Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-12 / 10. szám
KÖRÖSTÁJ IULTO RALIS MELLÉKLET Otöhcmgo!* egy rádlő]átékhos ✓ OS LAJOS repülőcípe December 19-én a Petőfi adó hullámhosszán Ós Lajosról, a helikopter feltalálójáról, Békéscsaba méltatlanul elfelejtett fiáról — rádiójáték hangzott el. Bencsik Máté — a rádiójáték írója — alapos kutatómunka után írta meg a tragikus sorsú feltaláló életútjának fontosabb állomásait. A Debreceni Csokonai Színház művészei elevenítették meg a század eleji Békéscsaba és az akkori technikai forradalomban élen járó USA jellemző figuráit. A véletlen hozta magával, hogy aznap, amikor a rádiójáték az esti órákban elhangzott, e sorok írója a Megyei Könyvtár olvasótermében a Békés megyei Közlöny 1910-es évfolyamát egyéb kutatási célból lapozgatta. Ekkor ötlött a fenti cím elém és alatta az alcím: Látogatás a csabai „hangárban". Nagy izgalommal és kíváncsisággal olvastam a sorokat, hiszen ja rádió reggeli adásában figyelemfelkeltő szavak hangzottak el a rádiójátékról. Annyit mindenesetre megállapíthattam, hogy valaki ceruzával ezt a riportot megjelölte — valószínűleg Bencsik Máté —, mert az esti adást figyelve, egyes részletek elhangzottak belőle. Azoknak okulására, akik nem hallották a rádió ös Lajosról szóló hamgjáté- kát, rövidítve közlöm a Békés megyei Közlöny 1910. június 9-i számában megjelent tudósítást: „Míg Budapest, a vidék és. a külföld kíváncsi népe a (nagyszerű és világszenzációvá lett budapesti repülő- gépversenybem gyönyörködnek, hol Blériot kivételével az összes neves avia- tikusok jelen vannak: azalatt Békéscsabán testet öltött egy nagyszabású gondolat, ös Lajos takarék- pénztári pénztáros repülőgépterve. Ös Lajos mindjárt a kezdet kezdetén hajlamot érzett magában az aviatika iránt. Tanulmányozta is szorgalmasan az aviatika! műveket, az újságokban a repülőgépek szakszerű leírását, maga is megnézte a Budapesten levő repülőgépeket, s így fogam zott meg benne az a gondolat, hogy egy új rendszerű, minden eddigitől különböző repülőgépet csinál. Mikor a terv készen lett, bemutatta a magyar aero- klub elnökségének, mely szakszerű vizsgálat után kivihetőnek találta és szerencsét is kívánt hozzá. Idehaza aztán összeállott egy külföldet járt, tehetséges fiatal lakatosmesterrel, Fikker Károllyal, aki otthon van a mechanikában is és hozzáfogtak a gén megalkotásához. Hónapokig tartó munka után most már készen áll a csodamadár, csak éppen a vitorlavásznakat kell a síkokra erősíteni. Egyik délután alkalmunk volt megjelenni á csabai ideiglenes „hangár”-ban, melv a Fikker Károly udvarán van felállítva. Már «Sókor ott volt ös Lajos is, aviatifcuss, az &viatikusok szokásos kék zubbonyöltözékében. Ott állt a XX. század mesebeli griff- madara, két oldalra terpesztvén hatalmas, együttesen 10 méter* hosszú szárnyait, melyekről még hiányzik a toll, a vitorlavászon. Kíváncsian néztük, tapogattuk az ördöngős alkotmányt, hogy valóság-e az egész, vagy csak álom. Ös mester azalatt szorgalmasan foglalatoskodott a gép utolsó részeinek elhelyezésével. Felkértük aztán, hogy mondjon egy kis magyarázatot a gépre vonatkozóan. — Én, uraim, igen rossz magyarázó vagyok — mondta szerényen —. Hiszen a „Közlöny” kiadója arm is felkért már, hogy írjak a gépről egy cikkel. De neon mertem rá vállalkozni, mert nem vagyok otthon az újságírás mesterségében. Nem születtem én arra. De azért szívesen elmagyarázta a gép szerkezetét. ös Lajos repülőgépterve tulajdonképpen monoplán, azaz egysíkos. Az egy sík két 5—5 méter hosszúságú szárnyat alkot. A két szárny között a repülőgép közepén foglal helyet a