Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-10 / 8. szám
M Al NíPUJSAC A MEGYíl PÁRTBIZOTTSÁG ÍS A MEGYEI TANA világ proletárjai, egyesüljetek S 1975. JANUÁR 10, PÉNTEK ÄE®: M ffllér XXX. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM EGYESÜL A GYOMAI ÉS AZ ENDRÖDI ÁFÉSZ <3. oldal) SZÜRKÜLETKOR — KISREGÉNY «4—5. oldal) ÉPÜL A BAM (5. oldal) Tovább a hatékonyság útján A hétfői tanácskozás után bizonyára gazdasági vezetőink •tisztábban látják megyénk s országunk helyzetét, a Nyugat- iáurópában uralkodó energiaválság hatását ránk és e hatás mérséklésének lehetőségeit. Csak utalni szeretnénk arra, amit a gazdasági .élet fejlődéséről Csáván Béla elvtárs mondott. — Az ipar évi növekedési üteme négy év átlagában a megyében elérte a 8 százalékot Ebben az esztendőben 9-10 százalékos növekedési ütemet kell elérnünk ahhoz, hogy célkitűzéseink megvalósuljanak. A mezőgazdasági termelésben évi 2.5 --3 százalékos növekedést irá- •nyoztunk elő. A tervidőszak eddigi részében átlagban 8-8,5 százalékot léptünk előre. Négy év alatt 14-15 milliárd forintot fordítottunk a megye gazdasági fejlesztésére. A lakosság jövedelme és életkörülményei a célok- srjak megfelelően alakultak. A fejlődés tehát töretlenül egyenes ívű. Bár az elmúlt évek nem voltak éppen könnyűek az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és a szolgáltatásban. A dolgozók lelkes munkája nyomán olyan eredmények születtek, melyekre nemcsak itt Békésben lehetünk büszkék, hanem a nagyvilág előtt az or- -szág is. Gondoljunk csak az orosházi síküveggyárra, a békéscsabai új cserépgyárra, az ezervagonos új hűtőház építésére! Határidő előtt készültek ei ezek a. beruházások Ami a legfontosabb: jól üzemelnek, jelentősen hozzájárulnak gazdasági alapjainak további megteremtéséhez. A beruházás megvalősításá- oan együttműködő szervek, vállalatok tanúbizonyságát adták annak, hogy lehet dolgozni gyorsan, jól és pontosan, az eddigieknél hatékonyabban. A jövőben erre mind nagyobb szükség lesz, mert a megye gazdasága egyes beruházások kivitelezésével lemaradt. A soron levők közül a gyulai húskombinátot említjük, amely az 1978-as üzembe helyezési tervnek megfelelően készül. Előbbre lehetne hozni, meg lehetne gyorsítani ennek a milliárdos beruházásnak a kivitelezését? Erre a kérdésre egyértelmű választ csak azok a vállalatok adhatnak, melyek aláírták a szocialista együttműködési szerződést. A hétfői tanácskozásnak az volt a határozott kérése, ez már elhangzott korábban Fock Jenő elv társ Békés megyei látogatása során is, hogy a kivitelezők vizsgálják meg lehetőségeiket és a népgazdaságnak adják át az 1978-as határidő előtt legalább egy évvel ezt a nagy beruházást. Gyorsítani kellene a békéscsabai MÉK-húsüzem építését is. Ennek átadási határideje nagyon közel van, de a kivitelezés jelenlegi állapotából csak arra lehet következtetni, hogy az építők határidő-módosítást kérnek. Eltolódik az üzembe helyezés. A Mezőhegyesi Cukorgyár rekonstrukcióját is gyorsítani kellene, mert azt a nagy meny- nyiségű cukorrépát, amit már ebben az esztendőben is megtermesztenek az üzemek 18 ezer 700 hektáron, a régi gyárban bizony nagyon nehéz lesz feldolgozni. Akad azonban még tennivaló a könnyűipari beruházásoknál, a Békéscsabai Kötöttárugyár, a Gyulai Kötőipari Vállalat, a bútoripar és a lapnyomda kivitelezésében is. Ha végiggondoljuk, temérdek, tengernyi ä munka. Csinálni, dolgozni, most