Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

Újévi kizöntő

Mezőgazdaságunk, élelmiszerije és fagazdaságunk dolgozói • jó munka örömével köszönthetik esztendőt.

Kern kevés az, ami 1974-ben te Igyekeztünk eredményesen dolgozni a párt és a kormány merozta feladatok megoldásán. Pedig az elmúlt esztendő alaposaidra tette egész mezőgazdaságunkat, egész ágazatunkat. Külön*z őszi betakarítás időszakában sűrűsödtek, s váltak nehézzészei munkák. Most az új év küszöbén jóleső érzéssel szólhatuíól, hogy egész társadalmunk segített a kedvezőtlen időjárás otóondok leküzdésében, s a lelkesen tevékenykedő mezőgazdasál gőzök mellett cselekvőén és hatékonyan részt vett a mintegy 2<P tonnányi őszi termény betakarításában. Társadalmi üggyé ^megtermett nagy érték megmentése. Pártunk Központi Bízol méltán fejezte ki ezert elismerését.

Üjabb nagy lépést tettünk el X. pártkongresszus határozatai, s ötéves tervünk megvalósítóján. Az élelmiszer- és fagazdaság dolgozóinak szorgalmas heísa, a szövetkezeti és az állami vállalatok mind szorosabb együtödése, a korszerű termelési rendszerek elterjedése, a hatékor munka- és üzemszervezés révén mind magasabb szinten tudjelégíteni társadalmunk igényeit Tervszerű és összességében kpsúlyozott volt a belföldi ellátás élelmiszerben, és növeltük aK*tot js. Eredményesen haladt előre a kormányprogramok megítása.

Bizonyos, hogy a még feUelhenddk enyhítése érdekében sokat kell tennünk az elkövetkező esztoen is. A mezőgazdasag, az élelmiszer- és fagazdaság dolgozóindaadására, felkészültségére, az eddigi eredményekre alapozva, bmmal nézhetünk a jövőbe is.

Az 1975-ös esztendő szintén^ követelményeket támaszt. Készülünk pártunk XI. kangresszu felszabadulásunk jubileumi évfordulójára.

Az országszerte széleákőrflibontakozott szocialista munka- versenymozgalom a dolgozók' vágyását népünk jó közérzetét bizonyítja. Pártunk Központi Bogának december 5-i ülése meghatározta soron levő teendőinkü. kongresszusunk irányelvei pedig a következő évek temnivalóglalták méltó keretbe.

„Népünk jobban táplálkozibbbem öltözködik, kulturáltabban él, mint bármikor ezelőtt” ftik le többek között az irányelvek. Ez a fejlődés folytatódik, égy így lehessen, ahhoz mindany- nyiunknak egyre bonyolultabbdatokat kell ellátnunk.

Ágazatunkban is alapvetőeontos, hogy a rendelkezésre álló anyagi-műszaki bázis teljes kínálásával fokozzuk a termelj ütemét Rajtunk múlik a hazai :ségletek mind színvonalasabb kielégítése, egyúttal növelnünk Iá külkereskedelembe« jól értékesíthető cikkek előállítását Erű jegyében több cukorrépát termelünk 1975-ben, fejlesztjük a zög- és gyümölcstermelést, támogatjuk a szarvasmarha-tenyésztéprmányprogram további kibontakozását. Egyúttal a gazdaságiakonyság javítását a tartalékok feltárását és hasznosítását, teoá az ésszerű takarékosságot kell munkánk középpontjába állítok.

Az új esztendő kezdetei verésemet te köszön etemet felezem ki az élelmiszer- és fagazdasáBlamennyi dolgozójának az elmúlt évben teljesített eredményes lkáért. Kérem, hogy az új esztendőben megújult erővel, újabb Ihletted dolgozzanak pártunk politikájának sikeres végrehajtásármezógaadaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság fejlesztésén.

Eredményes munkát jó ességet, sikerekben gazdag, boldog új esztendőt kívánok mindannyiiak!

Of. tHmény Imre

enezőjlasági és élelmezésügyi miniszter

Dr. Schwezer követője

Dr. Holm Habicht, aiajorországi Tegernsee kórházának 38 esztendős sebésze veszi t a nemrég elhunyt dr. Albert Schweitzer híres dzsungelkórháinak vezetését a nyugat-afrikai Lam- bareneban. Képünkön dr. Habicht tegernscei otthona előtt.

(TELEF OT O—AP—MII—KS)

A filmművészet gazdagítja az ember érzelemvilágát

B

zzal kezdjük a beszélgetést Végh Andorral, a Békés megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójával, hogy közművelődési jellegűnek tekintik-e a filmelő- adásokait azok, akik nem kötődnek közvetlenül a filmforgalmazáshoz.

