Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-09 / 34. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI *P-ARTblZOTTSA'G ÍS A- MEGY EIT AN ÁCS LAPJA-: 1975. FEBRUÁR 9,, VASÄRNAP Ara; 1,20 forint XXX. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM PARTÉRTEKEZLET AZ ÉPÍTŐKNÉL (3. oldal) EGYETLEN ROHAM AZ EGÉSZ? (5. oldal) TŐEBET ÉSSZEL..; (5. oldal) Mindkét fél érdeke I szakszervezetek termelést segítő feladatairól tárgyalt az SZMT A közelmúltban a Minisz­tertanács több szakszervezet elnökségével is tárgyalt a munkahelyi demokrácia hely­zetéről, fejlesztésének lehető­ségeiről. Ennek lényegét és szükségességét az MSZMP Központi Bizottságának kong­resszusi irányelvei a követ­kezőkben hangsúlyozzák: „Az üzemi demokrácia jelenlegi működése és hatékonysága nem felel meg a követelmé­nyeknek, ezért mind tartal­mában, mind módszereiben tovább kell fejleszteni... A jelenlegi helyzetben az a leg­fontosabb, hogy jobban épít­sünk az üzemi demokrácia meglevő formáira”. A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Ku­tató Intézete mintegy ezer vezetőt és dolgozót kérdezett meg arról, hogy az üzemi de­mokrácia hogyan érvényesül munkahelyükön, illetve a munkások mint csoport, mekkora befolyással rendel­keznek a vállalatnál? Nos, a vezetők 23 százaléka nyilat­kozott úgy, hogy a munká­soknak jelentős a befolyása a munkahely életébe. A be­osztottaknak, vagyis a munká­soknak viszont csak két szá­zaléka mondta azt, hogy be­folyásuk van a munkahe­lyen. Figyelemre méltó, hogy a megkérdezett munkások több mint fele határozottan állította: nagyon kis befolyá­suk van a munkahely életé­re, a termelés egészére. Más­ként ítélték meg — és ez is figyelemre méltó — maguk a munkások is az üzemi de­mokrácia helyzetét. Sokan voltak, akik a részvétellel, a puszta jelenléttel megfelelő­nek mondták a tanácskozá­sokat, hiszen ők ott hallgatók voltak, tájékozódhattak az üzem, a vezetők gondjairól, a közös feladatokról. Akad­tak viszont szép számmal munkások, akik a hallgatást, a passzív részvételt nem érez­ték elegendőnek. Természetesen a részvét­lenséghez sok esetben a „má­sik fél” is hozzájárul. A ve­zetők — a termelési tanács­kozásokon — sok esetben el­döntött tényeket közölnek, legfeljebb a végrehajtást se­gítő munkafeltételekre, mun­kakörülményekre vonatkozó észrevételekkel lehet azokat kiegészíteni. Ez azonban nem adja meg a beleszólás ízét, Moszkva | A Szaljut—4 tudományos or- bitális állomás szombaton, j moszkvai idő szerint 14 óráig (magyar idő szerint 12 óráig) 700 fordulatot tett meg a Föld körül. A kozmonauták — Alekszej Gubarev és Georgij Grecsko — a programnak megfelelően fe- ÜBvizsgálták az egyes rendsze­az együttgondolkodás, a fele­lősségvállalás érzetét. Ilyen esetekben csak a vehetők elé­gedettek, mert égy feladatot „kipipáltak”. Röviden: az előbbrelépés alapvető feltétele, hogy a ta­nácskozásokat a munkások saját fórumoknak tekintsék és ne a vezetés által kötele­zőnek előírt rendezvénynek. Az üzemi demokrácia tar­talmi fejlődésében, mecha­nizmusának működésében a vezető szerepet a vállalati pártszervezet tölti be. Ez ma­gában foglalja azt is, hogy a pártszervezet kéri számon a különböző szintű vezetőktől, vajon biztosítják-e az üzemi demokrácia kibontakozásához a különböző feltételeket, is­merik-e