Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-08 / 33. szám

Szabó Pá! tanár-űjságíró-helytórténész gazdag hagyatéka Ki Miben Tud Segíteni? flat előadás, hét tanfolyam A Gépipari Tudományos Egyesület Békés megyei Szer­vezetének vezetősége külön ülésen vitatta meg február 4-én a szervezet Üzemfenntartási és Karbantartási Szakosztályának elmúlt évi tevékenységét és idei. első féléves munkatervét Az idei évre tervezett hat szakosztályi rendezvényen a felkért szakemberek az üzem­fenntartás energiatakarékossági feladatairól (február 20-án), a szerszámgépek biztonságtechni­kájáról (április 15-én), a gép­járművek műszeres ellenőrzésé­ről (május 6-án), a szerszám­gépek felújításáról (június 20- án), az üzemeltetés időszerű kérdéseiről (szeptember 18-án) és a tmk szervezéséről (novem­ber 20-án) tartanak előadáso­kat. Az üzemfenntartási szakosz­tály a tervek szerint ebben az évben hét tanfolyamot is indít a karbantartóid szakemberei­nek, szervezőinek továbbképzé­sére és jelentős eredrrjényeket várnak a Ki Miben Tud Segí­teni mozgalom megszervezésé­től is a megye tmk-vezetői há­lózatának kiépítésében. Szabó Pál tanár-újságíró- helytörténész, Orosháza egyik neves szülötte 80 éves korában, a közelmúltban távozott az élők soraiból. Végrendeletében gaz­dag hagyatékkal gyarapította a Mégyei Levéltárat, illetve az orosházi Táncsics Mihály Gim­náziumot. A Megyei Levéltárra egyebek között értékes levele­zését, sok kéziratát, helytörté­netkutatási jegyzetét és önélet­rajzi írását hagyományozta. A Táncsics Mihály Gimnázium a Szabó Pál hagyatékból évente azokat a diákokat jutalmazza, akik matematika és fizika sza­kon a háziversenyek győztesei. Szabó Pál az 1910-es években Orosházán polgári iskolai tanár­ként kezdte pályafutását. Ki­váló kritikai érzékkel rendelke­zett. Újságírói tevékenységet is folytatott. Az I. világháború idején orosz hadifogságba ke­rült. Így jutott el Szentpéter­várra, kapcsolatba került Kun Béláikkal. Munkatársa volt a Szocialista Forradalom című magyar nyelvű újságnak. 1919- ben már idehaza segítette a mozgalmat. Tagja volt annak a bizottságnak, amely a nagymá- gocsi kastély könyvtárát és kép­tárát köztulajdonba vette. Ezzel a Tanácsköztársaság bukása után ismét „kivívta” az úri rend kiszolgálóinak haragját. 1920-ban tanári állásából fel­mentették. Ezután az újságírás­ból élt. Az MTI orosházi kiren­deltségén dolgozott. 1936—37- ben megírta Orosháza 1843 előtti történetét. 1937-ben meg­szervezte az orosházi Szépmíves Céh Egyesületet, amelynek olyan neves tagjai voltak, mint Kóhán György festőművész, ár. Soós József orvosprofesszor, Ba­kó József költő. Az egyesület Szabó Pál irányításával érdekes kiadványokat jelentetett meg. Szülővárosában azonban nem volt maradása, így az 1930-as évek végén Miskolcra került az MTI-kirendeltség élére. Itt élt haláláig, de szülővárosától soha nem szakadt el igazán. 1939-ben — amikor a fasiszta Megjelent a Nemzetközi Szemle februári száma Vegyipari tanulók kép sémi Még csak most épül Barcson a CHEMICAL Építőanyagokat Gyártó Vállalat üzeme, de már hozzáláttak a szakemberek képzéséhez. Az első évfolyamnak 26 ipari tanulója van. Mi­re a gyár felépül már ezek a fiatalok veszik át a bonyolult vegyi gépek irányítását. Képűn kön: Váray Károly üzemi szak­oktató irányításával dolgoznak a laboratóriumban az első éves tanulók. (MTI-fotó — Bajkor József felv. — KS) Íz állalelhullás, a jégverés és a belvíz okozta a legsúlyosabb kárt tavaly Sajtótájékoztató az Állami Biztosítónál Németország megtámadta Len­gyelországot és hazánkba érke­zett több száz lengyel menekült, Szabó Pál felvette velük a kap­csolatot Segített abban, hogy Özdon lengyel lapot adjanak ki, a hazájuktól elszakadt emberek rendszeres tájékoztatást kaphas­sanak anyanyelvükön. Interna­cionalista érzelmeiről nemegy­szer tett tanúbizonyságot A Nemzetközi Szemle feb- t ruári száma első lapjain Tó­dor Zsivkovnak a bulgáriai szocialista forradalom győzel­mének 30. évfordulója alkal- j mából elmondott beszédeiből olvashatunk részleteket. A Szo­cialista Országok címszó alatti összeállítás bemutatja, hogy Magyarországnak