Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-02 / 28. szám

Elindult Zsadányból Az érettségi után képesítés nélküli nevelő lett Zsadányban, egykori iskolájában. Matema­tikát és fizikát tanított, köz­ben gazdagodjak emberi kap­csolatai a munkahelyén, a köz­ségben, mindenütt. Amikor a művelődési ház igazgatója el­költözött, felajánlották neki a ház vezetését. — A lélegzetem is elállt a fe­lelősségtől. Egy ö.ezer lélek­számú mezőgazdasági község, egy intézmény évi 80 ezer fo­rint kötségvetéssel nem kis do­log — emlékszik mosolyogva az akkori Eta, a mostani Csende Béláné. Munkához látott. Két évig vezette a zsadányi művelődési házat, és ez alatt sok minden megváltozott. A bélyegszakkör és a nőklub mellé felsorakoz­tak a gyermekfoglalkozások, a díszítőművészek, a beat-zenekar és amire azóta is büszke: a Jókai Színház telt házas elő­adásai. (Azelőtt ritka holló volt Zsadányban a színház!) A sikertől önbizalmat kapott, tanult és dolgozott. Debrecen­ben szerezte meg a népművelő­könyvtáros diplomát. Hat évvel ezelőtt Békéscsabára került, a Megyei Művelődési Központba. Azt mondja, a mai napig is na­gyon sokat jelent a községi mű­velődési házban szerzett tapasz­talat. Azóta hiszi és tudja, pél­dául, hogy az emberek vágynak a közösségbe, de ahhoz, hogy el is menjenek oda, nekik való programot kell nyújtani. Az elmúlt években egyik fő szervezője volt a „Röpülj páva" köröknek. Munkája nyomán bontakozott ki megyénkben ez a szép mozgalom, éledt fel egy régi szép hagyomány. — Az idősebbeket ifjúságuk­ra emlékeztetik a dalok. A fia­talok meg azért járnák a páva­körbe, mert az éneklés szépsé­gé, az önkifejezés vágya, a si­kerélmény vonzza őket. A ma­gyar embernek olyan fontos az ének, mint a jó szívvei végzett munka' — mondja. Csende Béláné jelenleg a Me­gyei Művelődési Központ városi csoportjának vezetője. Néhány hete k"£ta meg újabb diplo­máját r.udapesten, az Eötvös Tudományegyetem népművelés szakán. Munkatársaival most a párt közművelődési határozatának megvalósításáért fáradozik. Megváltozott körülmények kö-(| zott, hiszen ehhez az ipari tékmérő a tojás volt. Bizo­nyára azért, mert fontos, a létfenntartásnoz és a nagysá­ga olyan, hogy kisebb áru­cikkek értéke is mérhető ve­le. A pénznek akkor már csak a csábja volt meg, mely abból táplálkozott, hogy a háború előtt tíz-húsz pengőért egy hétig kellett dolgoznia a munkásnak és a két fillérre is vigyázott, hogy jusson va­lami a bendőjébe. Egyik este, amikor Varga István magára húzta a duny­hát, körülütögette, de biz’ az csak vékonyabbnak tűnt, mint azelőtt. Beletúrta a fejét a párnába, még mi a fene nem jut eszébe, hogy összemegy a dunyha. Hamar elaludt és álmában hó formájában milliárdos bankók hulltak alá, s köztük vasvillás ördögöknek változ­va táncolt a főjegyző, Szent­kúti Ernő, a plébános, Mesz- lényi Kálmán; Bereczki György pedig lapulevelek mögül leste őket". Aztán az összes pénz Varga Istvánra hullt, nem bírt moccan! sem, csak az orrát dugta ki a ban­kók közül és fuldoklóit, mert a fejét is belepték. Ekkor éb­redt íéL Tarkója, .homloka munkások életét is meg kellett ismernie. Vendégszerető családban nőtt fel. Nem múlt el nap, hogy rájuk ne nyissa az ajtót egy- egy szomszéd, jó barát. Talán ezért lett népművelő, ezért érti az emberek nyelvét — bárhol is dolgozik. A nyáron a Szocialista Kul­túráért kitüntetés tulajdonosa lett R. I. Sürgető a legkisebb nyugdijak, valamint a házastársi pótlék összegének felemelése A munkaügyi miniszter válasza Balogh László országgyűlési képviselő javaslatára Az országgyűlés 1974. decem­ber 19—20-i ülésén — mint ar­ról tudósításban már beszámol­tunk — felszólalt Balogh László, megyénk 14-es számú ország- gyűlési választókerületének or­szággyűlési képviselője. Felszó­lalásában többek között java­solta: „Megvizsgálni annak le­hetőségét, hogy az 1967 előtt nyugdíjba ment mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyug­díjösszege a később nyugdíjba ment tagokéval arányosan ke­rüljön