Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-25 / 47. szám
„•„Es azt hogyan mondják oroszul:mese? Medgyesegy hám, általános iskola. Az épületiekkel körbefogott udvaron csend, a bujkáló nap fénye megtörik egy tenyérnyi, valahonnan idehozott jégdarabon. Az igazgatói irodában kellemes a meleg, a szünetig még tíz perc van hátra. „Órán voltam” — nyújt kezei Hubai András igazgató, majd az alsós orosz tagozatról beszélgetünk. — Régóta van már, mondja. Ha* évvel ezelőtt döntöttünk úgy, hogy a harmadik és negyedik osztályban is legyen. Az ok igen egyszerű: adottak voltak a feltételek, a jól képzett szakos tanárok. Különben két- két osztályos egy évfolyam. Az „A” az orosz tagozat. Másodikban a szülők megkerdezesevel válogatjuk ki a legjobb képességű tanulókat. Harmadikban és negyedikben eldől, . kinek milyen a nyelvérzéke, menynyiben tud lépést tartani a tagozatos tananyaggal. Aki nem felel meg a követelményeknek, azokat a tanulókat „sima” osztályba helyezzük viasza ötödikben. •** gén tartunk, igen szépen olvasnak — mondja csendben Molnár Sándorné. — Legnagyobb problémánk a gyerekek kiválasztása. Az lenne jó, ha mind a két harmadik és negyedik osztályban taníthatnánk a nyelvet, a kiválasztás ötödikre tolódna, így második osztály végén nem lenne véletlenszerű. A tanulók lassan befejezik a javítást. Az óra negyvenöt percének mai meglepetése a most megjelent, „Kolbak” című színes képes szovjet gyermek-folyóirat bemutatása. Rövidesen a med gyesi gyerekek, is megvásárolhatják. A csodaszép folyóirat érdekessége a lemezmelléklet. A tanárnő bekapcsolja a lemezjátszót, felharsan a vidám ének a télről, a játékról. A XV. Aszájtátva figyeli a dalt, a nyelvet, a kiejtést, amellyel most ismerkedik. Kieső nigetneá„ A „nagyiskola” felé sétálva mondja Molnár Sándorné: — Igazan az volna a jó, ha már a betűvetéssel egy időben kezdenék a gyerekek az orosz nyelv megismerését. A művelődési ház a Jövő héttől az óvodósokkal szervez élőképzőt. Elbúcsúzunk . »#» A művelődési ház igazgatója az iskola és a közművelődési intézmény kapcsolatának újabb formájáról beszél: — Nem akarunk „komoly” nyelvtanfolyamot Csak annyit, hogy amikor például a nagy- csoportos ovodások sétálni mennek, az óvó nénikkel egy pedagógus is megy, aki a gyermekeknek tízszer, hússzor elmondja, mi a neve oroszul a bokornak, fának, a padnak. Az elsős, másodikos kisiskolásoknak pedig tanfolyamot szeretnénk indítani itt, a művelődési házban. Azt hiszem, erdemes lesz — mondja Kucsera Lajos. « *• Tavaly volt a magyarországi orosz nyelvoktatás negyedszázados évfordulója. A két nép közötti barátság, kapcsolat a nyelv megismerésével is gazdagodik. Medgyesegyházán ezt a folyamatot igyekeznek teljesebbé, valóságosabbá tenni. Sikerrel. ÍN cm eső TV-JEGYZET A nagy kísérlet A Rádiőűjságban megjelent előzetes is azt állítja előtérbe a „Hóvégi hajrá” című, szombat este látott műsorról írt cikkében, hogy afféle kísérlet lesz ez, hiszen visszatér a tévé a hőskorhoz, amikor egyenes adásban sugározták a műsorok nagy részét. Nem is akármilyen ki- I Bérletre számítottunk, hiszen egyenes adásban vidám, hétvégi műsor, fűszerezve a ki nem ja- víthatóság jelenlevő izgalmával: valóban ígért valamit. Például: hajdan-volt szilveszteri esték itt és most hangulatát; a rögzített I műsorok kimódoltságának (mert sokszor kísért ilyesmi) elfelejtését legalább egy órára; egyáltalán azt a kikerülbetgtlen vibrációt, mely „a most, e pillanatban milliók látják” felfokozott helyzeteit megteremtik. Szóval vártunk valami eredetit, izgalmasat, régen-voltat. Nem kaptuk meg, ezt már az első negyedóra után csalhatatlanul éreztük, és el is kedvetle- nedtünk tőle. Mert — ha jól emlékezem — két filmbetéten kívül, minden „egyenes” volt, de — ki tudja miért? — folyton erre figyelmeztetett bennünket az egyébként rutinos és szellemes Antal Imre, a műsor vezetője. Hogy miért volt fontosabb ez az örökös odakacsintás, hogy ha valami bak! lesz, vagy nem sikerül, csak nyugalom, mert jön a technika számos mentőöve — érthetetlen marad a számomra. Egyszer-kétszer lehet viccelődni azzal, hogy „ugyanakkor vagyunk itt, amikor látja, de őrökké? Sok volt, és ahogy ilyenkor már lenni szokott, akadt is baki jócskán. (Nem az volt a képen, amiről beszéltek; sorozatosan késve váltottak kamerát, és a képernyőn felejtett arc mosolya torz kimerevedéssé változott; csengett a telefon, pedig nem kellett volna stb.) Az ember elgondolja: de szép is volt ez 15 éve, a hőskorban, viszont most? Semmivel nem jobbak az adottságok, kínos hibák nélkül nem képesek megszervezni egyetlen órás „egyenes” vidám műsort? Ügy látszik, nem. Pedig lenne varázsa ezeknek az egyeneseknek! Az ötlet kitűnő! Csak jobban oda kell figyelni a megvalósításra. És még valamit: szegényes is volt ez a „Hövégi hajrá”. Tartalmában is, díszleteiben is, kivitelezésében is. Ennyire azért nem maradhat kevés pénz egy-egy „Hóvégi hajrára”. Március végéig lehetne gondolkozni ezen. Ha egyáltalán — lehet. Sass Ervin Mérlegen Dévaványa közművelődése Ezen a napon a IV, A osztály negyedik órája orosz. A tanár: Molnár Sándorné. Az osztályterem vagy 200 méterre van a főépületiŐL — Amikor idekerülte«», nem is gondoltam arra, hogy alsósokkal is meg kell szerettetni ezt a nyelvet. Féltem kicsit, de hamar elmúlt. Majd meglátja az órán, miért. A karszalagos pöttöm kisfiúhetes oroszul jelenti a létszámot. A 27 tanulóból egy hiányzik. Beteg. A világos, tiszta, halványzöld alapszínű tanteremben a kis nebulók kinyitják a könyvet Fél szemük a „váratlan vendégen”. Olvasással, fordítással kezdődik az óra. A téma: a család, az otthon este. A papa rádiót hallgat, a mama vacsorát készít.” A kisdiákok majd kiesnek a pádból, úgy jelentkeznek. Az egyik kislány ceruza véggel követi a sorokat. „Ti mit szerettek hallgatni?” — kérdezi a tanárnő. Egymás szavába vágva válaszolnak. Egy kisfiú nagyon jelentkezik, a tanárnő felszólítja: „Tessék megmondani, hogyan mondják azt oroszul: mese?” „Szkázka”. És a kisfiú máris mondatba fogalmazza a most hallott új szót: „Én mesét szeretek hallgatni a rádióban”. Nem marad el a dicséret Folytatódik az óra. Az elmúlt alkalommal írásbeli felmérés volt. Molnár Sándorné szóban értékeli a dolgozatokat, legjobban és legszebben Szlávik Marikáé, Holecz Ritáé és Domokos Zolié sikerült. A megdicsérték kiosztják a kék fedelű füzeteket. A tanárnő felírja a zöld táblára: „17. urók. Javítás.” Előkerülnek a tollak, a tanulók csendben dolgoznak. — Heti öt oroszórájuk van a gyerekeknek Harmadikban a nyelv kiejtési elemeinek elsajátítása volt a cél, az idén az írott és a nyomtatott betűket ismerik meg Már az ábécé véTöbb éve már, hogy a Békés megyei Tanács művelődésügyi | osztálya