Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-27 / 49. szám

c£ kéttflimfai Békéscsabán II Filmbarátok köre műsorán * Elfelejteti ősök árnyai Komán felügyelő izgalma« kalandjai. A banditák alkonya című ezines román film főszerepét Uarion Ciobant« játssza Érdekes témát dolgoz fel A banditák alkonya című, színes román film: 1945 tavaszán Bu­karest közrendjének. közbiz­tonságának megteremtéséért tett erőfeszítéseket mutatja be. A film főhőse Roman, akit a kqtnmunista párt küld az ak­kor szerveződő rendőrségbe. A tapasztalt kommunistát a fel­ügyelőséggel bízzák meg. Mun­kához lát, ám de a főváros banditáktól, üzérektől való megtisztítása nem 1« olyan egy­szerű dolog. A konfliktusok so­rozatát mutatja meg a film a krimik izgalmásságával, per­gő eselekményesspggel. A fil­met a Szabadság mozi vetíti. Barlon Brano A keresztapa című világsikerű filmjének pa- rodizálására vállalkozott Fran­co Proeperi neves olasz ren­dező. A keresztapa másik arca című olasz-francia színes film kacagtató vígjáték, amit No- schese-nek, a híres átváltozó­művésznek köszönhetünk. A filmbohózatot a Brigád mozi műsorán láthatja a ^közönség. A Filmbarátok köre megyei hálózatának műsorán március 1-én Békéscsabán, 2-án Oros­házán, 4-én Szarvason és 8-én Gyulán az Elfelejtett ősök árnyai című színes szovjet fil­met mutatják be. Szergej Pa­A mezőberényl Nagyközségi Tanács Építőipari és Parkosító üzeme földmunkagépre nehézgép­kezelői jogosítvánnyal ren­delkező -dolgozót, továbbá segédmunkásokat vférfi) KERES FELVÉTELRE. Jelentkezés: az üzemnél Fizetés: a 11 1974 MüM sz. rendelet alapjáa 1449157 radzsanov rendező az ukrán irodalom egyik kiemelkedő alakjának, Mihail Kocjubinszkij azonos címmel megjelent regé­nyét ültette át filmre 1964-ben. A huculok életét, sajátos kul­túráját, Kárpát-Ukrajna törté­nelmét, a népszokásokat ábrá­zoló film költői szépséggel me­tél Az Hím ült héten fejeződött be Békéscsabán a Társadalmi Ün­nepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda rendezte szónok­képző tanfolyam. A szónokkép­zés indulásáról, céljáról kérdez­tük meg Betkó Katalint, a TÜSZSZI munkatársát, a tanfo­lyam vezetőjét. — Mi is az a szónokképzés? — A családi ünnepeket szép­pé, emlékezetessé, tartalmassá tenni; a gyász fájdalmát eny­híteni: ez a mi feladatunk. Eh­hez azonban jól képzett szóno­kokra van szükség. S hogy mun­kájukat mindenki megelégedésé­re végezhrissék, azért szerveztük I meg a szónokkópzó tanfolyamét. — Mikor indult a tanfolyam? —» Három évvel ezelőtt há­romnapos bentlakásos tanfolya­muk volt a társadalmi szóno­kainknak. Ez adta az ötletet, hogy mindenre kiterjedő, ala­pos képzést nyújtsunk az erre vállalkozóknak. Munkánkban, a szervezésben a Magyar Tudó mányos Akadémia segített. Fel­hívásunkra több mint százan — vállalatoktól, üzemektől, taná­csoktól — jelentkeztek. A fcanfo lyam előadásait kéthavonta egy- egy alkalommal tartottuk. Az MTA, a Népművelési Intézet nyelvészed, pszichológusai és megyénk szakemberei tartották az előadásokat, a konzultáció kát B Fővárosi 4. sz. £|if!