megállapításra.” A megyénkben nagyon sok termelőszövetkezeti tagot érintő kérdésre Karakas László mun­kaügyi miniszter válaszolt Ba­logh László országgyűlési kép­viselőnek, melyet a megye vá­lasztópolgárainak tájékoztatásá­ra szó szerint az alábbiakban közlünk. „Kedves Balogh Elvtársi Az országgyűlés 1974. decem­ber 19—20-i ülésén az 1967 előtt nyugdíjba ment mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyug­díjösszegének a később nyugdíj­ba ment tagokéval arányos meg­állapítása ügyében elhangzott javaslatára válaszolva az aláb­biakról tájékozta tömi. Kétségtelen, hogy az 1958-ban Wartburg és Trabant kivételével minden kocsitípust a korábbinál kedvezőbb feltétellel szállít a MERKUR A hagyományos Zsigulira és az újabb típusú Zsiguli VÁZ 2102-re lényegesen csökkent az autórendelők várakozási ideje. Ettől az évtől kezdve a rende­léstől számított 2—6 hónapon belül átvehetők a gépkocsik. Moszkvics 412-t, Zaporozsec 968-at, Polski Fiat 1500-ast és Dácia 1300-ast a MERKUR raktárról azonnal szállít. Akik Skodát rendelnek, ebben az év­ben számíthatnak a gépkocsi átvéte’ére. A MERKÚR január 30-ig 32 ezer személyautó beszerzésére csupa verejték volt s dühö­sen fordult meg, hogy milyen badarságok fészkelnek éjsza­kára az agyába. Reggel, borotválkozás köz­ben feltűnt neki. amikor Er­zsi kinyitotta a konyhaszek­rényt. a tükörből egy szakaj­tó tojást látott meg. Ugyan honnan vette? Aztán restell- kedve nézett Erzsire, amiért régen nem kérdezte tőle, tni- ből látja el a családot; ha csak egy tányér krumplileves jut is ebédre, de mindig főz. Er­zsi elmosolyodott, sok turpis­ságra van szüksége. Előző évben még csak könnyebben voltak, amíg nem romlott meg annyira a pénz. Év dere­káig volt zsírjuk abból a ma­lacból, amelyért a férje csiz­mát csinált. Elmosolyodott, olyanná vált már, hogy a patika-mérlegen sem tudnák jobban beosztani azt, ami éppen van nekik. Most húsz krumplija van, nyolc kiseb­bet félre tett, abból kétszer levest főz, az két ebéd, a ti­zenkét nagyobbat pedig ha­jában megsüti reggelire, meg vacsorára- Megsózva na­gyon jó az; a gyerekek is nagyon szeretik. (Folytatjuk) kötött szállítási szerződést a szocialista országok autógyárai­val. Zsiguliból 30 ezer, Zsiguli- Combiból 2 ezer, Moszkvicsból 2 ezer, Zaporozsecből 3 ezer 500, Wartburgból 13 ezer 300, Trabantból 14 ezer 500, Dáciá­ból 2 ezer 900, Skodából 11 ez­ret, az S—110 L típusból pedig ezret szállítanak hazánkba. Márciustól hozzánk is az új Wartburgok érkeznek Eisenach- ból. A kis Po'ski-Fiatból 400-at vár a MERKUR. Ez a típus a IV. negyedévtől lesz megren­delhető. A vásárlók előtt bizonyára ismeretlen, hogy a rövid szál­lítási határidőre megrendelhető típusokra közvetlenül levélben is feladhatják a megrendelést. Tehát szükségtelen a személy­gépkocsi-megrendelő lap kitöl­tése és az előlegfizetés. Az autószalonokban és a MERKÚR központjában a vásárlóknak csekket adnak és így egy ösz- szegben fizethetik ki a gépko­csi vételárát. Növekszik a használtautó­forgalom is. 1974-ben a buda­pesti és 8 vidéki telep 15 ezer használt gépkocsi átvételét szervezte meg. A kereslet el­sősorban a fiatalabb évjáratú, jó műszaki ál'aootú, a szocia­lista országokból importált gép­kocsikra irányult. A használtért ■— használt- gépkocsi-akció, valamint a használtért — úi autót rkció bevált. Január 1. óta Debrecen­ben, Győrben. Pécsett, Kecske­méten és Békéscsabán az adás­vételi szerződés megkötése után a személygépkocsi ellenértékét készpénzben fizetik ki. Azok­nak a vásárlóknak, akik új sze­mélygépkocsira nem adtak fel korábban rendelést, a minden­kori fűtőén ajánlanak különbőzé típusú új személyautókat. melyeket a használj kocsi MERKUR-on ke­resztüli értékesítése után 5-8 napon belül a megrendelők már át is vehetnek. 5 1975, FEBRUÄR a, hatályba lépett első termelőszö­vetkezeti nyugdíjtörvény alap­ján nyugdíjban részesülők ellá­tásának összege szerényebb, mint az 1967-ben hatályba lé­pett nyugdíjtörvény alapján megállapított ellátásoké. Erre való tekintettel az arányosítás kérdésének felvetését indokolt­nak tartom. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a jelenleg hatályban levő nyugdíjtörvény alap j an megálla­pított nyugdíjban részesülők kö­zött is igen jelentős az ala­csony összegű nyugdíjasok szá­ma. Ennek legfőbb oka, hogy a nyugdíjakat többnyire rövid ter­melőiszövetkezeti tagsági idő alapján állapították meg, mint­hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének második ütemé­re az 1959—61. években került sor. Az 1974. június 30-i helyzetet tükröző felmérés adatai szerint az 1958-ban hatályba lépett nyugdíjtörvény alapján megál­lapított termelőszövetkezeti öreg­ségi és rokkantsági nyugdíjak 82,8 százaléka, vagyis 13 ezer 040 nyugdíj a nyugdíjminimumnak megfelelő összegű ellátás volt. Az 1967. évi nyugdíjtörvény alapján megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjaknál ez az arány már csak 47,3 százalék, de ez 81 ezer 054 nyugellátás. Az özvegyi nyugdíjaknál az össze­hasonlítás eredménye 99,3 ille­tőleg 72,4 százalék. Ezek a számok meggyőzően bizonyítják, hogy a termelőszö­vetkezeti nyugdíjasok mind­egyik kategóriájában szükség van az ellátások összegéinek emelésére. Mindenekelőtt a nyugdíjak legkisebb összegének felemelése indokolt, s ez érinti a régebbi és az újabb nyugdí­jasokat egyaránt. Ugyancsak sürgető a háztartási pótlék öez- szegének felemelése, mert eb­ben az esetben két személy él viszonylag alacsony összegű nyugdíjból. Végül indokolt a korábbi években megállapított, a nyugdíjminimum összegét meg­haladó, de még alacsonynak te­kinthető nyugdíjak felemelése még akkor is, ha a megállapí­tás 1967 után történt. A nyugellátások 1975. július 1- re tervezett felemelése kereté­ben a vázolt intézkedések meg­valósítására kerül sor. Termé­szetesen ugyanilyen intézkedé­sek valósulnak meg a munka- viszony alapján 1 megállapított nyugdíjakkal kapcsolatban is. A régi nyugdíjasok helyzete eb­ben a kategóriában is kedvezőt­lenebb, mint az új nyugdíjaso­ké. Az egyes tervidőszakok nyugdíjkiemelő intézkedései el­sősorban mindig a régi és az alacsony összegű nyugellátásban részesülők helyzetének javításá­ra irányulnak. Az év közepén megvalósuló intézkedések a nyugdíjkiadáso­kat évi 1,7 milliárd forinttal növelik. Ennek jelentős hánya­dát a termelőszövetkezeti nyug­díjak felemelésének költsége te­szi. Ugyanakkor egyéb szociál­politikai intézkedéseket is meg kell valósítani, amelyek egy ré­sze a nyugdíjrendszert fejleszti, a termelőszövetkezeti tagok hely­zetét javítja (például nyugdíj­korhatár leszállítása). A közöltek figyelembevételé­vel kell rangsorolni a szüksé­gesnek ítélt szociálpolitikai in­tézkedéseket A régi nyugdíja­sok helyzetének javítását ter­mészetesen továbbra is fontos feladatunknak tekintjük. Buda­pest, 1975 január.” Ügy véljük, hogy a választók nevében is megelégedéssel nyug­tázhatjuk a miniszter válaszát Bízunk abban, hogy a képvise­lőnk által javasolt többi kér­désre is hasonló választ ka­punk a pénzügyminisztertől, va­lami nt a mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztertől. Rocskár János Közlemény a jövede!emadó levonásával kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettságrfil A városi tanács vb pénzügyi osztálya felhívja az állami, szö­vetkezeti szervek, továbbá a társadalmi szervezetek, vala­mint az egyéb jogi személyek figyelmét, hogy a 2/t974. (XII. 17.) PM számú rendelettel módosított 36/1971. (XII.17.) PM számú rendelet 19 §-a, illetőleg a 44/1973. (XII. 28.) PM szá­mú rendelettel módosított 35/1971. (XII. 17.) PM. számú ren­delet 54. §-a értelmében elrendelt adatszolgáltatási kötele­zettségüknek az 1974. évi PK 28. számában közölt minta alapján szíveskedjenek eleget tenni Az adatközlést az 1975. évtől kezdődően február hó 28-ig le­het megtenni hátrányos következmények nélkül. Az adatközlési kötelezettség elmulasztása pénzügyi szabály- sértésnek minősül lékéscsabal Városi Tanács V. B. pénzügyi osztálya

Next

/
Oldalképek
Tartalom