Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-25 / 21. szám
Hagycrr—portugál | gazdasági egyezmény íisszabo*. Magyar—portugál megíállapo- dast írtak alá csütörtökön Lisz- szabonbaai a 'Magyarország és Portugália közötti árucseréről és a gazdasági, ipari és műszaki együttműködés fejlesztéséről. Az új megállapodás 5 évre szól, megerősíti, hogy » felek a GATT elvei alapján a legnagyobb kedvezményes elbánásban részesítik egymást, Aláírták az 375. éli magyar-—csehszlovák teerefargalmi és fizetési megállapodási A magyar—csehszlovák árucsereíorgalnu tárgyalások befejeztével a Külkereskedelmi Minisztériumban pénteken aláírták az 1975. évre szóló áru- osereforgabni és fizetési megállapodást. Az árucsereforgalmi jegyzőkönyv visszatükrözi azt a fejlődést, anqgly a két ország külkereskedelmi forgalmában az 1971—75. évi hosszú lejáratú megállapod ág alapján az elmúlt négy évben bekövetkezett Ford tv-interjúja Washington Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Ford amerikai elnök csütörtökön este az NBC országos tvhálózat két vezető munkatársával folytatott egyórás beszélgetése során ismét megragadta a nagy nyilvánosság lehetőségét arra, hogy megkíséreljen tömegtámogatást felsorakoztatni egy hete beterjesztett gazdasági és energiaügyi szükségprogramja mellett. Az elnök védelmébe vette csütörtökön aláírt proklamáció- ját, amellyel február 1-i hatállyal elrendelte a külföldről behozott kőolajra barrellenként 1 dollár védővám kivetését. Kilátásba . helyezte, hogy a március, illetve április elsejével hatályba lépő további 1—1 dollár védővám összesített kihatásaként a benzin ára gallononként 8—10 centtel, vagyis mintegy 17 százalékkal fog emelkedni. Egy újabb olajembargó eshetőségéről szólva, Ford elnök kijelentette, hogy az „nagyon súlyos válságot idézne elő”. Ebben az összefüggésben vetődött fel az a kérdés, vajon Kissinger külügyminiszter és nyomában maga az elnök is, miért nem tért ki „diplomatikusan” az olajtermelő arab országok elleni amerikai katonai 'beavatkozás eshetőségét firtató kérdések elől, s miért választotta azt, hogy hivatalos nyomatéket adjon egy közel-keleti amerikai katonai intervenció eshetőségének. Ford elnök ismét Kissinger saját megfogalmazású formulájából (vagyis nem a kérdésbe foglalt „hipotézisből”) indult ki, amely szerint az USA csak a „megfojtás” közvetlen fenyegetése esetén „fontolná meg” katonai erő bevetését”. Arra a kérdésre, hogy műyen alapon formálna az USA jogot más nemzetek tulajdonát képező kőolaj erőszakos elvételére, az elnök beismerte, hogy „ez talán nem helyes", de — mint hangoztatta —. „a történelmi tapasztalatok szerint a nemzetek a múltban gyakran mentek háborúba természeti erőforrásokért”. Az elnök nem volt hajlandó sem megerősíteni, sem cáfolni a New Republic című hetilapnak azt az értesülését, amely szerint az USA 3 hadosztályt küldött vagy készül küldeni a közel-keleti térségbe, jóllehet az NBC munkatársai szerint kérdésükre a Pentagon megerősítette a hetilap értesülését « Ford megismételte, hogy a Közel-Keleten „komoly a háborús veszély”, de reményét fejezte ki, hogy Kissinger külügyminiszter újabb erőfeszítései a „szakaszos rendezésre” eredménnyel fognak járni. Elismerte azonban, hogy ameny- nyiben Kissinger jövő hónapra tervezett újalbb közel-keleti útja sem járna sikerrel, akkor az amerikai diplomácia valószínűleg feladni kényszerül a „lépésről lépésre való megközelítést”. Ebben az esetben, mondotta, határozott lehetőség a genfi értekezlet összehívása, jóllehet, mi