Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-26 / 22. szám

WSg prolletárjaSi agyesü/jettk! NÉPÚJSÁG A MEGYEIPÁ RT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA «R. JANUAR 26., VASÁRNAP Air®; IjS© Iftrítaö XXX. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM M A 2 A GYOMAI GYŐZELEM TSZ MÍNUSZ 18 MILLIÓ FORINTJA (5. oldali! MIT VARUNK A KONGRESSZUSTÓL? «5. oldal) A PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE.«. (9. oldal) Kettős felelősség Olást fartőit a Magyarországi Délszlávok Demokratikos Szövetségének országos választmánya A kongresszusi irányelvek kö­vetkezetes állásfoglalása vilá­gossá teszi, hogy az MSZMP ha­tározottan továbbmegy az eddig követett elvhű, internacionalis­ta úton a Szovjetunióval, a szo­cialista országokkal való szoros összefogásnak, a nemzetközi kommunista mozgalom akció­egységének, a haladó erők közös antiimperialista harcának az útján. A mi politikánk önál­ló, de nem azért, mintha a Szovjetuniótól, a többi testvé­ri országtól eltérő utakon jár­nánk, hanem saját lelkiismere­tink szerint, népünk igaz érde­keit szem előtt tartva dolgo­sunk. Ebben az is benne fog­laltatik, hogy hűek vagyunk és Jhflek leszünk a szocialista or­szágok közösségéhez. Ahogy eddig, a jövőben is ab­ból indulunk ki, hogy a társa­dalmi haladás döntő tényezője, minden forradalmi felszabadí­tó harc támasza a szocialista világrendszer. Ezért tovább erő­sítjük kapcsolatainkat a szocia­lista közösséggel, a KGST tag­országaival, a Varsói Szerződés szervezetével. Megkülönbözte­tett figyelmet fordítunk a szo­cialista világ fő erejéhez, a Szovjetunióhoz fűződő testvéri Jsapcsolatok továbbszilárdításá- tfa. Népünk, hazánk érdekei, eszméi, egész gondolkodásunk azemben áll a szovjetellenesség minden formájával. Megtanul­tuk, hogy a szov jeteilen esség­nek tett legkisebb engedmény is rombolja a haladás, a szo­cializmus erőiit és csak az osz- tályellenség kezére játszik. Pártunk mindig is elengedhe­tetlennek tartotta, hogy meg­hirdetett politikája és gyakor­lati tevékenysége egyidejűleg állja ki népünk és a nemzetkö­zi munkásmozgalom bírálatát. Következik ez abból, hogy — amint azt az irányelvek alá­húzzák — „a nemzeti és az in­ternacionalista érdekeket egy­aránt szolgáljuk”. Az MSZMP mindig is szembeszállt és a jö­vőben is szembeszáll az olyan nézetekkel, amelyek e kettős feladatot megkísérlik szembe- ferdftani egymással A magyar kommunisták felelősnek érzik magukat saját népük előtt, ■ egyszersmind a nemzetközi kommunista mozgalom része­ként határozzák meg és képvi­selik álláspontjukat. Annál is fontosabb ennek hangsúlyozása, mert a nemzet­közi forradalmi mozgalom har­cát nehezíti a kínai vezetés po­litikája, amely a nacionalista megfontolásoknak alárendeli az internacionalista feladatokat. Nem kevés gondot okoznak a „békítgető” vagy „semlegessé­get” hirdető megalkuvó nézetek is, amelyek a maoizmussal foly­tatott küzdelmet megpróbálják holmi „szovjet—kínai vitává” degradálni, összekeverni a szo­cialista hazafiságot és interna­cionalizmust a nacionalizmus­sal és a nagyhatalmi soviniz­mussal, a tudományos szocializ­mus alapján folytatott gyakor­latot a kispolgári anarchiával. Ezeknek a nézeteknek azon­ban mind kisebb terük van, mind többen ismerik fel a maoizmus opportunista lénye­gét, a maoisták veszedelmes, képmutató magatartását, mint — tömegbázis híján — egymás után oszlanak fel a maoisták által mintegy 30 or­szágban létrehozott ezakadár csoportok is. Az egység Irányába hat a kommunista és munkáspártok ideológiai és szervezeti összefo­gásának erősítése, az opportu­nizmus elleni harc fokozása. Mindinkább elszigetelődnek a nemzetközi kommunista mozga- ; lom egységének aláásására irá­nyúló jobb- és „baloldali” pró­bálkozások, mindjobban maguk­ra maradnak azok, akik a kom­munista pártok valóságos egy­ségét frázisokkal, az egymás és a közös ügy iránti szolidaritást üres kinyilatkoztatásokkal pró­bálják helyettesíteni. A kommu­nista mozgalom valamennyi im­perialistaellenes erejének tömö­rítése elválaszthatatlan az op­portunizmus különféle válfajai ellen folytatandó nyílt, meg nem alkuvó elvi-politikai harctól. Arról sem feledkezhetünk meg: ahogy az' újabb nemzet­közi tanácskozások gondolata ! felmerült, a burzsoá lapok nem késlekedtek „megjósolni”, hogy ezekre az értekezletekre azért van szükség, mert „Kínát ki akarják átkozni” a kommunis­ta mozgalomból. Mondani sem kell, hogy az ilyen tanácskozá­sok értelme mindig is az egység szolgálata volt, s hogy az egy­ség érdekében harcolunk a sza- > kadarokkal. A KKP-t a kom- I xnunista világmozgalom sosem akarta kirakeszteni soraiból. A maoista vezetők szigetelik el magukat a kommunista közös­ségtől, mérhetetlen károkat okozva saját országuknak, né­püknek is. Ahogy az irányel­vek hangsúlyozzák: „A kommu­nista mozgalom sorainak szoro­sabbra zárása, valamennyi im­perialistaellenes erő tömörítése elválaszthatatlan az opportu- | siizmus jobb- és „baloldali”, s a manapság különböző helyeken , jelentkező, úgynevezett újbal­oldali válfajai ellen vívott el­vi-politikai harctól. Az oppor­tunizmus mindegyik változata I kárt okoz mozgalmunknak, ne- hezíti a testvérpártok összefo­gását, fékezi az új társadalo­mért folytatott harcot, objektí­ve az imperializmus támasza.” Mindezt szem előtt tartottuk, amikor hűek maradtunk azok­hoz az élvekhez, amelyeket Ká­dár elvtárs még a X. kongresz- szuson, a Központi Bizottság be­számolójában fejtett ki; emlé­kezetes szavakkal ítélt él min­den olyan magatartásit, amely úgy helyesel elveket, hogy köz­ben elutasítja a gyakorlatukat; amely egységet hangoztat és közben széthúzást szít; egyide­jűleg helyesel egy meghatáro­zott álláspontot, és egyúttal iga­zat ad annak, aki az ellenke­zőjét képviseli. Az MSZMP az opportuniz­mussal, a szakadársággal a nem­zetközi kommunista mozgalom marxista—leninista összefogását, a hazájuk nemzeti függetlensé­géért harcoló antiimperialista erőkkel való forradalmi szolida­ritást, a munkásosztály nemzet­közi akcióegységét, a nemzeti demokratikus és a szociálde­mokrata pártokkal elvi alapon történő együttműködést helyezi szembe. Ezt diktálja felelősség­érzete dolgozó népünk és a nem­zetközi munkásmozgalom iránt. I„ ff, A Magyarországi Délszlávok, Demokratikus Szövetségének ta­valyi tevékenységét, idei terveit vitatta meg szombaton a könyvklubban megtartott ülé­sen az országos választmány. A tanácskozáson megjelent Herczeg Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsága tudomá­nyos, közoktatási és kulturális osztályának alosztályvezetője, dr. Kővágó László, a Kulturális Minisztérum Nemzetiségi Fő­osztályának vezetője, Szilágyi Mária, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának munkatársa, valamint a testvéri német és szlovák nemzetiségi szövetsé­gek vezetői. Mándics Mihály, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének fő átkára fűzött szóbeli kiegé­szítést a szövetség 1S74. évi munkájáról készített beszámo­lóhoz, s összegezte a soron kö­vetkező feladatokat. — A szövetség 1974-ben hasz­nos felmérő munkát végzett Bács-Kiskun, Békés és Csong- rád megye könyviári helyzeté­ről, a sztevén anyanyelvű la­kosság közművelődési helyzeté­tek fejlesztési lehetőségeiről — mondotta ezután. — Megkezd­ték a „Magyarországi délszlá­vok néprajza” című sorozat el­ső kötetének szerkesztését. Szé­lesedik a klubmozgalom és egy­ben gazdagodik a klubok prog­ramja is. Az év folyamán nyolc megye területén 51 községben került sor nyolc hazai és két jugoszláv együttes bemutatko­zására, s ugyanakkor öt hazai délszláv együttes vendégszere­peit a baráti államban. — 1975-ben a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szö­vetsége gazdag kulturális prog­ramot állított össze. A kultúr- körutak során áprilisban Vas és Zala megyébe, májusban Bács- Kiskun és Baranya megyébe, augusztusban ugyancsak Bara­nyába, majd novemberben Győr-Sopronba és Vas megyé­be látogatnak a délszláv nem­zetiségi együttesek. Szakmai segítséget nyújtanak többek kö­zött a bajai, molnári, átai, pécs- udvardi táj házaknak, falusi helytörténeti gyűjteményeknek. A délszláv klubok és honisme­reti körök segítségével szocia­lista hagyományokat kutató és gyűjtő csoportokat szerveznek. Az általános, közép- és felső­fokú iskolák tanulói számára honismereti pályázatot hirdet­nek. A szövetség továbbra is a nemzetiségi élet alapvető té­nyezőjének tekinti az iskolai anyanyelvi oktatást. A felsza­badulás 30. évfordulójav és a szövetség megalakulásának év­fordulója alkalmából a tanulók részére pályázatot hirdetnek ko­rabeli dokumentumok és vissza­emlékezések gyűjtésére, illetve feljegyzésére. Tovább bővülnek a hazai délszlávok kapcsolatai a Kulturális Minisztérium tá­mogatásával Jugoszláviával. Az idén is néhány jugoszláv mű­vészeti együttes látogat hoz­zánk, amit magyar műkedvelő együttesek előadásával viszon- zunk. A beszámolót követő vitáiban szó esett egyebek közt a szövet­ség belső életének demokratiz­musa továbbfejlesztéséről, a pe­dagógusgondok enyhítéséről, a közművelődési életben jelent­kező problémákról. Káíir lines lepüi i bslgár szakszervezeti kíiíilsiget Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára szombaton az MSZMP székházában fogadta a Mi so Mi- sev elnök vezetésével hazánkban tartózkodó bol­gár szakszervezeti küldött­séget A szívélyes, bará­ti találkozón részt vett Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára és T immer József, a SZOT titkára. (MTI) A Szaft szervezd! Világszövetség Végrehajtó Irodájának rendkívüli összejövetelére Gáspár Sándor Berlinbe mázolt Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának, az SZVSZ Végre­hajtó Irodája tagjának vezetésé­vel szombaton szakszervezeti küldöttség utazott Berlinbe, hogy részt vegyen a Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Iro­dájának rendkívüli ülésén. A Végrehajtó Iroda megtárgyalja a kapitalista világ válságának súlyosbodása következménye­ként kialakult helyzetet és meg­határozza az ezzel kapcsolatos szakszervezeti feladatokat. A delegáció búcsúztatására a Ke­leti pályaudvaron megjelent Földvári Aladár, a SZOT elnö­ke és Nemeslaki Tivadar, a SZOT főtitkár-helyettese. (MTI) Hatodszor a megye élén a szarvasi munkásőrök A Klucsjár Mihály szarvasi jár isi városi munkásőr zászlóalj január 24-én, pénteken tartotta ün­nepi cgységgyűlését. A szarvasiak tíz év alatt hatodszor nyerték el a megye munkásőr egységei között folyó szocialista versenyben a területi parancsnokság legjobb önálló egysége címet. Ké­pünkön az ünnepi egységgyűlésen Sonkoly Mihály zászlóaljparancsnok a tíz év alatt elnyert két serleget emeli magasba. Tudósításunk a szarvasiak múlt évi munkájáról lapunk 3. oldalán (JEFffitű; Demémjrii

Next

/
Oldalképek
Tartalom