ö‘pari Vállalat • kőműves, ács állványozó, • épiiielburko'd, villanyszerelő, • telóleáS bádogos szakmában 1975,. április 15-ével betanító tanfolyamét indít A tanfolyamon azok vehetnek részt, akik- 17. életévüket betöltötték és április 15-e előtt belépnek a vállalathoz. A tanfolyam díjtalan, ideje alatt a részt­vevők az építőipari bértáblázat szerinti bérezésben és juttatásokban részesülnek, Jelentkezni lehet írásban és személyesen a vállalat személyzeti és oktatási osztályán, 1096 Budapest, IX.. Hámán Kató n. 3—3 A szegedi Nemzeti Színház bemutatója Békéscsabán Három szegény szabólegény Szónokképzés Békéscsabán — Mit sajátíthattak el a tan­folyam résztvevői? — A tanfolyam gerincét a szónoklástan; a retorika, vala­mint a nyelvészet és bizonyos fokig az irodalom jelentette. — Eredményes volt a tanfo­lyam? — Feltétlenül! Az előadások magas színvonala, a konzultáci­ók vitatkozó légköre bizonyítja a sikert. A tanfolyam résztve- j vői közül ötvenen—hatvan an májusban adnak számot a ta­nultakból. Végeredményben szó­nokképző tanfolyamunk a csalá­di ünnepek és szertartások tartalmasabbá tétedét szolgálja, l Reméljük, jót (—esi) I Jelenet a Három szegény szabólegényből (Fotó: Demény) Különös légkör« wm a szín­házak gyerekelőadásainak. Forr, pezseg a nézőtér, a gyerekek egyszer harsányan biztatják kedvenc hőseiket, aztán pdsz- szienós nélkül, néma csendben lesik a színpadi játékot. A legfiatalabb nézők hamar felis­merik a jó produkciót és olyan lelkesen tapsolnak, hogy még a legöregebb jegy szedő néninek is hevesebben dobog a szíve. így volt ez akkor is, amikor a sze­gedi Nemzeti Színház művészét legutóbb Békéscsabán mutatták be Babay József és Buday Dé­nes zenés játékát, a Három sze­gény szabólegényt A népmesék hangulatára em­lékeztető előadáson Posztó Már­ton és Selyem Péter kalandjait láthattuk. Selyem Péterről ha­mar kiderült hogy tulajdonkép­pen lány, csak azért öltözött férfiruhába, hogy könnyebben kapjon munkát Természetesen a fiatalok mindjárt megszeretik egymást, de boldogságuk érde­kében meg kell küzdeniük Már­ton kapzsi bátyjával, Posztó Barnabással és a zsarnok kas­sait főbíróval. Harcukban segíti őket két becsületes szabólegény és Gábriel, a szegény kassai • tollnok. S amikor már minden ' veszni látszik, megjelenik a jó­ságos öreg manó, aki nemcsak a csodálatos cérnával ajándékoz­za meg hőseinket, hanem fur­fangos ötletével a bajokat is elsimítja. A fiatalok egymásé lesznek és a rossz emberek megbűnhődnek. A Szűcs János által rende­zett bemutatón a szegedi társu­lat művészei kihasználták a jó értelemben vett hatáskeltés minden fortélyát A színészek szemmel láthatóan önmaguk is élvezték a játékot, s jókedvük annyira fellelkesítette a nézőtér fiatal közönségét, hogy néha hosszú percekig zúgott a gyere­kek biztatása. A legnagyobb si­kert ifj. Ujlaky László és Ko­vács János aratja, akik szipor­kázó sizellemességgel, ragyogó humorral mutatják, be a pénz­éhes Posztó Barnabás, illetve a földbuta kassai főbíró alakját. A fiatal szerelmespárt alakító Simon Éva és Melis Gábor szép énekkel, egyszerű, tiszta játék­kal szerzi meg a nézőtér szere- tetét. Zádori István öreg erdei manója az előadás • egyik ked­ves színfoltja. Herceg Zsolt az írnok szerepében azt bizonyí­totta, hogy a gyermekelőadás hangos zsivajában lehet hosszú csöndet Is varázsolni, özvegy Posztóné fáradt figuráját Buday Déry Mária játszotta. Sok vi­dám percet szerzett Szabó Ist­ván és Gyürki István a két sza­bólegény szerepében. A széles varrásokkal össze fér­ceit díszleteket Sándor Lajos, a jelmezeket Gyarmathy Ágnes tervezte. A zenekart Csaló, Be­nedek