Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-31 / 26. szám
HGC-árufiázakal a városokba, nagyközségekbe — 9 fejlesztésből a perifériák sem maradhatnak ki — Napirenden a kirándulóhelyek, kempingek bővítése Tanácskozott a megyei termelési és ellátási bizottság í 'T Fontos és közérdeklődésre számot tartó témákat tárgyalt jan u- ár 30-án, Békéscsabán a megyei tanács vto-tanmében a Békés megyei Tanács termelési és ellátássá bizottsága, A tanácskozást dr. Szabó Sándor általános megyei elnökhelyettes, a TEB elnöke nyitotta meg és vezette le. Elsőnek a mezőgazdasági és élelmiszergazdasági osztály munkájáról szóló beszámolót vitatták meg Gajdács György osztályvezető írásos jelentése alapján. A részvevők kiegészítésekkel elfogadták a beszámolót, amely a legközelebbi végrehajtó bizottsági ülés elé kerül. A második napirend közvetlen, a lakosságot érintő kérdésekkel, illetve a lakosság ellátásával foglalkozott. Címe: Az ötödik ötéves terv kereskedelempolitikai előkészítésével kapcsolatos feladatok. Ezt Steigerwald György osztályvezető terjesztette a bizottság elé. Érdemes néhány részletet említeni az előkészítési tervből, amely, mutatja, hogy megyénkben nagyon is időszerű az ötödik ötéves tervben a kereskedelem intenzívebb fejlesztésével foglalkozni. A tájékoztató ismerteti, hogy a lakosság bolthálózattal való ellátottsága településkategóriánként igen eltérő képet mutat. A kereskedelmi forgalom általában a felsőfokú központokban bonyolódik le nagyobb százalékban. Ezen belül is a városközpontokban. A perifériákon nagy a szétszórtság, s van olyan — elsősorban falusi — terület, ahol az ellátás nem kielégítő, éppen a hálózatfejlesztés elhanyagolása, 11- letvea településközpontokba való koncentrálása miatt. Az ötödik ötéves tervre szóló elképzelésekben, az előkészítésben éppen ezt vették figyelembe. A terv az, hogy több ABC-áruházat építsenek a városokban és nagyközségekben, ezenkívül a perifériákra megfelelő alapterületű és korszerű élelmiszerboltokat. A lakosság jobb ellátását célozza a már megkezdett és az ötödik öt- i éves tervbe áthúzódó olyan épít- I kezés, mint a 7000 négyzetméte- ' rés alapterületű Békéscsabán épülő Univerzál áruház, vala- . mint a tervbe vett, 5000 négyzetméter alapterületű szövetke- ' zeti közös áruház és étterem, 1 amely szintén Békéscsaba és a környék lakosságának ellátását hivatott biztosítani. Szó van az ; előterjesztésben Orosházán szálloda és Gyulán gyógyszálló építéséről is, bár az utóbbi nem biztos, hogy egyáltalán megvalósul. Ehhez feltétlen szükséges icözponti támogatás. Elképzelések vannak a különböző kirán- ■ ilulóhelyek, elsősorban Szanazug és Pőstelék további fejlesztésé-) FAÉRT-, ÁFÉSZ-, TÜZÉP-TELEPEK, FIGYELEM! 1975. I. negyedévre még 1500 tonna mennyiségű MSZ 25-ÖS ÉGETETT DARABOS FEHÉR MÉSZ LEKÖTHETŐ. Vasúti szállítást az ország bármely részére biztosítunk. Telefon: Bp. 153-689. Pest m Szóig, és Csomagoló Vállalat. 3973 3 BfXíS mäo JANISAK, 31. re, kempingek létesítésére. Örvendetes, hogy az anyag összeállításában és az előterjesztésben gondoltak arra is, hogy a meglevő hálózatot korszerűsíteni kell, valamint a szolgáltatást az eddiginél hatékonyabban növelni, javítani. így többek között a városokban barkácstooJtok létesítésére, kölcsönzők építésére törekednek. Hangsúlyozni kell azonban, hogy mindezek elképzelések és az ötödik ötéves tervben csak akkor válik lehetővé megvalósításuk, ha erre meglesz a szükséges anyagi fedezet. Mindezek ellenére az elképzelések reálisak, hiszen alapos, körültekintő munkával készítették ed az illetékesek a javaslatokat, s ha megvalósulnak, ez a megye egész lakosságának örömére szolgál majd. A vitában többen szólaltak fel. Újabb javaslatokkal egészítették ki az anyagot és felhívták a figyelmet a hiányosságokra is. A negyedik napirendi pontban az ipari 'szövetkezetek, vállalatok szakmunkás-utánpótlásáról volt még szó. E témával külön is érdemes lesz foglalkozni, hiszen megyénkben igen nagy gondot jelent a szakmunkásutánpótlás. Az igény például két és félszer nagyobb a lehetőségeknél. Ezt követően Békés megye termelőszövetkezeteiben végrehajtott beruházások helyzetét vitatták meg a részvevők. Kasnyik Judit tartóit a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszámolt a KGST Végrehajtó Bizottságának január 21—23. között Moszkvában tartott 70. üléséről. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy az ülésen elfogadott ajánlásokból eredő hazai feladatok végrehajtására a szükséges intézkedéseket tegye meg. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az Országos Tervhivatal elnökének az V. ötéves terv kidolgozásával kapcsolatos munkálatok soron leMindig az a munka...! KI ne ismerné azt a tréfás szólást, amellyel barátai áz ujját elvágót, a poharat, tányért elejtőt bosszantják-vigasztalják: Ejnye-ejnye, mindig az a játék! Kétségtelen, hogy a játék nem áll távol az embertől, ezért is lehet találó, mosolyra fakasztó az idézett szólás akkor is, ha már-már közhely számiba megy. S ha a játék, amely kedvet is szeghet, bajt, de gyönyört is okozhat, sajátja az embernek, akkor a munkáról, amely igen közeli rokona a játéknak, ugyanezt kell elmondanunk. Minek utána pedig alábbi három kis történetünknek közös főszereplője a munka, azért is választottuk közös mottóul a fenti szólás „munkásrtott” változatát. Amiről a pénz nem beszél Gyári történet: a művezető s az egyik élenjáró brigád között elmérgesedett a viszony. Jó évvel ezelőtt még ez a brigád volt a művezető legfőbb támasza. Nem. tudott olyat kérni, amit a „gyerekek” ne teljesítettek volna. Most meg... — Magam sem értem — panaszkodik a művezető. — Ami- j kor megkezdődött a gyár ve-j konstrukciója, brigádgyűléseken ismertettük az elképzeléseket, | feladatokat. Óriási volt a lelke- j sedés. Nem győztük jegyezni,; hogy melyik brigád mit vállal; az „új” gyárért. Most meg kö- j téllel kell fogni a társadalmi munkásokat. Még ha a lógó- j sabfojáról lenne szó meg is ér-! teném, de a legjobb brigádom' tagjai is morgolódnak újabban, ha pluszfeladatokról teszek említést. Nagyon megváltoztak! j Elmondtam a brigádvezető-1 nek, amit a művezetőtől hallottam, erre felfortyant; ■— Még, hogy mi megváltoztunk!? Ok változtak meg. Amikor az építkezés elkezdődött, részletes felvilágosítást, tájékoztatást kaptunk , mindenről. Jó, hogy az emberek lelkesedtek a nagyszerű tervekért. Azóta eltelt egy év. Semmit nem tudunk a munkák állásáról. Azt se tudjuk, mire megy ez a rengeteg különmunka. — Megkérdezték? — Hát kell azt kérdezni! Nem kell ahhoz sem művezetőnek, sem gyárigazgatónak lenni. hogy az ember felfogja észszel: nem dolgozhat szívvel az, akinek fogalma sincs, miért dolgozik! Mert erről a bér nem beszél! Az életünkről van szí Középkorú ember volt. Nős, családos. Nem volt költő vagy író, zenész, szobrász vagy festő. Nem beszélt idegen nyelveket. Kézügyességgel, erővel, ravaszsággal sösem tűnt ki a többiek közül. Fizetési borítékja sem volt soha vastagabb az átlagosnál s nem nyert a-lottón nagyobb összeget Hétvégi házat, telket nem szerzett, vezető beosztásba nem került. Még a 'neve sem keltett feltűnést. Magam sem tudom most hirtelen: Kisnek vagy Nagynak hívták-e pontosan. Évtizede már, hogy esztendőről esztendőre ugyanott, munkakezdést, műszak végét nem ismerve, minden ősszel, hónapokon át vette át, mérte, minősítette, szállíttatta a tsz-ek betakarított termését. Szótlanul, nem panaszkodva, hogy sok a munka, hogy sok az a napi 13—14 óra egyfolytában. Most is (gy volt. Ezen az j őszön. De legközelebb már hem I így lesz! Amikor elment ugyan- j is a legutolsó terményszállító kocsi (éjfél felé'járt már), ha- j zasétált: otthon érte á szívinfarktus. A szívinfarktus a! lexikon szerint különösen í a megfeszített. idegölő munkát végző férfiak esetében j gyakori