Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-21 / 17. szám

Szekrénysorait. hevertfk, mini-fotelek a kicsinyednek Az idén mintegy 2 milliárd forint értékű gyermekellátási cikk készül az ipari siöveikezetekben Az egyre korszerűsödő kis- és középüzemekben különösen sok gyermekruházati cikket állíta­nak elő.« ez adja a termékcso­portban a szocialista ipar terme­lésének mintegy 40—50 száza­lékát. 113 szövetkezetben szab­ják, varrják az ízléses gyer­mekruhákat. a gyermekholfmk 70 százalékát belföldön értéke­sítik. Tizenhárom szfVveükezet ké­szít gyermekcipőket, ezekből az fl Közgazdasági Társaság hírei A Magyar Közgazdasági Tár­saság Békés megyei Szervezete kialakította ez évi programter­vezetét. Az 1974-iben meghirde­tett pályázat beküldési határ­idejét meghosszabbították, így a Békés megye településeinek kommunális ellátottságát és a továbbfejlesztés lehetőségeit ér­tékelő közgazdasági munkákat, valamint a megyei iparfejlesz­téssel és munkaerőhelyzettel foglalkozó pályaműveket 1975. március 1-ig lehet benyújtani. A közgazdászok továbbképzé­sét a szervezet már ebben a hó­napban megkezdi. Január 29-én indul az a 70 órás tanfolyam, amelynek foglalkozásait köz­ponti előadók vezetik. Nem sza­kad meg a már egy éve zajló sikeres vitaanfcétok sora sem. s mellettük a megye közgazdá­szai havonta egyszer az ötödik ötéves terv részleteiről is hall­hatnak majd központi előadá­sokat A programtervezet szerint a Közgazdasági Társaság, Békés megyei Szervezete az év első fe­lében — áprilisban vagy* má­jusban — szeretné megrendez­ni az első megyei közgazdász- napokat is. 1970. évi 270 ezer párral szem­ben az idén már 1,2 millió pá­rat gyártanak. A hazai gyártmányú gyer­mekkocsik 82 százalékát ugyan­csak ipari szövetkezetek készí­tik. Az utóbbi időben választéko­sabb a szövetkezeti gyermek- bútorok kínálata. Termelésük négy év alatt megnégyszerező­dött s különösen kelendőek a különféle típusú, fából készült szekrénysorok, heverők, gyer- mekgamitúrák, Íróasztalok, mi­ni-fotelek. Az ipari szövetkeze­tek nemrégiben több olyan új terméket mutattak be a keres­kedelemnek. amelyek sorozat- gyártását már meg is kezdték. Az óvodák, bölcsődék korszerű berendezését szolgálja a Ka­locsai Asztalos- és Építőipari Szövetkezet „Katty-patt” elne­vezésű garnitúrája, amely 130 variálható alkatrészből áll. E típusból a szövetkezet az Idén 140—150 garnitúrát készít s gyártásának bővítésére új üzem­rész kialakítását határozta el. Az ipari szövetkezetekben ké­szülő gyermekjátékok értéke a múlt évben megközelítette a 180 millió forintot s a hazai játékáru-termelés 50—60 szá­zalékát tette ki. Termelésüket az idén további 20 százalékkal növelik, s különösen sok mű­anyag játékot készítenek, ame­lyek . viszonylagos olcsóságuk mellett változatos formájuk, szép színeik, higiénikus tulaj­donságaik miatt egyre kedvel­tebbek. (MTI) Ötmillió forint megtakarítás Az ország egyik legnagyobb cipőgyárában, a Sabariában tclbb mint ötmillió forint ér­tékű anyagot takarítottak meg 8 kongresszusi munkaverseny eddigi szakaszán. Ez a szom­bathelyi üzem évi anyagfel­használásának majdnem egy Üj traktorgyár A Volga menti Csebokszáríban még az Idén felépül egy