Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-25 / 21. szám
Túl a íélmilliárdon fi szakszervezet! tanács megtárgyal a Békés megyei állami Építőipari Vállalat Jó és eredményekben ga»3ag évet 2árt a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat Ezt akarják az idén is megismételni. Természetesen úgy, hogy eközben munkájukat és termelésüket a növekvő igényekhez igazítják. Azaz arra törekednek, hogy a tavalyi eredményeket is túlszárnyalják. A vállalat szakszervezeti tanácsa véleményezési és egyetértési jogával élve január 23- án, csütörtökön Regős János elnökletével megtárgyalta az 1975. évi tervcélkitűzéseket és feladatokat Az írásban előterjesztett tervhez Kenek Ferenc igazgató fűzött szóbeli kiegészítőt. Elmondta, hogy tavaly a tervezettnél is nagyobb eredményeket érték el, a tervet több mint 4 százalékkal túlteljesítették. 1973- ban saját építésszerelési termelésük 460, tavaly viszont már 495 millió forint volt. A lakásépítésben a vállalat fennállása óta tavaly érték el a legnagyobb eredményt. A 961 lakás építési tervét a kongresszusi és a felszabadulási versenyvállalások összesítése után egyezerre emelték fel. A teljesítés viszont 1105 felépített és átadott lakás lett! A múlt év jellemzője továbbá, hogy egyenletes volt a fejlődés a termelésben, a tervek negyedéves bontásban is megvalósultak, A termelés növekedésének a termelékenység emelkedése volt az egyedüli forrása. As egy munkásra jutó termelési érték 12 százalékkal növekedett. Kedvező talajról kezdhették el az idei esztendőt. A vállalat terve erre alapozva írja elő azt, hogy a saját építés-szerelési termelésben az idén 530 millió forintot kell teljesíteni, ami 7,1 százalékkal haladja meg a múlt évi eredményeket. A kormány által kiemelt Gyulai Húskombinát építésénél nem kisebb feladat hárul ez évben az építőkre mint az, hogy elkészüljenek az összes létesítmény szerkezeti összeszerelésével és a téli munkára alkalmassá tételével. Az idei terv 1070 lakás felépítését határozza meg. Ebből az első negyedévben 240-et, a második negyedévben 280-at, a harmadik negyedévben 290-et, míg a negyedik negyedévben 260 lakást adnak \át. Minden bizonnyal az erede&leg tervezettnél az idén is több lakás épül fel, mivel a szocialista brigádok a vállalat vezetőségének és szakszervezeti bizottságának irányelvei alapján a közeljövőben teszik meg vállalásaikat a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny második szakaszára. Az Idei terv sorra-rendre meghatározza valamennyi fontosabb építkezés befejezéséinek idejét is. így többek között az első negyedévben Békéscsabán elkészül az MSZMP megyei OkFAÉRT-, ÁFÉSZ-, TÜZÉP-TELEPEK, FIGYELEM 1 1975. I. negyedévre még 1500 tonna mennyiségű MSZ 25-ÖS ÉGETETT DARABOS FEHÉR MÉSZ LEKÖTHETŐ. Vasúti szállítást az ország bármely részére biztosítunk. Telefon: Bp. 153-689 Pest m. Szóig, és Csomagoló Vállalat. 3973 3 1975. JANUÁR 25» Idei tervét tatás! Igazgatóságának épülete, a második negyedévben a Mezőhegyes! Cukorgyár raktára, a harmadik negyedévben a békéscsabai iskolacentrum, a gyulai művelődési ház, a Volán 8. sz. Vállalat orosházi telepe és a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat békéscsabai munkásszállójának bővítése. / A tanácsülésen Betkó László, a vállalat munkaügyi osztályának vezetője tájékoztatta a résztvevőket az idei bérfejlesztési elképzelésekről. A múlt évi tapasztalatokból okulva arra törekednek, hogy az idén még jobban gazdálkodjanak a bérekkel. Egyúttal azt is elhatározták — éppen a jobb anyagi ösztönzés elősegítésére —, hogy a bérfejlesztést visszamenőleg, január 1-től érvényesítik. Az (előzetes tervek szerint a munkások átlagbérét az idén 6,8 százalékkal, az alkalmazottakét 6,7 százalékkal fejlesztik Termékeny vita és jó néhány javaslat jellemezte a vállalat idei tervének véleményezését. Rácz János, az szb munkavédelmi felelőse elmondotta: emelni kell a mércét a szocialista brigádmozgalomban. Mégpedig úgy, hogy az eddiginél mindegyik törődjön többet a művelődéssel, valamint a szocialista magatartás és együttélés fejlesztésével. Javasolta, hogy csatlakozzanak újabb kollektívák a garanciavállaláshoz. Varga András művezető — mint többen mások is — a sziAzért mentem Csanádapácára, mert kezembe került egy kitöltött kérdőív, amely a főjegyzőtől tudakolta a község helyzetét 1945. 