a negyvenedik élet-1 éven túl. 1 Negyvenkét éves volt. Halála közvetlen okát tekintve is átlagember a tragikus hirtelenséggel elhunytak között. Átlagember volt. Olyan, akinek a halála után szobrot nem emelnek, akiről utcát nem neveznek el, akinek emlékét csak közvetlen hozzátartozói őrzik. Miért? Mert nekünk, akik a statisztika szerint országosan csak a 70—80 százalékát használjuk munkára a munkaidőnknek, ezerszer megnyugtatóbb, ké- nye'mesebb, ha úgy tudjuk: a szívinfarktus vitte el. Még most is emberré fesz Nézem a tv-t. „Együttlakók, figyelem!” A filmbeli nagykorú kislányt a gazdag papa tartja el. Eszembe jut egykori diáktársam esete: A papa jólmenő orvos. A fiú: egyszem. Mindene megvan. Csak önmagát nem találja. Ital, csavargás, rendőrségi „látogatások”. & mindehhez zsebpénz a papától — az érettségi után is. A többiek, a barátok, a haverok a társaságából mind megnősültek, családot alapítottak már. Dolgoznak, tanulnak, lépkednek a létrán felfelé, gyereket nevelnek. Csak ő, ő nem változik az évekkel. Negyedszázad telik el a fiú születésétől, mire a papa eljut odáig, hogy az asztalra csapjon: gyerünk dolgozni! Csakhogy egy orvos-fiúnak — tornából felmentve — nem jó akármilyen munka. A legjobbat meg kell keresni. Van, ahol egy hónapot is eltölt. Azután egy alkalommal — éppen anyagbeszerző lévén — letéved a műhelybe, az esztergagépek közé... Azóta már megszerezte a szakmunkás-bizonyítványt is és brigádja — melynek másfél éve a vezetője — kétszer is elnyerte a szocialista címet. Közös ismerőseink tudni vélik azt is, hogy nősülni készül, legalábbis mostanában nagyon sokat látják együtt a 'brigádvezetőhelyettessel, a meós-kislánnyal. Persze lehet, hogy csak a munkáról csevegnek. Mindig az a munka...! Valaki azt mondta: az embert a munka tette emberré. Szerintem csupán annyit „tévedett”, hogy nemcsak tette, teszi is! Kfiváry E. Péter vő feladatairól szóló előterjesztését. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a műszaki fejlesztési alap felhasználásának ellenőrzéséről. Megállapította, hogy a tárcák és vállalatok rendelkezésére álló műszaki fejlesztési alap összességében elegendő volt, de azt áz eddiginél hatékonyabban kell a technológiai fejlesztésekre és a gyártmányösszetétel javítására felhasználni. Ennek érdekében fokozott ellenőrzésre van szükség. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Közművelődési tanfolyam tanácsi vezetőknek A Békés megyei Tanács Oktatási és Továbbképző Intézetében, Békéscsabán február 3. és 7. között megyénk járási és városi művelődésügyi osztály- vezetőinek bentlakásos közművelődési tanfolyamot rendeznek, A tanfolyamot hétfőn délelőtt 9 órakor dr. Gácsér József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitja meg, majd a közművelődési párthatározat végrehajtásának feladatairól, a tapasztalatokról tart előadást Várai Mi- hályné, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese. Délután a szakigazgatási szervek művelődési irányító-ellenőrző tevékenységéről beszél Deák Ferenc, a megyei művelődés- ügyi osztály vezetőhelyettese. A továbbképzés első napja a Megyei Művelődési Központban zárul: a tanácsi osztályvezetők a Balassi Táncegyüttes egy próbáját tekintik meg. Az ötnapos továbbképzés programjában a közművelődés időszerű feladatairól elhangzó előadások, színházi próba és mozielőadás megtekintése szerepelnek. A bentlakásos tan folyamot pénteken délben zárják. A Békés megyei Víz. és Csatornamű Vállalat Békéscsaba, Alsókörös sor 2. ez. felvételt hirdet Gyoma—Endréd vfzmöépttéshez az alábbi munkakörök betöltésére: — 10—15 fős kubikosbrigádot, — ácsot, kőműveseket és — kőművesek mellé segédmunkásokat. Bérezés: megegyezés szerint, illetve teljesítmény alapján. Jelentkezni lehet: a gyomai munkavezetőségen (Gyoma, Vörös Hadsereg u„ II. számú vízműtelep), vagy a III sz. építésvezetőség irodájában * (Békéscsaba, Kórház u. 1. ezj.
