Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-25 / 47. szám
A KSH megyei igazgatóságának jelentése ^folytatás as 1. Maír&l) A szocialista ipar negyedik ötéves termelési előirányzata 46— 48%. Négy év alatt 36%-kal nőtt a termelés. Az ötéves terv teljesítéséhez 1975-ben kb. 8—9%- ; ital kellene növelni a termelést az előző évhez képest Az 1974. évi termelés dinamikusabb növekedéséhez nagyban hozzájárultak a kapacitás- növelések és a termelékenység ijimelkedése. Az év folyamán több jelentős beruházást helyezitek üzembe. Például Békéscsabán: új cserépgyárat, kötöttáru üzemet; Orosházán: síküveggyárat; Gyulán: harisnyakötő üzemet tejporszárítót; Békésen: j A cikk megnevezés« Kőolaj, te Földgáz, millió a# Égetett tégla, millió db Égetett cserép, millió db Konzervipari és háztartási idényüveg to Húzott síküveg, 1000 ms Öntött síküveg, 1000 m2 Különleges hőszigetelő ablaküveg, m2 Kötöttáru, t© Férfiing, 1000 dfe> Kolbászfélék, to Vágott baromfi, to Feldolgozott tojás, 1Ö00 db Cukor, te* Gyümölcskonzerv, t© Ebből: gyorsfagyasztott, te Főzelékkonzerv, te Ebből s gyorsfagyasztott t® Az ipar termelése összességé-, ->en a keresletnek megfelelően: .»lakúit. Az értékesítés ugyanis — folyó árakon — 13%-kal haladta meg az előző évit Az egész évi értékesítés 30%-át a :iagy- és kiskereskedelem, 28%- tát a külkereskedelem, részére, a ‘.öbbit más ágazatok, köztük a saját ágazata számára és a lakosság részére teljesítette az ipar. Figyelembe véve, hogy a belföldi keresletet néhány cikk például a gyulai kolbász) kivé- j telével lényegében kielégítették, 'vállalati és népgazdasági szempontból Is kedvező, hogy egyes iparcikkek exportját jelentősen növelték például egyes üvegipari termékekből 1974-ben két- .láromszorosát exportálták az előző évinek, kötöttáruból 33, gyulai kolbászból 10, vágott baromfiból 15, tojásból 102%-kal i többet adtak át a külkereskede- • íam részére, mint egy évvel korábban Egyes fehérneműkből és gyümölcskohzervekből azonban kevesebb került a külföldi piacokra, * mezőgazdasági gépgyártó üzemet. Az új kapacitásbelépések jelentőségét mutatja, hogy pl. a síküveggyár termelése 2%- ban befolyásolta a szocialista ipar 1974. évi termelésnövekedését. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés egy év alatt 7,5%-kal emelkedett, ami kb. 70%-ban fedezte a termelésnövekedést. A fontosabb cikkek termelése — a kereslet-kínálati viszonyokkal összefüggésben — a következőképpen alakult; Az 1974. évi 1974 termelés 1973 mennyisége %-ábaa 96 986 84 S83 85 152 88 109 114 55 478 1®4 1900 új termék 2 31® 69 58 709 138 2 612 103 3 293 85 3 851 125 18 235 117 94 911 141 47 347 102 4 221 115 1487 12© 29 911 106 9 59® 194 A szocialista iparban 1974-ben átlagosan 57 000 főt foglalkoztattak, ebből 43 400 munkást. Előbbiek száma 3,3, utóbbiaké 3,1%-kal emelkedett az előző évhez viszonyítva. A munkások átlagos havi keresete az állami iparban 2510, a szövetkezetiben 2150 forint volt, 7, illetve 8%- kal több, mint 1973-ban. Ismeretes, hogy 1973-ban az állami ipar munkásainak bérét központi intézkedésre emelték, s ennek figyelembevételével is 8%- kai emelkedtek a keresetek. A nehéziparba és az élelmiszeriparba tartozó üzemeknél a munkások átlagos havi kérésé- j te meghaladta a 2600 forintot is. j A szocialista iparban foglal- j koztatottak 88%-a az állami, j 32%-a a szövetkezeti iparban dolgozik (Országosan 86—14 az arány). Másrészt a dolgozók 36%-a a nehéziparban, 41%-a a könnyűiparban, 19%-a az élei-! Műszeriparban, 4%-a az úgyne-: vezett egyéb iparban áll alkalmazásban. 