Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

KUBA ÜNNEPEL mmér tizenhatodik alka­lommal köszöntjük az; új év első napján a nyu­gati földrész első szoci­alista országát. Fidel Castro. Camilo Cienfuegos és Che Guevara irányításával a kubai forradalmárok 1959. janu­ár 1-én, csaknem hatéves harc eredményeként, véglegesen meg­döntötték Battista diktatúráját. A küzdelem, a megpróbáltatások időszaka azonban nem ért vé­get A' Karib-tengeri szigetor­szág hős népének a belső ellen- íorradalmi erők mellett dacol­nia kellett az Egyesült Államoto­kat amely kezdettől fogva a ku­bai fejlődés ellen lépett fel. Kuba sikeresen vívta meg a harcot fennmaradásáért Most, több mint másfél évtized távlar tából visszapillantván válik iga_ zán kézzelfoghatóvá, hogy mi­lyen nehéz utat kellett megten­nie a kubai népnek. Washington nyomására az Amerikai Álla­mok Szervezete 1964-ben diplo­máciai, katonai, gazdasági blo­kádot vont a szigetország köré. A szocialista államok és első­sorban a Szovjetunió önzetlen segítségével sikerült hatástalaní­tani a blokád következményeit A szocialista fejlődés kubai eredményeit ma már világszer­te elismerik, s Kuba vonzó pél­da a társadalmi, gazdasági el­lentmondásokkal küszködő latinr amerikai népek számára. 1974 fontos esztendő volt Ku­ba nemzetközi tekintélyének to­vábbi erősödése szempontjából. Fidel Castro néhány hete jog­gal állapíthatta meg, hogy a blokád többé már nem okoz problémát Az utóbbi időben hét latin-amerikai kormány, köztük a perui és az argentin helyre­állította a diplomáciai kapcso­latot Havannával. Az AASZ no­vembert, quitói értekezletén pe­dig már tizenkét ország foglalt állást a blokád megszüntetésé­ért A gazdasági élet 1970 óta új fejlődési szakaszba lépett. s az eredményéket jól bizonyítja, hogy Argentína, Mexikó, Peru mellett olyan vezető tőkés or­szágok is aránylag számottevő kereskedelmet folytatnak Kubá­val, mint Kanada, Japán, Ang­lia. Kuba tavaly mintegy húsz nemzetközi vásáron vett részt, s ezeken a hagyományos ex part- cikkei — cukor, nikkeil, dohány, szivar — mellett különféle ipari termékeket is sikerrel bemuta­tott. Napjainkban már a józanul gondolkodó amerikai üzleti kö­rök is kifogásolják, hogy a hi­vatalos Washington még min­dig hidegháborús érvekkel kö­zelíti meg a kubai kérdést Az új év kimagasló jelentősé­gű eseménye a Kubai Kommu­nista Párt első kongresszusa lesz. A megtett út eredményeit, a társadalmi, gazdasági fejlődés mérlegét és a jövő feladatait ér­tékelik és határozzák majd meg az év második felében sorra ke­rülő kongresszuson. Kubában immár hagyomány, hogy vala­melyik központi feladatról, fon­tos eseményről nevezik el az évet. Amint a Granma című lap ünnepélyesen közölte, a társa­dalmi és politikai szervezetek kérésére a párt vezetősége 1975- öt a Kubai Kommunista Párt I. kongresszusa évének nyilvání­totta. (KS) * A kubai nőszövetség II. kongresszusa 1974 végén tartotta tanácsko­zását a kubai nőszövetség IL kongresszusa. A nagy jelentősé­gű eseményre alig egy hónappal a „Nők Nemzetközi Evének” megkezdése előtt került sor. nek” megtartásán kívül más rendezvények szervezésével is kívánja segíteni a nők munkáját. Az 1960. auguAtus 23-án meg­alakult Kubai Nőszövetségnek jelenleg 1 800 000 tagja van. Az A kongresszuson jelen voltak a pán-afrikai nőszövetség kép­viselői, valamint a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség kül­döttei is. A Kubai Kommunista Párt I. kongresszusának előes­téjén megrendezett tanácskozás újabb lendületet adott