vezényelte. Andódy Tibor Fekete Gyula: A fiú meg a katonák 18. — Ml a magántulajdon alap­ján állunk, vagy nem? — Ohó, testvérem, a prog­ramban is benne van! A nagy­birtok benne van! — Most a győzelem * prog­ram! — Ez az! Épp ez az« — Testvérek, hagyjátok ezt i fenébe, nem fogjuk itt el­dönteni. Ez sokkal bonyolul­tabb ügy... A zsidóbirtokot el­vettük, nem igaz? De a pa­rasztnak minden kéne. — Persze, hogy minden ké­ne. A plutokratáknak meg a 'sidóknak Is minden kell! — Testvérek, elég! Befejez­tük!. .., A karszalagos tiszt most már kiabált. Aztán lecsendesedve feléje biccentett^ és kellemetlen hangon mondta:’ — Nagy csirkefogó vagy te. Megérdemelnél a seggedre most rögtön huszonötöt, de meg ts kaphatod, ha nem tanulod meg. mi a tisztesség. No, taka­rodj a szemem elől! Azt a tet­ves sapkát meg hajítsátok be a kályhába. Me-t amint a mel­lékelt ábra mutatja... eltetvez bennünket is. Csak akkor merte elbőgni magát a sapka miatt, amikor kifordult az ajtóm. A bilgeris nyilas utánament. — Mit bőgsz, örülj, hogy ilyen könnyen megúsztad... Értesz te a lovakhoz? Szipogott még egyet-egyet, — Értek hát. Bevit Le egy udvarra a bilge- ris. Egyenesen hátra, az istál­lóba. — Nézd csak, itt van ez a két ló. Meglátom, milyen falu­si gyerek vagy, igazat mond- tál-e. Rendesen kiganajászol, meg egy villaheggyel vethetsz is nekik később. De közel ne menj, mert agyonrúg. Aztán sirathatnak a nénéid. az egész regiment... Jövök én. Ha nem lesz semmi hiba, te is megka­pod a takarmányt Nem volt rossz ember kü­lönben ez a bi’geris nyilas. Visszajövet dél tájban szép fe­hér házikenyeret hozott, meg egy jó darab paprikás kol­bászt. —. Megéheztél, fiú?... Za- báljál, aztán le is dőlhetsz, ha akarsz. Csak semmi hiba ne legyen. Megitatta a lovakat, s el­ment. Délután szemközt, az iskola­udvaron akasztások voltak. Ö nem tudott róla, hogy akasztanak; nyugodtan aludt a szénatartó mellet*, a dikón. Ar­ra riadt fel, hogy dobognak a lovak a hfdtásdeszífcán. ®s ma- laki vérfagyasztóén ordít oda­kint — Testvérek! I... Magyarok vagyunk! Én kitüntetést kap­tam a fronton!,.. Ne tegyék velem!! ! Én kitüntetést kap­tam a fronton!... Emberek!... Hát legyenek belátással... én kitüntetést kaptam...! És hirtelen más hangon —» vagy nem ugyanaz a hang? — még erősebben: — Dögöljön meg Szálas! I. Dögöljön meg!... Dögöljetek meg mind!... Dögöljetek...! Felugrott a dikóról. de nem mert kimenni az udvarra. Tudta most már, hogy ez csakis kivégzés lehet, ha ilye­neket kiabálnak. Még aztán őt is elővennék a sapka miatt Vagy a lovak miatt amiért magukra hagyta a lovakat. — Testvérek!... így jár minden hazaáruló! — kiáltot­ták megint „Ügy van, arra is azt mond­ták, Pesten — jutott az eszébe. — A hazaárulót szokták ki­végezni. Még a kémet, parti­zánt ilyesmit." Azért csak kiszökött leste- lődni, de nem látott át az is­kolaudvarra, a palánk mögüL A tyúkól létrájáról azután látta, hogy tele az iskolaudvar nyilasokkal meg katonákkal. S a legfelső létrafokról azt a fát is meglátta, amelyen egy mezítlábas katona lógott. Kék volt az arca a fe’akasztott ka­tonának, a feje lefiltyenve; meg is halhatott már. mert leenged­ték. De a fa alá nem látha­tott oda, mit csinálnak vele. Fázott a keze, huhUkoPa. és türelmetlenül várta a létrán, hogy megint akasszanak vala­kit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom