Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-09 / 34. szám
Mindenki a maga helyén Békéssámsonban munkájuk a meggye fejlődését is elősegíti Pártérfekezlet az építőknél Az utóbbi években sokszor bírálták a békéssámsoni Előre Tsz gazdálkodását. Az itteni munka minden kritikát kibírt, mert a kövér földek nem teremtek annyit, mint a 7—8 aranykoronások, a szeghalmi járásban. Éveken át keresték ennek okát. A kellő magyarázatot 1973. nyarán a párt községi bizottságának ülése találta meg. Meg kell javítani a gazdaság- szervező munkát, haza kell hívni a községből elszármazott, máshol kiváló eredménnyel dolgozó szakembereket. Kik jöhetnék számításba? Akkor ezt is tisztázták. A következő nevek hangzottak el: Havracsak András, a nagybánhegyesi Zalka Tsz főagronómusa, Kiss István, a füzesigyarmati Aranykalász Tsz elnöke, Arany László, a szeghalmi Állami Gazdaság igazgatóhelyettese, Farkas Miklós, a biharugrai Felszabadult Föld Tsz íóagronómusa, és az okányi Petőfi Tsz-ben dolgozó foagrcmó- mus, Fári Pál. A községi pártbizottság ülése után Barna Pál, a járási bizottság titkára kereken 700 kilométert tett meg, sorra járta az elvtársakat, elmondta a pártbizottság határozatát, hívta haza Sámson szülötteit. A felsőbb pártszervekkel folytatott egyeztető munka után Fári Pál és Farkas Miklós hazahívására nyílt lehetőség. Amikor 1973. augusztusában a két szakember „háztűznézőban’’ járt, majdhogynem visszamondták a hazajövetelt. Mindkét helyen jól működő, fegyelmezett szövetkezeti tagsággal dolgoztak együtt. Meglepte őket a sámsoniak szertelensége. A gazdasági felemelkedés egyedüli mozgatórugóját a következetes és a fegyelmezett munkában jelölték meg azon a közgyűlésen, amikor megválasztásuk szóba került. Elmondták, milyen lehetőséget hordoz magában a sámsoni ember, a sámsoni határ, az Előre Tsz. Ha ezt közösen szeretnék kiaknázni, és vállalják az ezzel járó munkát, csak akkor szavazzanak rájuk. Ellenkező esetben maradnak a régi helyükön. A közgyűlésen hatalmas tapsvihar kerekedett. Ellenszavazat nélkül választották meg Fári Pált elnöknek, Farkas Miklóst pedig főagronómusnak. Szeptember 1-én álltak munkába. 1974. jó megalapozásának szervezése rájuk várt. Nagyon nehéz kezdet volt. Erről ezt mondta a főagronómus: ■— Augusztus 31-én délután, ahogyan befejeztük a munkát, mondtam az embereknek, hogy reggel 6 órakor hol találkozunk. Alig jöttek el néhányan. Kissé meglepődtem, mert 4-5 nappal ezelőtt még tapsoltak, amikor a fegyelemről volt szó. 8 óráig vártam. 76-an jöttek, folyamatosan. Ránéztem az órámra, s azt mondtam: nem ebben egyeztünk meg, hanem a 6 órai kezdésben. A későn jövőket haza- küldtem azzal, hogy holnap reggel 6 órára jöjjenek. Másnap reggel 40-en, harmadik nap 26- an, negyedik nap mindössze 4- en késtek el. Természetesen a későn jövőket ugyanúgy haza- küldtem, mint az első nap. Az ötödik nap reggelén háromnegyed hatkor már ott vártak. 6 óra előtt tíz perccel érkeztem. Jóleső érzéssel tapasztaltam, hogy a munkakezdés fegyelme helyreállt. Szeptember 5-től tehát beindult a következetes munka Békéssámsonban és november 26-ra, ami a szövetkezet történetében még egyszer sem fordult elő. az összes őszi munkát befejezték. Az eredmény nem maradt eL Ugyanazok a tsztagok, akik a korábbi években dolgoztak, a jó szervezés folytán kimagasló gazdasági eredményeket értek el. Kukoricából 35 mázsáról 65 mázsára növelték a hektáronkénti hozamot. Ugyanazokkal a gépekkel, eszközökkel, anyagokkal dolgoztak, mint korábban. A vetőmag- borsó mázsáját 180 forintért állították elő. Hektáronként 31,21 mázsa termett. Dél-alföldi rekord! 