a kubai nők munkájának. Vilma Espin, a kubai forradal­mi mozgalom egyik kiemelkedő alakja bejelentette, hogy az ENSZ a „Nők Nemzetközi Évé­alapítás óta eltelt 14 év alatt a Kubai Nőszövetség a nők anyagi és szellemi érdekeinek védelme­zőjévé vált. A szövetség II. kongresszusán megvitatták az eddigi tapasztalatokat, a fiatalok, a parasztasszonyok, a munkás­nők és a háziasszonyok problé­máit, valamint a jövendő nem­zedékek nevelésével kapcsolatos teendőket, amire a forradalmi kormány különösen nagy súlyt helyez. Híd az Amur folyón... Már átívelnek az első acélvá­zak Komszomolszknál az Amur folyó fölött Épül a transzszibé­riai vasúti fővonalat a Tatár- öböl partvidékével összekötő új vasúti híd. Az építkezés nehéz éghajlati és hidrológiai viszo- j nyak között folyik. A híd építé­sét a rohamosan fejlődő Távol- Kelet igényei tették szükségessé. A Tatár-öböl partján gyors ütemben nő a két kikötőváros, Vanyino és Szovjetszkaja Ga- vany.. Üzembe lépett a Vanyino és a Sza hal in-félszigeti Holmszk közötti kompjárat. Modern gé­pekkel ellátott erdőgazdaságokat, fafeldolgozó vállalatokat építe­nek és bővítik a kikötőket. A híd '-csökkenti a szállítások költsége­it, korábban ugyanis a forgal­mat vasúton és folyón bonyo­lították. Az új közle­kedési vonalán jejentős mérték­ben nő az ideérkező áruk mewy- nyisége. Az Amurnál folyó építkezés joggal nevezhető egyedülállónak. A folyó ugyanis különbözik az európai országrész és Szibéria vizeitől. Áradásai rendkívül'! pusztító erejűek, mélysége gyak­ran a húsz métert is eléri, a szik­la padozat geológiai elhelyezke­dése bonyolult és jellemzőek a hirtelen hőmérséklet-ingadozá­sok — mínusz 35 foktól plusz 35-ig Különleges hídépítési módszerek alkalmazására volt, szükség. A szovjet gyakorlatban először Itt építettek három mé­ter átmérőjű vasbeton cölöpök segítségével pillér-alapzatot. A cölöpöket besüllyesztették a fe­neket alkotó sziklába, majd be­tonnal rögzítették azokat. Az új alapozási módszer lehetővé tet­te a keszonmunka teljes kikü­szöbölését. A szervezeti szbálizat mő<Bosiitísi*óI A kongresszusok hivatottak i arra, hogy módosítsák a párt szervezeti életének, működésé- | nek alapokmányát, a párt al­kotmányát, a Szervezeti Sza- ! bályzatot. Nem feltétlenül ve­lejárója az minden kongresz- szusnak, de mégis csaknem ki­vétel nélkül napirenden szere­pel mindegyiken. Egyrészt a politikai feladatok újszerűsége és azok eredményes megvalósí­tása megköveteli, hogy az új követelményeknek megfelelő szervezeti életet, működési ren­det biztosítsuk. Másrészt a párt szervezeti élete maga is szüntelenül fejlődik, új tapasz­talatokkal gazdagszik, »mélyek közül a leglényegesebbeket a kongresszusnak kell törvénye­síteni. A párt soron levő XI. kong­resszusának napirendjén is sze­repel a Szervezeti Szabályzat módosításának terve. A Köz­ponti Bizottság a közelmúltban nyilvánosságra hozta a módo­sításra vonatkozó javaslatait azzal a szándékkal, hogy azt a párttagság tanulmányozza, tag­gyűlésen megvitassa és javas­lataival kiegészítse, tovább gaz­dagítsa. A Központi Bizottság­nak meggyőződése, hogy a párt­tagság kollektív bölcsessége e tekintetben is nagy hozzájá­rulást jelent a kongresszus fel­adatainak eredményes megol­dásához. A Szervezeti Szabályzat-ter­vezet nem tartalmaz alapvető változásokat. Nem érintik azo­kat az alapelveket, amelyek pártunknak és minden marxis­ta—leninista párt szervezeti életének alaptörvényei. Az ér­vényben levő Szervezeti Sza­bályzat minden fő vonásában összhangban áll a párt politi­kai feladataival, jól szolgálja azok gyakorlati megvalósulását Magasabb követelmények A folyamatosság hangsúlyo­zása azonban nem kisebbítheti és nem csökkentheti a javasolt módosítások jelentőségét Ezek­nek fő jellemzője a párttagok­kal szembeni magasabb köve­télmények. A párt eddig is megkülönböztetett figyelmet szentelt tagjainak politikai,, er­kölcsi magatartására, kommu­nista tudatosságuk és jellemük formálására. Ennek eredménye­ként soraiban tömöríti a ma­gyar munkásosztály, a dolgozók legjobbjait. Annál kirívóbb egyes párttagok elmaradása, kö­telezettségük elmulasztása, kom­munistákhoz nem Illő magatar­tása. A magasabb követelmények azonban mindenekelőtt a szo­cialista építés soron levő fel­adatainak bonyolultságával, na­gyobb igényeivel függnek ősz. sze. Elsősorban a párt tagjai­nak kell munkájukban, maga­tartásukban a fejlettebb szocia­lista viszonyoknak megfelelni. A tervezet ezért kiegészíti és bővíti a Szervezeti Szabályzat követelményrendszerét. Így pél­dául a feddhetetlen előélet ki­tétel arra késztet, hogy a párt­ba jelentkezőknél nemcsak a pillanatnyi erkölcsi állapotot, hanem az egész életű tat szem előtt kell tartani. Csak így le­het megfelelő erkölcsi alapot biztosítani a társadalomban előforduló immorális jelensé­gek elleni fokozott harchoz. Ugyanebben a pontban olvas­hatjuk kiegészítésként, hogy a párt tagja többek között az le­het, aki munkája, magatartása, társadalmi tevékenysége alap­ján megbecsülést élvez. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy az élet egyre páráncso- lóbban veti fel a párttagok marxista—leninista műveltsége színvonalának emelését. A tár­sadalmi, politikai kérdései kő" való eligazodás, az ideold eze harc kiélezettebb körűimé a ! közötti helytállás énéi k ül ier képzelhetetlen. Ezért a pár a gok kötelezettségei között rül szerű megfogalmazást kap dá: párttagok elméleti tudásá kil fejlesztése. Ugyancsak új gy, egészítés, hogy a párttag ta: eg sítson forradalmi ébersé mi minden szocializmusellenes sze lenséggel szemben; továbl kil következetesen szolgálja a s:Äj cializmus ügyét és minden lra rülményék között álljon ki az szociális .a társadalom érdek« ke ért, védelméért. <je A párttagokkal szembeni m gasabb követelmények által«» nos érvényűek, mind politik%g elméleti — ideológiai, erkölcse magatartásbeli — vonatkozáijíi ban emelik a mércét, nagyobb helytállást, elvszerűbb és szi,0 lárdabb viselkedést követelj, nek. ie II pártdemokrácia ö' továbbfejlesztése V A módosításoknak egy másik része a pártélet demokratizmu­sának fejlesztését szolgálja., Többek között ide tartozik az, is, hogy a párttagok nemcsak a felsőbb pártszervekhez for­dulhatnak kéréssel, javasla­tokkal, beadvánnyal, ha­nem az alapszervezethez is. Ez egyben az alapszerveze­tek szerepét, politikai súlyát is növeli és közvetlenebbé teszi a párttagsággal való kapcsolatot A magasabb követelmények­kel is összefügg a pártból való kilépésre vonatkozó módosítás. Ez egyrészt a saját elhatáro­zásra, másrészt az alapszerve­zet kezdeményezésére egyaránt vonatkozik. Ahogyan a belépés­nél szigorúan ügyelünk a párt­tagság önkéntes vállalására, úgy biztosítanunk kell1 ezt a kilépésnél is. Ha a párttag úgy érzi, hogy valamilyen oknál fogva nem képes megfelelni a megnövekedett követelmények­nek, joga van arra, hogy kérje a kilépést A párttagsággal járó kötelezettségek teljesítése nem mindig könnyű, komoly helytállást, minden szempont­ból bizonyos többletvállalást Érdekes cikkek januárban megjelenő magyar