Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-19 / 42. szám

K&mUfö ÉstHáros snegfa^arítissa! Dolgozni csak pontosan, szépen... Megmozgatott tartalékok az állatforgalmi és húsipari vállalatnál Ä" vállalati rejtett tartalékolj leitárásáról sokat beszélünk. De í ■jrtjük-e pontosan, hogy miről ks van szó? Tudjuk-e, mik ezek a tartalékok, 6 hogy mitől rej­tettek? Kezdjük egy feltételezett pél­dával: ha a Békés megyei Ál-J latforgalmi é® Húsipari Vállalás ?gy évben mondjuk 880 ezer' állatot vásárol fel (1974-ben fwntosan ennyit vett át) és ál­latonként — a pontatlan mér­leg vagy a még pontatlanabb ♦felvásárló miatt — csak fél ki­logrammal mér kevesebbet a valóságnál, az a legvégén egy év alatt 440 ezer kilogramm BÚlyvesztesóget, vagyis minimum H) millió forint kárt jelent Á népgazdaság szempontjá­ból természetesen az sem ked­vezőbb, ha a mérleg és a keze- lője történetesen nem többet hanem kevesebbet mér. Hiszen iákkor a termelők a lehetséges­nél 8 millió forinttal keveseb­bet fordíthatnak a hústermelés fejlesztésem Fától az erdőt, félreértés sse essék, nem a kicsinyeskedésen van a hang­súly, s nem is azon, hogy az allatfeűvásárló milligrammra pontosan mérje az állatokat (Kár is lenne ezt tennie, mivel köztudott hogy az élő állatok szállítás közben „apadnak”.) Á lényeg az, hogy lássuk a iáitól az erdőt hogy felfedez­zük a veszteségek forrásait Vagyis: vegyék észre az állat- forgalmi vállalatnál azt is, hogy pontatlan a mérő, azt is, hogy szigorítani kell az ellenőrzést mert ellenkező esetben a kilo­grammokkal tonnák, millió fo­rintok úsznak eL De ne ragadjunk le ennél az egyetlen példánál. Annál is in­kább, mert a vállalat hivatá­sos tartalékfeltárói: az üzem- szervezők az elmúlt esztendő- “ ben az ellenőrzés hatékonysá­gának fokozására már javasla­tot tettek, s ezenkívül is nagyon sok eredményt értek el a tar­talékok mozgatásában. Igaz ezeknek egyike, másika még ; csák ettől az évtől kezdve érez­teti hatását Nagy gondot okozott mindig is a vállalati áruszállítás szín­vonalának, gazdaságosságának, hatékonyságának növelése. Szin­te általánossá vált az a gyakor­lat hogy ha a vállalati kocsi ké­rés szerint például reggel 7 órá­ra megérkezett az átadóhoz, leg­feljebb csak két-három óra ké­séssel kezdhette el a rakodást s így késve érkezett rendeltetési helyére a szállítmány. A fenti esetben a költségeket azonban nemcsak az állásidők növelték indokolatlanul. A ké­sés miatt tudniillik a gépíkocsá- vezető másnap reggelig nem! tölthette le a kötelező 8 órás j pihenőjét, emiatt azután a vál­lalatnak bérkocsit kellett fogad­nia, amely tonnánként 2—300 forinttal drágább a saját eszköz­zel történő szállításnál. Ne üsd, ne vágd! Vagyis felbecsülhetetlen érté­kű tartalékok szunnyadtak a szállítás szervezésében is. Ed­dig, mart az év elejétől kezdve — szervezői javaslatra — a szál­lítást megelőzően az átadót le­vélben értesíti a vállalat a ra­kodás kezdési időpontjáról. Aki késik: fizet Az üzemi tartalékok termé­szetét vizsgálva, az előbbi két példa mellé tegyünk még egyet. Sokan tudják, hogy az élő állat szállítása eddig általában vala­hogy a következőképpen zajlott le: a sertéstelepen felűzték, felhajtották az állatokat a szál­lító járműre. A vállalati mérle­geléskor leüldözték, majd osz­tályozási, válogatás után újfent felkergették őket. No és ha nem akartak menni sertés „uramák”, akkor jött az „üsd-vágd”. Rejtett tartalék! Az ütések nyoma alaposan lerontva a szalonna minőségét — leg­alábbis a sertések feldolgozá­■■BSBBaeaeeBeesaasse8BSBe8neeeasaaosoBaßOQe>Q)®8 sáíg — valóban fejtve maradt. I Nem kis veszteség ez. Jött tehát az ésszerűsítő ja- j vaslat. Ne üsd, vágd a hízót. | (Az utóbbi egyébként is a hús­üzem dolga.) Inkább tedd lehe- I tővé a korszerű rakodást S azt, j hogy ahol a mezőgazdasági | üzemben, az állattartó telepen ■ van mérleg, van jó bekötő út, j helyben vedd át a szállítandó állatokat s akkor elegendő egy­szer is rakodni. Mert — ne kön- törfalazzunik — amit „nyerni” lehetett az állatok „apadásán”, az úgyis elment a szalonna el­rontott minőségén. Mindent egybevetve, amit ed­dig elmondtunk, tulajdonképpen i nem más, mint a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vál­lalatnál immár egy év óta sar­jadó DH-munkamódszer élőké- j szítésének eddigi eredményei, Lehetőleg hibátlanul! Lehet, hogy forintban nagyon nehéz lesz kimutatni, mit ho­zott a konyhára 1975 első fél évében a vállalatnál a DH-mun- karendsaer. De hogy milliókat hoz, — azt talán az eddigiek után már nem is kell külön igazolni. Reméljük azonban, hogy ezzel együtt azt is sikerült bizonyítani: azoknak a nem is olyan nagyon rejtett tartalékok­nak a megmozgatásához nem kell mást tenni, mint pontosan, s lehetőleg hibátlanul dolgozni. Ha pedig mindemellett írá­sunkból az is kiderült, hogy a régi és jól beidegzett munka- módszereknél is lehet jobbakat találná, hogy a döcögésmentesem működő termelés szerkezetét is lehet állandóan fejleszteni — vagyis, ha cikkünk olvasása után az olvasó úgy ítéli meg, hogy a szervezésben óriási tartalé­kok rejlenek, akikor úgymond: ez alkalommal mi is pontosan, szépen dolgoztunk. Mert csak úgy érdemes^ Kűváry E. Péter rc>GaaaaGBae9eaaaaaacaaaaaaee<ssaecssaaaaBaaasaai Félmilliárd fariétól meghalad! árbevétel a Meer Nyemdábai Miként arról lapunk 1974. ok­tóber 26-i számában hírt ad­tunk, a békéscsabai Kner Nyomda szocialista brigádjai — csatlakozva a kongresszusi munkaversenyhez — vállalták, hogy 1974 végéig mintegy 4 szá­zalékkal, azaz 14 millió forint­tal teljesítik túl a nyomda ter­melési tervét. Vállalták, hogy az előirányzottnál 400 tonnával több csomagolóanyagot gyár­tanak úgy. hogy közben egy­millió dollár értékű import­anyagot hazaival helyettesi „e- nek. A Kner Nyomda dolgozó kol­lektívája végül is vállalásai je­lentős részét túlteljesítve, éves vállalati tervét 1974. december 10-re befejezte. Így december 31-ig terven felül még mint­egy 380 tonna csomagolóanya­got és egyéb nyomdaipari ter­méket tudott átadni megren­delőinek, 24 millió forinttal nö­velve 1974-es árbevételeit. Mindent egybevetve, a nyom­da az 1973. évi 11 ezer 600 ton­na után az elmúlt évben csak­nem 12 ezer 900 tonnányi ter­méket állított elő, aminek ér­tékesítésével félmilliárd forin­tot meghaladó — 506 millió fo­rintos — árbevételt ért el. Ez­zel együtt a vállalat nyeresége is több, mint 5 miUíő forinttal haladja meg a terve­zettet. Túlteljesítették a deviza­megtakarításban vállaltakat is, hiszen a felajánlott egymillió dollár helyett csaknem kétmil­lió dollár értékű importanya­got helyettesítettek hazaival. Fokozza az eredmények érté­két, hogy az MSZMP