melyek az előnyei és a lehetőségei a szo­cialista gazdasági integráció­ban. Tapm február 7-én az | Állami Biztosító Békés megyei Igazgatósága sajtótájékoztatót tartott, amelyen Szabó András igazgató a múlt év tapasztala­tairól beszélt, majd az újság­írók kérdéseire válaszolt. El­mondta, hogy 1974-ben Békés megyében csaknem 13 ezerrel növekedett a biztosítottak szá­ma, s ma már meghaladja a 233 ezret és 212 millió forintot fi­zettek ki tavaly kártérítés cí­mén, Ebből az összegből ismét a termelőszövetkezetek kapták a legtöbbet: 155 millió 697 ezer forintot. Az állami gazdaságok 5 millió és 746 ezer forint kár­térítésben részesültek. A legsú­lyosabb károkat okozta a vi­har, 9 és fél millió, a belvíz 35 millió, az árvíz 22 millió, a jég­verés 39 millió, az állatelhullás pedig 44 millió .forintos kárt cikázott. A járások közül legtöbb kártérítést a gyulai járásban fi­zettek ki; 65 millió 896 ezer és a szeghalmi járásban 30 millió 419 ezer forintot. Növény károk miatt a gyulavári Lenin Tsz 10 millió 286 ezer, a gyulai Körös­táj 8 millió 356 ezer, a méh­keréki Nicolae Balcescu 5 mil­lió 803 ezer, a battonyai Petőfi 4 millió 746 ezer, a békési Egyetértés 3 millió 414 ezer s a füzesgyarmati Vörös Csillag 2 millió 285 ezer forintban része­sült. > A lakosság vagyonkárainak megtérítésére 19 . ezer 92 kár­esemény miatt 16 millió 92 ezer forintot fizetett ki megyénkben az Állami Biztosító. A vagyon­károk miatt is a gyulai járás­ban fizettek ki a legtöbbet, csaknem 5 millió forintot. Megyénkben ma már 124 ezer dolgozónak van élet- és balesetbiztosítása. Az Állami Biztosító 1963-ban alakította ki a korszerű csoportos élet- és balesetbiztosítását, amely a vi­lágon szinte egyedülálló bizto­sítási forma. Az aktív dolgozók­nak — 65 év alatt — korra va­ló tekintet nélkül, or­vosi vizsgálat és egészségi | nyilatkozat mellőzésével, vi­szonylag csekély díjért nagy összegű élet- és balesetbiztosí­tást nyújt. I I C$*B bevezetése váltó- I -Aimv. jelentett a magyar sze­Orosházi kapcsolatára jellem­ző: 1965-ben a megjelent két­kötetes monográfiában külön fejezetet írt. Megírta önéletraj­zát. Gazdag életpályája, kiter­jedt levelezése, jegyzetei és kéz­irata az ütőkor számára valóban értékes hagyaték. A K. Az arab világ életével ezúttal két cikk foglalkozik. Az első az Economist című angol hetilap­ból. „Szaúd-Arábia gondja: ho­gyan költse el jövedelmét”, a másik „Algéria Demokratikus Népi Köztársaság” címmel; kül­földi lapok és elemzések alap­ján Algéria húszéves harcáról és forradalmának kibontakozá­sáról közöl cikkösszeállítást Cserei Pál: Szürkületkor (Kisregény) :::A kétembemyi vastag törzsű diófa lombjaival enyhe szél játszadozott, a meg-meg- lebbenő leveleken elővillantak már az ősz hírnökei, a sárga foltok. Nagy ritkán a fa alatt levő asztal lapján dió koppant. A mindig pedánsan be­gombolt ing nyakát Be- reczki György szétnyi­totta, kezét nadrágja zsebébe süllyesztette s lesze­gett fejjel járt-kelt a tanyai csendben. Jól hallatszott az is, hogy hersegtetik a lovak a za­bot. A lompos szőrű fehér ko­mondor lustán követte, s ami­kor a nyári jászolnál kérőd­ző tehenek mellett megállt, lábához feküdt, majd kemény szárú csizmáját szaglászta vé­gig. Erre dühödten belerúgott. A kutya vonyítva ugrott fel és a jászol alá bújt. Egy ideig a szemét forgat­ta, majd hirtelen elindult és ledobta magát a diófa alatt egy fonott székbe. Felesége csak lopva nézett ki a kony­hából. Az öreg Kardos Pali ! bácsi, aki húsz év óta szol- ! gált nála, csak azért gereb- 1 lyézte a szénakazal könnyé­két ezen a délutánon, hogy ne kerüljön a közelébe. — Hány óra van? — mor­dult a konyha felé. — Mindjárt öt — szólt ki a felesége. Felállt és elindult az udvar­ról nyíló kamrába. Ugyan hol késik Szentkuti, hiszen fél öt­re ígérkezett. Mire mennek akkor, ha a találka idejét sem tartják be. Márpedig tenniük kell valamit, sokáig nem néz­hetik tétlenül, amit a kommu­nisták művelnek. Az átkozot­tak legjobb embereiket űzték el tavasszal a községházáról, azután meg addig ugatott Varga István, míg a kisgazda- párt nélkül külön szövetséget kötöttek s azt elnevezték bal­oldali blokknak. Majd elhin­tették, hogy ő a jobboldallal tart és nincs helye a kisgaz­dapártban. Mint a sakálok or­dították: „Ki a nép ellenségei­vel a koalícióból!” Mielőtt be­lépett a kamrába, nagyot kö­pött, majd a lopóval felszí­vott egy kancsó bort a bordó­ból és a diófa alá vitte. Ek­kor bukkant fel Szentkuti (folytatása a lap 3. számába» fejeződik be). A CIA-nek. az USA hírheti kémszervezetének most lelepi« - zett mesterkedéseiről könyv j* - lent meg V. Marchetti és J. It Marks tollából. E könyvet ä - merteti a lap a The New Yor a Review of Books alapján, s az SZSA című szovjet folyóiratb l átvett könyvrészlettel együ 4 közli. A Népesedés — politika lo­vaiban a bukaresti népesedé i konferenciáról érdekes tájéko; - tatást olvashatunk és a ta Pensée című folyóiratból „Tők a és relatív túlnépesedés” cin mel. A Nemzetközi Könyvszem a rovatban „Felrobban-e Dé - Afrika” címmel kapnak ízelít t a rasszista uralomról én í z apartheid-politikáról. Ernő. Látszott messzebbről fctj hogy teljes erejével hajtja 8 biciklit, teste jobbra-bali a billenit és annyira elörehajol .3 hogy csapzott haja a kormány - hoz ért. Bereczki Györgybe:» öröm gyűlt és gyorsan tel*- töltött két poharat, aztán élt­be sietett Szentkuti Ernőn« '. Minden délután izgatottal várta, hitte, egyszer üzennek: érte, hogy máris menjen, mii - den úgy van, ahogyan azelő t volt. Csak még egyszer le­gyen alkalma, hogy odaáll jen a kisgazdapárt élére, kite­keri annak a senkiházi Var­ga Istvánnak a nyakát. Eri neki elhiheti mindenki. H a pedig az elbukik, a nyomé- rultak szétszaladnak, mint a kotló nélküli csirkék. A csí­pés szoedemek és a többi po­jáca ptedig elbúvik, mint a vakond. Amikor Szentkuti Ernő lev szállt a bicikliről, nem kere­sett annak helyet, ahová oda­támasztaná, hanem ellökte magától & az zörögve dőlt el. A jászol alatt lomhán fel­emelte fejét a komondor és rávakkantott, aztán újra el­nyújtotta a pofáját a mellső lábán. Bereczki György semmit nem kérdezett, amíg nem it­tak a borbóL — Van-e újabb hír Emő­kém? — tette le a poharat. Amaz az álla alá nyomta az öklét és rákönyökölt az asz­talra. Szótlanul meredt egy mélybiztosításban. A régi bizto­sítási szakemberek is merész kísérletnek tartották és kétel­kedtek a CSÉB életrevalóságá­ban, de az idő azokat igazolta, akik előre látták a dolgozó tö­megek biztosítási igényének nö­vekedését. S a CSÉB ma a leg­népesebb biztosítási forma. A biztosítási szolgáltatások köre és összege a mindenkori igé­nyekhez, szükségletekhez alkal­mazkodik. A 70, 100, 120 ezer forintos kockázatvállaláson túl­menően nagy /előny, hogy a be­fizetett díjak egy része felett a tagok köréből alakult intéző bizottság rendelkezik, és azt rendkívüli segélyre lehet fel­használni. Jelenleg megyénkben a CSÉB-tagok száma meghalad­ja a 114 ezret, s az elmúlt év­ben 10 ezernél többen részesül­tek segélyben, A balesetekkel kapcsolatosan több példát mondott el az igaz­gató. Megemlítette: tavaly több ízben fizetett ki 50—50 ezer fo­rint • balesetből származó kár­térítést. A lakosság ilyen cí­men 17 millió 586 ezer forint kártérítésben részesült, 15 ezer 53 esetben előfordult baleset következtében. A közlekedési balesetek következtében kifi­zetett összeg meghaladja a 7 millió forintot. Ez az 1973-as évhez viszonyítva 35 százalék növekedést jelent. 1 továbbiadban «tó szólt a megyei igazgató, hogy a szarvasmarha- és sertésprogram folytán jelentősen fejlődött s lakosság állattartása is. Ezért olyan állatbiztosítási módoza­tok váltak szükségessé, amelyek az eddiginél jobban szolgálják a lakossági állattartás anyag biztonságát. Ezért ez év januái 1-től új. korszerű egyén szarvasmarha- és sertés- (juh kecske) biztosítást vezettek be Ezt önálló állatbiztosítási mó­dozatként kezelik, ami azt je lenti, hogy oly esetben is meg köthető, ha a biztosítást köti állattartó összevont vagvonbiz tosítással nem rendelkezik. Befőzésül elmondott: az igazgató: ebben az évben 1 az lesz a legfőbb törekvésük hogy azt a bizalmat, amit eddi működésükkel megszerezte! megtartsák & növeljék*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom