Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-31 / 26. szám

Az Országos Béketanács elnökségének nyilatkozata a közel-keleti helyzetről „Közel-Keleten » helyzet rendkívül feszült. Szinte min­dennapossá váltak az izraeli hadseres terrortámadásai Dél- Libanonban a lakosság és a pa­lesztin menekültek ellen. Iz­rael folyamatosan elkövetett agressziója, ennek az amerikai imperialista körök részéről nö­vekvő támogatása, az arab né­pek alapvető nemzeti érdekeit, függetlenségét sértő nyílt fe- getések nemcsak a térség, ha­nem az egész világ békéjét és biztonságát veszélyeztetik, za­varják a nemzetközi enyhülés folyamatát. A feszültség fokozódásáért a Közel-Keleten az izraeli agresz- szorokat és imperialista támo­gatóikat terheli a felelősség. Szembeszegülnek az arab népek békevágyával, minden eszközt megragadnak az igazságos, bé­kés rendezés megakadályozá­sára. Izrael katonai erejének növelése mellett a részleges rendezés, az úgynevezett „kilé­pések” taktikájával és egyéb mesterkedésekkel az arab or­szágok megosztását, a genfi bé­kekonferencia munkájának le­hetetlenné tételét vették célba. Mindez nyílt agresszióra, újabb katonai konfliktusok pro- vokolására bátorítja az izraeli militarista köröket, amelyek a növekvő amerikai katonai se­gélyre építik számításaikat, sze­mérmetlenül megszegik az érvé­nyes -határozatokat, bar­bár pusztítást, mérhetetlen szenvedést okoznak fegyveres akcióikkal a békés lakosság kö­rében. Tartósan berendezked­nek a megszállt területeken, nyíltan elutasítják a palesztlnai arab nép törvényes jogainak elismerését. Lábbal tiporják a nemzetkö­zi jog normáit, s a legkegyet­lenebb módszerekkel próbál­ják megtörni az arab népek nemzeti felszabadító mozgal­mának erejét. A magyar békemozgalom is­mételten kifejezi szolidaritását a nemzeti érdekeiért küzdő im- periallstaellenes arab országok népei iránt, határozottan elítéli a közel-keleti térség, s az egész világ békéje ellen irányuló im­perialista fenyegetéseket, az Iz­raeli uralkodó körök agresszív magatartását. Követeli az izraeli fegyveres támadások azonnali beszünteté­sét, a genfi békekonferencia mielőbbi összehívását vala­mennyi érintett fél, köztük a; Palesztina! arab nép törvényes j képviselőjének, a Palesztina!' Felszabadítást Szervezet részvé­telével. A nemzetközi tárgyalá­sok biztosíthatják a közel-kele­ti igazságos rendezés feltételeit, a béke és a biztonság megte­remtését a térség valamennyi néne számára. Országos Béketanács elnöke Befejeződött a Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Irodájának rendkívüli ülésszaka Csütörtökön véget ért a Szak- Bzervezeti Világszövetség Végre­hajtó Irodájának Berlinben meg­tartott háromnapos rendkívüli ülésszaka. A tanácskozás rész­vevői közleményt hagytak jóvá, amelyet nemzetközi sajtókonfe­rencián hoztak nyilvánosságra. A Szakszervezeti Világszövet­ség Végrehajtó Irodája 30 éves fennállása óta első rendkívüli ülésszakának egyetlen napirendi pontja a kapitalista országok vál­ságának kiéleződése és ennek a dolgozók létfeltételeire gyako. rolt kihatása volt, A háromnapos tanácskozás céljairól Pierre Gensous, az SZVSZ főtitkára az ülésszakot megnyitó beszédében többek kö­zött elmondotta, hogy az SZVSZ Főtanácsának Havannában tar­tott októberi ülése óta „számos olyan fejlemény következett be, amelyek a szakszervezeti világ- mozgalom akcióegységét — te­kintettel a kapitalista világ vál­ságának kiéleződésére — szüksé­gesebbé tették, mint eddig bár- ; mikor”. Az SZVSZ főtitkára ki­emelte az állandóan növekvő munkanélküliséget és a kapita­lista országokban bekövetkezett recessziót, továbbá Henry Kis- singemek, az