— Furcsa módon, esetenként nem. Nincs eléggé a köatudait- ban, hogy a mozik nemcsak kulturális szolgáltatást nyújtanak, hanem a közművelődési áramlat részek

Ezután bizonyít az igazgató: „A filmművészet, miközben szórakoztat, bővíti az ismereteket, gazdagítja az ember érzelem- világót. Es ha arra is gondolunk, hogy Békés megyében évenként 3 -millió ember jár moziba, akkor egyértelmű, milyen hatósugarú a film.’'

E fejtegetés kapcsán Jut eszembe, hogy a 30-as évek végén olvastam először József Attila Munkások című költeményét, melyben a következőket írja;

„hol a fémkeblü dinamókat lszopják

a Hivalkodó transzformátorok, itt élünk mi..“

E verséiben József Attila kifejezte és művészi magaslatra emelte a kor munkásainak gondolat- és érzelem világát- a művészet azonosult a munkásvilággal. Vizuális kiegészítése volt ennek, amikor a 30-as, 40- es évek fordulóján Chaplinnek a szatíra eszközeivel párosult, drámai erővel megjelenített és napjainkban is játszott Modem idők című filmjét láttam. Chaplin csavarhúzója filmkockákon fejezi ki azt, amit József Attila költői képben: „Idegünk rángó háló”. Mivel magam is akkor 8—10 éve ipari műhelyekben dolgoztam. az én világom, a munkások világát olvastam ki a versből és láttam a filmkockákon.

E rövid visszapDlantáshoiz azért folyamodtam, hogy láttassam, a film akkor is közművelődési jellegű volt. A Modem idők nevezetesen kifejezte a polgári társadalom nagy igazságtalanságát, melyben a munkás ki van szolgáltatva a tőkés kénye-ked vének. Ezzel a film a munkásokban érlelte a tőkések elleni szembenállást, szembefordulást. >

De hát különös módon alakult akkor a közművelődés Magyar- országon. Egyik oldalon: a burzsoázia nem engedte ki a kezéből a műveltség monopóliumát, a másik oldalon: a társadalmi haladás szolgálatában álló művészek a töltés kizsákmányolást leplezték le műveikben. Most pedig, amikor a szocializmust építjük hazánkban, az MSZMP, az államhatalom, amely a proletariátus diktatúrája, a tömegszervezetek, az intézmények arra törekszenek, hogy a

látogatókat, újabb nézőket is meg akarnak nyerni a filmnek. Átszervezik a közönségszervező hálózatot, amelyet elsősorban az üzemi munkásság körében erősítenek, hiszen a mozilátogatók nagy része a városokban él. Az eszmeileg értékesebb filmek látogatóinak szervezéséihez a közönségszervezőket anyagi érdekeltség is fűzi.

A közönségszervezők sokat tudnak tenni azért, hogy a szórakoztatásnál többet nyújtó, a személyiséget, az osztálytudatot formáló filmekről értesüljenek az üzemi dolgozók, és megszervezzék azokat a filmek látogatására. Az igazgató a jelenleg forgalomban levő magyar filmek közt a Hószakadás, a szovjet filmek közt pedig a Nagyezsda elműt említette, mint eszmeileg értékesebbeket.

Szélesíteni és rendszeresebbé akarják tenni a különböző rétegek közt a filmajánlásokat. Megkezdték már az ajánló- jegyzékek összeállítását a szocialista brigádok, az iskolák számára. Fontos feladatnák tekintik a mozin kívüli vetítések bővítését Rendszeresebbé kívánják tenni az üzemek, munkásszállások, diákotthonok film- igényeinek kielégítéséit Ennek jelenlegi akadálya, hogy technikai és személyi ellátottsága a vállalatnak korlátozott Vetítőkocsija nincs, alkalomszerűen különböző gépkocsikkal viszik a helyszínre a filmeket s a vetítőgépek. A mozin kívüli film- forgalmazáshoz három vetítő- kocsi kellene, ezért már 1975- ben egyet beállítanák. Es most tanfolyamon képezik a mozin kívüli vetítésekhez a mozigépészeiket

Közművelődést szolgáló feladatnak tekintik azt is, hogy felkutatnak olyan embereket, akik a film szerelmesei, s akik birtokában vannak olyan ismereteknek, hogy a filmművészet lényegi mozzanatairól akár an- kétokat tartsanak, vagy más formában beszéljenek a film- művésziét szépségeiről. Ennék a missziónak azért is van szerepe, mert az alapvető filmesztétikai fogalmakat az életben kell megismernie sok embernek, mivel ezt különösen a szakmunkásképző- iskolákban nem kapja meg. Éppen ezért a vállalat elgondolásai közt szerepel, hogy esetenként egy-egy alkotót is meghívnak eszmecserére. A vállalat jelenleg Orosházán, Szarvason és Békéscsabán működtet Művészmozit, ahol olyan filmeket mutatnak be, melyek még nem kerülték & nagy- közönség elé, vagy olyan régebbi filmeket, melyék különleges esztétikai élményt nyújtanék. 1975-ben Gyulán és Békésen is| megalakítják a Művészmozit. I

