az a baj, hogy az ipar nem gyárt elegendő mennyiséget és így nincs folyamatos ellátás. A békéscsabai boltban azt szeretnék, ha legalább kéthavi készlet lenne raktáron. Most viszont örülnek, ha áru érkezik és kirakhatják a polcokra. Ez pedig hamar elfogy, s az utánpótlásról nehéz gondoskodni. így hát bosszankodik a vásárló, hogy nem kap árut, s bosszankodnak ők is, mert az igényeket nem mindig tudják kielégíteni. Hz igények visz«* nőnek. Tavaly például ezemégy- száztizenhat babakelengyét adtak él. Soha a korábbi években ennyi mennyiség nem fogyott el egy év alatt Az idén ennek kétszeresére számítanák. A forgalomnövekedést bizonyítja, hogy az 1973-as évhez képest, 1974-ben 26 százalékkal teljesítették túl a tervüket Hogy a keresletet felmérjék, 4 §mjM3S3 1975. FEBRUAR 9. GYAKORLATTAL ÉS HIVATÁSOS JOGOSÍTVÁNNYAL RENDELKEZŐ anyagbeszerzőt felvesz a Szikvíz- és Szeszipari V. Békéscsaba, Luther u. 5/b. x Araczkiné egy kis füzetet vezet melybe naponta bejegyzi, miből mennyit adtak el, és mi az, amit kerestek a vásárlók és nem kap tak. Az így összegyűjtött tapasztalatokat rendszeresen jelzik a nagykereskede'emnek Egyébként összesen 12 vállalattal alakítottak ki jó kapcsola tot, elsősorban a Békéscsabai Kötöttárugyárral. E jó partneri viszonynak köszönhető, hogy mindig újabb és újabb, korszerűbb, divatosabb termékekkel bővíthetik a választékot. Tipegőkből rugdalózókból és egyéb cikkekből például ez év első negyedére 4 ezer 290 da rabot vásároltak. Megtalálható ezek között az olcsó BÉKÖT- termékektől az NDK, francia, sőt hongkongi gyártmányokig a legkülönfélébb színű és mi nőségű kötött és egyébb holmi. A Békéscsabai Kötöttárugyár termékei különösen kedveltek. Olcsók, praktikusak, szépek. Az utazgatás eredménye egyik legújabb „szerzeményük” is. Egy gyermekruházati ankéton látták meg a Gödöllői Háziipari Szövetkezet ízléses, egy-három éveseknek való orkán overáll- ját. Ilyen terméket eddig csak külföldről lehetett beszerezni. 0 nanvoMaKnak szükséges ruházati cikkekből — egy- és háromévesek — tehát nincs hiány. Éppen ezért szükséges lenne, ha a gödöllői példához hasonlóan, más vállalatok, üzemek vezetői sem félnének az átállástól. Figyelnék a bébiholmik iránt növekvő keresletet, igényeket, s ennek megfelelően segítenék az említett hiánycikkek pótlását. Az eddigieknél rugalmasabb intézkedésre lenne szükség e termékek gyártásában, hiszen ez nemcsak Békés megyei jelenség, hanem országos. Igaz, nem mindig — vagy talán egyáltalán nem — kifizetődő a bébiholmik gyártása. De országos érdek, s még ha áldozatvállalással is jár: szükséges. Kasnyik Indít Fekete Gyula; A fiú meg a katonák A Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda HÉTVÉGI RENDEZVÉNYEKEN KÖZREMŰKÖDŐ ORGONISTÁT KERES. Jelentkezés: személyesen az iroda igazgatójánál. Szervező Iroda x Repülő zúgott el a fenyők £ö- » lőtt Egészen alacsonyan. ■ A fiú utánabámult, s azt gom• dolta: „Ha felkéredzkednék egy ; repülőre, az lenne a legjobb. £ Az, bizony isten. - Hazarepítene ■ egy-kettő, nem kellene itt kon- I csorognom, ki tudja, meddig. 5 És le is tudna szállni minálunik 5 a vásártéren ...” B £ „Nem, a vásártér, az nem jó, • még aztán neki repülne a ka- ! rámnak, de a gulyalegelőn le : tudna szállni. Megmutatnám én ■ a levegőből a pilótának, merre I van a gulyalegelő. A szőlőhegyet £ biztosan meglátni odafentről, • messziről maglátni, s ott a lege- S lő, rögtön a hegy lábánál.. S „Meg a patakot is látni oda• fentről, meg az akácost is, vol• na ott hely a legelőn a leszállás- » ra. Ilyen kora tavasszal a guljáit ! még ki se igen hajtották. Csák I ! a csordát.” « m 5 „... Bár nem is