Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-18 / 41. szám
Világ proletárjai, 0> A MKGJ£l P-ART.&I2ÖTTSAgUS<\* MEGYEI TANÁCS L/ffJA ins. FEBRCÄR 18, KEDD Ara: 1 forint XXX. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM MA% A TERMELŐSZÖVETKEZETEK EGYESÍTÉSÉRŐL (5. oldal) EGYSÉGES KÉPZÉS ÉS ELBÍRAtAS A KÖZLEKEDÉSBEN Cl. oldal) Ä pár! ériéhez! etekről jelentjük Qmmhmml jár ám Csütörtökön megyei tanácsülés Fontos ööstésekben kapjanak nagyobb szerepet a munkahelyi knllektivák Az orosházi járási pártértekezletet szombaton tartották, amelyre 165 küldött érkezett. A járási pártbizottság írásbeli beszámolójához Barna Pál, az MSZMP járási bizottságának első titkára fűzött szóbeli referátumot. Hangsúlyozta többek között: az orosházi járás dolgozói becsülettel teljesítették a X. pártkongresszus határozatából rájuk váró feladatokat. A termelés egyes ágazataiban terven felüli eredményeket produkáltak. Tovább fejlődtek a szocialista termelési viszonyok az elmúlt négy esztendőben, s ami nagyon lényeges: erősödött a munkásosztály vezető szerepe. Az orosházi járás egyébként erősen mezőgazdasági jellegű. Az aktív keresők 29,9 százaléka ipari munkás, a szövetkezeti iparban 4,6 százalék, a mező- gazdasági üzemekben viszont 49,4 százalék tevékenykedik, örvendetes, hogy a társadalmi, gazdasági fejlődés kedvezően megváltoztatta a termelés feltételeit. A termelőszövetkezetek vagyona eléri az egymilliárd forintot. 1974-ben 100 ezer mázsa vegyes húst adtak a szövetkezetek a népgazdaságnak, ami 39 ezer mázsával több a III. Ötéves terv teljesítésénél. Az iparszert! termelési rendszerek 'bevezetésével búzából 10, kukoricából 20 mázsával termett több hektáronként. A közös gazdaságok útján értékesített háztáji termékek értéke évente meghaladja a hatvanmillió forintot. Beruházásra a járás termelőszövetkezetei négy év alatt több mint félmilliárd forintot szántak. Az életszínvonal emelkedésé- spe jellemző: a járás községeiben a beszámolási időszakban 305 új lakás épült, rengeteg családi házat felújítottak. Az ÁFÉSZ-ek összforgalma a III. ötéves terv átlagában 311 millió 245 ezer forint volt, az elmúlt négy év átlaga viszont megközelítette a 467 milliót. A'párt-, társadalmi és gazdasági szervekben egyaránt nagy megbecsülést kapnak a veteránok, az 1945-ös párttagok. De nagy a törekvés arra is, hogy minél több rátermett nőt és fiatalt vonjanak be a vezetésbe. Erre a pártépítési munkában mutatnak jó példát az alapszer- "vezetek Négy év alatt 392 tagot vettek fel a pártba, ennek 71,9 százaléka fizikai dolgozó, több mint 60 százaléka fiatal, s 40,6 százaléka nő. Párt-, KISZ- és tömegszervezeti oktatásra hétezernél többen járnak. Az írásos beszámoló leszögezi: a járási pártbizottság megkülönböztetett gondot fordít a lenini nemzetiségi politika érvényesülésére. A szlovák nemzetiség lakta községekben szorgalmazzák az anyanyelvoktatást, a népi nemzeti kultúra ápolását. A politikai és gazdasági vezetők soraiban arányosan megtalálni a szlovák nemzetiségieket is. jfc. jpárt ifjúsági- ás nőpolitikái határozatának mindenütt igyekszenek érvényt szerezni. A szakmunkások képzése azonban — különösen a nőknél — nem tart lépást az ipar és a mező- gazdaság fejlődésével. Ezen kíván sürgősen változtatni a járási pártbizottság, hogy magasabb szaktudással több nőt bevonhassanak az irányító munkába. Az óvodai ellátást — széles körű társadalmi összefogással — csaknem teljesen megoldották. Az általános iskolákban viszont sok még a szükségtanterem, ami nehezíti az oktatást. A XI. kongresszus irányelveivel kapcsolatban értékes javaslatokat tartalmaz a járási pártbizottság állásfoglalása. A spekulációval szerzett ingatlanok elvonásában legyenek határozot- tabbak a törvényeink. Jogszabály szigorítsa a háztáji földek hasznos-'tását. Kapjanak nagyobb megbecsülést a szerényen, de szorgalmasan dolgozó emberek, szocialista brigádok. Törvény irja ©lő fontos határozatok meghozásánál a munkahelyi kollektívák bevonását. Készüljön minden üzemben takarékossági terv, s annak végrehajtását ellenőrizzék az illetékes szervek. Az iskolákban kapjon nagyobb szerer pet a munkára nevelés. Az aktivitásra jellemző: 37-en kértek szót, de az idő rövidsége miatt 21-en nyilváníthattak véleményt. Liszkai Sándor, a