talán kettőzött erővel is lehetne, mert amit a megye vezetése 1975-ig programozott a fejlesztési tervben, szeretnénk megvalósítani. Sok mindennek ez az alapja, de főleg annak, hogy az iparban szegény Békés megye tovább fejlődjön, tovább erősödjön. Ezek az üzemek jobbára exportra termelnek, termelnének, ^dollárt hoznának az országnak, javítanák a népgazdaság mérlegét, további lehetőséget teremtenének az V. ötéves tervben programozott feladatok előkészítésére, végrehajtására. Valamennyi vállalat hatékonyabb gazdálkodására azért lenne nagy szükség, mert fejlődésünket nemkívánatos jelenségek is kísérik. Egyes esetekben mintha felbomlott volna a tér- j melő vállalatok és a piac közötti j egyensúly. A raktárra termelés-1 ről van szó, amely kedvezőbb j ugyan a korábbi évekhez képest, de még mindig igen nagy összegek fekszenek el. Az állami iparban egy év alatt 35 millió forint értékkel nőtt az' elfekvő készletek mennyisége. A szövetkezeti ipar 90 millió forintos raktári készlettel rendelkezi!^ Nagyon nagy ez az ősz- 1 szeg! És ez egyáltalán nem indokolt. A termékszerkezet figyelemmel kísérése valahogy kiesett az ipart irányítók szemszögéből. Pedig a vezetők azért állnak az igazgatói, a főmérnöki, az igaz-! gatőhelyettesi poszton, hogy a piac alakulását is figyelemmel kísérjék. Amire a fogyasztó nem tart igényt, felesleges termelni, í mert ebből csak vesztesége származik az üzemnek is és a népgazdaságnak is. Ráadásul, ha összevetjük a' felesleges termelést a túlórák! alakulásával, ami 1974 januárjától október 1-ig 1 és egynegyed millió, akkor csak arra utalhatunk, hogy a termelés, a piac és a foglalkoztatás között az összhangot nem sikerült jól megteremteni. A munka terme-; lékenységének növekedése tehát nem véletlen marad alatta a i tervezettnek. Vajon év közben j üzemeinkben vizsgálják-e eze- j két a tényezőket? Mennyire ha- j tékony, operatív ez a vizsgáló- ' dás? A termelési mutatók azt bizonyítják, hogy nagyon sok a javítani való e téren is. Érthető, hogy miért szerepel- j: tek központi helyen ezek a gon- I dolatok a hétfői tanácskozáson, j miért tárta fel a párt megyei bizottsága előbbrelépésünk akadályozó tényezőit a politikai és gazdasági vezetők fórumén. Békés iparban szegiény megye I volt. Ma már az egyre jobban iparosodó megyék közé tartozunk. Iparosodhatnánk jobban is, csak ehhez elsősorban a működő vállalatoknál, intézményeknél kellene az 1974. évinél nagyobb hatékonysággal dolgozni. Munka bőven van, sok beruházás félben áll vagy a kivitelezésben lemaradtunk. így a tetteknek gazdasági éledünk erősítésében megvannak a helyei. Bum ISároSg- I Vállalták — túlteljesítették Janiár 20-a után várhatók az e'sä tsz zárszámadási közgyűlések a megye déli részében gyobb ráfordítást. De jócskán halott egyes tsz-ekben a szervezetlenség is a költségek növekedésére. A megye déli körzetében január 20-a után kezdődnek a zárszámadási közgyűlések. A termelőszövetkezeti közös vállalkozások már a jövő héten megtartják mérlegbeszámolójukat A Forgácsoló és Szerszámgép« gyár békéscsabai gyáregységének dolgozói az MSZMP XL kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy 1974. évi 213,6 millió forintos tervüket december 15- re teljesítik. Vállalásokat teljesítették, az év hátralevő részében 6,4 millió forintos többlet- termelést vállaltak és ezt is 7,6 millióra túlteljesítették. A kitűnő eredmény eléréséhez