740 forintért adták el mázsáját. A kukorica mázsája 128 forintba került A többi növény önköltsége is hasonlóan alakult Cukorrépából 417 mázsát takarítottak be hektáronként, s a legkritikusabb napokban Békéssámsan volt a Mezőhegyes! Cukorgyár egyik bázisüzeme, ahonrian esőben, sárban a 35—40 vagon répát mindennap elszállították. Az 1974. évi gazdálkodás eredményeiről néhány nappal ezelőtt adott számot a vezetőség. Az elnök előterjesztését ismét megtapsolták a sámsoniak, összesen 19 millió forint bruttó bevételt értek el, melyből 12 millió forintot részesedés címén számolhattak el. A többit a felhalmozási alapba tették. Ebből kerekedett ki 2 millió forint készpénztartalék. A sámsoni tsz történetében ez az első tartalékolás. A növénytermesztés és az állattenyésztés az előző évhez képest kereken, 25 millió forinttal növelte az árbevételt. Sokat lehetne beszélni a sámsoni változásokról. Talán még annyit, hogy itt nem érezték a rendkívüli esős időjárást. Végigdolgozták az őszt. A napraforgót, mivel nehezen akart érni, repülőgépről, Regionnal kezelték. Meggyorsították az érést. Október első napjaiban, amikor az esőzés elkezdődött, betakarították. Különben, a gabonát öreg kombájnaikkal 7 nap alatt aratták le. A községben nagyra értékelik az egy év alatt elért eredményeket Tóth László, az általános iskola igazgatója, Ladover József, a községi tanács elnöke, Kulima József, a tsz ellenőrző bizottságának elnöke külön-kü- lön azzal magyarázta a történteket, hogy az Előre Tsz-ben mindenki a helyén dolgozik. Lakatos Károly, aki két évvel ezelőtt tsz-elnök volt, a párttagság bizalmából a csúcstitkári pártfunkciót tölti be. Neki korábban is a politikai munka volt az erőssége. A választott szervek jól működnek, rendszeresen megtartják üléseiket és a szövetkezet előtt álló feladatokat meghatározzák. A függetlenített vezetők ezeket a határozatokat végrehajtják. A munkában most már teljes egészében élvezik a tagság bizalmát, szeretetét, ragaszkodását. A jó szövetkezeti munkának Sámsonban látszata van. Az emberek jobb anyagi körülmények között élnek, mint korábban. Szabad idejükből jut a község szépítésére, a gyermekintézmények bővítésére. A falu ösz- szefogott, s a meglevő általános iskolához — társadalmi munkában — új tantermeket ragasztott. A jövő embere számára így tették és teszik lehetővé az életre készülést, a jól felkészülést. DupsI Károly Gépmestereket keres a Magyar Hirdető békéscsabai nyomdaüzeme. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Jókai u. 16. 434975 I Békés megyei Állami Építőipari Vállalat a termelékenység növelésére és a nyereségre vonatkozó kongresszusi célkitűzéseket teljesítette. A termelékenység 1974-ben az 1970. évihez képest 18,5 százalékkal nőtt, amit az új építési módok, technológiai eljárások bevezetése segített elő. Ezzel lerövidült a beruházások kivitelezési ideje. A vállalati nyereség pedig, ami 1970-ben 20 millió 655 ezer forint volt, előzetes számítások szerint 1974-ben csaknem megkétszereződik. Ilyen sikerek alapján a február 6-án megtartott pártértekezleten a vállalati pártbizottság beszámolója, melyet Iga István, a pártbizottság titkára ismertetett, bevezetőben joggal állapította meg: „Pártunk XI. kongresszusára készülve a jól végzett munka tudatában értékeljük az elmúlt négy év eredményeit. A partbizottság irányításával a vállalatnál működő alapszervezetek kommunistái arra törekedtek, hogy területükön megvalósítsák pártunk X. kongresszusának és a pártértekezletnek a határozatait” I bes?ámotö a továbbiakban tájékoztatást adott arról, hogy a vállalatnak 2100 fizikai, 213 műszaki és 132 adminisztratív dolgozója van. Több szakmunkásra, építészmérnökre és közgazdászra van szükség. Az elmúlt években sem csökkent a munkaerő-vándorlás, aminek főként a vállalatok között meglevő bérezési különbségek az okai, de előfordul, hogy a rossz munkahelyi légkör késztet munkahely-változtatásra embereket. Szükséges tehát a törzsgárda- tagofk fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsülése, a munka- körülmények javítása és az ie, hogy a munkahelyek vezetői jobban törődjenek a dolgozókkal. A szocialista munikaverseny, a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére tett vállalásokkal egészült ki és különösen a szocialista brigádok nagy lelkesedéssel igyekeznék minél jobb eredményeket elérni. A versenyben a párt és a kormány iránti bizalom jut kifejezésre. A jó munkára való törekvést elősegíti az is, hogy a vállalatnál négy év alatt az egy főre jutó átlagbér 17,1 százalékkal emelkedett. Az elmúlt négy évben lehetővé vált, hogy a vállalatnál 59-en (állami, szövetkezeti vagy OTP-) lakáshoz jussanak. Sok más szociális vonatkozású intézkedés is történt. flz elmúlt négy év alatt növekedett a lakásépítési igény és csökkent az ipari beruházás. A vállalat termelése értékben meghaladta az 1 milliárd 800 millió forintot, ami az előző négy éviihez képest 31,2 százalékos növekedést jelentett. Az eredmény elérésében fontos szerepe volt a poligonüzemnek. Hiányosság, hogy még mindig sok az időbérben foglalkoztatottak száma. Nem kellően kihasznált az alkalmazottak munkaideje sem, a szellemi kapacitás termelést segítő hatása pedig nem éri el a kívánt mértéket. A nehéz fizikai munkát megkönnyítő gépeik beszerzésére csaknem 50 millió forintot fordított a vállalat. Felújította a segédipari és létrehozta a mészoltó telepet. Orosházán bővítette a központi telephelyet. A következő időszakban fontos feladat a termelés volumenének évenkénti 6—7 százalékos növelése, amit a várható építkezési igény szab meg. I gazdasági eredmények erősítik a közösségi szellemet, melynek nyomán növekszik a közügyek iránti érdeklődés, valamint a társadalmi tulajdon megbecsülése. Az üzemi demokrácia fórumai biztosítottak, a dolgozókat azonban még bátorítani kell arra, hogy jobban éljenek a lehetőséggel és mondják el véleményüket, javaslatukat. Az elmúlt években bővült a politikai oktatás köre. Jelenleg 670-an vesznek részt különböző szintű politikai oktatásiban, 80-nal többen, minit az 1969—70- es oktatási évben. Nőtt a fizikai dolgozók részvételi aránya. A propagandisták középszintű vagy ennél magasabb iskolai végzettséggel és kellő általános műveltséggel rendelkeznek. Az elmúlt négy év alatt a marxista —leninista esti egyetemet 11-en, a szakosítót 5-en, az öthónapos pártiskolát pedig 12-en végeztél* el. Ú szakmai és az általános műveltség fejlesztésére is gondot fordít a vállalat. Az elmúlt négy évben 71-en fejezték be az általános iskola nyolcadik osztályát. Különböző állami oktatásban 96-an vesznek részt. Népszerű az üzemi akadémia, melynek keretében szakmunkások, brigádvezetők és középvezetők részesülnek továbbképzésben. Kevesen tanulnak egyetemen és főiskoláin. Az elmúlt négy év alatt 65 új tagot vettek fel a pártba, akik jelentős részben a szakszervezeti és KISZ-munkában, valamint a szocialista brigádmozgalom- ban élenjáró szerepet töltöttek be. Közülük 51-en fizikai dolgozók és csaknem 50 százalékuk 26 évesnél fiatalabb, 7 A szakszervezet és a KISZ eredményesen dolgozott a párt politikájának helyi megvalósításáért. De még ma is gyenge oldala a szakszervezeti tevékenységnek a dolgozók politikai öntudatra, munkafegyelemre, kötelességtudatra való nevelése. A fiatalok politikai öntudata, felelősségérzete erősödött. Helytállásuk a munkában tovább javult. Elismeréssel szólt a beszámoló a nőbizottság munkájáról és a vállalatnál dolgozó munkásőrök példamutató tevékenységéről is. Végül ismertette a pártértekezlet résztvevőivel a párt- csoportok és a pártalapszerveze- tek értékelését a közös munkáról, valamint a párttagoknak a kongresszusi irányelvekkel és a Szervezeti Szabályzat módosításának tervezetével kapcsolatos észrevételeit, javaslatait. Megállapította, hogy a vállalat párttagsága magáénak vallja a párt politikáját és mint eddig, ezután is kész kiállni és dolgozni érte, A beszámolót követően a hozzászólók lényegében kifejezésre juttatták pártunk politikájával való egyetértésüket. A nirtérlekezlef végűi megválasztotta a 31 tagú párt- bizottságot, az új pártbizottság a héttagú végrehajtó bizottságot, az öttagú fegyelmi bizottságot. A pártbizottság titkára ismét Iga István lett. Pásztor Béla Egy közgazdasági és egy anyag-áruforgalmi OSZTÁLYVEZETŐT (felsőfokú képesítéssel), szakmai gyakorlat esetén középfokú képesítéssel FELVESZ a Szarvasi Műanyagfeldolg. Ipari Szövetkezet. Jelentkezni: Szarvas; Kossuth ii. 37. Telefon: 344. x c'JÖiL'a oiíll/'D c' fJÜ!!/-» A Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat gazdag nőnapi árukínálattal várja vásárlóit Cserepes virág és levél- dísznövényeké BEGÓNIÁK, CIKLÁMENEK. PRIMULÁK, FIKUSZ, PÁLMA, FOKFÖLDI IBOLYA STB. NAGY VÁLASZTÉKBAN KÉRJÜK MEGRENDELÉSEIKET!