trak­torgyár, mely az egyik legna­gyobb szovjet gépipari üzem lesz. Az új gyárban készülő 200 és 500 lóerős univerzális traktorok alkalmazhatók lesz­nek majd buldózerként, cső­fektető és hbetakarító gépként is az ország bármely klíma­zónájában. százaléka. A megtakarítás érté­két növeli, hogy az anyag zö­me — mintegy négyötöde — tőkés importból beszerzett ter­mészetes bőr. A Sabariában 1974-ben 5,5 millió pjtr lábbeli készült. Az idén ennél is nagyobb feladat vár a gyár dolgozóira: az első félévben hárommillió 200 ezer pár kerül le a szalagokról. Ennek kétharmadát idehaza ér­tékesítik, a többit exportálják. internálták. A meglévő inteimá- lótáborók és börtönök szűknek bizonyultak, újakra volt szük­ség. Kistarcsa, Nagykanizsa, To­polya, Sárvár, Szabadka, Ko­lozsvár, és más intemálőtábO“ rokban ezreket és ezreket zsú­foltak. Üjabb és újabb támadá­sok indultak a legálisan műkö­dő demokratikus szervezeteik, mindenekelőtt a Szociáldemok­rata Párt és a szakszervezetek ellen. A háborúellenes megmoz­dulások megakadályozására az elnyomó apparátus számára ki­vételes hatalmat biztosító rem- deletek és intézkedések Özönét léptették életbe. A kormánypro­paganda, a rendszerrel összefo­nódó sajtó és átmenetileg a klérus is a náci katonai sikere­ket dicsőítve a háborút „a civi­lizáció védelmeként”, „a kom­munizmus elleni kereszteshad- járatként” propagálta. A terror, a Szovjetunió elleni támadást követő sorozatos né­met katonai győzelmek, a há­borús pusztító propaganda a dolgozó tömegek; még a szerve­zett munkások körében is le­vertséget, depressziós hangula­tot, pesszimizmust váltott ki. De nemcsak ez. A harmincas évek második felének a német— magyar szövetségből fakadó át­meneti gazdasági sikereik ugyan­csak megzavarták, elkábították a dolgozókat. A hadipotenciál növelése hadikonjunktúrát, eg; pedig munkaalkalmat jelentett az élet és halál mesgyéjén ten­gődő munkanélkülieknek. Az antiszemita törvények nemcsak elterelték a dolgozók figyelmét a tényleges bajokról, hanem a zsi­dó hivatalnokok, kiskereskedők ezreinek eltávolításával az ad­dig hivatalra, önálló egziszten­ciára „éhes” keresztény munka­A Balatonnál az idén tervszerűen folytatják a nyaralótelepek építését Siófok—Balantonszabadin a kijelölt területen lebontották azt a mintegy 150 faházat 'bó­dét, amely a környék képét rontotta. Az építésre előkészí­tett területet az OTP értékesíti átlagban 120—-,140 négyszögöles parCe1 Iákban. Az új tulajdono­sok kétéves építési kötelezett­séggel veszik birtokukba a tel­keket A Balatoni Tárcaközi Bizott­ság támogatásával a Balaton­part legújabb telepeit már köz- művesítik. Balatonszárszón és Balatonberényben befejeződtek az előkészületek és a megvásá­rolt telkeken az idén megkezd­hetik a magánriyaralók építé­sét. Folyamatban van Révfü­löpön és Vonyarcvashegyen is egy építési terület előkészítése. : nélküliek előtt megnyitották a : „felemelkedés” útját. A legna- | gyobb hatással azonban az „or- • szággyarapító” politika volt. A ! két évtizedes nacionalista re- j vangpropaganda következtében . a magyar dolgozó tömegek kö-.S rében egy erős revíziós hangulat | is kialakult. A Hitler kegyéből : végrehajtott terület-átes oporto- ; sításökat ügy tekintették, mint ! a nemzeten ejtett két, évtizedes : sérelem orvoslását és nem mint j egy katasztrófa-politika előjáté- j kát. A „Csorba” bizonyos kikű- ! szöbölése felett érzett, és a re- | akció által erősen befolyásolt S nemzeti lelkesedés ebben az : időben ugyancsak Horthyék« malmára hajtotta a vizet A ! „békés” területi revízió mellett ! a II. világháborútól való távol- j maradás csalfa álmai is hatot- 5 tak. Teleki ón .gyilkossága. a ! Szovjetunió elleni háborúba lé- ; pés komoly figyelmeztetése ke- ! vés volt ahhoz, hogy a tömegek ! ráébredjenek teendőikre. Ebben : szerepet játszott az is, hogy a 5 szociáldemokraták, a szakszer- í vezeték, a kisgazdapárt egyes : jobboldali vezetői — bár látták j az országot fenyegető veszélyt, 5 — úgy vélték, keveset tudnak ; tenni ellene a „várni, remélni ; kell” és a „lábhoz tett fegy- i ver" politikáját hirdették. Ezek a körülmények — más ! országokhoz képest is — rend- í kívüli mértékben megnehezítet- ■ ték az antifasiszta ellenállás ld- • bontakozását. A kommunisták- ; nak, a Kommunisták Magyaror- ; szági Párt iának” az árral szem- | ben úszva” kellett a Hitlsr-élle- ! nes nemzeti egységfrontpolitika | útjára lépni, a másik Magyaror- j szág, az igazi nemzeti érdek po- : litíkáját megszólaltatni. (Folytatjuk) nr /’l« •! rr Ml CÍM ^pillCll© » múlt hetek egyik szórn­om hatján ünnepelte a Ti- / szántúli Talajjavító és Ta­lajvédelmi Vállalat alapításá­nak 25. évfordulóját. Ezen á szombaton a kormány ide vo­natkozó rendelete alapján ép­pen szabad lettem volna. A fő- szerkesztő azt mondta: „Akkor most van időd, utazz Szarvas­ra és hozz onnan tudósítást!” Ilyesmi a téli pihenő a mai me­zőgazdaságban is. Bár ezt a két szót, hogy téli pihenő, ér­demes lenne idézőjelbe tenni, mert szocialista mezőgazdasá­gunkban egyáltalán nem sza­bad szombat, pihenő a tél. Va­lamikor az volt, amikor a fa­lusi és városi lakosság kéthar­mada dolgozott a mezőgazda­ságban. Tavaly csupán a me­gyében 12 ezerrel csökkent az aktív keresők száma ebben a népgazdaságilag igen fontos termelőágazatban. Ez a csök­kenés évek óta tart. A felada­tok viszont nőnek, mert azt a munkát, melyet 25 évvel ez­előtt a lakosság kétharmada csinált, most az összlakosság alig egyharmada látja el a ko­rábbinál lényegesen magasabb szinvona’on, kétszer-háromszor akkora hozamokkal. A feladatok év közben na­gyok, s mikor, ha nem ilyen­kor, a természet édes álmán kell felkészülni megvalósításuk­ra. A téli pihenő a tsz-ekben tehát aktív munkát, helytállást követel minden embertől. Bő­ven akadt tennivaló. Íme ezek közül néhány: A zárszámadás készítése, meg­vitatása. a következtetések le­vonása különböző testületek­ben, a tsz-pártvezetőségben, a párttaggyülésen, a brigád-, üzem­egység és közgyűlésen. Ezzel egy időben folytatni kell az őszről maradt munkákat. A cukor­répa-szállítás január közepére végre befejeződött' A kukori­catörés folytatása, a szár le- takarítása, mélyszántás 40—50 ezer hektáron. Műtrágyaszórás a tavasziak alá. Az őszi kalászo­sok téli kezelése. A tavaszi ve­tés előkészítése, műtrágyaszál- lftás, kukoricaszár (háztáji) házhoz szállítása, az 1974-ről áthúzódó állatátadások folyta­tása. A majorok, az állatte­nyésztő-telepek takarítása, trá­gyahordás. A vetőgumók és gyökerek prizmáinak ellenőrzése. A korai zöldség-primőrök mag­jának vetése palántanevelésre. Az előtervek pontosítása, az 1975. évi termelési feladatokra szerződéskötés, vetőmagbeszer­zés, gépjavítás, anyaga^atrész­vásárlás. Az energiatakarékos­ság megtervezése, a pénzügyi terv összeállítása. A szocialista brigádok 1974. évi munkájának értékelése, az 1975. évi teripelő­folyamatok indítása, a felada­tok lebontása üzemegységekre és brigádokra. A komplex nö­vénytermesztő brigádok kiegé­szítése és felkészítése a speciá­lis feladatokra. Ehhez talán csak egy példát: hogyan kell vetni a kukoricát, ha a vetéssel egy- időben indító műtrágyát, gyom­irtó vegyszert adagolnak, de ugyanezt mondhatnánk a cu­korrépára és a napraforgóra is» Ezekre a feladatokra jő előre kell felkészíteni' az embereket; A tavaszi indulás milyenségén sok múlik. Olyasmi ez, mint a 100 méteres távfutás rajtja. Az első lépés ezred másodpercei­nek jó kihasználása 100 méter­rel arrább értékes másodpercek igénybevételét teszi feleslegessé a célba éréskor. Nincs tehát téli pihenő, meg­állás, mert' az élet ilyenkor is lüktet, rohan, száguld a maga napjaival. Sok, temérdek a munka, roppant nagy a felelős­ség. A tavalyi termelési ered­mények túlteljesítése országo­san 3.8 százalékkal nagy fel­adat, ráérősen nem érhető el. Megyénktől, mint az ország egyik legdinamikusabban fejlő­dő tájegységétől, az országos átlagnál nagyobb ütemű fejlő­dést vár a népgazdaság. Mikor, ha nem, most, ezekbén a téli hónapokban összegezzük ered­ményeinket, határozzuk meg a lehetséges, a társadalmi érdek­kel szorosan összefüggő tenni­valóinkat. Lényegében ezért is hívták össze a párt megyei bi­zottsága által kezdeményezett, a január 6-án megtartott bé­késcsabai tanácskozást, hogy az időszerű gazdaságpolitikai fel­adatokat az MSZMP Központi Bizottságának 1974. december 5-1 és az országgyűlés decem­beri ülésén hozott határozatai­nak megfelelően számba ve­gyük. A gazdálkodás hatékonyságá­nak javítása, a termelékenység növelése, a takarékosság, a to­vábbi tartalékok feltárása, a gazdálkodásban itt-ott jelentke­ző pazarlás megakadályozása, mind-mind erre a téli ..pihenő” időre esik. Most nincs különösebb mun­ka a határban, így hát van erő és idő az 1975. évi termelési célok szervezésére, a megvaló­sítás időközeibe hozására. Mun­kánk, felelősségünk súlyát, ér­tékét növelik a politikai és a társadalmi életben 1975-ben esedékes évfordulók, minde­nekelőtt a párt XI. kongresszu­sa, hazánk felszabadulásának 30. éve, melyek méltó megün­neplése csak úgy képzelhető el. hogy jól, az átlagosnál job­ban teljesítjük társadalmi kö­telességünket. Dupsi Károly lujelókíj/útís a határban A csapadékos ősz miatt megyénk gok termelőszövetkezetében és állami gazdaságában nem tudták befejezni a talajelőkészítő munkákat. A januári jó Időt kihasználva, most pótolják az elmaradt munkákat. A letaposott föld nagyon igénybe veszi a gépeket, sok helyen két erőgép vontat egy ekét. Kéjünkön: K-ük István és Kuruc* István, a Felsőnyomási Állami Gazdaság traktorosai a tavasai vetés alá készítik a talajt (Fotó; Deméay Gyulai »

Next

/
Oldalképek
Tartalom