jelentősen hozzájárultak az üzent marósai. Képünkön Prisztavok András WMW típusú NDK marógépen szerszámgépalkatrészt készít «Fotós DetnényV Önművelés és közművelés Klub-program Békésen Az 1974. évi gazdálkodás ösz- szegezése jól halad a Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségéhez tartozó közös gazdaságokban — mondotta Szabó Ferenc titkárhelyettes. A zárszámadási munkálatok a mostoha őszi időjárás következtében elhúzódtak. A betakarítással megkéstek a tsz-ek, emiatt néhány növényt, terméket nem tud ak átadni december 31-ig a feldolgozóiparnak, kereskedelemnek. Almáskamaráson, Kaszaperen, Újkígyóson még csaknem 350—400 vagon cukorrépa vár elszállításra. A januári fagyok elmaradtak, így a kö- vesúttól távol eső táblák sarkán kialakított répadepóniákai géppel egyáltalán nem tudják megközelíteni. Sáros az út, mély a talaj. Nagykamaráson. Batlonyán, Kaszaperen még akad töretlen kukorica is. Sől a kaszaperi Lenin Tsz-ben a petrezselyem-gyökér 10 holdon szedetlen. Néhány közös gazdaságban víz alatt áll 15—20—25 hektrányi kukorica is. Még lánctalpas kombájnnal sem tudnak a területre hajtani. Az 1974. évi terméseredmények általában ^meghaladják az 1973. évi hozomakot. Cukorrépából hektáronként 100 mázsával termett több, mint az előző esztendőben. A termény- és a termékátvé- teli gondok nemcsak a növény- termesztésre, hanem az állat- tenyésztésre is jellemzőek. Januárra tolódott több száz szarvasmarha és több tízezer sertés felvásárlása iá 1974-ről. Mindezek ellenére összességében magasabb árbevételt értek el a megye déli részében, mint 1973-ban. Tiszta bevételből is több várható, mint a korábbi esztendőben. Ez a több még több lehetne, ha az őszi mun- fcák tetem igényeltek volna maönmaguk művelését és a j munkásművelődés szolgáltát tartják legfontosabnak a békési városi művelődési központ alkotók klubjának tagjai. Ezt tükrözi munkatervük is, melyet j néhány héttel ezelőtt vitattak | meg és fogadtak el. A mintegy 40 tagú klub első összejövetelén a költők és írók estjét rendezték meg. Ezen Szudy Géza, Muosi József és Hajnóczy Vilmos verseiből a művelődési központ szavalókórusának tagjai olvastak fel, Ó. Kovács István pedig novellával szerepelt Érdekes színfoltja volt ennek a találkozónak, hogy a klub képzőművész tagjai egy-egy vershez illusztrációkat rögtönöztek. Január 28-án a muzsikusok szerepelnek a klubban, február közepén pedig a békési amatőrfilmesek vetítik legújabb filmjeiket. Márciusban Bánszki Pál, a Népművelési Intézet osztályvezetője tart előadást Merre tart az amatőr képzőművészet? «ümnaeL Áprilisban a könyvtárral közösen emlékeznek meg a költészet napjáról, a május pedig a múzeum hónapja lesz, amikor a klub tagjai felkeresik a békési múzeumot, ismerkednek a múzeumi munkával, kiállításokkal. Mint arról már régebben hírt adtunk, az alkotók klubja nyolc kiállításból álló sorozatot kezdett novemberben. Elsőnek Pár- zsa János műveit láthatták a kosáripari vállalat dolgozói, majd Kutyik Gergely az Október 6. Tsz klubjában mutatkozott be műveivel. Januárban a gépgyárban, februárban a mezőgazdasági szakmunkásképző-intézetben, márciusban az ipari szakmunkásképző-intézetben, áprilisban a városi tanács klubjában, májusban a vegyesipari vállalatnál, júniusban pedig az építőipari ktsz klubjában állítja ki képeit Pár- zsa János, Várkonyi János, Bartóki József, Takács István, Görgényi Tamás és Hevesi Ferenc.
