Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-08 / 6. szám
MÄS mmmmmmmmm A KÖZLEKEDIK 1915-ÖS TERVEI ß. fflldalj ® HIVATÁSUK; BRIGADVEZETÖ «4. oldal) Z<......múlásra készülve A mezőgazdaságban, tudjuk, minden esztendőnek megvian a maga jellegzetessége, amelyből a pártszervezeteknek éppen a tez- ek gazdasági erősödésének, tagjaik tudati fejlődésének érdekében következtetéseket kell levonniuk. Meg kell ezit tenniük az úgynevezett jó időjárású, zökkenők nélküli esztendőkben is. Az idei szélsőséges időjárás okozta nehéz év után ez még inkább kötelességük. Milyen gazdasági eredménynyel zárják az évet a termelőszövetkezetek? A mezőgazdaság — a sokszor megoldhatatlannak látszó nehézségek ellenére is szépen fejlődött, termelésének növekedése átlagosan 3-4 százalék. A szövetkezeti gazdák többségének is az a véleménye, hogy az egyéni gazdálkodás körülményei között, egy ilyen nehéz, elemi csapásokkal teli esztendő a parasztok százezreit érintette volna tragikusan. Ez nem következik be, annak is köszönhetően, hogy a termelőszövetkezetekben magasabb színvonalon folyik a 'termelés, másrészt pedig annak a nagy társadalmi összefogásnak következtében, amely a nehéz őszi napokon országszerte kibontakozott. A 3-4 százalékos termelésnövekedés' a mezőgazdáságban az országos átlagot jelenti. A ter- jrtelés adatai az előző évekénél nagyobb szóródást takarnak. Még világosabban: a kiváló és kiemelkedő eredményeket elért szövetkezeti gazdaságok mellett nagy számmal lesznek gyengék is. Ezért kell a mostani zárszámadásokat a korábbiaknál gondosabban előkészíteni, lebonyolítani. A gazdaság helyzetének vizsgálata, elemzése, s ennek alapján a tagság közötti politikai munka, szövetkezetenként másmás feladatok elé állítja a kommunistákat Nyilvánvaló, hogy ahol a gazdasági eredmények kielégítők, ott az egészséges jövedelemszint mellett, az alapok bővítése, ezek célszerű kialakítása a feladat. A gyenge gazdasági eredményt elért szövetkezetekben más célokért kell & •pártszervezeteknek küzdeniük. Többek között azért, hogy a tsz- tagpk gondos gazda módjára még a jövedelem bizonyos csökkenése árán is biztosítsák a jövő • évi gazdálkodás feltételeit A kommunisták felelőssége tehát éppen abban van, hogy politikai tennivalóikat sajátos körülményeik figyelembevételével alakítsák ki. Persze a pártszervezeteknek általános, a párt politikájából adódó feladatai is vannak. Egyetlen szövetkezetben sem mellőzhetik vagy csorbíthatják a szövetkezeti demokráciát. A nehéz helyzetben levő gazdaságokban a kivezető út éppen a bagókkal való nyílt, őszinte eszmecsere, nem pedig a „kemény kéz’” politikája. Ugyancsak nagyon fontos, hogy a dc*fc■ issekben ne a pillanatnyi érdek,| hanem a gondos előrelátás uralkodjék. Érvényesíteni keil a j célszerű takarékosságot, biztosítani az anyagok, eszközök fel- használásának atékonyságát. Gondos mérlegelés szükséges a öer u h ázásokról való döntésekben is. A legtöbb termelőszövetkezett pártszervezet az évek során kialakította a körülményeinek legjobban megfelelő, a eélt legjobban szolgáló módszereket a zárszámadás politikai előkészítésében. Ezekben a módszerekben az a közös vonás, hogy a zárszámadó közgyűlést brigád- és üzemegységnyi értekezletek előzik meg. A szűkebb munkahelyi megbeszéléseknek az előnye, hogy iitt minden szövetkezeti tag szóhoz jut, s a