Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-01 / 1. szám
Miijén volt az óév 1 és mit várnak az új évtől? Erre a kérdésre | DCíaátuágők az új ía kÜAzöhea kértük és kaptuk a választ. ClSBQOOoooooooooaoaaQooDoaooooG Miklósi Pálné ij Acsirakó a Békéscsabai i Cserépgyárban — Az idén alakult Jó- isel Attila Brigád vezetője vagyok. Már 1S58- iól dolgozom a vállalatinál. Azelőtt a tégláit yárban nehéz volt a munkánk, itt sokkal könnyebb. A keresetünkkel is elégedettek vagyunk. Az a célunk, hogy elnyerjük a szocialista címet. ÉS» különösen nagy hálával tartozom a vállalatnak, mert 20 ezer iorint kölcsönt adott szövetkezeti lakás vásárlására nekem és a 1 érjemnek, aki ugyan- ssak ebben a gyárban {épkezelő. Eddig három gyermekünkkel, Palikával, Juditkával és Marisával egyszobás lakás- tan laktunk, január < lején költözünk a kétszobásba. Szeretném az új lakást szépen berendezni és azt kívánom még, hogy tanuljanak Jól a gyerekek. Balta János ü, hadnagy, közlekedés- sendészeti osztályvezető Tavaly az 1973. évhez képest talán 10 szá- 8 alékkai nőtt a megye útjain a gépjárműforgalom, a balesetek száma í zonban szerencsére item emelkedett. Köszönhető a közlekedés- biztonsági tanácsnak, a t endőröknek, az önkéntes rendőröknek, a társadalmi aktíváknak és a legtöbb gépkocsivezető fllampolgári fegyelmének. Sajnos nőtt a tra- f ikus balesetek száma, 8 melyek következtében c tvennél többen meghaltak. Kívánom, hogy 1975 balesetmentes év legyen. Az idén várhatóan új KRESZ-í adnak ki, kérem, hogy azt a gépkocsivezetők tanulmányozzák át és a változásokat a gyakorlatban helyesen alkalmazzák. Magamnak csak annyit, hogy a 11 hónapos kisfiam, aki már gagyog, mielőbb „tárgyalóképes gMEtesr” legyen. Szeles Károly » HAFE 5. sz. gyáregységének elektroműszerésze — Nagy volt a „hajtás” az elmúlt negyedévben. Jó lenne, ha 1975-ben egész évben egyenlelesen osztódna el a munka. Ehhez főként az anyagellátás folyamatosságát kellene biztosítani. Akkor a Dolgozz hibátlanul mozgalom is eredményesebb lenne. Magamnak azt kívánom, hogy 1974-nél rosszabb évem soha ne legyen! Most a marxizmus—leninizmus esti egyetem e’ső félévi vizsgájára készülök. Szeretnék jól vizsgázni. Hobbim a repülőmodellezés. Arra törekszem, hogy a dél-magyarországi bajnoki címet meg ártsam. Talán az országos bajnokságra is sikerül eljutnom. Prókai Ferenc az SZMT munkavédelmi főfelügyelője — Tavaly az 1973. évihez képest csökkent az üzemi balesetek < és a kiesett munkanapul: száma. Kevesebb volt a csonkulásos és a halálos baleset is, de sajnos, nyolcán meghaltak a munkavédelmi előírások be nem tartása miatt, örvende.es, hogy a vállalatok egyre nagyobb gondot fordítanak az egészségesebb, biztonságosabb munkakörülmények kialakítására. Kívánom, hogy minél kevesebben kerüljenek táppénzes állományba. Ha pedig mégis e’őfordul baleset, a vállalatok az úiabb balesetek megelőzésére, ne nedig jogi vitákra fordítsák a fő figyelmet. Zám András a Békés megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat főmérnöke — A vállalat 1974. évi eredménye felvásárlási és termelési vonatkozásban egyaránt kiemelkedő. A gyulai és csabai kolbászból 327 vagon készült, ami 8 vagonnal haladja meg az előző évi rekordot. A kereslet azonban igen nagy, az igényeket még igy sem tudjuk kie’égíteni. Tavaly megkezdődött a Gyulai Húskombinát építése, ami 197f>-ban fejeződik be. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat jól dolgozott. Az idén azonban megháromszorozódik a feladata. Ehhez további sikeres munkát kívánok. Egyéni célom, h ogy nyáron ismét eljussak a családommal a tengerpartra. Talán Bulgáriába. Imreffy Jánosné az UNIVERZÄL békéscsabai vas-, edény- és üvegboltjánaU a* eladója — A brigádom, amelynek Adamik György a vezetője,' tavaly elnyerte a Vá'lalat Kiváló Brigádja címet. Az idén a Szakma Kiváló Brigádja címet szeretnénk kiérdemelni. Csodálatosan szép a boltunk, nagy az áruválaszték, itt igazán jó kereskedőnek lenni. Számomra sokat jelent a nemrég bevezetett kéthetenkénti szabad szombat. így több időt tölthetek a családom körében. Két kislányom van, mindketten az általános iskolába járnak. Zsuzsika hetedikes, Már- tika elsős. Nagyon jó tanulók, büszke vagyok rájuk. Az idén szeretnék a családommal együtt Jugoszláviába eljutni. Szénás! Lajos