Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-27 / 49. szám

Nemzetközi együttműködés I gyígyvizeink hasznosításáért; Egészségügyi, idegenforgalmi és műszaki szakemberek nem­zetközi együttműködésével tá­mogatják gyógyfürdőink nép­szerűsítését, idegenforgalmi hasznosítását, fejlesztését. A tervejcről dr. Vadász Gyula, az Egészségügyi Minisztérium fő­tanácsosa, az Országos Gvógv- fürdői Igazgatóság vezetője tá­jékoztatta az MTI munkatár­sát, = fa !dé» Budapesté» ren­dezik meg » Nemzetközi ' Gyógyfürdő- és Klimatológiai Egyesület küldött-közgyűlését. A csaknem félszáz tagorszá­got számláló egyesület képvise­lői Európából — közöttük első­sorban a szocialista országok­ból —, valamint Afrikából és az Egyesült A’lamokból évek óta élénk érdeklődéssel kísérik í a magyar szakemberek munká- * ját, és egyebek között ezen a nemzetközi fórumon vitatják majd meg a gyógyfürdők hasz­nosításában rejlő nemzetközi együttműködés lehetőségeit. — Hazai gyógyhelyeink iránt ívről évre jelentősen fejlődik a külföldi érdeklődés. Egyre iäöbb ország gyógyfürdő-igazga­tósága szorgalmazza a magyar szakemberekkel való együttmű­ködést, amely már eddig is ko­moly eredményeket hozott. A Szovjetunióval, a szocialista ál­lamait gyógyfürdői igazgató­iságainak együttműködése ke­retében évek óta rendkívül gyümölcsöző kapcsolataink van­nak. A lengyel fürdőigazgatő- eággal ugyancsak több éve mű- , ködünk együtt A esek és a szlovák szakem­berekkel ez év tavaszán ír­jak alá a közös munkát sza­bályozó szerződést Ezek a szerződések főként a szakmai egészségügyi kérdések­ben nyújtanak segítséget az or­vostudomány különböző ágai­nak művelői — a reumatholó- gusok és klimatológusok stb. — közötti együttműködéshez. — E bővülő nemzetközi kap­csoltok számunkra különösen fontosak, hiszen közismert, hogy hazánk gyógyvizekben és kli- matikai gyógyhelyekben a vi­lág egyik leggazdagabb or­szága. Több mint 500 gyógyforrá­sunk van, melyek fele 50 Cel- sius-foknál is magasabb hőmér­sékletű termálvíz, s ezek gyógyhatású ásványi anyag tar­talma is közismert A tanácskozás résztvevői — közöttük az orvosok, idegenfor­galmi, építész, tervező és tech­nikai szakemberek élénken ér­deklődnek most épülő gyógy- ídegenforgalmi intézményeink iránt is. A tervek szerint meg­tekintik majd a margitszigeti nagyszálló szomszédságában épülő gyógyfürdőt és 400 ágyas szállodáját a Hévízen idén el­készülő 400 ágyas szállodát Ha­sonló érdeklődésre tart számot a Sopron szomszédságában levő Balfl gyógyfürdő rekonstruk­ciós programja is. Itt több mint 100 millió forintos program ke­retében 180 ágyas gyógyüdülő és 40 személyes szálloda épül, s az új létesítmény emellett 700 bejáró beteg számára is biz­tosítja az állandó gyógykezelés lehetőségeit —■ A margitszigeti és a; hévízi beruházások azonban esak se első lépést jelentik gazdag termálvíz-kincsünk üdülési és idegenforgalmi hasznosításában, amelyhez a Magyar Nemzeti Bank 12 millió dollár támogatással já­rul hozzá. Emellett saját szerényebb lehetőségeivel az Egészség- ügyi Minisztérium is tá­mogatja gyógy jellegű fürdőhelyeink fejlesztését Ezenkívül az idegenforgalom gazdája, a Belkereskedelmi Mi- ! nisztérium is több fürdő közvetlen szomszédságában ter­vezi új szállodák építését és a j meglevők bővítését. E program keretében a Hajdúszoboszlói > sportszálló mellé terveznek egy I másikat s új szálló építését j tervezik a Bükfürdőn és a Pécs szomszédságában levő Har­kányban. ahol új fürdőt is épí­tenek. (MTI) .................................................... A szegedi szénhidrogéntnedemce I-es számú kútjánái kitörés- védelmi és olajtűzoltási gyakorlatod rendeztek a legkor­szerűbb berendezések kipróbálására (MTI totó—Tóik Béla ielv.