az országban elsők között szervezte meg a közmüve- lődésügyi szakfelügyeletet, melynek tagjai a megye legképzettebb és legtapasztaltabb népművelői lettek. Mintegy két éve, hogy a megye egy-egy községében komplex vizsgálatokat végeznek, és elemző tanulmányaikat az adott település politikai, gazdasági és kulturális vezetőivel megbeszélik. Legutóbb Dévaványán vizsgálta Havasi Istvánná, Hévízi Eszter és Tímár Imre szakfelügyelő a közművelődési intézmények és az iskolák kapcsolatát. Körültekintő és alapos munkájukat közel húszoldalas ösz- szefoglalóban juttatták el a község vezetőihez, mindazokhoz, akik a közművelődési élet fellendítésének tevékeny részesei lehetnek. Az összegzés első ré- I szében a nagyközség lakosságát jellemzik különböző szempontok szerint, majd a nagyközségi tanács irányító munkájáról szólnak. Ezt követi a könyvtárban, a művelődési házban, a filmszínházban és az iskolákban szerzett tapasztalatok sokoldalú értékelése, végül javaslatokat tesznek, hogy véleményük szerint, hol és hogyan kell iavítani a közművelődés helyzetén. Az összegzést február 20-án vitatták meg Dévaványán a közművelődési szakfelügyelet megbízottjai, valamint Molnár István nagyközségi tanácselnök, Szűcs La‘os, a pártbizottság titkára, és Major János, a szeghalmi Járási Hivatal művelődési osztályának vezetője. A tanácskozáson részt. vett valamennyi kulturális intézmény vezetője is. A megbeszélés — mint arról í Csende Béla, a Békés megyei Tanács közművelődési csoportjának vezetője tájékoztatta lapunkat — hasznosnak bizonyult és remény van arra, hogy Dévaványa közművelődési élete már a közeljövőben sokoldalúbban kibontakozik. Elmondotta, hogy a szakfelügyelők vizsgálata eredményeképpen elkészült a nagyközség egységes közművelődési terve, melyet hamarosan megvitat a tanács végrehajtó bizottsága. Üjból kiderült, hogy Dévaványán igen eredményes az ifjúság körében végzett művelődési tevékenység, Ifjú Zenebarát hangversenyeiket — például —- évente sok ezren látogatják. A művelődési ház felszereltségét ezért is bővítették a napokban új pianínóval. Sok a gond azonban a felnőttek közművelődésével, Itt az eddiginél konkrétabb és eredményesebb össze14. Nem nézhették el az asszonyok, hogy Grisa gyúrja a tésztát; a fiatalabbik kivette a kezéből a sikálót. De a többit azután mind Grisa mesterkedtem Csuda az, hogy mindehhez értett, azelőtt — Pest alatt —■ is ő szakácskodott legszívesebben. Pesten már nem nagyon, ott, abban a nagy bérházban nem teltek olyan jó hangulatban az esték. Orosz étel ez a pirog, nem is tudták volna az asszonyok úgy elkészíteni, kisütni; sosem próbálták még. ízlett nekik, persze. — Jó azért ez — mondta a fiatalabbik. — Van ebben minden. Az anyja ráérősen csámcsogott fogat’an szájával. — Hiszen meg lehet enni!... — Csendesen tette hozzá később: — Tudod, azért egy kis fokhagymával más volna. Meg aztán... ó, te jó isten, paprika nélkül-.. Tudják u> ezek. fogásra van szükség. Meg kell választani a művelődési ház társadalmi vezetőségét, ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a köz- művelődés társadalmi alapjai és feltételei megteremtődjenek. Nagy probléma még, hogy a termelőszövetkezet és ipari szövetkezetek nem segítik a művelődési ház munkáját, holott másutt már természetes, hogy a gazdasági egységek anyagilag is támogatják ezeket az intézményeket. A