Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-09 / 34. szám

KÖZLEMÉNY a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének magyarországi látogatásáról Púja Frigyesnek, a Magyar Nép­közüuiasag Kuiugyiiunisi.tie­nek xnegmvására öteian Ol­szowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt PonuKái Bizottsá­gának tagja, a Lengyel Nép­köztársaság külügyminisztere 197ó. február 6. es 8. között hivatalos, baráti látogatást tett Magyarországon. A lengyer külügyminisztert fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt rs-öz- ponti Bizottságának első titkára és Fock Jenó, a Magyar Nép- köztársaság Miniszter ianacsa­nak elnöke. A magyar es a lengyel kül­ügyminiszter véleményt cserélt a két ország együttműködésé­ről, a kapcsolatok továbbfej­lesztésének lehetőségeiről és áttekintette az időszerű nem­zetközi kérdéseket. A külügyminiszterek megál­lapították, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Bengyel Nép- köztársaság együttműködése az élet minden területén gyümöl­csözően fejlődik a marxizmus— leninizmus és a proletár inter­nacionalizmus elvei alapján, a két nép és a szocialista közös­ség érdekeinek megfelelően. A miniszterek hangsúlyozták a két testvérpárt első titkára, Kádár János és Edward Gie- rek elvtárs, valamint a két kormány elnöke, Fock Jenő és Piotr Jaroszewicz elvtárs sze­mélyes találkozóinak nagy je­lentőségét a kétoldalú kapcso­latok fejlesztésében, a hagyo­mányos magyar—lengyel ba­rátság elmélyítésében és a nem­zetközi együttműködésben. Kiemelték a szocialista gaz­dasági integráció fejlesztésének szükségességét a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai között. Ennek el­mélyítését szolgálja a komp­lex program gyakorlati meg­valósítása. Mindez hatéko­nyan hozzájárul a két ország népgazdaságának és a szocialista közösség gazdasági együttműködésének további erősödéséhez. A két fél hangoztatta, hogy a szocialista közösség, a béke és a biztonság erősítése szem­pontjából nagy jelentőségűnek tartja a fennállásának 20. év- •• fordulóját ünneplő Varsói Szer- s ződés szervezetének további S erősítését, a politikai együtt- • működés tökéletesítését. A külügyminiszterek megái- ; lapították, hogy a Szovjetunió“! tatott tárgyalások sikere hoz­zájárulna a nemzetközi hely­zet további enyhüléséhez. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterei megállapítot­ták, hogy a vietnami helyzet vég’eges rendezése csakis a tér­ség népei önrendelkezési jogá­nak tiszteletben tartása, min­den külső beavatkozás meg­szüntetése és a Vietnamra vo­natkozó párizsi egyezmény pontos betartása alapján lehet­séges. Mindent meg kell tenni, hogy a saigoni adminisztráció is teljesítse a párizsi egyez­ményben előirt kötelezettségeit. A felek készségüket fejezték ki, hogy továbbra is elősegítik a feszültség csökkentését és a békés fejlődést ebben a tér­ségben, mindenekelőtt a nem­zetközi ellenőrző és felügyelő bizottságban végzett tevékeny­ségükkel. A külügyminiszterek hangsú­lyozták, hogy a Közel-Kelet tartós és igazságos békéjének feltétele az izraeli csapatok ki­vonása az arab területekről, Palesztina arab népének saját állama megalakítására vonat­kozó jogának elismerése és a közel-keleti békekonferencia munkájának mielőbbi felújítá­sa. A miniszterek kiemelték, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak és közgyűlésének a Ciprusi Köztársaság függetlenségének és területi integritásának helyreállításáról és tiszteletben tartásáról hozott határozata él­teimében — és a szovjet kor­mány ezzel kapcsolatos javasla­tának megfelelően — biztosí­tani kell a Cipruson élők szá­mára a tartós és igazságos po­litikai megoldást. Mindkét fél kifejezte