tapasztalatok szerint bátrabban vetik fél a problémákat, mint a közgyűlésen, a nagyobb közösség előtt. Gyakori viszont az is, hogy a kisebb közösségekben elhangzott észrevételek a zárszámadó közgyűlés beszámolójában nem kapnak hangot. Ahol ezt a hibát elkövetik, ott a szövetkezet tagjainak demokratikus jogait sértik meg. A pártszervezetek ügyeljenek arra, | hogy ne sikkadjanak el ezek az észrevételek, javaslatok és a közösséget érintők kerüljenek a beszámolóba. Számos tapasztalat mutatja, hogy helyes, ha a kommunisták már a mérlegkészítés előtt — természetesen a tények bittó- ' kában» — állást foglalnak a szövetkezetüket érintő gazdaság- politikai kérdésekben. Ennek előnye, hogy a párttagok már a munkahelyi megbeszéléseken is képviselhetik a pártszervezet állásfoglalását Egyre több tsz-bem nemcsak & munkahelyeken tartanak gyűr * léseket, hanem külön-külön ősz- | szehívják a tsz-ben dolgozó nő- | két fiatalokat nyugdíjasokat Ez azért előnyös, mert ily módon a pártszervezetek, a szövetkezeti tagok egy-egy rétegének sajátos problémáiról is megbízható képet kapnak. A mostani zárszámadó közgyűléseken — sokkal inkább, mint a korábbi években —. az őszinte légkör biztosítása sokoldalú tevékenységet kíván a pártvezetőségektől, az egyes párttagoktól. Hkért a vezetőség beszámolója tükrözze a tsz valóságos helyzetét. Hívja fel a gazdaság vezetőségének figyelmét arra, hogy a beszámoló a szövetkezet valós eredményeivel, gond jaival-nehézségei vei foglalkozzon — közérthetően. Helyes, ha a mérleg számadatait sokszorosítják és előre megküldik a tsz-tagoknak. A kommunistáknak azzal is biztosítaniuk kell a közgyűlések műn- ka jellegét, hogy bátran elmond- a ják véleményüket, s célszerű ja- | vasiatokat tesznek a jövő évi f gazdálkodásra. 1/ Eredményeiket mérlegelik az állami gazdaságok Az állami gazdaságok zárszámadó közgyűlést ugyan nem tartanak, mint a termelőszövetkezetek, évet záró számadást viszont a többi gazdálkodó egységhez hasonlóan mindenképpen készíteniük kell. Készítenék is. Sőt, az eredmények mérlegelése a gazdaságokban most éppen javában folyik. Az 1974-ről szóló kimutatásoknak február 20-ig együtt kelj lenniük. A Körösi Állami Gazdaságban: Megyeri Zsolt főkönyvelő már a három negyedévi mérleg alapján is megállapította, hogy az elmúlt esztendő tovább erősítette a Körösi Állami Gazdaságot. A búza csaknem 38, a rizs több mint 23, a kukorica pedig mintegy 70 mázsát termett hektáronkénti átlagban 1974-ben. összességében a gazdaság növénytermesztése a tavalyi esztendővel nagyon jó évet „fogott ki”. A növénytermesztés eredményei alapján az LKB-üzem is teljesíteni tudta tervét, izmosodott az állattenyésztés is és így a juhhizlalás ágazata az idén már legalább 80 vagonnyi húst ad majd a népgazdaságnak. A főkönyvelő legfontosabb eredményinek mindezek mellett mégis azt tartja, hogy 1974-ban közgazdaságilag is megalapozottabbá vált a gazdálkodás, amit bizonyít az is, hogy az elmúlt évben a növénytermesztés költségei a korábbinál is kedvezőbben alakultak. Összességében a Körösi Állami Gazdaság az 1974-as évet — a negyedik ötéves tervében előirányzott 9 millióval szemben — 10 millió forintot meghaladó vállalati eredménnyel zárja úgy, hogy közben a gazdaságban a l bérszínvonal emelkedése elérte az öt százalékot is. A Szeghalmi Állami Gazdaságban; Bogándi Győző közgazdasági igazgatóhelyettes véleménye szerint a múlt év időjárásával nem nagyon kedvezett a hagyományos termelési szerkezetű szeghalmi gazdaságnak. Tavasz közepéig szárazsággal küszködtek a növények s a helyzet csak májusban fordult jobbra. A bőven hulló csapadék kiváló terméskilátásokkal kecsegtetett a gabona- és a maglucerna-termesztésben. Sajnos, mint ismert, az eső aratásra sem állt el és a 35 mázsásnak ígérkező hektáronkénti átlagtermés helyett végül is a kalászok csupán 25—26 mázsát adtak. Ä váratlanul sok csapadék a lucernát is tönkretette és így mindent egybevetve a Szeghalmi Állami Gazdaság — a zárt rendszerű lucematermesztés gesztor-gazdasága — nem tudta elérni célkitűzéseit a növénytermesztésben. Vigasztalást hozott azonban az állattenyésztés. A szarvasmarhatartás 1974-es esztendeje a vártnál is jobban sikerült. Eredményei alapján a gazdaság tehenészete törzstenyészetté lett, akárcsak az évek óta szépen fejlődő juhtartás anyajuh-tenyészete. A növénytermesztés terméskieséseinek ellensúlyozására egyébként a szeghalmi gazdaságban külön intézkedéseket is foganatosítottak. Szigorították a takarékosságra vonatkozó előírásokat és az állattenyésztést ba- ramfihizlalással bővítették. Mintegy 700 ezer hízott baromfit tudtak 1974-ben értékesíteni. Mindezek eredményeként a gazdaság az elmúlt esztendőt négymillió forintot megközelítő nyereséggel zárja. A Hidasháti Állami Gazdaságban; Az igazgató, Kovács József úgy ítéli meg, hogy a gazdaság kollektívája sikerrel birkózott 1974- ben az egész évet jellemző mostoha időjárás következményeivel. Legtöbb gondot a lucerna betakarítása okozta, de még így is több mint ezer vagon lucernalisztet gyártott a gazdaság három üzeme. Az őszi munkák is próbára tették a vezetőiket és dolgozókat egyaránt. A vetési tervet is csak úgy tudták teljesíteni, hogy táblacserékkel a tavasziak helyére vetették az őszieket. így most az ősz után, tavasszal megint törhetik a fejüket a hidashátiak. Elkeseredésre természetesen semmi okuk, hiszen tavaly a kukoricájuk 70, a cukorrépájuk 350 mázsával fizetett hektáronként. Arról nem is beszélve, hogy a hibridüzemben mintegy 400 vagon vetőmagot dolgoztak fel — kétszer annyit, mint a korábbi években. A Hidashátról exportált kukorica-vetőmag nagy része tavalyi kiváló minősítést kapott, Mindehhez még tegyük hozzá azt, hogy a gazdaság teheneinek évi átlagos tejhozama 1974-ben 150 literrel haladta meg a 3000 litert s a régi szerfás épületekben tartott 500 ko- cás sertéstartás kétmillió forintnyi nyereséget hozott Az év közben támadt nehéz helyzeteik sorozata ellenére tehát a Hidasháti Állami Gazdaságban igen jó esztendő eredményeit mérlegelik most, amit leg« fényesebben a 230 millió Ft-os termelési érték mellett várható 17 millió forint nyereség tükröz. K. E. P. Uj típusú munkásszállítő autóbuszok készülnek az IKARJJS-ban Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár székesfehérvári gyáregységében elkészült a 211-es kisautóbusz nullszériája. Az új konstrukció 34 személyes, s főleg a hazai munkásszállítás korszerűsítésére hozták létre. A székesfehérvári gyár dolgozóinak kongresszusi munkafelajánlása tette lehetővé, hogy az új autóbuszok közűi aas ®Ss© 59 darab már elkészülhetett. 1975-ben 6a>váfcM ÓM dauratoffifi Mvásssaak aassssssiaíffitai (MTI fotó—Jfászas Ssiwstete—iSSi) SfL &
