Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-08 / 33. szám
Folytatódott az M—1, M—3 és M—7 autópályák építése. Befe^ jeződötit a 4! számú főútvonal Szolnokon átvezető szakaszának korszerűsítése. Elkészült a 11. számú út budapesti bevezető szakaszának egy része. Átadták a drávaszabolcsi és az algyői közúti, hidat, Budapesten az Ócsai úti közúti felüljárót és a Deák téri gyalogos aluljárót. A tervezett ütemben folytatódott Budapesten a metró észak—déli vonalának építése. A hírközlés fejlesztésére Jászberény térségében üzembe helyezték a második 250 kW-os rövidhullámú rádióadót. Javult a televízió 1., illetve II. műsorának vételi lehetősége a nagy- kanizsai, illetve a tokaji tv-adó- állomás üzembe helyezésével. A nemzetközi távbeszélő hálózat fejlesztésére valamennyi szomszédos országgal nagykapacitású kábeles összeköttetés épült ki. A távbeszélő főközpontok bővítése elmaradt a tervezettől. A bekapcsolt telefonállomások száma 23 000-rel nőtt. A távhívást« rendszerbe békapcsblt tefe- pülések száma 90-ről 123-ra emelkedett, így az összes főállomás 24 százaléka tud közvetlen helyközi telefonösszeköttetést létesíteni. Beruházás A terv 1974-re a szocialista szektorban 117—118,5 ^milliárd forint beruházást irányzott elő. A tényleges teljesítés 120 milliárd forint volt. A növekedés 1973-hoz képest folyó árakon 11 százalék, összehasonlítható árakon 9 százalék. Állami beruházásokra 53,7 milliárd forintot, a vállalatiakra 66,3 milliárd forintot fordítottak, folyó árakon 9, illetve 12 százalékkal többet, mint az előző évben. . Az állami beruházásokon belül a nagyberuházások teljesítése a tervezettnél és az 1973. évinél kisebb,. 15,4 milliárd forint volt Az állami beruházások többi részére, a célcsoportos és egyéb állami beruházásokra 38,3 milliárd forintot fordítottak, valamivel kevesebbet, mint az előirányzat, de jóval többet az előző évinél. A vállalati beruházások tervét. túlteljesítették. Á beruházások 36 százaléka, 43,5 milliárd forint, az előző évinél 3.. milliárd forinttal na«j- gyobb összeg, az ipar fejlesztő- I (Folytatás a 2. oldalról) A KSH jelentése az 1974. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődésérő sét szolgálta. Az építőiparban 1 felhasznált összeg ) 2,5 milliárd forint volt, ugyanannyi, mint az előző évben. A mezőgazdasági beruházások összege 20 milliárd forintról 22 milliárd forintra nőtt. Legnagyobb mértékben a kereskedelmi, közlekedési és kommunális beruházások összege emelkedett, 45 milliárd forintról 52 milliárdra. Az üzembe helyezett beruházások értéke nagyobb volt az előző évinél. Ugyanakkor nőtt a befejezetlen beruházások állománya, az év végén meghaladta a 100 milliárd forintot A gépberuházások jóval nagyobb mértékben nőttek, mint az építési barúházásoík. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalmon belül, összehasonlítható árszinten, a kivitel 4 százalékkal, a behozatal a tervet meghaladóan, 18 százalékkal emelkedett. A kivitelen belül — Ugyancsak összehasonlítható árakon — a gépek, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja jelentősebben, a fogyasztási cikkeké mérsékeltebben emelkedett. A gépkivitel növekedése elsősorban komplett gyárberendezésekből, autóbuszokból és műszerekből adódott. Ezek túlnyomó részét a szocialista országokba szállítottuk. A mezőgazdasági és élemiszeripari termékeik kivitelét elsősorban a szocialista országokba, a fogyasztási cikkek kivitelét a nem szocialista országokba növeltük. Az anyagok és félkész termékek exportja kisebb volt, minit 1973- ban. A behozatalon belül a legnagyobb mértékben a gépek importja nőtt, főleg a szocialista országokból. Elsősorban a közlekedési eszközökből, mint pl. tehergépkocsikból, vasúti teherkocsikból, továbbá műszerekből és híradástechnikai termékekből növeltük az importot. Az anyag- behozatalon belül különösen a vegyipari alapanyagok és félkész termékek, valamint a vas- kohászati termékek importja haladta meg az előző évit A főfelhívásokat intéztek a bányamunkásokhoz: adatszerűén felsorolták, milyen üzemeik tudnának megindulni^ milyen iparcikkek gyártását vállalhatják, ha szenet kapnának. Nógrádi Sándor elvtárs, akkor iparügyi államtitkár, vezetésével megindult a széncsata, kezdetét vette a széntermeles állandó emelése, amelyfet nyomon követett az iparcikkek termelésének növekedése is. Ennek köszönhető, hogy néhány hónap múlva sikerült biztosítani az inflációt megfékező stabilizációhoz szükséges árumennyiséget. A dolgozókat sújtó pénzromlás 1946 elején követhetetlen iramot vett és az MKP átfogó gazdasági tervet dolgozott ki megállítására. Kétségtelen, hogy az ország számára a legnagyobb .veszélyt nagy nehézipari gyáraink helyzete jelentette. A gyárak tulajdonosai vagy azok megbízottai a termelés fokozása és olcsóbbítása helyett az alacsony termelés mellett igyekeztek nagy hasznukat meg- kéresni és az állam, amely rájuk volt utalva, kénytelen volt hallatlanul magas óraikat megfizetni — a bankóprés igénvbe- véte’ével. Így tehát ,az állam számára dolgozó és az állam pénzével újjáépült nagyüzemekből a tőkések óriási hasznot préseltek ki és ráadásul szabo ázscselekményekre is alkalmuk nyílott, a termelés növelését is akadályozhatták. Ebben a helyzetben a Kommunista Párt felvetette a nehézipari kulcsüzemek államosításénak kérdését, 1946. február saaaaaaaaBaaaaaaaaaaaaasaaaaaBaaaaaaB«aaaaaaaaaaaaaaBaaB« IC-án, a Sportcsarnokban ismertette ezzel kapcsolatos álláspontját: „Ami a termelés fokozását illeti, nincs serken- tőbb valami a munkás számára, mint az államosítás. A Weiss Manfréd, a Rimamurányi ózdi üzeme, a különböző Ganz-gyárak a következő esztendőkben jobbára állami megrendelésre dolgoznak majd és ezért természetes és helyes, ha ezeket a gyárakat az állam saját kezelésébe veszi át.. A hallgatóság ezt az indítványt lelkes tapsviharral fogadta. A Kisgazdapártban ekkor már egyre nyíltabban fellépő reakció viszont kijelentette, hogy egy tapodtat sem enged tovább az államosítások terén és a közfigyelem elterelésére interpellációk pergőtüzével támadta a feladata magaslatán álló demokratikus rendőrséget A Kommunista Párt ekkor a népet hívta segítségül. Az ország minden részét elöntő népmozgalom egybekovácsolta a tevékeny, demokrata tömegeket és megteremtette a Baloldali Blokk pártjait Ezek és a Szakszervezeti Tanács nyilatkozatban tették magukévá az MKP követelését A nyilatkozat kimondja; 5vA reakciós szabotázs letörésére, a termelés fokozása és jóvátétel! kötelezettségeink teljesítése érdekében szükségesnek tartjuk a magyar nehézipar legfon'.psabb üzemeinek sürgős állami kezelésbe vételét.. .* Következik: Harc * nehéziparért gyasztási cikkek behozatala szintén jelentős volt, ezek importját elsősorban a szocialista országokból növeltük. Nagy mennyiségben importáltunk fehérjetakarmányokat, cuikrot, kávét, kakaóit stb. A külkereskedelmi forgalom értékének 62 százalékát a szocialista országokkal, ezen belül 30 százalékát a Szovjetunióval bonyolítottuk le, A fejlett tőkés országok külkereskedelmi forgalmunkból 31 százalékkal, a fejlődő országok 7 százalékkal részesedtek. Az összes külkereskedelmi forgalom egyenlege 1974-ben passzív volt. A passzívum a dollárelszámolású forgalomból adódott, ami jórészt a számunkra kedvezőtlen tőkés világpiaci árváltozásokkal függött össze. A rubelelszámolású forgalomban az előző évinél kisebb aktívum keletkezett. FogIa1k07fa:oYlsäg — jövedelmek — fogyasztás 1975. január 1-én az aktív keresők száma 5 100 000 fő volt, 0,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 1974-ben a kereskedelemben, a szállítás-hírközlésben és egyes szolgáltató ágazatokban csökkent a kötelező heti munkaidő, ami csaknem 500 000 főt érintett, így 2,8 millió fő dolgozik csökkentett munkaidőben. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére, a tervezett 3,7 százalékkal szemben, 5,5 százalékkal emelkedett. 1974-ben központi bérrendezésre, ill. béremelésre került sor a nem ipari és építőipari vállalatoknál dolgozó ipari és építőipari munkásoknál, az állami iparban és építőiparban dolgozó kisegítő alkalmazottaknál, a kutatóintézetek, a színház és színház' Jellegű intézmények dolgozóinál és az államigazgatás egyes területem, A központi béremelés 474 000 főt érintett, mértéke 5—25 százalék, összege egy évre számítva 1,2 milliárd forint volt. A reálbérek tervezettnél nagyobb növekedésében szerepe volt annak, hogy a termelés is meghaladta az előirányzatot, a fogyasztói árak emelkedése pedig a tervezett keretem belül máradt. A lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme 6,6 százalékkal volt . magasabb az előző évinél. A lakosság jövedelmét a reálbérek mellett a foglalkoztatottság emelkedése kismértékben, a társadalmi juttatások jelentősein növelték. A pénzben! társadalmi juttatások összege 16 százalékkal emelkedett Közülük legszámottevőbbéi a népesedéspolitikai határozatokból adódó kifizetések nőttek. A családi pótlék havi összege két gyermek esetén június 1-től gyermekenként 100 forinttal, a gyermekgondozási segély havi összege január 1-től az első gyermek után 150 forinttal, a második gyermek után 250 forinttal, a harmadik gyermek után 350 forinttal emelkedett. Az anyasági segély és babakelengye-juttatás összegét egységesen 2500 forintra emelték. Csa Iád! pótlókra 5,2 milliárd, gyermekgondozási segélyre 2,4 millió árd forintot fordítottak. ■— Az előző évinél jóval nagyobb ősz- szeget fizettek ki nyugdíjakra is. Az év végén a nyugdíjasok száma 1 748 000 volt, 65 000 fővel több, mint egy évvel korábban. Szeptembertől a tüzelőanyagok áremelése miatt az alkalmazásban állók és a nyugdíjasok egységesen havi 50 forint bér-, illetve ny ugdíj kiegészítést kaptak. A lakosság összes fogyasztása az előző évhez képest 6,9 százalékkal, egy lakosra számítva 6,4 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom ösz- szehasonlítható árakon 9,2 százalékkal nőtt, az előirányzott 6,5 százalékkal szemben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkeik eladása — ugyancsak összehasonlítható árakon — 7,0 százalékkal, a ruházati cikkeké 8,3 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 12,5 százalékkal emelkedett. Különösen hagy volt a növekedés a tartós fogyasztási cikkeikből és így a lakosság ellátottsága tovább javult — A lakossági szolgáltatások értéke folyó árakon 8 százalékkal emelkedett, jóval nagyobb ütemben, mint a korábbi években. Ebben jelentős szerepük volt különböző állami kedvezményeknek és a szolgáltató hálózat fejlesztésének. — A parasztság és a kettős jövedelmű háztartások saját termelésből származó fogyasztása nem változott számottevően. A takarékbetét-állomány 8,8 milliárd forinttal, 14,2 százalékkal nőtt és az év végén 70,8 milliárd forint volt. A növekedés meghaladta az 1973. évit. Áralakulás 1973-hoz kéjest az ipar termelői árszínvonala 3,3 százalékkal emelkedett. A belföldön értékesített ipari termékek árai átlagosan 1,2 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. Az exportált termékek ára, a tőkés világpiaci áremelkedés miatt, számottevően meghaladta az 1973. évit. A mezőgazdasági üzemek termékeiket lényegében az előző évivel azonos árakon értékesítették, kivéve a bort, amelynél a termelői áremelkedés 13,8 százalék volt. Az építőipari és a beruházási árszínvonal 2 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A kiskereskedelmi árak —jelentős költségvetési támogatások mellett — átlagosan 2,1 százalékkal emelkedtek. A boltok az élelmiszereket lényegében az előző évi árakon, az élvezeti cikkeket — a kávé és az év végi boráremelések miatt — 3,7 százalékkal drágábban, az idénycikkeket éves átlagban az 1973. évinél 1,4 százalékkal alacsonyabb árakon árusították. A piacokon az élőbaromfi, a hízott sertés, a tojás és a burgonya ára csökkent, a zöldségeké 5,1 százalékkal, a gyümölcsöké 7,3 százalékkal emelkedett. A ruházati. cikkek átlagos árszínvonala 2,0 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 3,3 százalékkal haladta még az 1973. évit. Ez utóbbiakon belül a tüzelőanyagok, a kőolajszármazékok, az ékszerek és bizsuk ára emelkedett jelentősebben, de meghaladta az átlagot pl. a bútorok és a festékek áremelkedése is. A fogyasztói árszínvonal — a kiskereskedelmi és a piaci árak, vaívpint a szolgáltatások árai egy - -- a tervezett kereteket 1,9 százalékkal emelkedett. Nfipmozgalom, egészségügyi és kulturális ellátás Az ország népessége 1975. január 1-én 10 510 000 fő volt. Az élveszületések száma, elsősorban á népesedéspolitikai intézkedésekkel összefüggésben, jelentősen nőtt. Emelkedett a szülőképes korba lépő nők száma is. 1974-ben 183 275 gyermek született, 30 Ö51-gyel több, mint 1973-ban; az ezer lakosra jutó élveszületések száma az előző évi 15,0-ról 17,8-ra emelkedett. Ilyen magas élveszüle- tési arány 18 éve nem volt. Legnagyobb mértékben a második j szülöttek száma nőtt, jelentősen emelkedett a harmadik szülöttek száma is. A gyermekgondozás! segélyt a kereső szülő nők több mint 3/4 része veszi igénybe. Az év végén 229 000 nő volt gyermekgondozási segélyen, 34 000-rel több mint egy évvel korábban. Az év folyamán 2 500 bölcsődei férőhely létesült és ezzel a férőhelyek száma megközelítette az 50 000-efc 1974-ben 125125-en haltaik meg, ezer lakosra számítva 12- en. A csecsemőhalandóság, az ezer élve születettre jutó egy éven aluli halálozás 34 volt A természetes szaporodás — az élveszületések és a halálozások különbsége — ezer lakosra számítva az 1973. évi 3,2- ről 5,8-ra emelkedett. Az állami költségvetésből az egészségügyi ellátásira csaknem 10 milliárd forintot ezen belül fekvőbeteg-ellátásra 5,2 milliárd forintot fordítottak. A kórházi ágyak száma 86 600-ról 87 500- ra, az orvosok száma 25 600-ról 26 300-ra emelkedett. 1974 decemberében influenzajárvány kezdődött amelynek leküzdése nagy feladat elé állította az egészségügyi szervezetet 1974- ben a táppénzes állományban levők aránya 7 százalékkal meghaladta az előző évit. Az állami pénzeszközök fel- használásával, valamint a társadalmi összefogás eredményeként bővült az óvodai hálózat: 100 óvodás korú gyermek közül 1973-ban 66 gyermek járt óvodába, 1974-ben pedig 72. A 6—14 éves tankötelesek lényegében valamennyien tanulnak. A 14—16 évesek 40 százaléka szakmunkástanuló. A 14—17 évesek 35 százaléka a középiskolai oktatásban vesz részt Arányuk az előző tanévhez képest némileg emelkedett. A felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatain 63 100 diák tanul, 1600 fővel több, mint egy évvel korábban. A tudományos kutatás ráfordításai meghaladták a 12 milliárd forintot A közművelődési intézmények működésére a költségvetés csaknem 3 milliárd forintot folyósított Az intézményeket főiként a munkáslákta körzetekben fejlesztették. A kiadott könyvek száma 7 300, példányszámuk 68,8 millió volt, 4,8 millióval több, mint 1973-ban. A mozik, színházak, hangversenyek látogatottsága nőtt. Az év végén ezer lakosra 218 televízió-előfizető jutott, 7-tel több az előző évinél Idegenlorgalum 1974-ben 8,3 millió külföldi utazott hazánkba, 15 százalékkal több, mint 1973-ban és 3,3 millió magyar állampolgár utazott külföldre, az előző évinél 55 százalékkal több. Az idegenforgalom a szocialista és a nem szocialista országokkal egyaránt nőtt. A hazánkba utazó turisták 80 százaléka a szocialista országokból érkezett és a kiútaző magyar állampolgárok 92 százaléka a szocialista országokba látogatott. Budapest, 1975. február 7. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Előrehaladás a KGST és a Közös Piac közötti kapcsolatban Moszkva A KGST-titkárság értékelése szerint sikerült előrehaladást elérni a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség közötti kapcsolatok felé vezető úton azon a megbeszélés-sorozatom, mely február 4—6-án zajlott le Moszkvában, a KGST székházában a KGST titkárságának munkatársai, illetve az Európai Közösségek Bizottsága fEKB) munkatársai között. A megbeszélésekről pénteken este Moszkvában hivatalos köz- i leménrt adtak Jó.