előnyben részesítjük az ad- lügt megközelítésmódot. Ford elnök különös ssyoma- tékkal tagadta, hogy az USA iparkodna „távoltartani” a Szovjetuniót a közel-keleti diplomáciától, •»« Washington Ford amerikai t elnök csütörtökön a Fehér Házban fogadta a szovjet újságíróknak az Egyesült Államokban tartózkodó küldöttségét. A mintegy hűszperces beszél- ** getés során az elnök reményét fejezte ki, hogy a két ország kapcsolatainak fejlődése a jövőben folytatódik. Mint mondotta, nagy várakozással tekint Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának nyárra tervezett amerikai látogatása elé. Ford kifejtette, hogy a két ország előtt nagy lehetőségek állnak arra, hogy a világbékéhez hozzájáruljanak. A szovjet delegáció látogatására a két ország közti megállapodás értelmében került sor. Szeptemberben amerikai I újságírók egy csoportja járt a Szovjetunióban. Magyarország német megszállása után a párt Központi Bizottsága elérkezettnek látta az időt a fegyveres harc megszervezésére is. Ezt a gondolatot fejezte Id a felhívás is, amely- ! ben a párt a legkíméletlenebb harcot hirdette a megszállók ellen: „Ne legyen se éjjele, se nappala hazánk földjén a német megszállóknak! Ne hagyjatok nekik egy nyugodt pillanatot sem. Gyújtsátok rájuk a házat, pusztítsátok őket tűzzel- vassal!” 1944. áprilisában a Központi Bizottság napirendre tűzte a Katonai Bizottság felállítását is. Megszervezése azonban néhány hónapot késett, mert a Központi Bizottság sorait letartóztatások tizedelték. Ekkor fogták el Kádár Jánost is, a párt vezetőjét, aki útban volt Jugoszlávia felé, hogy Tito partizánjaival a szorosabb kapcsolatot kiépítsék és konkrét segítséget kérjenek a magyar fegyveres ellenállás megszervezéséhez is. A letartóztatások, majd a Magyar Front megalakulásával megsokszorozódott teendők átmenetileg levették a napirendről a Katonai Bizottság megszervezését. Ez azonban nem azt jelentette, hogy a párt a fegyveres harc előkészítéséről lemondott volna. Már a nyár folyamán több — bár sikertelen — kísérlet történt fegyveres alakulatok létrehozására. Egyik ilyen szervező útja során „lepték” meg a nyomozók Ságvári Endrét, aki a velük vított tűzharcban mártírhalált halt. A kommunista párt a fegyveres harc előkészítése mellett egyik fontos feladatának tartotta a hadsereg németellenes szárnyának megnyerését Ezért javaslatára a Magyar Front létrehozta » katonai pnopagandaMNegyedszázada köztársaság India Elutazott hazánkul a kubai pártküldöttség Pénteken elutazott Budapestről Isidoro Malmierca Peoli, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága Titkárságának tagja es az általa vezetett pártküldöttség, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására január 10—24. között tartózkodott Magyarországon, A látogatás során a kubai vendégek részletes és sokoldalú tájékoztatást kaptak a hazánkban folyó szocialista építőmun- káról, és az MSZMP XX. kongresszusának előkészületeiről. A megbeszélések és találkozók nyílt elvtársi légkörben zajlottak le. A küldöttséget csütörtökön fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A kubai pártküldöttsó- get a Ferihegyi repülőtéren Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője és Szűrös Mátyás, a KB osztályvezető- helyettese búcsúztatta. Jelén volt Floreal Chomon, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Szadat- nyilatkozat Egyiptom sohasem ír alá különbékét Izraellel, még akkor sem. ha az újabb területet űrit ki a Sinai-félszigeten és visszaadja Egyiptomnak az Abu Ru- deisz-i olajmezőket —mondotta Anvar Szadat egyiptomi elnök a francia Europe—1 rádióállomásnak adott nyilatkozatában. A 90 perces beszélgetés során az egyiptomi elnök azt a véle- ményét fejtette ki, hogy a je-1 lenlegi közel-keleti helyzet rob- i bánásig feszült, de leszögezte j azt is, hogy Egyiptom és Szíria nem fog háborúba lépni, hacsak Izrael nem kezdeményezi az ellenségeskedéseket. Huszonöt esztendeje, 1950 óta január 28-a a köztársaság napja Indiában. A világ második legnépesebb országa — a sok éves függetlenségi harc győzelmes befejezése után — az alkotmány «jelelaratásával a teljes politikai önállóság útjára lépett, s a kéft és fél évtized alatt nemzetközi tekintélyre tett szert. A pozitív semlegességet építő módon gyümöl- csöztető Indiai Köztársaság külpolitikája, valamint a kormány haladó programja természetes szövetségesre talált a szocialista országok körében. Igaz, az Indiai Köztársaságban még ma is százmilliókban számolják a szegényeket, igaz, hogy az osztálytagozódás évezrede ható elkülönítő ereje ma is fennáll, időről időre természeti katasztrófák gyötrik a sok helyütt kezdetleges módszerekkel gazdálkodó parasztok tízmillióit — a helyzet azonban a köztársaság huszonöt esztendeje alatt sokat változott. Törvény van rá, hogy az épülő ipartelepek mellé lakást, óvodát, Iskolát, kulturális központot kell emelni. Előírások szerint szervezik Indiában a civilizált életet, gondoskodnak a dolgozók munkakörülményeinek javításáról. Számos üzemben, gyárban azok az indiai lányok, asszonyok, férfiak, akik néhány hónappal előbb még éppen csak hallottak gépekről, műszerekről — nemzetközi színvonalú termékeket, milliós értékeket állítanak elő, India — a Pancsa Sila, a békés egymás mellett élés öt elve szerint jószomszédi kapcsolatokra törekszik a környező orszá. gokkal. Következetes hive a térség, Ázsia biztonsági rendszere kidolgozásának, megvalósításának. Példásnak mondhatok a Szovjetunióval és a többi szocialista * országgal kialakított sokoldalú politikai, gazdasági, kulturális,' műszaki-tudományos kapcsolatai. Mint A. Lavrentyev, az APN hírügynökség szemleírója megállapította: „A Szovjetunió pQlitikai támogatása és gazdasági segítsége igen nagy mértékben hatott a fiatal és fejlődő állam megerősödésére. A Szovjetunió tudományos és műszaki támogatásával ötvennél több ipari, energetikai, mezőgazdasági üzem és oktatási intézmény létesült Indiában, és jelenleg is mintegy húsz épül. A köztársaság 25. évfordulójának előestéjén százmillió dolláros előirányzattal magyar—indiai árucsere-forgalmi megállapodást írtak alá Budapesten. Az 1975-re szóló megállapodás aláírásakor A- S. Gül indiai kereskedelmi államtitkár-helyettes hangoztatta: „Az alumínium- ipar, az elektromost par és a vákuumtechnika gyorsan fejlődik országunkban, és ebben nem kis szerep jut a magyar szakembereknek, illetve berendeléseknek ..— A két ország vezetőinek magas szintű és kölcsönös látogatásai — mint legutóbb miniszterelnökünk indiai útja íc — nagyban hozzájárulnak kapcsolataink erősítéséihez és bővítéséhez. A haladás útját járó íncöas Köztársaság népét őszinte nagyrabecsüléssel köszöntjük nemzeti ünnepe alkalmából, és sok sikert kívánunk további fel- emelkedéséhez. (Kulcsár! Pintér István: FEJEZETEK A MAGYAR FEGYVERES ELLENÁLLÁS történetéből A Kommunista Párt Katonai Bizottsága a fegyveres harc megszervezéséért zottságát, amelynek vezetője a kommunista Pálffy György, volt vezérkari százados lett Csoportja irányításával a röp- iratok tömege jutott el — a demokratikus érái által eddig jórészt elhanyagolt területre — a hadsereg kikébe és fejtett ott ki — a vezérkar szavaival élve — veszélyesen bomlasztó tevékenységet. Nem véletlen az sem, hogy a Magyar Front c. illegális újság beköszöntő számában a hadseregre irányította a figyelmet, mondván: „a nemzet jó vagy balsorsa ma a hadsereg kezében van”. „A magyar hadsereg előtt két út áll — írta a lap. Az egyik az, amelyen a hadsereg, eddig haladt ... Ez a hadsereg pusztulását és a nemzet érdekeinek elárulását jelentené. A másik Út: szemlbefordulni a német megszállókkal és kiverni őket a magyar földről..." Pállfyék nemcsak propagandavonalon értek el sikereket, hanem komoly kapcsolatokat teremtettek főtisztekkel is, ösz- szeköttetéseik a vezérkar, sőt Horthy szűkebb kabinetjéig is eljutottak. Ezek jelentős szerepéi játszottak a kiugrási előkészületekben, később pedig a Kiss János altábornagy körül gyülekező hazafias tisztek szervezésében. 1944 szeptember végén, október elején Pálffyék a fenti feladatok mellett újabb megbízást kaptak a Kommunista Párt Központi Bizottságától, mégpedig a párt Katonai Bizottságának létrehozását. A bizottság tagjaj között találjuk Fehér Lajost, aki közvetlenül a budapesti akciógárdákat irányította, Sólyom Lászlót, aki pedig a hadsereg és a munkásmilíciák szervezését kapta., A Katonai Bizottság sokirányú tevékenységére utal Pálffy György ösz- szefoglaió jelentése is. Á következőkben ebből idéznénk részleteket: „Szervezkedésünk kétirányú volt — írja - Pálffy: 1. Kis akciócsoportok szervezéssel fegyverzése, anyaggal való ellátása és bevezetése német- és nyilasellenes akciókra. (A továbbiakban rész'etezi az akció- gárdák munkáját, mi erről külön szólunk) A második feladat „a fegyveres felkelés céljából tömegszervezés”. Ez a munka három- irányú volt A) Apró Antalon, az építők és Bariba Bertalanon, a vasasok párton belüli vezetőin keresztül „a megmozgatható munkástömegek megszervezése”. B) „A társadalom különböző köreiből, (egyetemi hallgatók, nemzetőrségek, később kisegítő karhatalmi alakulatok, miniszteri s más hatósági liszt- viselők, tartalékos tisztek stb.) különböző ellenállási csoportok megszervezése, nyilvántartása, fegyverrel, anyaggal való ellátása.” O „A Honvédség különböző egységeinek beszervezése, amit mindhárman csináltunk.” Pálffy György összefoglalójában képet kapunk arról is, hogy a Katonai Bizottság hogyan találta meg az utat magas rangú horthysta tisztekhez, a párt hogyan tudta nemcsak megnyerni, hanem az aktív harcba bekapcsolni a vele összeköttetésbe került katonai egységeket. A Katonai Bizottság komoly szerepet játszott nemcsak a Kiss János altábornagy vezette Katonai Vezérkar megszervezésében, hanem .ennek letartóztatása után szétesett katonai csoportok, különböző fegyveres alakulatok újjászervezésében és a Kommunista Párt által közvetlenül vagy közvetetten vezetett partizáncsoportokhoz vagy más fegyveres testületekhez való irányításában. Pálffy említett írásában azt is megemlíti, hogy a Katonai Bizottság munká'át 1944 decemberéig a Központi Bizottság részéről Rajk László, majd annak letartóztatása után a Németországba irányított transzportból megszökött és a KB munkájába ismét bekapcsolódó Kádár János irányította. A párt Katonai Bizottság legfőbb célját, a fegyveres felkelést, ha nem is tudta megvalósítani, kiemelkedő szerepet játszott a fővárosban kibontakozott fegyveres ellenállás szervezésében és irányításában. Érdemei elévülhetetlenek. (Folytatjuk#
