Békés Megyei Népújság, 1975. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-15 / 39. szám

Pályák, életcélok, érdeklődések

K. K. Platonov szovjet jszichológus 1500 olyan szót gyűjtött össze az orosz nyelvből, amelyek az ember tulajdoniágainak megjelölésére szolgállak. A magyar nyelv hasonló íazdagsága ellenére ma még gyakorta előfordul, hogy a fia- alok életútját nagyvonalakban djelölő pályaválasztást egyet- en tulajdonságukra (tulajdon- ■soportjukra), például képességeikre próbálják alapozni. A .képes vagy te arra?’ kérdés ehetséges tisztázása feltétlenül szükséges, de korántsem elegendő a fiatalok pályaválasztásnak megnyugtató megoldásá- íoz. A fenti kérdés elemzése igyanis gyakran megreked a .bátyáknak a követelmények oldaláról történő megközelítéséből, pontosabban annál, hogy a bátyaválasztónak mit kell nyúj- ;:ania. mit kell adnia magából, milyen tevékenységre keli képesnek lennie. Ha ennyire leszűkítve néznénk a felnőttek nunkaalkalmasságát, akkor az gazolt jő teljesítmények (képességek) alapján a nők sokasága lehetne jó szakács vagy gyermekgondozó, a férfiak pe- dik jelentős számban lehetnének hivatásos gépjárművezetők stb. á. jól főző nők többsége azonban nem választotta a szakácsszakmát, a jól vezető férfiak sokasága nem lett hivatásos gépkocsivezető. Nemcsak azért, mert egy-egy szakmában korlátozottak a népgazdaság szükségletei, hanem azért is, mert életcéljaik megvalósulását más pályán látták biztosítottnak. Tehát a pályakövetelmények mellett a pályalehetőségeket is számba vették: azt, hogy nekik

Megjelent a Búvár februári száma

A január óta havonta megjelenő képes biológiai folyóirat legújabb számában érdekes cikkeket olvashatunk új tájvédelmi körzetünkről: a Keleti Mátráról, a sejthártyák idegingerület- kozvetítő szerepéről, geológiai természetvédelmi területeinkről, az öröklött ártalmak kiküszöbölésének emberörökléstami szenzációs eredményeiről, a kelet- afrikai vadállatok viselkedéséről, a visszaszoruló fehér nyárról és a hegyi patakok madarairól A különféle rovatok a biológiai kutatások, a környezetés természetvédelem hazai és külföldi híreiről, az ifjú környezetvédők munkájáról, az akvarisztika, a házikertészet, az ebtenyésztés gyakorlati kérdéseiről tájékoztatják a természet kedvelőit.

Érettségivel

rendelkező munkaerőt

advn'nisztráturi műnk aktírbe

azonnali belépéssel felveszünk.

Állami biztosító

városi fiókja,

Békéscsaba, István király tér 12.

449069

A

HtfiröiiAz

gyakorlattal

rendelkező

gyorsgépírókat

felvesz.

Jelentkezés a személyzeti vezetőnél.

mit nyújt a pálya, milyen legerősebb élettörekvéseik válhatnak valóra.

A fiatalok pályaválasztásánál sem mellőzhető, sőt vezető szempont kell legyen, hogy milyen munkaélmények, milyen életélmények elérésére kínál lehetőséget a pályatevékenység, s nem különben a hozzá vezető útnak a végigjárása is. Éppen ennek a szemléletnek a meghonosításával válhat lehetővé, hogy a pályaválasztás és a munka az önmegvalósítás, a boldogság fogalmaival kapcsolódjon össze. Ehhez ezúttal két alapvető fontosságú összefüggésre hívjuk fel a figyelmet. Először: A választott pálya nyújtotta lehetőségek mutassanak minél magasabb megfelelést az életcélokkal. E tekintetben — egyéb adottságok megfelelése esetén — harmonikus lehet az életvezetés például:

— ha a fiatal kiemelkedően magas tudás és képzettség, tudományos vonatkozásban is nagy eredmények és alkotások elérését tűzi ki életcélként, s tervezőmérnöki vagy például természettudományos kutatómunkával kapcsolatos pályát (matematikus, fizikus, biológus stb.) választ;

— ha az emberi szenvedés csökkentését, a másokon való közvetlen segítést fogalmazza meg életcélként a pályaválasztó, s ápolónő, gyógypedagógus stb. pályát választ;

— ha a tanuló a technika áldását, s annak nagyszerűségét felismerve, az ipari gyártó vagy szerelő és javító tevékenységekhez kapcsolja életcéljait, s például a forgácsoló vagy gépszerelő szakmákból választ.