az ilyen irányú kö­vetelményeket? Ebben a te­vékenységben pedig elsősor­ban a szakszervezetekre tá­maszkodhatnak a pártszer­vek. A szakszervezet lehet a legjobb segítője, szervező­je, ellenőre az üzemi demok­ráciának, a közvetlen, haté­kony tanácskozásoknak. Sze­repükre az irányelvek is fel­hívják a figyelmet: „A szak- szervezetek a műhelyekben, az üzemegységekben és vál­lalati mértékben szervezzék meg a munkásgyűléseknek — nagyobb egységekben a munkásküldöttek gyűlései­nek —, illetve a bizalmiak tanácskozásainak a rendsze­rét”. A követendő út tehát nyil­vánvaló. Szocialista termelési viszonyaink között természe­tesen jelentkeznek csoport- érdekek, munkahelyi érde­kek, a végső cél azonban kö­zös. Jogos és szükséges te­hát, hogy a munkahelyi kö­zösség minden tagja részt vehessen a vállalat, az üzem vezetésében. Ezt szorgalmaz­zák a növekvő gazdasági fel­adatok is. Az MSZMP irány­elve' határozottan kimondja: ,A hatékonyan működő üze­mi demokrácia egyszersmind nagy támasza az egyszemélyi vezetésnek, javítja a vezetői munka színvonalát. Fejlesz­tése a vállalati irányítási rendszer tökéletesítését, a hatáskörök ésszerűbb rende­zését és a dolgozók tartalma­sabb, közérthetőbb informá­lását igényli”. Ez pedig mindkét fél érdeke, az előbb­relépés módja és formáia. E. Gy. a Szaljuf—4 reket, rendszerezték az előző napok kutatásainak eredmé­nyeit. fizikai gyakorlatokat vé­geztek. Az orvosi ellenőrzés adatai és az űrhajósok jelentései sze­rint Gubarev és Grecsko közér­zete jó. Az űrállomás fedélzeti rendszerei előírás szerint mű­ködnek. (MTI) A hét végén a SzakszerVeze- j tek Békés megyei Tanácsa ülést i tartott. Az ülés első napirendi pontjaként a tanács meghallgat- i ta dr. Takács Lőrinc SZMT-tit- j kár előterjesztését az 1974. évi i népgazdasági terv megyei Vég-1 rehajtásáról, a szakszervezetek 1975-ös termelést segítő felada­tairól. Az SZMT titkára elmondta, hogy megyénkben az ipari nö­vekedés üteme az utóbbi négy év átlagában elérte a 8 száza­lékot, mezőgazdaságunk pedig az előirányzott 3 százalékos ter­melésnöveléssel szemben a tervidőszak első négy évében át­lagosan nyolc százalékot meg­haladó ütemben fejlődött. A beruházások értéke 100 száza­lékkal haladja meg az előző tervidőszaki befektetéseket, ja­vult a munka termelékenysége, a lakosság jövedelme és életkö­rülménye a tervnek megfelelő­en alakult. Figyelembe véve az eddigi­eken kívül a vizsgált időszak­ban hozott bér. és szociálpoliti­kai intézkedések kedvező hatá­sát is, elmondható, hogy összes­ségében az 1974. évi gazdálko­dása a megyének igen eredmé­nyesen zárult. A tervek teljesí­tésében rendkívül nagy szere­pet játszott a megye több, mint négyezer szocialista brigádjának csaknem 50 ezer tagja, akik a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny kezdeményezői és nem lankadó végrehajtói vol­tak. Versenymozgalmuk az év végéig mintegy kétmilliárd fo­rinttal növelte Békés megye gazdasági eredményeit. Az elmúlt évi eredmények részletezése után az előadó ki­jelentette, hogy a negyedik öt­éves tervidőszak utolsó évében a dolgozók szocialista kollektívái­ra nem kisebb feladatok várnak, 3D év a nép szolgálatában A Magyar Néphadsereg első zászlói fogadják a látogatókat azon a kiállításon, amelyet Csó­rni Károly altábornagy, honvé­delmi államtitkár