1 Mezőgazdaság — Értékesítés A mezőgazdaság bruttó termelése 1974-ben — előzetes számítás szerint — kb. 5%-kal haladja meg az előző évit. A termelés négy év átlagában kb. 27— 29%-kal haladta mag az 1966— 1970. évek átlagát, úgyhogy a mezőgazdaság termelése már meghaladta a negyedik ötéves tervidőszakra élőirányzott növe- kedés mértékét is. A termelésnek a tervezettnél dinamikusabb emelkedését nagyban elősegítették a nagy kapacitású, korszerű állattenyésztési baruMegnevezés Termésátlag, q/ha Búza Kukorica Cukorrépa Termésmennyiség, 1000 to Búza Kukorica Cukorrépa Az állattenyésztés termelési értéke 1974-ben kb. 10%-kal haladta meg az előző évit. Különösen a sertéstenyésztés és a sertéshústermelés nőtt erőteljesen. A szarvasmarha-tenyészMegnevezés A szarvasmarhák száma, 1000 db Ebből: tehén A sertések száma, 100® db Ebből: koca A kocaállomány a kisüzemi gazdaságokban csaknem 18 000 ^waMfasa esőkként A megye házások, az iparszerű növénytermelési rendszert szolgáló gépi beruházások, a szárító- és tárolókapacitások bővítése, s az agrotechnikai eljárások állandó javítása. Búzából és kukoricából eddig 1974-ben termett a legtöbb. Cukorrépából a vártnál! kevesebb termett, bár az előző évit meghaladta a termelés, minőségileg azonban jóval elmaradt attól.: E fontos három főnövény tér-. méseredményei a következőképpen alakultak: 1973 1974 37,7 36,9 50,0 52,8 298,7 345,® 494,1 508,9 628.6 663,1 438,2 533,6 tésben az 1973-ban megindult fejlődés folytatódott. 1974 végén a szarvasmarha-állomány 29, a sertésállomány 60%-át a kisüzemekben (háztáji, kisegítő gazdaságok stb.) tartották. 1973 1974 év végén 119,9 123,7 49„6 49,3 892,1 901,6 83,S 63,8 összes kocaállománya azonban még mindig magasabb az 1973. évet megelőző évekénél. A mezőgazdasági üzemek növényi termékekből kevesebbet, állatokból és állati eredetű termékekből azonban jóval többet Megnevezés Vágómarha, to Vágósertés, to Baromfi, to Tehéntej, hl Tyúktojás, 1000 db A negyedik ötéves tervidőszak első négy évében a tervezett 20—22%-kal szemben évenként átlagosan kb. 44 Vokal többet értékesítették a mezőgazdasági üzemek, mint az 1966—1970. évek átlaga volt. Közlekedés — Hírközlés A vasúti közlekedés korszerűsítésének egyik legjelentősebb eredménye a Szajol—Löikösháza közötti vasútvonal villamosítása, amely 1974 végén fejeződött be. A közúti közlekedés jármű- állományát növelték, s összetétele is korszerűbb lett a korábbinál. 1974-ben a közúti áru- szállítás 12%-kal, az autóbuszok személyszállítása 8%-kal emelkedett. Az utasforgalom 38%-a a helyi járatokon bonyolódott le. Békéscsabán és Orosházán bővítették a helyi autóbusz-közlekedés viszonylatainak a számát 7-tel, illetve 4-gyeL A megyében levő távbeszélő főállomások száma 3, a mellék- állomásoké 5%-kal volt több, mint 1973-ban. A távbeszélő főállomások számának bővítése lassúbb ütemben halad az ötéves tervezettnél. Foglalkoztatottság — Jövedelmek A megye — mezőgazdasági termelőszövetkezetek nélkül — szociálisul szektorában a foglalkoztatottak száma 3%-kai emelkedett 1973-hoz viszonyítva. Az iparban a létszáfn, az átlagossal azonos mértékben, a kereskedelemben 7, a szállításban 8, a szolgáltatások területén pedig 9%-kal emelkedett. Az építőiparban és a mezőgazdaság állami szektorában 1-2%-ktal csökkent a foglalkoztatottak száma. 1974-ben a munkaerőmozgás a termelőágazatokban mérséklődött, a nem termelő szfé- j rá ban növekedett. 