Diszharmonikus, konfliktusokkal terhelt életvezetéshez, pályaelhagyáshoz vezethet, ha számottevő eltérés van az elsődleges életcélok és a pálya nyújtotta lehetőségek között. így:

— ha a korábbi példában említett, túlzottan elméleti elmélyülésre vágyó fiatal — közvetlen gyakorlati, termelésirányító: például agrármérnöki vagy üzemmérnöki munkakörbe kerül;

— ha az embereken segíteni, velük közvetlenül törődni szándékozó személy például: címfestő, könyvelő vagy műszaki rajzoló lesz;

— ha az anyagiakat az átlagosnál előbbre helyező, esetleg az anyagiakat legfőbb életcélnak tepsin tő fiatal — például: szerény jövedelemmel járó pályát választ... és így tovább.

Az ígéretes pályaérdeklődés- nek tehát az életcélokba „ágyazottan”, azokból fejlődve, illetve azokat erősítve kell elmélyülnie A harmónia megteremtése ma még a család és az iskola, nem egy esetben pedig a közvélemény eltérő értékítéletei következtében is — nem könnyű feladat. Legtöbbször az életcélok

módosítására, „finomítására” is szükség van. Már csak ezért sem tanácsos az utolsó évre, különösen pedig az utolsó hónapra hagyni a pályaválasztási döntést. Másodszor:.A pályaérdeklő- dés és a pályaismeret egymással szorosan összefüggő fogalmak. Igazán csak az a pálya érdekelheti a fiatalt, amelyet ismer is. A pályaismeret elégtelenségeiből adódnak a pályaérdeklődés megtévesztő formái, mint: közvetett érdeklődés (nem a pálya- tevékenység, hanem az azzal járó anyagiak, hírnév, szabadság stb. az „érdekes”); felszínes, felületes érdeklődés (csupán a pályatevékenység „napfényes” oldala ismert, de nem ismertek a pálya valós nehézségei); ideiglenes érdeklődés (nincs megfelelő gyökere, megkötöttsége az érdeklődésnek, így rövid időn belül egészen más irányt vehet).

Ma már a pályaismertetési lehetőségek gazdag sorát ajánlhatjuk a tanórákon kezdve a kiadványokon, filmeken, szakkörökön, iskola- és munkahely- látogatásokon át, egészen a nyári szünidei munkavállalásig. Különös, hogy amíg a szülők döntő többsége gyermekük házasságkötése esetén természetesnek tartja, hogy a szomszéd városban, esetleg a szomszédos megyében lakó „jelöltről”, s annak családjáról minden lehető információt megszerezzen, oda elutazzék, addig pályaválasztás esetén igen gyakori, hogy a békéscsabai szülő nem megy el gyermekével például a Vásárhelyi Pál Szakközépiskolába (pedig szívesen fogadják) beiratkozás előtt, s nem tájékozódik arról, hogy az egyes ágazatokban milyenek az oktatási körűimé nyék, a felvételi esélyek stb.

A szülőknek, a szülői munka- közösségeknek egyre inkább élni kell azzal a lehetőséggel gyermekük jövőjének kedvező alakítása érdekében —, hogy megyénkben a szakoktatási intézetek és a munkahelyek mind nagyobb számban nyitnak kaput a szervezett pályaismertetés céljainak megvalósítása érdekében.