szolida­ritását Ázsia, Afrika és Latin- Amerika népeinek igazságos harcával, amelyet az imperia­lizmus és a neokolonializmus ellen, a teljes nemzeti felsza­badulásért és a társadalmi ha­ladásért folytatnak. Elítélték a chilei juntát, amely lábbal ti­porja az emberi jogokat. A kültigyminisz.erek ered­ményesnek ítélték a két or­szág külügyminisztériumainak együttműködését, s annak to­vábbi bővítését határozták el. A két külügyminiszter meg­beszélései a hagyományos ba­rátság légkörében, a teljes né­zetazonosság jegyében zajlot­tak le. I ' , Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisz­tere hivatalos baráti látogatás­ra hívta meg Púja Frigyest, a Magyar Népköztársaság kül­ügyminiszterét Lengyelország­ba, aki a meghívást örömmel elfogadta. * * • Szombaton elutazott Buda­pestről Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság kül- ügyminisztere és kísérete. Waldheim az NDK-ban Berlin Dr. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára hivatalos NDK-beli tartózkodása során szombaton délelőtt Oskar Fischer külügy­miniszterrel tárgyalt. Ezután Horst Sindermann, a Minisztertanács elnöke, majd Willi Stoph, az Államtanács el­nöke fogadta az ENSZ főtitká­rát. Willi Stoph ebédet adott dr. Kurt Waldheim és felesége tisz­teletére. . Waldheim valamennyi, az NDK vezetőivel folytatott meg­beszélésein hangsúlyozta, nagy­ra értékeli az NDK-nak az ENSZ-ben kifejtett tevékenysé­gét. Vendéglátói arra mutattak rá, hogy a Német Demokratikus Köztársaság minden erejével támogatja az ENSZ-nek a béke és a leszerelés érdekében tett lépéseit. flszmarában (elájultak a harcok Addisz-Abeba Aszmarában pénteken fel- űjultak a harcok néhány órával azután, hogy a központi kor­mány bejelentette: nem szán­dékszik megadni á függelensé- get Eritreának. Kevéssel éjfél előtt párom robbanás, majd ezt követőleg heves gépfegyvertűz volt hall­Magyar-lengyel árucsereforgalmi megállapodás Az 1975. évre szóló magyar- lengyel árucsereforgalmi tárgya­lások eredményeképpen Tordai Jenő és Tadeusz Nestorowicz külkereskedelmi miniszterhe­lyettesek Budapesten aláírták a két ország közötti árucsere­forgalmi és fizetési jegyzőköny­vet. A jegyzőkönyv előirányzatai mintegy 8 százalékkal haladják meg az 1974. évi forgalmat, s ezzel a két ország közötti áru­csereforgalom megközelíti a 320 millió rubelt. Az elmúlt évben létrejött ma­gas szintű találkozók kedvező feltételeket teremtettek a gazda­sági együttműködés továbbfej­lesztésére, ennek eredménye­ként az összforgalomban 21 százalékot képvisel a szakosítási és kooperációs megállapodások alapján szállított termékek i részaránya. A két ország jelen- | tős együttműködést alakított ki a gépjárműiparban, a szerszám­gépiparban, az alumínium-, műszál- és gumiabroncs-ter­melésben. ' A magyar export áruösszeté­tele igen széles, s ebből az áru- választékból, jelentőségüknél fogva kiemelkednek a szerszám­gépek, a cipőipari gépek, hír­adástechnikai berendezéseit, pénztárgépek, különféle műsze­rek, autóbuszok és speciális gépkocsik. A kohászati termé­kek és vegyi anyagok kölcsönös szállítása mindkét ország részé­re lehetővé teszi kapacitásaik gazdaságosabb kihasználását. Továbbra is fontos helyet kap­tak exportunkban olyan fogyasz­tási cikkek, mint a bor, friss zöldség és gyümölcs, szőnyeg, bőrcipő, gyógyszerek, stb. A magyar vásárlóközönség által már ismert fogyasztási cikkek, mint például a lengyel sör, kötött- és konfekcionált termékek, gyógyszerek, magne­tofonok, rádiók, lemezjátszók és sportcikkek importja ez évben is folytatódik. Tadeusz Nestorowicz és kísé­rete szombaton elutazott ha­zánkból. (MTI) hatő a városban. A harc mint­egy 30 perccel ezután elcsende­sedett. Az