'január 17-én. A tanácstitkár szobájába 1975. január 17- en kopogtattam be: válaszolna azokra a kérdésekre, amelyek a hajdani irományban szerepeltek, vagy amelyeket a harmincesz- tendős dokumentum sugallt — Mit tart a község legsúlyosabb jelenlegi gondjának? — Inkább úgy mondanám: mit tartottam. Múlt időben Merj már túl vagyunk a nehezén. A rossz idő ellenére is lényegében sikerrel befejeztük a betakarítást Néhány kedvező náp kellene és akkor a mélyszántással is megleszünk. — A régi iratban szerepel egy olyan kérdés: meddig elég a község elelmiszerkészlete? — Elavult — vág közibe a titkár. — Épp ezért ehelyett azt 'kérdezem: hány személyautó van jelenleg Csanádapácán? — Talán száz. De megnézem pontosan a statisztikát... Száz- huszonnyolc. Kevesebbre gondoltam. — MotorbicdWi? — Nem számolja senki De általában azzal járnak az emberek munkába. — Televízió? — Nyolc—kilen cszáz. Ehhez van 1434 lakóházunk. Betoppan az elnök, belkapcsolódik a beszélgetésbe. Olvassa a dokumentumot. Csóválja a fejét — Nem mindenütt írt igazat a főjegyző. Rosszabbnak festette a helyzetet a valóságosnál Az emberek inkább a városban éheztek. Nálunk a legtöbb padláson akadt annyi búza, amivel kitarthattunk az újig. Gazdag község voltunk akkor is. Persze, meg kellett dolgozni érte. Nekünk például három kisholdunk volt. És nem mi voltunk a legszegényebbek ... Aztán vállaltunk tíz hold részes művelést. Ami elvitt a termés leién kívül gorúbb takarékosságról szőtt. Intézkedéseiket sürgetett ahhoz, hogy az építkezésekről vísszaút- ban ne közlekedhessenek üresen a szállítójárművek. Az anyaglseiej tűzésnél is — javasolta — jobban oda kell figyelni, nehogy még hasznosítható anyagok is kikerüljenek a szemétre. Hasonló módon, a tulajdonosi szemlélettől áthatva beszélt valamennyi felszólaló a minőség javításának faruto«ágá- tóI, a garanciális költségek csökkentéséről, az anyag- és energiatakarékosságról, a munkafegyelem szilárdításáról és a munkaidő jobb kihasználásáról, valamint a munkahelyeken dolgozók együttműködésének fejlesztéséről. Vagyis arról az igényről, hogy jobban becsüljék meg egymás munkáját. A szakszervezeti tanács a jó gazda módján véleményezte a vállalat idei tervét, melyet megalapozottnak és teljesíthetőnek ítélt. Egyúttal több hasznosítható javaslatot is adott a vállalat vezetőinek az anyag- és energiatakarékossági intézkedési terv kidolgozásához. • • • Megható esemény tanúi is lehettünk a tanácsülésen, amikor Gálovicz György szb-tiitkár a nyugdíjba vonuló Juhász Pálnak, a gyulai főépítésvezetőség műhelybiaottsági titkárának átadta a Szakszervezeti Munkáért kitüntető jelvény ezüst fokozatát. P. P. Űít orövezelő-képző tanfolyam Csillebércei} Egyhónapos úttörővezető-képző tanfolyam nyílt a Csillebérci Úttörőtáborban. A résztvevők megismerik a párthatározatok ból, oktatási és Ifjúsági Törvényből adódó feladatokat, az úttörő-év programját, a szervezés, vezetés gyakorlatát. Részt vesznek őrsi portyákon, akadályversenyeken, játékokon. Képünkön: örsi portyán a Szabadság-hegyen (MTI fotó—Benkő Imre felv.) Büszkén — és joggal így még tíz lovasnapszámot. Robotnak hívtuk. — Mennyit dolgoztak? — Kapálástól kukoricatöré- slg, ha a hajnali négyórás harangszó út közben ért bennünket és nem voltunk még kint a földön, az apám már haragos volt: elkéstünk, eüustálkodtúk az időt. Dolgoztunk este 9-ig. — Hogy lehetett ezt bírni? — Muszáj volt megszokni. — És