Egyesült Államok külügyminiszterének legutóbbi kijelentéseit (ezeket nem sokkal később Ford elnök maga is meg­ismételte), amelyekkel az olaj­termelő országokat katonai in­tervencióval fenyegette meg; vé­gezetül az Egyesült Államok kül­kereskedelméről szóló, 1975. ja­nuár 5-ón aláírt törvényt, amely nyilvánvaló beavatkozást jelent a Szovjetunió belügyeibe és minden olyan országot megtor­lással fenyeget, amelyek „meg­állapodnak a termelés ellenőrzé­séről vagy túlzott áremelések végreha j tásáról”. A berlini tanácskozás vevői megvitatták a megnyitón felvázolt gondolatokat és e vita során olyan értékes megállapí­tásokra jutottak, amelyeket fi­gyelembe vesznek a kapitalista világban végbemenő gazdasági válságról szóló dokumentum végleges kidolgozásánál. Az ok­mány megszövegezésével Bíró József moszkvai tárgyalásai Bíró József magyar és Nyiko- laj Patolicsev szovjet külkeres­kedelmi miniszter csütörtökön Moszkvában megbeszélést foly­tatott sas 1975. évi szovjet— magyar árucsereforgalmi meg­állapodás kérdéseiről. Az utóbbi években dinaml-! kusan fejlődik a szovjet—ma­gyar kereskedelem. A fejlődés j fontos ösztönzőjévé vált az ipa- I ri kooperáció és szakosítás. A magyar népgazdaság fejlő­désében nagy jelentőségűek a szovjet kőolaj- és nyersanyag­szállítások. Magyarország 1975- ben részt vesz az Ural déli ré­szén egy azbesztkombinát, va­lamint az uszty—ilimszki cel­lulózkombinát építésében. (TASZSZ) Schmidt ellentmondásos nyilatkozata a „nemzet helyzetéről' Szakszervezeti Világszövetség 3 Titkárságát bízták meg. A doku­mentum végleges megfogalma­zásában akcióprogramként szol­gál majd a Szakszervezeti Vi­lágszövetség, valamint a hozzá csatlakozott és vele baráti kap­csolatban álló központok és i szervezetek számára. (ADN) ! A Nagy Honvédő Háború megindulása után a Szovjet­unióban élő nagyszámú magyar kommunista emigráns egy része azonnal fegyveresen kapcsoló­dott be a szovjet haza védelmé­ért folyó harcba, míg másik ré­sze azon fáradozott, hogy — ha közvetett módon is — minél na­gyobb segítséget nyújtson a ha zai magyar ellenállási mozga­lomnak. 1941 szeptemberében kezdte meg adásait a Kossuth rádió. Hullámhosszán a magyar kommunisták naponta többször is szóltak népünkhöz. Magya­rázták: ki az igazi ellenség, mi a teendő és közös harcra mozgó­sítottak. Az első magyar hadi­fogoly-szállítmányok megérkezé­se után megszervezték az anti­fasiszta hadifogoly-iskolákat, ki­adták lapjukat, az Igaz Szót. Rendszeresítették a fronton az úgynevezett frontpropagandát, hogy minél több — a keleti frontra kíildött — magyar kato­na értse meg, hol a helye, ki az igazi ellenség. Az első ered­mények már 1942—43-ban mur tatkoztak, amikor már mind több magyar katona akadt, aki hajlandó volt együttműködni a szovjet partizánokkal, s mind többen választották a partizá­nok nehéz, de annál felemelöbb küldetését. 1943-ban a 2. magyar hadsereg voronyezsi veresége után egymás után alakultak an­tifasiszta hadifogoly-iskolák: Krasznogorszk, Juzsa, Tglica, Zbarazs, Sztrij, Sztanyislav, Dar- nyica, Fasztov területén működ­ték az ismertebbek. Közülük ke­rültek ki azok a partizánok, akik már a Szovjetunió területein be­kapcsolódtak a partizánharcba. Igen sok olyan magyar is volt, aki a magyar katonai alakula­toktól közvetlenül átállt a parti- záriakhoz. Ezért íalájkeEmát & Gierek sajtóértekezlete Edward Gierek, a LEMP KB első titkára a hazai újságírók ré­szére tartott sajtóértekezleten ismertette a lengyel bél- és kül­politika időszerű kérdéseit. — A LEMP VI. kongresszusán elfogadott társadalom- és gazda­ságfejlesztési politikánk követ­kezetes megvalósítása eredmé­nyeként a legutóbbi