relvü szovjet lapokba Egy aor érdekes írást közöl a Szputnyik című folyóirat janu­ári kiadása. Tíz évvel ezelőtt Jakut-föld északi részén egy helybéli vadász különös nagy­méretű „lábnyomokat” talált. Hogy kinek-minek a nyomai ezek, azt megtudhatja az olvasó Jaroszlav Golovancov szovjet tu­dományos kutató „Kihalt-e a mammut?” című cikkéből. Arka- gyij Butlickij szovjet közgaz­dász „Az energetikai válságról” című cikkében feltárja az olaj­válság okait. A Szputnyik janu­ári száma szovjet hadvtizérek visszaemlékezéseit és dokumen­tumokat közöl a varsói felke­lésről és a lengyel főváros 1945 januári felszabadításáról. Nagy érdeklődésre számíthat a „Tánya balesete” című írás, amely a moszkvai orvosok egyedülálló operációjáról számol be. Egy sokkos állapotban levő lányt, akin már nem lehetett fel­fedezni az élet semmilyen jelét sem, a mentőszolgálat klinikájá­ra szállították, ahol visszaadták életét Szovjetunió című folyóirat jari kiadása vezércikkében átf képet ad a Szovjetunió és az resült Államok kapcsolata­iról enyhülésről. A világnéze- tünímű rovatban „Kétféle in- tegó” Címmel a két világ­rend- gazdasági versenyéről, a KT-ről és a Közös Piacról ír 3o. Hazánk felszabadulásé- nakizelgő 30. évfordulója te­szi szerűvé a hősi halált halt parienter, Osztaperiko ka- pitái lányáról szóló cikket Színi^épriport ismerteti Szibé­ria é Távol-Kelet legnagyobb építk&ét, a Bajkái—Amur vasúnál építését. Az orvosi tanáé rovata ezúttal „Gyer­meke: egészségéért” címmel a szovjgyermekgyógyászat ered­ményűt az orvosok legutóbbi tanáctzásáról ad áttekintést A liok, asszonyok első, 1975. évj sna riportsorozatban is- mertemeg az olvasót az 50. szület<apját ünneplő Moldvai köztánág életével. (MTI) / retel. Vannak esetek, amikor iknek a teljesítése saját vagy szubjektív szándéktól függet- i okok miatt nem lehetséges, különféle konfliktusok elke- ése és kiéleződésük megaka- lyozása érdekében célszerű a épés kezdeményezése. A akorlat azt is mutatja, hogy yes párttagok nem mindig >rik fel konzekvensen ilyen anpontból a helyzetüket A épést ezért nem lehet csak ►árttag önkéntes élhatározásá- bízni. Szükség van arra, hogy alapszervezet is felléphessen zdeményezően, ha a párt ér- kei ezt megkívánják. A demokratizmus erősítését ágálja, hogy a módosítás y érteim űbbé teszi: mikor 11 pártfegyelml eljárást in- tani és kinél kell pártbünte- >t alkalmazni. Továbbá ha- nló okokból kötelezi a párt­a-veket, hogy fegyelmi ügyé­it tárgyalására meg keli hív- a párttagot, ami feltétlenül bbet jelent az eddigiektől, fiikor is csak a párttag sze- élyes meghallgatása volt kó­ló'/A A módosítások a fegyelmi járással kapcsolatban is na- robb szerepet biztosítanak az apszervezeteknek, mert köte- zik a felsőbb pártszerveket, >gy a fegyelmi döntés előtt eg kell ismerniük a taggyűlés ásfoglalását \z alapszervezeti munka érm­ésére irányuló törekvés fe- :ődik ki abban a módosítás­it is, amely az évenként tar- ídó beszámoló taggyűlések adatát bővíti a megválasztott almiaknak a taggyűlés által ténő megerősítésével, vala- it új megállapításként az pszervezetnek a személyi és lerkérdésekbeni jogkörének korlatéval. Szervezeti Szabályzat-ter­et több fontos módosítást almaz a párt működési ijére. 15-röl 20 százalékra isoltja növelni a választott ületekbe való kooptálást; solja a kongresszusnak 5 i időszakonként történő tartását E módosítást a torlati tapasztalat indokol- igy jobban összehangolható írt tevékenysége a tervgaz- todás 5 éves ciklusaival.

Next

/
Oldalképek
Tartalom