—KS „De jő is, hogy ezt megértik!” Az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt (OKGT) Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyára tavaly ünnepelte megalakulásá­nak 25. évfordulóját. Ám 25 éve még sem a kőolaj, sem a földgáz nem szerepelt a nevé­ben. Akkor a nagy kincs mé­lyen a föld alatt szunnyadt. Az államosítás idején egysze­rű, gyengén felszerelt kis üzem­részekből nőtte ki magát a vál­lalat amelyet az évek során többször is „átkereszteltek”. Történetének egyik fontos dátu­ma 1955. január 1., amikor két vállalat összevonásából megala­kult az Orosházi Vas- és Kály­haipari Vállalat A legjelentő­sebb változás 1969. január 1-én következett be. Akkor vette át az OKGT és mint önálló vál­lalat az Alföldi Kőolaj- és Gáz­ipari Gépgyár elnevezést kap­ta. Azóta sok feladatat kellett meg- : oldania a gépgyárnak. Fokoza­tosan megszüntette a gazdaság­talan satu-, majd csempekályha- gyártást és 1971-ben a gázka­zángyártás fejlesztésével egyide­jűleg elkezdte á kőolaj- és gáz­ipar részére szükséges szerelvé­nyek előállítását. A korszerűbb termékek gyártása természete­sen képzettebb embereket és megfelelő gépeket, berendezése­ket követelt. Ésszerű fejlesztés A gyár 1974-ben kiemelke­dő eredményt ért el. Az árbe-: vétele a tervezett 77 millió he­lyett 81 millió, a nyeresége 12 és fél millió helyett 16 millió 100 ezer forint volt. Dr. Oláh Ferencnek, a műsza­ki tudományok kandidátusának, a gyár főmérnökének a vétetné- j nye szerint a sikerekben jelen­tős szerepe volt a munkaver- senynek, melynek keretében 26 brigád (a munkások 86 száza­léka) tűzte célul — a legtöbb ismételten — a szocialista cím elnyerését. . A versenykedvet elősegítették a munka- és szo­ciális körülményekben bekövet­kezett változások és az is, hogy az utóbbi három év alatt az egy főre jutó éves átlagbér 22 ezer forintról csaknem 30 ezer forintra emelkedett. A termelést azonban alapvető­en a fejlesztés segítette elő. Erre a célra az OKGT az el­múlt 3 év alatt 30 millió forin­tot biztosított. — Hogyan oszlott meg ennek az összegnek a felhasználása? — kérdeztem dr. Oláh FerenctőL — Gyártmányfejlesztésre 10, gyártásfejlesztésre mintegy 12, építkezésre 8 millió forintot fordítottunk. Eredetileg a tröszt 150 millió forint beruházási ösz- szeggel új üzemet akart léte­síteni a város déli ipartelepén. A terv megvalósítását azonban egyelőre el kellett halasztani. A gyártmányfejlesztésnél a kőolaj- és gáziparban használa­tos termékek kerültek előtérbe. Ma már korszerű — 15, 25, 40, 60 és 125 ezer kilókalórlás — ÉTI gázkazánokat készítenek. A legkisebb egy háromszobás la­kás, a legnagyobb egy 20—25 helyiségből álló intézmény fűté­sére alkalmas. A gázkazánok jelentős számban exportra ké­szülnek. Gázszolgáltatásnál használatos szerelvényeket, például tolózára­kat és a tröszt vállalatai részére speciális kőolaj- és gázipari be­rendezéseket is gyárt a vállalat. A gyártáshoz forgácsoló és anyagmozgató gépeket, technoló­giai, öntödei és más berendezé­seket szereztek be. A fejlesztéssel egyidejűleg központi fűtéses műhelyeket (tanműhelyt is) létesítettek, utat építettek. Másfél millió fo­rintot fordították egy korszerű öltöző, fürdő létrehozására. . Sokan tanulnak A technológia korszerűsítésé­vel, a gyártási folyamatok ész­szerű kialakításával, a nehéz fi- mkzá munka Hagy részben való megszüntetésével biztonságo­sabb, egészségesebb körülmé­nyek teremtődtek, amelyek je­lentősen kihatnak a dolgozók hangulatára. Ilyen viszonyok kö­zött termelékenyebb lett a mun­ka és fokozódott az érdeklődés a közügyek iránt. Mind többen a vállalat szemszögéből vizsgá­lódva mérlegelik üzemrészük, műhelyük és saját tevékenysé­güket, Ebben az űj helyzetben sokan ismerték fel a továbbtanulás szükségességét. Az elmúlt évek alatt 18-an fejezték be az álta­lános iskola nyolc osztályát, ami után néhányan szakmunkás­vizsgát is tettek. A szakmunká­sok közül 12-en végeztek szakközépiskolát, egy technikus pedig üzemmérnök lett. Rend­szeres az üzemen belüli tovább­képzés. (Közben 16 felsőfokú képzettségű — okleveles mérnök és üzemmérnök — került a vál­lalathoz.) Jelenleg 