négy eszten­dőben számottevően megjavul­tak országunk lakosságának lét­körülményei. — mondatta Gie­rek. — Különösen fontos dolog gazdaságirányítási rendszerünk további tökéletesítése, a jobb munkaerőgazdálkodás, a fűtő- és nyersanyag-takarékosság,a gépek teljesebb lei használása. Ami a mezőgazdaság-fejlesztés távlatait illeti, pártunk és kormányunk konkrét lépéseket tesz a legne­hezebb munkák gépesítésének meggyorsítására, a mezőgazda­ság gépesítésének fokozására. (MTI) Schmidt nyugatnémet kancel­lár csütörtökön délben ismer­tette a szövetségi gyűlésben a „nemzet helyzetéről” szóló kor­mánynyilatkozatát. Erősen ellentmondásos és vi­tatható érvelésében megmásít- hataílannak tüntette fel Bonn- nak a „nemzeti egység” kérdésé­ben vallott hivatalos álláspont­ját, de végkövetkeztetéseiben hitet tett az enyhülési politika folytatásának szükségessége mellett. A két német állam létének realitását nem lehet figyelmen kívül hagyni — mondotta. Meg­ismételte viszont azt a tézist, amely szerint a két állam kö­zött csak „különleges jellegű” kapcsolatok lehetségesek, mert mindkét államban németek él­nek. Hivatkozott a nyugatnémet alkotmányra, ame'y csak „egy­séges” állampolgárságot ismer el. Ennek jegyében — Genscher külügyminiszter korábbi kije­lentéseivel -azonosulva — kiter­jesztette a nyugatnémet diplo­máciai képviseletek illetékes­ségét az NDK állampolgáraira is. „A szövetségi kormánynak nincs szándékában eltérni ettől a felfogástól” —• mondotta. Nemzetközi szinten — célzott az Ausztriával támadt konflik­tusra — olyan megoldásra tö­rekszik, amely nem jelent 'be­avatkozást más államok bel­ügyeibe. Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy kormánya a jövőben is tö­rekszik javítani kapcsolatait a Német Demokratikus Köztársa­sággal. Óva intett ugyanakkor „ a borúlátástól vagy beletörő­déstől” éppúgy,, mint az illúzi­óktól, mert a „német politiká­ban” csak hosszú távon lehet sikerekre, számítani. Schmidt szavaiból kitűnt, hogy a „német egység helyre- állítására” gondolt. Ugyanakkor elismerte, hogy döntő elvi kér­désekben eltérő az NSZK és az NDK álláspontja, mert a két állam eltérő, egymással szem­ben álló társadalmi és politikai Pintér István; Magyar partizánok szovjet és lengyel földön magyar partizánok százaival a Brjanszki-erdőkben és környé­kén, valamint Ukrajnában. A Kovpak, Szaburov, Fedorov, Na­umov, Jemljutyin, Versigora ve­zette partizánbrigádok jelenté­seiben, naplójegyzeteiben és ké­sőbb íródott visszaemlékezése­ikben nagy elismeréssel szólnak a magyarok helytállásáról, bá­torságáról. Belorusszia területén harcoló szovjet partizánoszta­gokban is több mint félszáz, a partizánokhoz csatlakozott ma­gyarral találkozunk. A Szovjetunióban harcolt par­tizánok helytállásáról álljon itt két emlék. Az egyiket a legen­dás hírű szovjet partizánpa­rancsnok, Kovpak írta magyar partizánjairól: „Felderítő rszta- gaink 1943 tavaszán Kijev alá jutottak. Felrobbantották a hi­dakat az ellenség legfontosabb Út- és vasútvonalain... A magyar elvtánsgk a hadművelet csak­nem valamennyi akciójában részt vettek. Bátorságukkal és merészségükkel különösen ki­tűntek ss. skő azazad magyar utászai. Az utunkat keresztező folyókon ezek a magyarok nem­egyszer kimondhatatlanul nehéz körülmények között, az ellenség heves tüze közepette, műszaki­lag gyorsan ás jól biztosították az átkelést.” A másik emlék Tóth József hősi halált halt ma­gyar partizán jegyzetfüzetei kö­zött maradt ránk: „Én büszke vagyak arra, hogy a magyar nép fia vagyok. Az a nagy tisztesség és szerencse jutott osztályrésze­mül, hogy védelmére kelhetek második hazámnak, ' Oroszor­szágnak. Az