tudom, le£ hetséges, a gulyát hamarább ki- £ hajtják. Mindegy, volna ott hely í akkor is.” Figyelt, de nem hallotta mar a repülőzúgast „Azóta otthon is lennék. •„ Nem, még otthon nemigen lennék, de ha számolok húszig, mar biztosan otthon lennék.” „Persze, nem mernének ezek elvinni hazáig. Félnek az oroszoktól ezek... De megmondanám a pilótának, hogy én tudok a nyelvükön, és csak lékiabálok: Nyisztrijáty!... És akkor nem lőnek.” Felizzott a kelő nap a fenyőlombok között Vörös hasú fel- hőcskék világítottak a keleti égen. Nem igazi nagy felhők, de nem is bárányfelhők; semmi sem olyan, mint otthon. Tegnap is, amikor elment a nap, vörös volt az ég alja, mégsem fúj a szél. Otthon meg fúj a szél, ha napnyugtakor vörös volt az ég alja. Neszeket hallott. Az erdei ösvényre figyelt, amely lefelé kanyarodott a lejtőn. De másik irányban, a £aHelyförténet és honismeret A helytörténeti és honismereti munka helyzetét vizsgálta a közelmúltban a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Ügy értékelték: különösen hazánk felszabadulásának negyedszázados jubileumára mozgósított kiváló eredménnyel a megyei Honismereti és helytörténeti Bizottság. A Hazafias Népfront testületéinek irányításával megyeszerte mintegy 250-en segítik a honismereti és helytörténet-kutatási munkát. A hivatásos helytörténészeken kívül szakkörök, KISZ- fiatalok, úttörők, művelődési otthonok kapcsolódnák be e nemes mozgalomba. Így vált a forradalmi és baladó hagyományok ápolása, a népi- és népművészeti, illetve nemzetiségi kultúra örökségének felkutatása és megőrzése a szocialista tudat- formálás, a hazafiság elmélyítésének hasznos eszközévé megyénkben. Az utóbbi években témákban gazdag kiadványok egész sora látott napvilágot. Főként községi monográfiák, aktuális témát feldolgozó kiadványok, tanulmányok, visszaemlékezések, néprajzi, népművészeti gyűjtemények, üzemi és termelőszövetkezeti jubileumi kiadványok jelentek meg. Javasolta a Hazafias Népfront megyei elnöksége: az illetékes szerveknek meg kellene határozni, hogy tulajdonképpen milyen területről, milyen formában, milyen tartalommal jelenhet meg kiadvány. Több hozzáértő történészt és lektort kellene foglalkoztatni ahhoz, hogy válóban az olvasmányosság mellett történelmi hűséggel maradjon fenn az utókor számára akár egy község, üzem vagy termelőszövetkezet fejlődéstörténete, akár a nemzetiségi szokásokról vagy más témáról megírt kiadvány. !ies9C9cnes«>aa •s*assBB'«neB*iB#eeeB«e»aw»<w ház mögött roppant megint azavar. Ösztönösen az ajtónyitáshoz húzódott, de azonnal felfogta, hogy a faházba nem menekülhet. Se ajtaja, se padlása. És sehol egy bútordarab odabent. Csak a földre behányt falevél. Pedig farkas is lehet, vagy medve. Vagy tigris — az még a legrosszabb. Az még — lehefc- ségies — a fára is felmászik. Otthon az erdőben sosem találkozott vadállatokkal. De otthon nincsenek is. Épp ez az, hogy idegen országban élnek a tigrisek meg a medvék. Megint roppant az avar. A bozótosban, a ház mögött roppant, egészen közel most már. A ház túlsó sarka mögé bújt, s nézte a közeli fákat. Semmi kapaszkodó rajtuk, öreg, vastag fenyők. Csupasz a törzsük a ház magasságáig. Mozdulatlanul figyelt. Megszűnt a neszezós. Csák messzi, lent a völgyben, a kövesüton dongtak a motorok. Óvatosan kilesett a ház sarkától. Egy tarka kutya nézett vissza rá a bozót széléről, menekülésre is, barátkozásra is készen. — Takarodsz! — kiáltott rá olyan hangosan, ahogy a torkán kifért üres konzervdobozt kapott fel, és a kuitya felé vágta. Nem szaladt messze a kutya. Biztosabb távolságban megállt és miközben figyelte a fiú mozdulatait, kör beszimatolt.