gádoros! November 7. Tsz KISZ- titkára az üzemi demokrácia fontosságáról, Samu József né, a Békéscsabai Szőrmeipari V. nagyszénási kirendeltségében a nők helytállásáról szólott. Tejes Ferencné, a békéssámsoni ÁFÉSZ dolgozója a nők nagyobb megbecsülését, a helyi lakosság fokozott ellátását ismertette. Dr. Csanádi József csor- vási állatorvos sürgette: a falusi lakosság közművelődésében aktivizálják jobban az agrárértelmiséget. Gyivicsán András a Tótkomlósi Vegyesipari Szövetkezet dinamikus fejlődését ismertette. Felszólalt még Olajos Imre kardoskúti, Marko- vics Mihály tótkomlósi küldött, Hári Józsefné szakfelügyelő, Kiss Ferencné Csanádapácáról, Szeles Ferenc járási KISZ-tit- kár, Sutyinszki László Gerendásról, Hegedűs Béla Nagyszénásról, Malya Jenő munkásőr- parancsnok, Kovács Jánosné Csorvásról, Lukács Ottó Bákés- sámsonból, Fábri István Gádorosról, Szabó Margit Tótkomlósról, Orbán János a Járási Hivataltól, dr. Kovács Ferenc járási-városi vezető ügyész. Hir- ka János tótkomlós! veterán. Köszöntötte a résztvevőket Klaukó Mátyás elvtárs, az MSZMP KB Ellenőrző Bizottságának tagja. A járási pártértékezlet ezután megválasztotta a 47 tagú járási pártbizottságot. A felsőbb pártértekezletre 26 küldöttet delegáltak. Az újjáválasztott járási pártbizottság megtartotta első ülését. Megválasztották a járási pártbizottság végrehajtó bizottságát, a fegyelmi bizottságot. A járási pártbizottság első titkára ismét Barna Pál lett. —• Ary — Gyulai járass A megyei tanács soron következő ülését február 20-án délelőtt 9 órai kezdettel tartja Békéscsabán. A végrehajtó bizottság hat napirendi pont elfogadását és megvitatását javasolja majd a testületnek. Elsőként Klaukó Mátyás tanácselnök számol be a korábban hozott tanácsülés határozatainak végrehajtásáról. A legnagyobb érdeklődésre számító napirendi pontként a megyei tanács 1975. évi költségvetési és fejlesztési tervének elfogadása mutatkozik. Hiszen a megye valamennyi településének képviselői érdekeltek abban, hogy a lehetőségeknek megfelelően a legcélszerűbb fejlesztési programok kerüljenek elfogadásra. Ezt követően az Ifjúsági Törvény végrehajtásáról Nagy János tanácselnök-helyettes tesz jelentést, majd Korek Ferenc igazgató számol be a megyei állami építőipari vállalat munkájáról. A továbbiakban dr. Sós Sándor bizottsági elnök az igaz gatási bizottság tevékenységét ismerteti. Hatodik naoiírendl pont: bejelentések, interpellációk. NMdell a munkásság létszáma, fokozódott közéleti aktivitása Gyulavári úttörők kongresszusi albummal, a sarkadi gimnázium KISZ-tagja Benjámin László: Tavasz Magyarországon — jelképként is helytálló — című versével köszöntötték szombaton a gyulai járás küldötteinek pártértekezletét. A pártbizottság írásos beszámolójához fűzött kiegészítőjében Arany Tóth Lajos első titkár a küldöttértekezletet megelőző alapszervezeti, üzemi, községi fórumokról szólt Csaknem másfél ezer párttag nyilvánított véleményt a kongresszusi irányelvekről, a szervezeti szabályzat módosításának tervéről, választotta meg a következő fél évtized tisztségviselőit — elenyésző kivételtől eltekintve a jelölő bizottságok által javasoltakat. Szigeti Zoltán titkár a dokumentumokkal kapcsolatos javaslatokat összegezte. A járás kommunistái egyetértenek a Központi Bizottság elképzeléseivel, azokat támogatják. Hangsúlyozták a párt vezető szerepe növelésének fontosságát, a szocialista demokratizmus meglevő kereteinek tartalmasabb kitöltését, javasolták, hogy az alapszervezetek az eddiginél többet és alaposabban foglalkozzanak a leendő párttagokkal. A két kiegészítés teljesebbé tette az írásos beszámolót, amely négy év legfontosabb eredményeit, gondjait summázta. Egyebek mellett megállapította, hogy a járásban történt változások egyik legjellemzőbbike: háromezerrel többen dolgoznak az iparban ma, mint a V. kongresz- szus idején. A lakosság egy része átáramlott a mezőgazdaságból az iparba, a kisközségekből a nagyközségekbe és a városokba. Mindez nemcsak foglalkozásváltozást, lakóhelyváltozást jelentett, hanem jelezte a tulajdon- viszonyok, az életmód, a társadalmi helyzet átalakulását is. A járásban élő munkások politikai öntudata fejlődött, döntő többségük magáénak vallja a szocializmust, közéleti aktivitásuk növekedett. A