Párizsból hozatott Anzáni-féle motor. Ördöngős alkotás az is. Alig nagyobb egy közepes nagyságú női kalapnál, mégis 25 lóerőt képes kifejteni. Fölötte vannak a benzin- és olajtartályok, melyekből vékony csöveken keresztül folyik a szükséges benzin ás olaj a motor megfelelő helyére. A motor alapján két trombiszerű cső van. Ezek a kipufogók, amelyeken, ót az elhasznált benzin távozik a motorból. A motor erőátvitel útján olyanforma láncokkal van összekötve a két szárny két végével, mint amilyen la bicikliken látható. A szárnyak végén a gép két ellenkező oldalán két fából készült, de igen erős propellercsavar foglal helyei Mikor ® motor működni kezd, a csavarok nagy gyorsasággal forognak és körforgásba hozzák a gép egész felső részét a szárnyakkal és a motorral együtt és ékkor emeli a levegő magasba a gépet. Az ülőhely a gép kellős közepén, a motor alatt van. Ez is újítás. Különösen speciális, és ha sikerül, korszakot alkotó tulajdonsága lesz az Ös Lajos repülőgépének az, hogy nem nekifutással száll föl, mint az eddigi repülőgépek, hanem helyből, tehát már az első kísérletek nem járnak életveszéllyel. Ez a gép fent leírt szerkezeténél fogva lehetséges is. A repülőgép mindenestől 230 kilő, tehát meglehetős könnyű, összes vasszerkezete Fikker műhelyében készült. Teherhordó képessége több, mint két métermázsa. Kormányzása igen könnyű lesz. Mivel a súlypont teljesen a gép közepén van, elég, ha az avi- atikus íestsúlvával erre, vagy arra az oldalra hajlik A gép akkor abba az irányba megy. Az első próbafelszállás még ® hét folyamára lesz, valószínűleg a Suk és Wagner téglagyár udvarán, hol erre a célra elég tágas a hely. Mindenesetre érdeklődéssel nézhet mindenki e merész vállalkozás elé, mely ha sikerül, dicsőséget szerez nemcsak ös Lajosnak, hanem Csabának is.” Majd a Békés megyei Közlöny 1910. július 28-i számában rövid tájékoztató jelent meg Ös Lajos helikopterérek kipróbálásáról. Megtörtént a motorpróba, volt húzóerő. Több ember fogta a felemelkedő gépet és az elbeszélők szerint erőt kellett kifejteni, hogy a gép fel ne emelkedjék. Ennyit jegyeztem M a korabeli hírlapból. Lehet, sőt bizonyos, hogy a későbbi számokban nyomára bukkantam volna a' további erőfeszítéseknek, amit a két lelkes békéscsabai szakember kifejtett a nagyszerű cél érdekében. A rádió hangjátákából ismerjük a folytatást. Pénz hiányában további kísérletezésekre már nem került sor. Egy amerikai „üzletember” Ös Lajostól tízezer dollárért megvette a tervet, de végül is a helyi bank nem fizette ki ezt az összeget, mivel a párizsi bankház nem adott erre engedélyt, fedezet hiányában. ös Lajos önként vetett véget életének, amikor a békéscsabai Takarékpénztár igazgatója menesztette állásából. Magára maradt, zseniális tervét később Asbóth Oszkár honfitársunk váltotta valóra. ös Lajosra tisztelettel és megbecsüléssel tekinthet az utókor, és bizonyosak vagyunk benne, hogv Békéscsaba város vezetősége módot keres arra, hogy a nagy feltalálók sorába tartozó fiának emlékét méltó módon megőrzi az utókor számára. Miklya Jenő Vb * ° «/ .f-wwt l&AP it t < fsV’ § • fi \ •• « \\ b & v «• \\V- S'?Jeney István Je«#7' Borsőhárrtelc k A művész és közönsége Szimpozionok és közízlés örvendetes jelenség, hogy ramyai példa is bizonyltja, az elmúlt években, különö- egész sor előnnyel jár. sen 1974-ben milyen komoly erjedés indult meg városaink kulturális életében. A helyi tanácsok felisVitathatatlan, hogy Siklóson ég Villányban sajátos karakterű, sikeres művészmerve lehetőségeiket, saját telepek nőttek fel. Utóbbit _ kezdeményezésükre képző- 32 UNESCO is támogatja, művészi