a gyulai Munkácsy Tsz párttitkár.» — Rendkívül nehéz volt az őszi munka, mégis eredményesen fejeztük be. Ezért elsősorban a tsz tagjait illeti az elismerés. A cukorrépaszedésben több vállalat dolgozói is segí ettek, amiért ezúton is köszönetét mondok. Az idén az átlagtermés növelése a célunk. B6z9MI hefttáronfcftrt 40—45 mázsát, kukoricából 60—65 mázsát, cukorrépából 400 mázsát akarunk elérni. Az állattenyésztést szakosítjuk. Ha minden úgy sikerül, ahogy tervezzük, a szövetkezet bruttó jövedelme mintegy 10 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. Ebben az évben a marxizmus—leninizmus esti egyetem szakosító tagozatát szeretném befejezni. Dr. Gaes János békéscsabai körzeti orvos — Körzetemben, ahol dr. Mázán Jánossal együtt látom el az orvosi szolgálatot, min egy tízezer ember lakik. Naponta átlag 70—80 személyt kell megvizsgálnom. Szükséges lenne kisebb körzetet kialakítani, hogy alaposabban foglalkozhassunk a betegekkel. Ez az egyik kívánságom. A másik: korszerűbb eszközökkel kellene ellátni a rendelőt. A harmadik: létesítsen a tanács több játszó- és sportteret, parkosított részt, ahol a gyerekek és a felnőttek játszapi, sportolni, sétálni tudnak. A gépkocsi-parkolóhely is kevés. örvendetes, hogy bevezették a szabad szombatot, több időm marad arra, hogy együtt legyek a családommal, szórakozzak és tanuljak is. Egri György MÄV-gépkísérő Békéscsabán Sajnos előfordul, hogy az utasok rongálják a kocsik ü’éseit, kiszedik az égőket, letörik a kapcsolókat és hamutartókat. Olykor a vonat indulása előtt a vészféket is meghúzzák, s emiatt néhány perc késés következik be. Jó lenne, ha az idén nem fordulnának elő ilyen fegyelmezetlenségek. Mindenkinek jó utazást kiVánok. Nekem — mivel rendszeresen lottózom — jól jönne egy 4-es találat. A kislányom a közgazdasági egyetem harmadéves hallgatója, neki is legyen minél több négyese és persze ötöse is. Andrej Mátyás forgalmi szocialista brigádjában dolgozom. Négyszer nyertük már el a megtisztelő címet. Sikerüljön ötödször is, . Pásztor Béla Fotó: Gál Edit Köszöntjük város környéki községeinket A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a 31/1974. számú hatá- rozatával elrendelte a békési járás megszüntetéséit. Határozat született Mezőberény és Csárdaszállás nagyközségi közös tanáccsá történő szervezéséről is. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala a 3/1974. (X. 3.) MT. TH. számú rendelkezésével Mezőberény (Csárdaszállás) közös tanácsú nagyközségeket és Kétsoprony, Köröstarcsa községeket Békéscsaba város város környéki községévé nyilvánította. A Békéscsabai városi Tanács Végrehajtó Bizottsága szeretettel köszönti a város .környéki községek lakosságát. Bízunk abban, hogy az új szervezeti felépítés elősegíti közös fel~ adataink sikeres megvalósítását. BÉKÉSCSABA VÁROS TANÁCSÁNAK VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Nem szolgálatilag, szívből csupán Van Majakovszkijnak egy verse. Szabad életünk első évti- . zedóben megszámlálhatatlanszor harsogták el a legkülönbözőbb alkalmakkor hivatásos és amatőr előadók. Eközben annyira megkoptatták, hogy manapság csak ritkán lehet hallani — s ez a korábbi szertelenség miatt tulajdoniképpen érthető is. Pedig a mű — a Beszélgetés Lenin elv- társsal — a leghalkabb, mert leginkább gondolkodtató, okos felismerésekben, megállapításokban leggazdagabb alkotások közül való. A költő képzeletében „nem szolgálatilag, szívből csupán” beszélget a forradalom vezérével. Mindenféle hivatalosko- dó merevség, ki-tudja-miért szükségesnek tartott óvatoskodás nélkül, a lehető legteljesebb őszinteséggel. Néhány napja iskolás korunk óta barátommal, K. Lajossal találkoztam. Beszélgettünk mindenféléről, gyerekekről, terveinkről, televízióról — aztán szó került a kongresszusi irányelvekről. Nem feiszélyezett bennünket semmilyen közvetlen vagy közvetett nyilvánosság — nem került a mondatok közé egyetlen „szolgálati” sem. Főleg nála volt a szó. Nem mondott soha-nem-hallott újdonságokat, felfedezés-számba menő tételeket, „csupán szívből” elmondott gondolafait azonban — amelyeket a vezető beosztásban dolgozó közgazdász tapasztalataival, szemszögéből fogalmazott — érdemes volt megjegyezni. Például azt, hogy az irányelvekben tulajdonkeppen és általában eddig