XI. kong­resszusára tett vállalások tel­jesítését, túlteljesítését a Kner Nyomda kollektívája — a 37 szocialista brigád 300 tag­ja — példamutató munkával, a termelésszervezés tartalékai­nak kiaknázásával, azaz a fog­lalkoztatottak változatlan léte számával érte el. A brigádmozgalom lendülete a kongresszusi versenyben ez­után sem lankad, hiszen az idei tervek szerint a nyomdában 14 ezer tonna nyomdaipari ter­mék készül majd, aminek már 95 százaléka a csomagolóanyag. A tavalyi 12 ezer 300 tonna csomagolóanyagnál az előirány­zatok alapján 1000 tonnával többet pedig csak a munkaidő jobb kihasználásával termel­hetnek a brigádok, mivel ebben az évben a gépi kapacitást a Kner Nyomdában nem bőví­tik. Új lengyel győgysierkülönlegességek Lengyel tudósok kidolgozták [ az ember agya'api mirigyéből ! nyerhető növekedési hormon kiválasztásának módszerét. A prepa rá. um t közel száz gyer­meknél pozitív eredménnyel. Olyan gyermekeknél, akik so­hasem érték volna el normális testmagasságukat. Az új gyógy­szer kidolgozását dr. Kami- mierz Zakrzewski professzor irányította. A lengyel tudósok 1968-ban megkezdték a növekedési hor­mon kiválasztását az ember agyalapi mirigyeiből, és siker­rel alkalmazták a gyermekgyó­gyászatban. Egy másik gyógyszerújdonság az allergia elleni szer, a hab alakban, spray flakonban gyár­tott Cocacortan. Jó eredmény­nyel használható a nap- é* kvarcsugárzás okozta elsőfokú égési sebek gyógyítására is. Az idült köszvényben, reumában szenvedők számára készült a kúp formában gyártott Metjjn- dol, amely alkalmazható .az ízületi gyulladásoknál, a csigo- lyabántalmaknál, a reumatikus betegségeknél és az isiásznál. Az új gyógyszercsaládba tar­tozik még a fertőzést gátló Bi- septol, valamint a spray formá­ban előállított Nitrofurazol, amely kiválóan alkalmas bőr­betegségek gyógyítására. (BUDAPRESS—INTERPRESS) Fegyverrel harcolt a hazáért Falvak — városi kényelemmel Üzbegisztán legnagyobb — a XXIV. pártkongresszusról el­nevezett — állami gazdaságá­ban idén új település építését kezdik meg. A település köz­pontjában kapnak helyet az irodaépületek és társadalmi in­tézmények, valamint a műszaki szakiskola. Minden családnak kétszintes, korszerűen felszere11 lakóház épül egyedi tervek alapján. A Szovjetunióban az állami költségvetésből évente jelentős összeget áldoznak falusi építke­zésekre, ezenkívül kedvezmé­nyes, hosszú lejáratú hitelek állnak a dolgozók rendelkezé­sére. 3 Üdd£. FEBRUÁR 18, A mikor 1939-ben a Horthy- hadsereg bevonult Szlová­kia déli területére, az Ér­sekújvártól nem messze levő Negyed községben lakó Tessedik Károly napszámost hamarosan behívatták a községházára. Már várták a csendőrök. Amint belépett az egyik szobá­ba, akkora pofont kapott, hogy a falnak esett. A parancsnok gúnyolódott: — Látjátok, a kezemnek sza- s ladt. Mit érdemel az ilyen? « Válasz helyett a többiek foly- 5 tatták a verést, összeesett. Ahol S érték, ütötték, rúgták. Amikor a | parancsnok megelégelte, rájuk 3 Bízóit: Fejezzétek be, mert megdög­lik. A párttagsági könyvét köve­telték, mert tudták, hogy a kom­munista párt tagja. Csehszlová­kiában emiatt sohasem érte őt ilyen sérelem és íme, a magyar csendőrség mindjárt az első na­pokban bemutatkozott. A párttagsági könyvet nem tudták elvenni tőle. A megvál­tozott körülmények között ezer­nyi