ő ellensége — a mi ellenségünk, Oroszországért har­colva közelebb hozam a magyar nép felszabadulásának napját. Milyen kár, hogy nem minden honfitársam érti ezt meg... eljön az idő, hogy megértik: Orosz­ország nélkül Magyarország sza­baddá válása lehetetlen” — fe­jezte ki mélyen internacionalis­ta és egyben látnoki szavait a hős partizán. A magyar partizánok egy ré­sze szovjet földről eljutott len­gyel területekre is. Rácz Gyula rendszerek tagja, és sok min­denben különböznek érdekeik is. Sajnálkozását fejezte ki, hogy a nyugatnémet közvéleményt a sajtó. nem tájékoztatja átfogó­an az NDK-val kialakult sok­rétű kapcsolatokról. Schmidt alapvető fontosságú­nak nevezte Nyugat-Berlin „életképességének” fenntartását. A szövetségi kormány a jövő­ben is mindent megtesz a kap­csolatok fenntartásáért és fej­lesztéséért. Kiemelte a négy­oldalú egyezmény jelentőségét és hangsúlyozta szigorú betar­tásának szükségességét. Schmidt — az ellenzéki pad­sorok felé fordulva — „az egyetlen járható útnak” nevez­te, hogy az NSZK „szabályo­zott egymás mellett élésre” tö­rekedjék a Német Demokrati­kus Köztársasággal. Méltatta elődjének, Willy Brandt kancel­lárnak érdemeit, mert — mint mondotta — neki köszönhető, hogy Nyugat-Németország nem maradt ki a nemzetközi enyhü­lés folyamatából. Schmidt kitért a világpoliti­kai adottságok fontosságára isr Megállapította, hogy a két vi­lághatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közös akara­ta, a kapcsolatok alkotó jellegű fejlesztésére megnyilvánuló készség teremtette meg a nyu­gatnémet keleti politika feltéte­leit. Az NSZK-nak a maga ré­széről érdekeltté kell tennie a jövőben is mind a szocialista, mind a nyugati országokat az enyhülési irányzat folytatásá­ban. Aktívan közre kell mű­ködnie az európai biztonsági értekezlet és a 'bécsi haderő- csökkentési tárgyalások sikeré­ben, pozitív érdeklődést, keli ta­núsítania a SALT-tárgyalások iránt. A kancellár kívánatosnak mi­nősítette, hogy a „német kérdés­ben” együttműködés alakuljon ki a koalíció és az ellenzék kö­zött. (MTI) csoportja Satanovszki lengyel ezredes partizánjai között har­colt. Köztük töltött nehéz, de felejthetetlen napok emlékét örökítette meg az ezred lapjá­ban a később hősi halált halt Szőnyi Márton: „Köszönettel fordulunk felétek, lengyel bará­taink, mivel nagyon sokat ta­nultunk tőletek a nehézségek és harcok idején. Hálásak vagyunk nektek azért is, hogy közeliek­nek éreztetek bennünket nem­csak a nehéz időkben, hanem az öröm perceiben is.” Külön említésre méltó,, hogy 1944 augusztusában a varsói fel­kelés idején e térségben állo­másozó magyar katonai alaku­latok antifasiszta érzelmű kato­nái együttérezve a felkelőkkel, fegyverrel támogatták őket, a menekülőket és üldözötteket pe­dig elrejtették. A német had­vezetés azért még a felkelés alatt leváltotta és elszállíttatta a Varsó körül elhelyezett magyar katonai egységeket. 1944 tavaszán és nyarán új szakasz kezdődött a Szovjetunió­ban harcoló magyar partizánok életében. Egy részüket a kijev— szvjatasinói partizánképző tá­borba vonták össze ós megkez­dődött annak mintegy 300 — részben a partizánharcokban már részt vett, részben az anti­fasiszta iskolákról közvetlenül érkezett — magyarnak a felké­szítése, akik a kiképzés után magyarországi bevetésre indul­tait. A kiképzés 1944 augusztu­sára jórészt befejeződött és meg­kezdődött a vegyes állományú, szovjet és magyar partizánok­ból álló szervező csoportok ma­gyarországi, illetve vele szom­szédos országokba történő beve­tése. (Folytatjuk) FEJHETEK A MAGYAR FEGYVERES ELLENÁLLÁS TÖRTÉNETÉBŐL Wvy.' \ W'., —■- . ^ •—:—^

Next

/
Oldalképek
Tartalom