nyitott meg szombaton a Hadtörténeti Mú­zeumban. A néphadseregünk történetét bemutató fotódoku- mentum-kiállítás ünnepélyes megnyitásán részt vett Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, miniszter- helyettes, továbbá a Magyar Néphadsereg politikai főcsoport- főnökének vezetésével a pa­rancsnoki és tábornoki kar több tagja, számos, hazánkban akk­reditált katonai és légügyi at­tasé. Ott volt B. P. Ivanov ve­zérezredes, az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet dé­li hadseregcsoport parancsomra és V. K, Andrjuscsenko altábor­nagy, a Varsói Szerződés egyesí­tett fegyveres erői főparancsno­kának magyarországi képvise­lője. A Hadtörténeti Múzeum fél­évig nyitva tartó kiállítása az új demokratikus magyar nad- sereg megszületésének 30. év­fordulóját köszönti. (MTI) mint a megelőző években. Meg­nő a szakszervezetek termelést segítő szerepe is — állapította meg dr. ‘ Takács Lőrinc, majd az 1975. évi gazdasági feladatok felsorolása, elemzése után ar­ról szólt, hogy a szakszerveze­tek véleményének, javaslatai­nak ugyanúgy ott kell szerepel­niük a gazdálkodó egységek ta­karékossági intézkedési tervé­ben, mint ahogy elő kell segí­teniük annak a folyamatnak az érvényesülését is, amelynek so­rán a vállalatok kialakítják ész­szerű, gazdaságos termelésszer­kezetüket/ Ez előzőekhez hasonlóan kell a szakszervezeti szerveknek jó politikai munkát végezniük an­nak érdekében, hogy a beruhá­zásokat megfelelően előkészít­sék. határidőre, jó minőségben átadják, ezenkívül közre kell működniük a belső tartalékok feltárásában, a gazdasági irá­nyító munka színvonalának nö­velésében is. A munkafegyelem szilárdítása, a műszakok szá­mának növelése, a normák fo­lyamatos, műszakilag, gazdasá­gilag indokolt, politikailag elő­készített kiigazítása is jelentős eredményeket hozhat ebben az évben. E feladatok támogatása, segítése egybeesik a szakszer­vezeti tagság érdekeivel, a szak­szervezeti szervek termelést se­gítő feladataival. A második szakaszába lépő jubileumi munkaverseny-moz- galomban tehát a versenyválía- lások megfogalmazásakor a brigádoknak és a versenyt se­gítő vezetőknek munkahelyen­ként a legpontosabban kell számba venni teendőiket a taka­rékosság frontján. Az ez évi munkaverseny fontos célkitűzé­se legyen az anyag- és a papír­takarékosság, az import anya­gok hazaival való helyettesítése. Mindezek támogatására tovább kell szélesíteni a komplex-bri­gádok rendszerét és tevékenysé­gét, az újító mozgalmat is e cé­lok megvalósítására kell ösztö­nözni — mondta az előadó, majd az üzemi demokrácia fórumai­nak termelést segítő szerepét taglalva fejezte be előterjeszté­sét. Az 1974. évi népgazdasági terv megyei teljesítéséről, a szakszervezetek 1975. évi gaz­daság-építő feladatairól szóló be­számoló után Nagy István, az SZMT vezető titkára ismertette a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának a szakszervezeti ve­zető szervek újiáválasztásáról szóló intézkedési tervét, majd a február 7-i SZMT-ülés a beje­lentésekkel véget ért. Tavaszra készülnek a szentandrásiak A békésszentandrási Zalka Máté Tsz búzatábláin szórják a mű'ragyát, hogy mire tavaszod! k, terített asztalt varázsoljanak a növényeknek Fotó: Ambrus György » Eddig 700 fordulatot tett meg a Főid körül

Next

/
Oldalképek
Tartalom