szimpozionokat, Villányban egy elhagyott alkotótáborokat szerveztek kőbányát kaptak annak ide- a helyi, megyei ős az or- jén a szobrászok. A meg- szág más részeiből meghí- hívott művészek, köztük vott művészek közreműkö- több külföldi vendég is, a désével. szabad ég alatt faragják ki Az ötletet és az ösztönzést műveiket. Elkészültük után jó néhány évvel ezelőtt a — kötetlen körülmények, siklósi kerámia, majd a természetes díszletek kö- villányi szobrász szimpo- zott — á szobrok a helyszí- zionok adták. Igaz, nyo- nen maradtak. A szabadtéri mukba jó ideig nem lépett szobor.múzeum {gy évr61 gazdagodó gyűjteménnyel várja közönségét, ués energiával igyekezett Mindez ^ ^ valóban meggyőzni a városokat: pró- nem újság_ hiszen hallott hálják követni a Baranya róluk az egész afía&^ Am megyei kezdeményezéseket! ^ ^ múzeumor Alakítsanak ki adottságaik- azóta te a látogatók tízezrei nafc, vidéküknek megfelelő- keresik fel Byáran. en képzőművészeti szimpo- zianokat, alkotótáborokat, hiszen mindez, mint a basenki. Pedig a Képzőművé- ^VTe szék Szövetsége nem is kehm#Y IptVÚS F©ram Homcmui&i A művészet és a közönség régóta keresett, sajátos kapcsolata bontakozott ki Villányban! Amennyiben a látogatók a nyári hónapokban érkeznek a helyszínre, az egykori kőfejtőbe, alkotó munka közben „érhetik tetten” a szobrászokat. Olyasfajta párbeszéd alakul így ki a művész és közönsége között, amilyenről eddig csak álmodoztak az alkotók. Villány egy évtized leforgása alatt meggyőző módon bizonyította: szélesebb körben — ha úgy tetszik tömegméretekben is — elképzelhető a művészet, a művész és a közönség intenzív, elmélyült kapcsolata. A kulturálódásnak rendkívül figyelemre méltó jelensége ez! Értelmeznünk kell felismert lehetőségeit. A képzőművészeti nevelés, ízlés fejlesztése ugyanis egyike legbonyolultabb, legösszetettebb feladatainknak, hiszen tapasztalatból tudjuk, eredményeket elérni csak hosszú idő alatt és csak szűk körben volt eddig lehetséges. A villányi, • siklóad példa nyomán tavaly m ir Nyíregyházán, Egerváré a, Kecskeméten, Salgótarjá i~ ban, Nagyatádon, Hajdúb»- szönményben és Kiskunh i- lasom is követték vagy x idén követik & baranyai t- kat. Kőszobrász, kerámiki s, zománc, festő és grafiki s, faszobrász szimpozico. te jöttek létre. Ezen a nyár« ® még nagyobb számmal m í- ködnek majd az Új kele fl művésztelepek, alkotótáb w, rok az országban. Pezs ;6 művészeti életet, idegenfc r- galmat és nem utolsósorban helybéli gyűjtemény t, kis múzeumot eredménye s- hét mindez a rendező v írusoknak. A meghívott m i- vészek ugyanis, szóbeli 1 »- kötés alapján, egy-egy m í- vüket a helyszínen hagyj; te a vendégként töltött néhány hét ellenszolgáltatásiként Terebélyesedik, megh: U tebbé válik a művész és a közönség kapcsolata. Vár >- saink ily módon utat ny t- nak egy igen egészségesn ite ígérkező művészeti éle c- nek, mint amilyen már li- alakult a szomszédos Jugoszláviában, Lengyel orszá g- ban ás másutt. A szimpozionok széles k >■ rű terjedése szüksége« sé teszi azok koordinálását. . tz alkotótáborok ügye ma már nemcsak a művészeti életé, de a társadalomé is. Elkerülhetetlenül fontos sá vált a társadalmi irányi! á- suk és ellenőrzésük. Ezért is alakult meg az elmúlt hetekben a Képzőművészek Szövetségének saimpozi un bizottsága. A szimpozionok jó üg> et szolgálnak! S amennyibzn megvan a kibontakozásv k- hoz szükséges alap, zi Id utat kell nyitni előttük. Alakítani az újakat, és új utak, lehetőségek keresésével frissíteni a meglevőket, hogy mielőbb lényeges rő= szévé váljanak művelődéspolitikai céljaink végrehajtásának. SaémauMi Béli V /