munkásosztály vezető szerepe politikai, ideológiai területen egyaránt érvényesül, elsősorban a párt politikáján és a társadalomban betöltött irányító tevékenységén keresztül. A továbbiakban az alapszervezetek és pártbizottságok feladata, hogy erősítsék az új munkások Bntudatát, segítsék őket a szocialista emberré válásban, hogy nagyobb arányban vonják be a tehetséges, aktív dolgozókat a vezetésbe, hogy erősítsék szakmai felkészültségüket, hogy továbbfejlesszék a szocialista brigádmozgalmat. Tovább erősödött a munkásparaszt szövetség. A két osztály viszonyát az érdekazonosság határozza meg. A szövetkezeti parasztság egyre inkább felismeri, hogy a munkásosztály az ő alapvető érdekeit, céljait is képviseli. Fontos szerepe volt az elmúlt négy esztendő fejlődésében az értelmiségi munkakörben dolgozóknak, a kisiparosoknak, kis- árutermelőknek és kiskereskedőknek. Ugyanez vonatkozik a nőkre és a fiatalokra — szerepük nemcsak a munkában nőtt, hanem a különböző vezető testületekben is. A beszámolási időszakban bővültek a járásban meglevő ipari egységek és jórészt korszerűsödtek is — a rekonstrukciók elsősorban a nehéz fizikai munka könnyítésére, az elmaradt szociális és egészségügyi létesítmények kiegészítésére, továbbá a foglalkoztatási gondok enyhítésére irányultak. Ez idő alatt vált nagyközséggé Sarkad, Elek, Újkígyós, Kétegyliáza és Doboz. Évről évre emelkedtek a termésátlagok, a mezőgazdaság ellensúlyozni tudta a természeti csapásokat. A gazdaságirányítási rendszer és a szövetkezeti törvény jó lehetőségeket teremtett a szövetkezetek fejlesztéséhez, melyek többsége törekedett az állami érdekek és a lakossági igények jobb kielégítésére. Emelkedett a lakosság életszínvonala, egészségügyi ellátottsága. A X. kongresszus óta eltelt időben javult a pártszervek és szervezetek gazdasági szervező, ellenőrző tevékenysége. Növekedett az ideológiai munka színvonala és hatékonysága — ennek révén tovább erősödött a politikai egység, a szocialista eszmeiség. Erősödött a párt vezető szerepe. További feladat ezen a területen a határozatok végrehajtásának folyamatos szervezése, ellenőrzése, a párttagok fel- készültségének, fegyelmének erősítése, a politikai, mozgalmi jelleg fokozása, a cselekvésieszmei egység magasabb színvo- I walra emelése. i Befejezésül megállapítja a beszámoló, hogy tartalmasabb lett a pártélet. ezzel párhuzamosan javult a KISZ-alapszervezetek, a tömegszervezetek és mozgalmak munkája. A beszámolóhoz, s a szóbeli kiegészítőkhöz huszonegyen szóltak hozzá. Perei András, az elelti pártbizottság titkára, Tasi Imre, a geszti Egyetértés Termelőszövetkezet kovácsa, Kesztyűs Lajos, a sarkadi pártbizottság titkára, Simon Imre, a lö- kösházi Haladás Termelőszövetkezet párttitkára, Kölüs Imréné, a Sarkadi Cukorgyár csomago- lőja, Horváth Jánosné, a iökös- házi tanács elnöke, Lőrincz Ferenc, a sarkadi Lenin Termelő- szövetkezet elnöke, Molnár Ferencné, a dobozi harisnyaüzem varrónője, Nyisztor György, az eleki művelődési ház igazgatója, Szabó Sándomé, a gyulavári Lenin Termelőszövetkezet nőbizottságának elnöke, R uzsa György, a méhkeréki Nicolae Balcescu Termelőszövetkezet elnöke, Bánfi Anna, az újkígyós! Aranykalász Termelőszövetkezet könyvelője, Csentes Mihály alezredes, dr. Zielbauer György, a kétegyházi általános iskola igazgatója, Klampeczki Károly, a KISZ járási bizottságának titkára, Csausz Vilmos, a sarkadi Ady Endre Gimnázium és Szak- középiskola igazgatója. Biró István. a Mezőgyán és Vidéke ÁFÉSZ igazgató elnöke, Torma József, a sarkad keresztúri Egyetértés Termelőszövetkezet párttitkára, Balogh Imre. a Hazafias Népfront járási bizottságának titkára, Antal Károly, a Sarkadi Cukorgyár alapszervezeti titkára, valamint Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára, aki a megyei pártbizottság, illetőleg a gyulai pártbizottság megbízásából a járási székhely kommunistái nevében köszöntötte a küldötteket. A küldöttek ezután elfogadták a pártbizottság írásos beszámolóját és a szóbeli kiegészítőket, valamint a dokumentumokra vonatkozó állásfoglalást. Befejezésül megválasztották a pártbizottság negyvenkilenc tagját és a megyei pártértekezlet harmincnégy fős járási delegációját. A járási pártbizottság első titkára ismét Arany Tóth Lajos lett.