1974 júliusa- ■ tói a kereskedelemben is bevezették a 44 órás munkahetet.; Ez különösen azért jelentős, mert a dolgozók kb. 60%-a nő, s több mint egy harmada 30 éven aluli. A munkások és alkalmazottak együttes, átlagos havi keresete 8%-kal emelkedett 1973-hoz képest. Ezen belül az iparban, építőiparban és a szolgáltatásban 7, a szállításban 9, a mező- gazdaság állami szektorában 11, a kereskedelemben 5%-kal nőttek a keresetek. A lakosság 1974, évi pénzbevétele összesen 10%-kal, ezen belül a bér- és bérjellegű bevételek 8, a mezőgazdasági ‘ termeléssel kapcsolatos bevételek 13, a társadalombiztosítás címén történt folyósítás összege 25%- kal emelkedett. Utóbbi nem tartalmazza a nyugdíjakat. A pénzben! társadalmi juttatás jelentős emelkedését befolyásolta, hogy 1974 közepén felemelték a két gyermekesek családi pótlékát, s még az év elején a gyermekgondozási és anyasági segélyeket. A lakosság takarékbetét-állománya 1974 végén 2,6 milliárd forint volt, 16%-kal több, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor hitelállománya 13%-kal emelkedett. Kiskereskedelmi forgalom — Áralakulás A kiskereskedelem 1974-ben 7,7 milliárd forint értékű forgalmat bonyolítóit le, folyó áros 12, értékesítettek, mint egy évvel korábban. Az összes értékesítés végül is 6%-kal meghaladta az 1973. évit. Értékesített mennyiség 21 717 89 246 24 277 763 614 113 351 197« 1973 %-ában 79 134 110 104 133 változatlan áron számolva 10%- kal többet, mint égy évvel azelőtt. A negyedik ötéves tervidőszakra 53%-as forgalomemelkedést irányoztak élő. Négy év alatt 46%-kal növekedett a forgalom. 1974-ben a megyében egy lakosra 17 820 forint kiske- reskedelmi forgalom jutott, ebből 10 230 forint az iparcikkek értéke. Iparcikkekből a megye lakossága fajlagosan annyit vásárolt, mint az országos átlag, a szomszédos megyék lakosságánál azonban többet. Ez a fogyasztás korszerűsödésének kedvezőbb alakulására mutat. Egy év alatt a bolti élelmiszerek forgalma 10, a vendéglátásé és a ruházati cikkeké 9—9, a vegyes iparcikkeké (köztük a tartós fogyasztási cikkeké) 16%- kal emelkedett. A lakosság 1974-ben az előző évhez viszonyítva több tejet, sajtot, kevesebb vajat vásárolt. A nyers húsból, 16, sörből 15%-kal többet, borból 3%-kal kevesebbet értékesítettek. A lakosság különösen a IV. negyedévben, azon belül főként decemberben vásárolt nagyobb mértékben ruházati cikkeket. Nagy volt a kereslet lakástextíliák, szőnyegek, ágyneműk stb iránt A tartós iparcikkek közül jelentősebben emelkedett a személy- gépkocsi, centrifuga, porszívó, lemezjátszó, magnetofon forgalma. A kiskereskedelem az év során több alkalommal árengedménnyel forgalmazta árukészleteinek egy részét ami a lakosságnak összesen 15 millió forint^ megtakarítást jelentett A megyében, a munkások és szellemiék élelmiszerfogyasztói árszínvonala (szeptember végéig) 1,9%-kai volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az idényáras cikkek átlagos árszínvonala a szabadpiacokon éves szinten 4,7%-kal, a boltokban 1,2%- kal volt magasabb az előző évinél. A teljes fogyasztói árszínvonal a megyére vonatkozóan még nem ismeretes. Országos átlagban a tervezett kereten belül: 1,9%-kal emelkedtek a fogyasztói árak átlagosan. Lakásépítés 1974-ben a megyében összesen 3010 lakást építettek, az előző1 évinél 16%-kal kevesebbet. Ezen belül a községekben 28, a városokban 5%-kal volt kevesebb az épített lakások száma. A megyében átlagosan az új lakások 87, a községekben 97. a varosokban 79%-át magánerőből (beleértve az OTP-kölcsönt is) építették. Különböző okok miatt csaknem 750 lakást megszüntettek. Az új lakások 89%-a kettő vagy több szobás, vízvezetékkel 82, csatornavezetékkel 85, gázvezetékkel 29%-a ellátott. 