veszélynek kitéve dolgozott tovább a pártban, amely hama­rosan kapcsolatot teremtett a magyarországi kommunistákkal. Amikor 1943 augusztusában Érsekújvárra behívták munka­szolgálatosnak, tudta, hogy vég­leg le akarnak számolni vele. Százada — aknafelszedésre — a keleti frontra került. Tessedik Károly Fláska Mihállyal, egy kárpátaljai kommunista társával együtt már az első éjszaka meg­szökött, amire így emlékszik vissza: — Tudtuk, ha elfognak, mind­járt végeznek velünk, de ha ma­radunk, akkor is elpusztulunk. Vállaltuk tehát a kockázatot. Amerről a lövöldözést hallottuk, abba az irányba mentünk. A front felé. Sikerült is átjutnunk a szovjet csapatokhoz. Ott azt kérdezték tőlünk: dolgozni aka­runk vagy harcolni a fasiszták ellen? Mi természetesen a har­cot választottuk. Előbb katonai kiképzésben részesítették őket, aztán a Ka­zán partizánegységbe kerültek. Ö felderítő lett. Ukrajnában, a Kárpátok előterében esett át a tűzkeresztségen. Sok-sok élménye közül a leg­izgalmasabb az volt, amikor egy német menetoszlopo^ csapdába ejtettek. Ezt így meyidja el: — Egy útkereszteződésnél áll­tunk német egyenruhában. A hattagú felderítőcsoportban csak ketten tudtunk németül. Nagyon izgultam, mert — gondoltam — mi lesz, ha tőlem is kérdeznek valamit. Jöttek a németek. Mu­tattuk nekik az irányt. Arra, amerre már lesben állt a Kuzán partizánegység. Egy egész zász­lóaljukat sikerült megsemmisí­teni, illetve foglyul ejteni. Mi hatan persze az oszlop elejének az eltérítése után hamarosan el­tűntünk az erdőben. Később más egységekbe osz­tották be Tessedik Károlyt. Részt vett Csehszlovákia felsza­badításában és egyebek közt Eperjesen, Körmöcbányán, Ol- müteön át eljutott egészen Prá­gáig. Ott még 1945 május elején a németek lefegyverzése ma­radt hátra, majd június végéig a hadifoglyokat őrizte. A harcok során kétszer sebe­sült meg, egyszer a karján, egy­szer pedig a lábán. Hazatért Negyedre, ahol azon­ban csak 1947-ig maradt. Akkor — bár nem kötelezték irá —■ a feleségével együtt áttelepült Bé­késcsabára. Előbb a BARNE- VÁL-nál, aztán a vasútnál dol­gozott rakodómunkásként. A MÁV 1952-ben véglegesítette. Amikor 1956-ban az ellenforra­dalom veszélyeztette a munkás­hatalmat, az elsők között raga­dott fegyvert. Karhatalmista lett, majd pedig évekig munkás­őri szolgálatot teljesített. A MÁV-tól mint felvigyázó ment nyugdíjba, 1969-ben. Azóta néha meghívják a városi tanács ülésére, néha pedig az úttörők kérik fel, hogy beszéljen nekik élményeiről, mondja el életének egy-egy epizódját. Az V. kerü­leti pártái apszervezetben bizal­mi tisztséget tölt be. Két fia és két lánya már ré­gebben elhagyta a családi házat. A feleségével él szerényen, elé­gedetten. Műveli a háza körüli kis kertjét és örömmel széfül éli azt a nagy fejlődést, ami az or­szágban végbemegy. Valamikor álmodni sem merte volna ezt, Rendszeresen olvassa a Népsza­badságot és a Népújságot, hogy kellően tájékozódjék a megyé­ben, az országban és a világban végbemenő eseményekről. Szé­fet találkozni az egykori parti­zánokkal, akikké! mindig van beszélnivalója. T ’essedik Károly a Szoci­alista Hazáért Érdemrend, a Felszabadulási Jubileu­mi Emlékérem, a Magyar Partizán Emlékérem, a Cseh­szlovák Partizán Érem és a Szovjet Veterán Emlékérem tu­lajdonosa. K&refesc Bé&u

Next

/
Oldalképek
Tartalom