etióp kormány bejelenté­se szerint a legutóbbi összetűzé­seknek mintegy 1500 halálos áldozata, több ezer sebesültje van és több ezren váltak hajlék­talanná. A kormány legutóbbi nyilat­kozatában arra utalt, hogy a szakadárok külföldi fegyverek­kel harcolnak az új rendszer ellen. Az etióp kormány Addisz-Abe- bában időről időre ellenőrzi az itt élő eritreal családokat, aki­ket azzal gyanúsítanak, hogy kapcsolatot tartanak fenn a szakadárokkal. Pénteken éjjel az etióp főváros több pontján lö­völdözések voltak. Áldozatokról, sebesültekről azonban nem ér­kezett jelentés. Diplomáciai kapcsolat hazánk ás Jamaica A Magyar Népköztársaság és Jamaica, attól az óhajtól vezé­relve, hogy a kölcsönös előnyök alapján minden téren erősítsék kapcsolataikat, az egyesült nem­zetek célkitűzéseivel összhang­ban elhatározták, hogy diplomá­ciai kapcsolatot létesítenek egy­mással nagyköveti szinten. (MTI) A nehézipar kulcsüzemeinek államosítását követelő nyilatko­zatnak több százezer budapesti dolgozó tömegtüntetése adott saesaasaeeaai aaeaaesBsa&aaieassaasoBasi Kőszegi Frigyes: nak, a többi szocialista ország- ! nyomatéket. Csakhamar a Kis- nak és a világ haladó erőinek : közös erőfeszítése nyomán az ; enyhülés a nemzetközi élet rő ! irányzatává vált. Aláhúzták ! Leonyid Brezsnyev élvtárs, a • Szovjetunió Kommunista Párt- ■ ja főtitkára személyes hozzájá- í rulásának jelentőségét a nem- i zetközj he’yzet javulásában. | A világ egyes körzeteiben még ■ léteznék feszültségek, terhes ! gócok, amelyek veszélyeztetik : a békét. Ezért további erőfe­gazdapárt demokratái, £lükön Dobi Istvánnal, szintén nyilat­kozatban hangoztatták, hogy egyetértenek a munkáspártok­kal és a Nemzeti Parasztpárttal Ily formán a Kisgazdapárt re­akciós szárnya elszigetelődött, vereséget szenvedett. De a nehéziparért folyó harc ezzel még korántsem fejeződött be. A nagytőkének vissza kel­lett vonulnia, de miközben az MKP minden erejét a stabili­n nép tulajdonában Harc a nehéziparért 0 szítéseket kell tenni, hogy az • záció, a forint megteremtésének enyhülés tartóssá és visszaíor- ! és megszilárdításának feladatai díthatatlanná váljék i kötötték le, ismét lélegzethez ju­A felek sajnálattal állapítják ■ tott és ellentámadásba ment át. meg, hogy az Amerikai Egye- • a támadás kerülő úton indult, sült Államok bizonyos körei ! a cél az államosítás hitelének továbbra is fékezni akarják az ! lerontása volt. E végből soroza- enyhülési folyamatot, többek j tos cikkekben az állami szén- között azáltal, hogy a gazda-; bányászatot igyekeztek hamis sági kapcsolatok fejlesztését . szjnben feltüntetni, majd a politikai függővé. feltételektől teszik : Kis Ű1ság több vezércikkben a demokrácia államosítási politi­/ | CIV-lCl CXliCtlllvol bCvöi vli ui A felek hangsúlyozták, hogy ! káját rágalmazta. Ennek ellené az európai biztonsági és együtt- t működési értekezlet eddigi ! munkája eredményes volt. Reá- : lis lehetőség van arra. hogy ■ rövid időn belül sikeresen be- ■ fejeződjék az értekezlet máso- ! dik szakasza és sor kerüljön a : harmadik szakaszra rlegmaga- j sabb szinten. re a kormány kiküldött a ne- hézioari üzemekhez vállalatve­zetőket. November 21-én Vas Zoltán, az MKP vezető gazda­sági szakembere kijelenti, hogy „a nehézipari nagyüzemek ál­lami kezelésbe vételét soron kí­vül meg kell oldani.” November A két külügyminiszter kan- ■ 2^án a minisztertanács rende- goztatta, hogy a feszül ség eny- } letet ad ki a Nehézipari Köz- hítését hatékonyan segítené a \ megalakításáról a fegyverkezési verseny mérsék- : nehézipar a Weiss bárók k«é- lése, majd megszüntetése. Meg- ; b°J az állam irányítása alá ke- győződésük, hogy a közép-eu- ■ rült­g^pai