Bőke Gyula,

a Békés megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatóhelyettese

Egészségügy! felvilágosítás filmvetítéssel — Brigádok az öregekért — ölvén Vöröskereszt-alapszervezet Békéscsabán

A Magyar Vöröskereszt békéscsabai városi vezetősége február 14-én délelőtt a DÁV-szék- házban tartotta kibővített vezetőségi ülését. Ezen az 1974. évben végzett munkát értékelték és megbeszélték az 1975. évi munkatervet is. Békéscsabán 50 Vöröskereszt-alapszervezet működik, 3860 taggal, s ezek között négy termelőszövetkezeti alapszervezet, 16 lakóterületi, 15 üzemi. Ezenkívül más munkahelyen is működik egy-egy alapszervezet. Hogy mennyire jól, azt bizonyítja a városban megtartott egészségügyi előadások száma. Az elmúlt évben ösz- szesen 174 különböző témájú előadásit tartottak 7580 részvevővel. Valamennyihez filmet is vetítettek, ezenkívül természetesen a TIT szervezésében is hangzottak el egészségügyi témájú előadások. Jó eredménynyel zárult a fogászati hónap, melyben a MENCS dolgozóin kívül aktívan vettek részt az iskolák vöröskeresztes tanárelnökei. Sikeres volt az „Ifjú egészségőr” tanfolyam szervezése is. Az itt tanultakból városi vetélkedőt tartottak. Ebben a munkában sokat segített az egészségügyi szakközépiskola diák- közössége, ezen belül is elsősorban az ifjú vöröskeresztesek.

A beszámoló foglalkozott az idős emberek helyzetével is. A vöröskeresztes aktívák felkutatják azokat, akik gondozásra szorulnak, s jó kapcsolatot tartanak a házi szociális gondozókkal, így időnként és rendszeresen is segítséget tudnak nyú j tani a rászorulóknak. Megszervezték az állami építőipari vállalat KISZ-szervezeténél az úgynevezett segítő ifjúsági brigádot, amelynek tagjai társadalmi munkában hozzák rendbe az idős, magukra maradt emberek lakását, otthonát. Szó volt az alkoholizmus elleni bizottság és klub munkájáról, az elsősegélynyújtásról és a véradómozgalomról is.

A tanácskozáson részt vett és hozzászólt Salka László, az MSZMP városi bizottságának munkatársa is. A beszámoló felett élénk vita alakult ki, majd bejelentették a tisztségváltást. Gyebnár Károly ugyanis — aki az elmúlt évi munkáról szóló tájékoztatót előterjesztette — a Vöröskereszt megyei titkárságára került és helyette Fodor Sándor lett a városi Vöröskereszt új titkára. <

K. JL

Elektronikus

agronómus

A Don menti Rosztov város Hidrotechnikai és öntözési Tudományos Kutatóintézetének tudósai olyan matematikai modelleket készítettek, melyek-lehető vé teszik, hogy az őszi búzát és a kukoricát előre megadott program szerint termesszék. A modellek figyelembe veszik a külső környezet valamennyi fon tos tényezőjét és a legfontosabo biológiai törvényeket.

Legjobban a kukorica progra mozott termesztése terjedt el. Erre a célra a Rosztovi terülei; gazdaságai 3000 hektár összterületen 46 táblát jelöltek ki. Ezekről rendszeresen vesznek talaj- és növénymintákat, amelyeknek gyors elemzése laboratóriumokban folyik. A kiindulóadatokat „elektronikus agronó - mus” dolgozta fel. A gép kiszámítja a vetés optimális idejét, az öntözés, a trágyázás és a növényvédő munkák mennyiségéi; és minőségét.

1974-ben a termésprogramozás

hatására kimagasló eredmény®, két ért el Andrej Szinyegibov-, szkij kolhoz-brigád, egy hektárnyi területről 110 mázsás termés» takarított be. A korábbi évek«, felülmúló terméseredménye)» születtek más területeken íO ahol az új módszereket felhasad nálták.

Elhatározták, hogy a területen termésprogramozó, különleges szolgálatot alakítanak. (BUDA- PRESS—APN)

Érettségivel rendelkező

ADMINISZTRATÍV

MUNKAERŐKET

FELVESZÜNK.

Állami Biztosító

mezőkovácsházi

fiókja,

Mezőkovácsháza, Árpád u. 174. sz.

Nap; 6 órás munkaidőre gyakorlott

gyors® és gépírót

keresünk, kiemelt fizetéssel.

„SÜRGŐS” jeligére a békéscsabai hirdetőbe.

449056

Fekete Gyula:

A fiú meg a katonák

Később, Miskolc alatt azután félni is megtanult. Amikor kőhajításnyira tőle kilőttek egy tankot, majd egy teljes napig étlen-szomjan, krump- ltverembe szorulva hallgatta, hogy kerepelnek körülötte a géppisztolyok, durrognak a lövedékek. Pergett a nyakába a föld egy-egy közeli robbanásra.

Sírt a rémülettől, kiáltozott, míg bele nem fáradt.

Aztán csak bebújt a nyirkos szalmába, és elaludt.

Azt álmodta akkor: háború van, s ez már az igazi.

... ö egy tankon forgolódik, a gulyalegelőn, körülfogta mindenfelől az ellenség, és a legnagyobbakat az Acsay-féle présházból lőnek rá, a hegyről. Ö a tank legtetején lovagol, és egyszerre többfelé is tüzel — nem is tank ez, valósággal hadihajó, amilyet a Magyar Futárban látott, me- redjeznek belőle az ágyúcsovek, a gépfegyvercsövek mindenfelé

— húzgálja a különféle színű zsinórokat, nyomkodja a kal- lantyút, és nagyokat pukkannak az ágyúk, kerepel a géppuska, és okádja a tüzet a sok hosszú cső minden irányba, már olyankor is, ha ő nem húzgál, s nem nyomkod semmit a tetőn ...

)..-De hiába működnek olyan jól az ágyúk, ő érzi, hogy nincs rendben valami. Baj van valami, csak egyelőre nem tudni, micsoda.

... Most dől össze a présház. Csupa füst és láng és porfelhő, mint egy filmhíradón. Felme- redeznek a diófák karéjából a romok a füstölgő égre.

... A beszakadt ablakon egyszerre csak Márti nénié ugrik ki. utána a pesti 1 vőlegény. („Ez volt volna az a baj?”) ...mindketten anyaszült meztelenül, s kézen fogva szaladnak a kökénybokrok közé. („Bolondok ezek, összevissza marja őket a tüske csupaszon. Persze a vőlegény pesti, honnan tudná, hogy az ott

kökénybozót, de Mártinak lehetne esze”.)

... Most a nagy dörgésben- csattogásban az apja kiáltozását hallja, de nem látja az apját sehol... úgy van, odabújt a csordakút mögé, onnan kiabál: „Te! A szőlőre vigyázz!... Agyonütlek, te, ha a szőlőt szétlövöd!”

3.. Csakugyan a • szőlő..l.} majd ad nekem édesanyám háborút ...” (Akkor meg ez lehetett az a baj.)

. 3. Lemászik a hadihajótank árbocáról, hogy eligazítsa az ágyúcsöveket. Mert maguktól is lőnek az ágyúk, csúnya, nagy gödröt vágnak a szőlőhegy oldalába... s ebben a pillanatban az ő tankját éri ta’álat. Irtózatos dörrenés, füst, korom, telifröcsköli a száját-szemét a puskapor, elakad a lélegzete — s felébredt.

Szeme-szája tele földdel, köpködve forgolódott. S mintha rügóra járt volna, olyan hirtelenül felült, amikor a valóságra ráeszmélt.

Sötét volt még. Fel-fellob- bantak odakint a robbanások tűzrózsái. Később elcsendesedett a harci zaj, s ő elaludt megint.

Hajnalban újra elkezdődött a lövöldözés. Kisebb-nagyobb kihagyásokkal tartott egész nap; nem bírtak egymással a ha- dakozók.

Elmúlt lassacskán a félelme.

Már csak azt érezte, s egyre ■ erősebben érezte, hogy 5

éhes. Egyetlen szem krumplit talált, azt elrágcsálta.

Alkonyaikor kiugrott a v®-