is ismert felismerések, tennivalók szerepeltek, kapnak az eddiginél nagyobb hangsúlyt. Eddig sem volt titok, hogy a beruházási tevékenységet hatékonyabbá kell tenni, mert így gazdaságosabb, több hasznot hoz, jobb életet teremt az országnak, valamennyiünknek. Mégis, sok volt az elhúzódó beruházás. Egyebei! mellett azért, mert a beruházási kereslet jóval felülmúlta a kínálatot. Aztán olyan okok miatt, mint például az előkészítésre és a végrehajtásra fordított idők aránytalansága. A beruházás szükségességére vonatkozó döntés nemegyszer túlságosan sokáig húzódott, emiatt kapkodni kellett a konkrét tervezésben. Ez pedig nem is vezethetett máshoz, mint a tényleges építés, szerelés szervezetlenségéhez, elsietetfcségéhez — más esetben határidőtúllépéshez. Nagyon egyszerű példával élve: általában jobb. ha fél esztendő helyett mondjuk teljes évet fordítanak a tervezésre — így legtöbbször lehetővé válhat, hogy három év helyett egy vagy másfél év alatt megvalósuljon az elképzelés. A döntés pillanatától az első termék elkészítéséig az alábbi esetben negyvenkét, a másodikban csak huszonnégy-harminc hónap telik el. Mindez persze nem jelenti, hogy ezentúl elhamarkodottan kell dönteni vagy lassabban kell tervezni. De hogy az eddig megszokottnál gyorsabb — és ugyanakkor meggondolt — döntésre és tartalm^jsabb, esetleg valamivel tovább tartó tervezésre van szükség, az kétségben. S mindez — hogy tudniillik felelősebben és tartalmasabban kell dolgoznunk — nemcsak a legnagyobb beruházásokra vonatkozik, hanem valamennyire, sőt, nemcsak az új beruházásokra, hanem a mindennapok sokszor szürkének tartott teendőire is. Alig van az életnek olyan területe, ahol ne lehetne valamivel több gondossággal, valamivel nagyobb szellemi és fizikai erőkifejtéssel lényegesen nagyobb eredményt elérni. Persze, ehhez elengedhetetlen, hogy — visszaidézve a Majaikovszkij- vers szóhasználatát — „ne csak szolgálatilag”, hanem „szívből is” végezze ki-ki a feladatát. Ha nem így történne 1975-ben, ha mindenki a 74-es tempóban dolgozna — ez az életszínvonalunk bizonyos romlásához vezetne. Ezt nem lehet letagadni és kár is volna letagadni. A mi gazdaságunk meglehetősen nyílt, nagyon sok szállal kötődik más országok gazdaságához — a világpiaci helyzettől nem függetleníthetjük magunkat. És ez utóbbi most úgy alakult, hogy ha megállnánk a fejlődésben, ez azonnal visszaesést okozna. A mesebeli „sült galambra” most kevésbé számíthatunk, mint bármikor az utóbbi esztendőkben. De hát megvan a recept: a további életszínvonal-emelkedéshez okosabban kell ellátni a feladatainkat, nagyobb erőt kell mozgósítanunk a hétköznapok fáradalmakat kívánó tevékenységéhez. Az irányelvek minden eddiginél határozottabban felhívják érre valamennyiünk fi- gyeLmét. Mégpedig nagyon reálisan hívják fel. oly módon, hogy a célokban, tennivalókban nincs semmi lehetetlen, semmi emberfölötti. Sőt, tulajdonképpen azt lehetne mondani, hogy éppen ez a fokozott igényesség az igazán emberhez ülő, méltó. Mert a hanyagság, a lustaság, a felelőtlenség — amire valamennyien tudunk jó néhány példát hozni —. valójában nagyon idegen az embertől, legalábbis a szónak az igazi értelmében vett embertől, a gondolkodó, az alkotó lénytől. És ezeket az emberségtől lényegében idegen dolgokat kell csupán visszaszorítani, megszüntetni ahhoz, hogy a jobb életre vonatkozó elképzelések megvalósuljanak. Igaz, ez a „csupán” nem kevés. Hiszen sokak általános vagy csak a munkájuk egy-egy részletére terjedő — ám munkájuk egészének végeredményére ható — gyakorlatáról, szokásáról, beidegződöttsé- géről van szó, ezen kell változtatni a lehető legeredményesebben. , K. Lajos ezt úgy summázta: mindannyiunknak szól az irányelvek minden fejezete, mert mindnyájunkról szól. De azért ő mindig vastag betűvel szedve képzeli a szövegbe azt a mondatot: „A végrehajtásért felelős: az egész párttagság.” Igaza volt, elsősorban a párttagoknak kell példát mutálniuk az irányelveik ‘ és később a kongresszus határozatának végrehajtásában. De azért az is igaz, hogy ezek a dokumentumok mindannyiunkról szólnak — tehát mind- annyiunknak is szólnak. És — visszakanyarodva újra a költőhöz — „nemcsak szolgálatilag”, hanem „szívből” is. Ugyanígy kell majd hozzálátnunk az elvek gyakorlattá válásához... <d—S)