haderőcsökkentésről foly- S Ezzel a nehéziparért folyó harcnak ismét új fejezete kez­dődik. Ha eddig a nehézipar irányításának átvételéért, most az állami kezelésbe jutott üze­mek termelésének emeléséért, a költségek leszorításáért folyik a küzdelem. A nehézségeket sú­lyosbítja, hogy a jobboldali szo­ciáldemokraták szabotázsát is le kell küzdeni. Sok bajt okoz a deficit is, amely az 1947-es év egyes hónapjaiban egyenesen a stabilizációt veszélyezteti. Mindezeket a nehézségeket az MKP céltudatos gazdasági po­litikája és a mögéje felsorakozó, a termelés érdekeit szívükön vi­selő nehézipari dolgozók együt­tes munkája küzdi le. A ma­gyar nehézipar termelésének, gazdálkodásának alakulása 17 hónappal az államosítás után, élő bizonyítékká válik az álla­mosítás ügye mellett. A NIK, egy héttel az MKP 1947. őszi kormányprogramjában kitűzött idő előtt, leküzdi a deficitet és 1948 április utolsó hetében így fordul a kormányhoz: „1946 de­cemberében szervezetlen, meg­felelő vezetés nélkül álló, hó­napról hónapra deficitet muta­tó, hanyatló vállalatokat vett át az állam. 65 QO0 fizikai dolgozó termelési értéke alig haladta meg a havi 67 millió forintot 1948 márciusában ugyanazokat az árakat alapul véve 71 000 fi­zikai munkással a termelés ér­téke elérte a 166 milliót, maga­san túlszárnyalta a hároméves terv előirányzatát. Termelésünk túlhaladta az 1938-as szintet és saját szanálási munkatervünk­ben a vállalatok elé tűzött elő­irányzatot is .. A KIK vezetői a deficitmen­tességet bejelentő sajtóértekez­leten azt is elmondják, mi tette ezeket az eredményeket lehető­vé: az államosítással járó elő­nyök. A politikai és gazdasági fejlődéssel, az államosítás ki­terjesztésével a dolgozók mind szélesebb rétegei látják, hogy az országot maguknak építik. A profitért való verseny helyébe a gyárak közti együttműködés lépett: segítik egymást gyártási tapasztalatokkal, nyersanyaggal, megosztják a rendeléseket és mindegyik üzem a maga Vona­lán fokozottan rendezkedik be típusgyártásra. A legfontosabb azonban a dolgozók lelkesedése, növekvő munkakedve, munka­versenye. A stabilizáció nemcsak a dol­gozók életszínvonalát emelte fel: „stabilizálta" a tőkéseket is. Fokozott élességgel vetődött fel a kérdés: Kinek építjük az or­szágot? A Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa ezt felel­te: „Nem a tőkéseknek, a nép­nek építjük az országot!” A kongresszus után következő hónapokat elsősorban a nehéz­ipar állami kezelésbe vétele vet­te igénybe. A bankok állami el­lenőrzése még csak program maradt. Antos István pénzügyi államtitkár, 1947 májusi nyi­latkozata szerint „a bankokra vonatkozó ellenőrzési szabályok több, mint egy fél éve készen vannak, de nem valósultak meg”. Az időközben leleplezett összeesküvés megmutatta, hogy a harc végsőkig kiéleződött és az ellenség semmilyen eszköz­től sem riad vissza. Döntő lé­pésre volt tehát szükség. 1947. május 9-én, a stabilizációt be­jelentő gyűlés évfordulóján az MKP képviselője hangoztatta : „A tizedik hónapban levő sta­bilizáció tapasztalatai azt mu­tatják, hogy nem lehet meg­gyorsítani gazdasági életünk talpraállítását, ha tűrjük a nagybankok harácsol ását... A hároméves terv a dolgozók élet- színvonalának komoly és gyors emelése parancsolóan megköve­teli, hogy hitelgazdálkodásunk­ban is létrejöjjön végre az el­engedhetetlen tervszerűség, amelynek előfeltétele a Nemzeti Bank és a három nagybank ál­lamosítása.” A magyar nagytő­ke érezte, hogy ez a lépés vég­zetes csapást mér rá, legfonto­sabb pozícióinak egyikétől foszt­ja meg — és azonnal megindí­totta a bankok államosítása el­len a politikai harcot. Következik: A reakció Igazi arca.

Next

/
Oldalképek
Tartalom