1971—1974 között 13 800 lakást építettek a megyében, ami meghaladja az öt évre tervezettet. Az új lakások 48%-át a városokban, ezen belül 18%-át Békéscsabán építették. Társadalmi szolgáltatások A kommunális ellátás legdinamikusabban fejlődő területei 1974-ben a vezeíékesgáz-ellátás és a csatornázások voltak. A háztartási gázfogyasztók száma 15%-kal emelkedett. Az év folyamán 19%-kal bővült az ösz- szes csatornahálózat hossza, g 21%-kal a bekapcaott Msásafe száma.' Az összes vfevezetéM csőhálózat 1974 végén 6%-kal volt hosszabb mint egy évvel korábban. A belső vízszereléssel, rendelkező hálózatba bekapcsolt lakások aránya időarányosan lassabban emelkedik az ötéves tervezetthez viszonyítva. Az ilyen lakások aránya 1974 végén 14%-os volt. A lakosság egészségügyi ellátása a tervezettnél lassabban javul. Orvoshiány miatt az év végén 10 olyan orvosi körzet volt, ahol helyettesítéssel látták el a feladatokat. Fokozódott a szakorvosi rendelőintézetek igénybevétele. 1000 lakosra 3%- kal több szakorvosi rendelőóra és 5%-kal több gyógykezelési eset jutott. A fekvőbeteg-ellátás jelentősebb javítása csak a kórházak fejlesztése után várható. A meglevő intézményeik figyelembevételével az ellátottság nem kielégítő. A kórházakban 3%-kal több beteget ápoltak, minit 1973- ban, ugyanakkor 100 kórháiá ágyra 1 orvossal kevesebb jutott. Egyes osztályok, mint pl. a bel-, ideg-, valamint Békéscsabán és Gyulán a szülészeti-nőgyógyászati osztályok különösen zsúfoltak. Ez utóbbi az élve születések számának több mint 20%-os emelkedése is befolyásolta. Az állandó jellegű bölcsődék befogadóképessége 1974-ben 11%-kal bővült Megyei szinten a bölcsődei helyek száma a jelentős fejlesztés ellenére még elmarad a tervezettől. 1974 végén a megyében 204 óvoda működött. Az év folyamán mindegyik városban (Békéscsabán kettőt is) létesítettek óvodát, s még néhány községben is. Az óvodai befogadóképesség 7, az óvodás gyermekek száma 5%-kal nőtt egy év alatt. Az óvodás gyermekek megfelelő elhelyezése a városokban még mindig probléma. Békésen, Békéscsabán és Orosházán nagy a meglevő óvodák zsúfoltsága. Az 1965 utáni születések emelkedésének következménye, hogy a jelenlegi tanévben, az előzőhöz viszonyítva valamivel több, összesen 42 800 gyermek járt az általános iskolákba A létszámnövekedés csak az alsó tagozatra korlátozódott. Például a 8. osztályt végzők száma (5200) mintegy 200-zal kevesebb lesz az előző évinél. Az általános iskolai tanerők száma is emelkedett néhány főveL A közéoiskolák tanulóiét?;zárna kb. 3%-kal kevesebb lett (7720 fő). A gimnáziumokban 6%-kal kevesebben, a szakközépiskolákban 2%-kal többen tanulnak, mint az előző tanévben. A negyedik évfolyamot várhatóan 1800 tanuló fejezi be, számuk 7%-kal kevesebb lesz az egy évvel korábbinál. A fizikai dolgozó szülők gyermekeinek aránya mindkét iskolatípusban emelkedett. A tanerők száma változatlan. A Szarvason levő két felső fokú oktatási intézményben összesen mintegy 1000-an folytatják tanulmányaikat. Ebből az óvónőképző intézetben a nappali és a levelező tagozatokon együttesen csaknem 600-an. 1974-ben a lakosság érdeklődése fokozódott a színházi és filmszínházi előadások iránt. A színházi előadásokat 10%-kal többen tekintették meg, mint a korábbi évben, s egy előadásra 350 látogató jutott átlagosan. A filmszínházi előadásokon 7%-kal többen vettek részt az előző évinél. A megye 6 múzeumában ösz- szesen 70 kiállítást rendeztek, amelyeket átlagosan 3200-an tekintettek meg. Legtöbb látogatója a Gyulai Erkel Ferenc Múzeumnak volt BÉKÉS MIüTELs^l 2|