Külön is beszélt Végh Andor

megismerései jelenti. S így aommázta az igazgató. ^ magyar filmművészet hataram- kori kívül is megállja a helV^> több nemzetközileg^ filmalkotásunk van. Majd W tért arra, hogy vannak átok legyintenek, amikor magyar filmről esik szó. Nevetségese dé a legyintókről mindig taderul, hogy évekig nem láttak filmet. Ezért a legyintés nem lőhet es nem is azonos azzal, amikor a mozilátogató véleményt mond • filmről. Ez helyénvaló. Ezután azt a biztató jelenséget érintette, miszerint a Muvesz- mozik látogatóinak 30 sza^|f; kát munkások teszik ki, ^akrk nek nagyabb része a fiatal kor- osztályhoz tartozik— Ami pedig nagyon Belemre méltó: igen nek az eszmeileg ertekesebb filmek iránt — hárította el •* igazgató azt a torz nézetet miszerint az ifjak csak valamiféle üresen locsogo filmeket szeretnek nezniMajd elmondta, hogy az Ifjúság körében szervezetten forgalmazott filmek hatvan kát az eszmeileg erte,k®fe«b művek teszik ki és ezeket ti- zenegy ezerrel többen néztek meg 1974-ben, mint 1973-ben. Ez a jelenség más társadalmi rétegeknél is észrevehető, nevezetesen az 1972 óta forgalmazott és sikeresnek számított Jelenidó című filmet eddig hu- szonötezren nézték meg, ~** 1973 november óta forgalmazott és munkáskörnyezetben

játszódó Egy srác fehér lovon címűt pedig mostanáig huszoo- kilencezren. Ezt igazolja a Nagyezsda közönsége, melyet hat hét alatt nyolcezren, a kodás címűt pedig egy hónap alatt tízezren néztek meg. Különben az a véleménye Vegh Andor elvtársnak, hogy a játékfilmeknek talán jobban a tömegekhez kellene *»1™* jó lenne, ha ezt az alkotok figyelembe vennék.

eljesen egyet leheá te egyet keU érteni azzal az összegezéssel, amit Végh Andor elvtárs

mondott, miszerint: «őnek^ik « filmforgalmazás közművelődéit jelentősége, a mozikban rejlő tömegnevelési lehetőség. Ennek hasznosításának módja, legyen minél jobb kapcsolat az üzemekkel, az iskoiákktí. az akarni és tömegszervezetékkel, a közművelődési intézményekkel

Az ilyen jellegű kapcsolatok biztosítják, hogy a fiú" P®* jobban kielégítse népünk kulturális igényeit

Cserei Pál

DIAFILM-SOROZAT

közművelődés eszközeit a kor igényeinek megfelelően hasznosítsák. Ezért a Békés megyei Moziüzemi Vállalat olyan feladatokat tűzött maga elé, melyek ezt a gélt szolgálják. MiBács-Kiskun megyében — st közművelődési határozatoknak megfelelően — egyebek között

bővíteni kívánják a múzeumi ismeretterjesztést Az elgondolás szerint elsősorban a kiállításokon nem látható anyagokat, illetve a megye művelődéstörténeti értékeit mutatják majd be módszeresen, egységes tematika szerint

közben állandósítják a törzsPárallan ériéin ü

gyűjteménnyé! gazdagodon

A terv szerint dlafilm-soro- zatokat készítenek majd egy- egy témához szükséges múzeua győri Xantus János Múzeum.

Az ország és egyben a világ leggazdagabb Madách-gyűjteménye került a múzeum tulajdonába. Szabó József történész, nyugalmazott evangélikus püspök öt- '■ven éven át gyűjtötte a Madách- emlékeket. A hatezer darabból — könyvekből, levelekből, kéziratókból, fotómásolatokból — álló gyűjteményt a tulajdonos

Győr városának adományozta. A városi tanács adta át azután a múzeumnak.

A hatezer darabból álló Ma- dách-gyűjtameny rendezését, az új év első napjaiban — Szabó József irányításával — megkezdik a múzeum munkatársai. A legértékesebb emlékeket még 1975-ben ki is állítják. i

mi kincsekről, s más dokumentumokról. . A múzeumi anyagok így könnyen vándoroltat- hatók városról városra.

«sas®® 5

««htes! w A wrrv Km \»

1975. JANUÁR 1-