jelenleg? — Most úgy él az átlagcsalád, mint akkor a legnagyobb gazda. Pedig a háztájival együtt csak 10—12 órát dolgoznak a tsz-tagok. — Van-e még egyéni gazda? — Néhány. — Hogy élnek? — Mint a szövetkezetiek. De ezért többet kínlódnak. — Mi a legfőbb gondjuk az idén? Üjra a titkár veszi át a szót — Négy tanterem kellene, hogy megszűnhessen a délutáni tanítás. A kisebbeknek azonban jobb a helyzete. Száz férőhelyes óvodát építünk — sok-sok társadalmi munkával A következő állomás a műszaki áruház. A polcok feliratai: televízió, rádió, magnetofon, lemezjátszó, porszívó, mosógép, villamossági cikk, hűtőszekrény. A feliratok alatt meglehetősen bő választék. — Ebben a pillanatban mi számít hiánycikknek? — kérdem a boltvezetőt t— Ceruzaélem,., villanybojler ... fürdőkád — sorolja, aztán abbahagyja... a lista véget ért — Például fürdőkádból milyen az igény? i— Eladhatnánk belőle százat egy hónap alatt — Meddig tartana ess a nagy forgalom? — Egy évig biztosan. Az élelmiszerboltban az élesztőt, sót kérdem — ezekről mondták a tanácsházán, hogy valamikor hiány óztak. Most egyik sem. Aztán végigkérdem mindazt, amit a háztartáshoz szükségesnek vélek. A boltvezető kétszer mond nemet. Csanádapácán 1975. január 17-én garzon teát és kefirt nem lehet kapni. Az állatorvost a lakásán találom. — A régi irat orvos- és gyógy- szerhiányról, súlyos járványokról, nagy elhullásról tanúskodik. Milyen most az állategészségügyi helyzet? — Tavaly négy szarvasmarha ▼étéit él — gyógyszeres kezeléssel sikerült a kollégámmal megállítanunk a járványt. A malacoknál ötszázalékos elhullást okozott, hogy csak az év végére" érkeztek meg a vastartalmú injekciók. — Milyen színvonalú a községben az állattartás? — A közös gazdaságban zárt telepeikre van szükség, hogy ne terjedhessenek a járványok... Ami a háztájit illeti: a sertések negyven százaléka önetetőből aszik, tíz százalékuk önitatóbal iszik. Egyre több pártán van fejőgép. Nehézséget jelent azonban: takarmány-kiegészítőt általában csak Orosházán vagy Csabán lehet kapni. A harmincéves adatok szerint szükség lett volna a községben 400 tehénre, 100 fejőskecskére, 200 lóra, 1200 sertésre. Rendelkezett viszont a község 15 traktorral — igaz, ezekhez nem volt üzemanyag A most egyesült Széchenyi Termelőszövetkezet elnökét kérdezem: —' Hiányzik-e a tsz-ből a ló? — Nem, Negyvess fogatunk van, a tagok háztájiját szolgálják ki — Elegendő-e a tehén? —- A háztájiban van 400, e* a szám azonban várhatóan csökkenni fog Sokan boltban veszik a tejet A tsz 200-as állományát viszont 500-asra akarjuk növelni. A szakosított telep elsősorban a városi igények kielégítésére kelt — Sertés? — Háromszáz anyakocánk van és a szaporulat Évente 3000 darabot adunk eL És eladnak a tagok a háztájiból vagy 8000-et — Hány tej őskecske van a faluban? — Kocáké? Nem tudok róla, hogy lenne valahol... — Mekkora a géppark? — Hamarjában nem is tudom, össze kell előbb adni, mennyi te volt a három tsz-nek az egyesüléskor ... Szóval a teherautónk 16, az erőgépünk körülbelül 50, van egy CPS- és egy KITE-gépsorunk és 13 SZK—4- <es kambájmynk... Visszatérve az előző kérdésre: a kecskét valamikor a szegényember tehenének hívták. Eddig tartott a beszélgetés Érdekesek voltak benne a tények, Varga Gábor, Kiss Ferenc Nagy István, Császár Arpádné dr. Bodrozsán László, Mészárex Pál válaszai. Legalább ennyire érdekes volt azonban, hogy ho gyan is mondták, amit mondtak Kicsit csodálkozva, iiogy miér is jut eszébe valakinek ilyesmiket kérdezni — de magától ón tetődö büszkeséggel. Oly módon hogy nem feledkeztek meg t délutáni iskolába járás kényelmetlenségéről, a hiányzó ceruzaelemről, a nehezen kaphat* takarmány-kiegészítőről — öt tudván, hogy elégedettségüke mindezek nem béfolyásolhatjál döntően; és tudván, hogy a eredményeket jórészt a magul munkája szülte. Joggal válaszoltak büszkén tehát... W—őt