Kulturális Minisztérium által elismert Békés megyei köz- művelődési szakfelügyelői gárda további és egyre sokoldalúbb vizsgálódásai — mint azt a dé- vaványai példa is bizonyltja — nélkülözhetetlenek a kulturális élet korszerű kibontakoztatásához. Jókedvük volt a katonáknak. Grisa harmonikázott, vizes pohárból itták a vodkát. Jurij, egy kopaszra nyírt, cigányképű fiú szerezte az italt a születésnapjára. ö úgy teleette magát piroggal (a fiatalasszonynak volt igaza, nem hiányzott abból semmi), hogy csak lebújt a vackára, és nyomban elaludt. Hajnalban felébredt ő is a készülődésre, de Grisa megnyugtatta: aludjon csak. Nekik most indulniuk kell a frontra, és amíg visszajöhet érte, gondját viselik addig a háziak. Akkor már ágyúztak mindenfelől. Alighogy elmentek Grisáék, az egyik ablakot betörte a légnyomás. Reggelre a németek visszafoglalták a falut. — Maradj csak, fiam — mondták neki az asszonyok. Most tegezték először. — Ellehetsz itt minálunk valameddig. Majd azt mondjuk, rokon gyerek, a bombázások miatt.. Tél végi ellenőrzés A megy« élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézeteké végi ellenőrzést tartottak a* édesipari üzemekben. Egyebek között megállapították. Az elmúlt évhez képest jelentős a javulás, több gyárban korszer® berendezésekkel javították a termékek minőségét A szállítmányok egy részét azonban kifogásolniuk kellett különféle szabványhibák miatt Egyebek között italokat brandyt es szil- vapálinkát vonattak ki a forgalomból, azért mert az üvegek alján üledéket találtak, ami azt bizonyítja, hogy az érlelési folyamat nem megfelelően játszódott le. Hasonlóan „járt” néhány gin-szállítmány is, emiatt a tételeket visszaküldték a gyárakba, ahol megfelelő tisztításra került sor. Az a baj, meg sem kérdezte annak a hegyközi falunak a nevét Pedig volt eszében, hogy megkérdezi, de csak azután, hogy itt is rejtekhelyei készített És akkor már nem volt rá alkalom. A németek után már másnap nyilasok jö.tek, és elővették a sapka miatt 0 volt a hibás. Kellett neki orosz prémsapkában grasszálm az utcán, a nyilasok orra előttEgy bi Ígéri csizmás, fekete egyenruhás nyilas leütötte a fejéről. — Te kölyök!». Honnan ez TI Tudta már ő akkor, hogy baj lesz. ^Elszaladhatott volna — nagy, tohonya ember volt a nyilas —, de csak a sapkát nézte, a bilgeri orránál, a sáros flaszteron. A nyilas elkapta a karját, s úgy megszorította, feljajdult. — Gyere csak, te vakarák bolsi, a kurva anyád... — es csúnyát káromkodott — Korán kezded a hazaárulást.. ö csak vinnyogott a markában, talán nem is a fájdalomtól, inkább a hirtelen rémülettől, amely úgy elfogta, a térde megroggyant. Ezek most felakasztják a sapka miatt. A községi irodán egy karszalagos katonatiszt kezdte vallatni. — Zsidó vagy? — Nem én. Református. — Hülye, Nem a vallásodra A Volán 8. sz. Vállalat felvételre keres autóbusz-vezetőket, kalauzokat, tehergépkocsi-vezetőket, rakodógép-kezelőket, éret'sfglzett férfi-és női dől. gozókat forgalmi, szellemi, könyvelői, SZTK-ügyintézői munkakörbe, darabaru raktári munkásokat, bérezés teljesítménybér 2300—2800 Ft-lg. Autószerelőket, karosszérialakatosokat, segédmunkásokat, valamint gép- és gyorsírőnóket. Jelentkezni lehet Volán 8. sts. Vállalat munkaügyi önálló osztály. * (—s.) seosaBsessaeseeBaBsasesseeesesseaea eaaoew Fekete Gyula: A fiú meg a katonák