38-am tanulnak kö­zépfokon, közülük 18 szakmun­kás a gépipari szakközépiskola levelező tagozatára jár. (Három ösztöndíjas egyetemi, illetve fő­iskolai hallgatója is van a vál­lalatnak.) A szocialista brigádok — a termelésben elért sikerek mel­lett ’ — kitűntek a köz javát szolgáló társadalmi munkában is, amely értékben tavaly más­fél millió forintot tett ki. Jog­gal lehetnek büszkék egyebek közt arra. hogy három oroshá­zi és a csanádapácai óvodában központi fűtést létesítettek. El­készítették a KRESZ-játszóteret, az ifjúsági park kerítését és sok társadalmi munkát vállal­tak az üzemrészek rendezésé­ben, szépítésében is. Teljesítet­ték a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulása 30. évfor­dulójának tiszteletére tett fel­ajánlásukat. Emlékszem, jó néhány évvel ezelőtt a zsúfolt kis műhelyek­ben, az elavult gépek mellett, a füstös, gázos öntödében mi­lyen kedvetlenül dolgoztak az emberek. Most tágas, világos műhelyekben, a kitűnő gépeknél csupa derűs arcot lehet látni. Munkások mondják Régi jő ismerősöm az öntö­dében Bodnár Józáef, Széles Károly, Éliás József és Lantos János. A változásokról folyta­tunk egy kis eszmecserét. Elő­ször Bodnár József egyik meg­jegyzésére figyelek fel: — Nagyot fejlődtünk és most már négy utcára nyílunk — mondja örömmel, mert szívből magáénak tartja az öntödét. Széles Károly így beszél; — Emlékszik mennyit kínlód­tunk? De jó is, hogy ezt meg­értük! Segítettünk mi is az ön­töde kialakításában, hogy mi­nél előbb kész legyen. Most már büszkéik vagyunk a vállalatra. Van mit csinálnunk. Lantos Jánosnak csak az fáj, hogy nemsokára — 55 évesen — már nyugdíjba megy a régi gárda: — Húsz—huszonöt éve dolgoz­tunk itt, hosszabb ideig igen rossz körülmények között. A jó­ból nem sok jut nekünk. A változás a keresetben, il­letve az otthoni helyzetben is megmutatkozik, amiről Széles Károly mond néhány szót: — Mindnyájunknak szépen berendezett, kényelmes lakásunk, van, jól öltözünk és étke­zünk, nincs különösebb gondunk. Jóska — mutat Éliás Józsefre — nemrég autót is vásárolt. Szatmári István szerszámké­szítő a vállalat alapító tagja. Aranygyűrűé Annak a Kun Bé­la aranyjelvényes ifjúsági szo­cialista brigádnak a tagja, amely tavaly májusban — mint a megye legjobb ifjúsági brigádja — elnyerte a KISZ Békés megyei bizottságának vándorzászlaját. Ebben a sikerben Szatmári Istvánnak, a fiatalok nevelő­jének és barátjának is része volt Ö egyébként nagyon elé­gedett. — Valamikor gondolni sem mertem volna, hogy egyszer ilyen körülmények között fo­gunk dolgozni. A keresetemmel is elégedett vagyok. Most már valamennyien megbecsült embe­reknek érezzük magunkat — ál­lapítja meg, falamitf a íői — És mfk a jövő tervei? — kérdezem végül dr. Oláh Ferenc- tői. — A következő 5 éves terv­időszakban a további fejlesztés­re évente 10 millió forint áll majd a rendelkezésünkre. Ebinek az összegnek a felét a munka- és környezetvédelemre, a nehéz fi­zikai munka kiküszöbölésére, emelőberendezések, anyagmoz­gató eszközök beszerzésére for­dítjuk. Bizonyos, hogy ha egy válla­lat a fejlesztéssel egyidejűleg a dolgozók munka- és egészség- védelmére, valamint a szociá­lis körülmények javítására kel­lő összeget és gondot fordít, az végül is az eredményben mutat­kozik meg. Mint ahogy a Kő­olaj- és Gázipari Gépgyárban is beérik az emberekről való igazi értelemben vett gondoskodás gyümölcse. Pásztor Béla Férfífehérn emu-gyár Békéscsabai Gyára felvételre keres: TAKARÍTÓNŐKET állandó délelőtti műszakra, VARRÓNŐKET, SEGÉDMUNKÁSOKAT, X Felsőfokú közgazdasági végzettséggel vagy középfokú végzettséggel és Ipari tervvizsgával rendelkező dolgozót azonnali belépéssel felwesziink MEZŐGÉP Vállalat Békéscsaba orosházi gyáregysége 340889 f Az orosházi Üj Élet Tsz keltetőüzeme jő kereseti lehetőséggel M * fi nm mímva m rftl fűhfOQ? IIUI liiUiiACaul Jelentkezői a keltetőfflzemto m mmhl ». ntm

Next

/
Oldalképek
Tartalom