Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-21 / 17. szám
» Tv-fegvzet Utazás a Szovjetunióban Öt megye szellemi iátéka Békéscsabán fítenénygazdag utazást tették a Szovjetunió területén és történetében szombaton este Békéscsabán az MSZBT területi vetélkedőjének résztvevői és nézői. Az országos rendezvény harmadik középdöntőjében Bács, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs megye csapatai mutatkoztak be. Valamennyien alaposan felkészülteik, így már-már vallomás értékű feleleteket adtak Gál Iván játékvezető izgalmas kérdéseire. A játék első részében a vfl- lám-válaszok voltak. Arra például, hogy hol van a breszti- erőd, hol élt Hacsaturján, Európában van-e a Kazan Köztársaság? A pontoszlopok magasba emelkedtek és máris kialakult a küzdelem. Feladat következett: minden csoport szervezze meg a számára kijelölt szovjet város ikultúrájának, földrajzának, magyar vonatkozásainak bemutatását. A Gorkijba kalauzoló csapattól megkérdezték a „turisták”, hogy lehet-e ott telket vásárolni. Nem lebet, válaszoltájk helyesen. Legutóbb a múlt században adott el Oroszország földet: AlaszkátAmerikának. A Szovjetunióban a föld nem áru. A másik csapat Jerevánba kalauzolt bennünket. Megtudtuk tőlük, hogy ezen a területen honosodott meg valamikor a kereszténység, ma fejlett ipara van, onnan származik Petrosz- ján sakk-nagymester, ott van (illetve oda látszik!) a szent- hegy, az Ararát. A „kijeviek” azt is elmondták, hogy 150 park van a városban. Ami azt jelenti, hogy minden lakosra 18' négyzetméter zöld terület jut. A Leningrádot bemutató csapattól megtudtuk, hogy 1703-ban I. Péter alapította „Észak Velencéjét” és ez a város volt az oroszországi munkásosztály központja, 1893-ban ide költözött Lenin... A Naígy Honvédő Háború idején Lenin- •grádban volt a kilencszáz napos blokád. A város lakóinak hősi helytállását Sosztakovics hetedik szimfóniája örökítette meg. A Szovjetunió békepolitikájá- nak alapos ismeretét bizonyították ezután a résztvevők, ma jd zenés fejtörőkkel birkóztak. Az izgalmas játékból, melyre a magyarországi ezer MSZBT tagcsoportból 350 csapat nevezett be, ezen a középdöntőn Szabolcs megye került ki győztesen. A Békés megyét képviselő békéscsabai konzervgyári csoport ötödik lett, de sem ők, -sem a közönség nem vesztes, hiszen valamennyien ismeretekben és élményekben gazdag játék részesei voltunk: egy hatalmas ország hatalmas történetébe, kultúrájába nyertünk bepillantást. (Réthy) Volt egyszer egy Viharsarok. A „Hazánk, Magyarország” c. filmsorozat második részeként máris a mi vidékünkre, a Viharsarokra figyelhetett az ország, legalábbis azok a sok százesnek, akiket érdekel az ország történelmi múltja, és 30 éve alapjaiban megváltozott élete. A „Volt egyszer egy Viharsarok ..Lakatos Vince rendező műve, operatőre Lakatosi Iván. Békés, Csanád, Cso-ngrád j vidékének múltját hozták élőnk- j be. Huszonöt percük volt mindössze, és — akárhogy is keressük a felmentésit — az a mindössze huszonöt perc sem menti szerkesztési hibáikat. Sajnos, nem kaptunk közelítően sem megfelelő tájékozódást (ismeretterjesztő filmsorozatnak nevezi a „Hazánk, Magyarország”-ot Nagy Richard, a Magyar Televízió elnöke) a Viharsarokról, helyette számos arányeltolódás torzította el a valóságos képet. Korántsem valamiféle rosszul értelmezett lokálpatriotizmus íratja le a Békésben élő újságíróval azt, hogy ez a film erőteljesen Csongrád-cemtrikus volt, azon belül is Szeged-centrikus, holott a Viharsarok legendás elnevezés a hódmezővásárhelyi—orosházi—békéscsabai —battonyai nyomor-világból szökött a kor Magyarországának politikai horizontjára. Erről csak felvillantott képeket kaptunk egy-egy korabeli újság címoldaláról, és csak egy arckép erejéig, két-három másodpercig nézhettünk szembe Szántó-Kovács Jánossal és Áchim L Andrással. „. Pedig micsoda lehetőség kínálkozott a film alkotói számára ahhoz, hogy a „Volt egyszer egy Viharsarok .. ,”-ban valóban azt magyarázzák el művészetük sajátos nyelvén, hogy volt egyszer egy Viharsarok és azt is, hogy hol volt és hogyan estek meg e vidéken a robbanó zendülé-y sek, hogyan pusztított az ínség és hogyan fizettek életükkel azok, akik lerázni akarták nyűgeiket. Ez a nézőpont, ez a Szegedről látás, az elmúlt három prtized bemutatását is megtorzította. Szegeden kívül itteni más város arca fel sem villant, és ha voltak is épületek, parkrészletek. gyárhomlokzatok, tsz- hajta tóházak, gabonatáblák — még az ismerős, itt élő ember sem tudta, honnan is a kép? .így adódott néhány egészen szélsőséges féire-in formálás, vagy mély hallgatás olyasmiről, amiről szólniuk kötelesség lett volna. Például: amikor a kísérő szöveg a szegedi irodalmi élet nagy múltjáról és mai, jelenéről beszélt, egyszer csak a '.békéscsabai költők kötetét hozta premierplanba a kamera, de hogy az csabai kötet, csak a csabaiak tudhatták. Más: A Szegedi Ünnepi Játékok szánterét, a Dóm-teret is hosszasan láthattuk, de szó és kép sem esett a tizenegy esztendős, országosnál is nagyobb* hírű Gyulai Várszínházról ... Példák sara következhetne, de erre itt most nincs lehetőség. Csak egyet még. A legdöntőbb hibája ennek a különben szép filmnek, hogy képsorainak helyszíneit egyszerűen elfelejti közölni, akár szóban, akár feliratban. Ennek hiánya összemosta a néző előtt az egészet, és igencsak érthetetlenné teszi. Ha ismeretterjesztő filmről van szó, akkor tegyük azt konkréttá, érthetővé. Zalában, Borsodban., Vasban vagy Budapesten nem valószínű, hogy tudja valaki, hogy éppen a szarvasi Arborétumot látja vagy a Gyulai Húsüzemet, és nem a szegedi Szalámigyárat. Mi tehát a kifogásunk? Az, hogy a Viharsarokról szóló film alig adott konkrét információkat. Többet vártunk! Ez, sajnos' kevés volt ahhoz, hogy a volt Viharsarkot és a mostanit is ország-világ megismerje. Azt hiszem, nem a korlátozott huszonöt perc volt a hibák forrása. Majd legközelebb, ha az alkotók jobban kitekintenek, és jobban bejárják — a Viharsarkot. Az egészet, az igazit! Sass Ervin lombjaitól kéme tanácsot. Micsoda abszurditás! Napközi otthont akar létesíteni ez a gyülevész banda. Nagyon halkan ejtette a szavakat s olyan tompán kúsztak Erzsi fülébe, mintha kriptából szűrődtek volna ki. — Hallgassunk meg előbb szakvéleményt; jól értelmezzük-e a nagybirtok felosztásáról szóló törvényt. Kvázi, a földbirtokon kívüli épületek kisajátíthatók-e. / Felállt és közelebb ment az ablakhoz. — Mindig híve voltam a közt szolgáló cselekedeteknek, de attól mindenkit óvtam, hogy a rendelkezésektől eltérjen. Erzsinek lüktetni kezdett a feje és ajka remegett, amikor megszólalt: „Nem rágcsálom a rendeleteket, mint a kutya a csontot!” — De kérem! — fordult vissza az ablaktól Szentkúti Ernő. — Csak a jogszabály betartására utaltam. Ameny- nyiben az elképzelés egybeesik azzal, akkor a napközi otthon létrehívása a kastélyban a legtermészetesebb. Elborult arccal hagyták ott az asszonyok a főjegyző irodáját. Erzsi ösztönösen előrehajolt. hogy minél gyorsabban haladjon. A főjegyző az ablakon át nézett utánuk, mindjárt összeszalad a gyülevész banda. Az undortól ösz- szegyűlt nyálat legszívesebszőnokok, annak nincs jogi következménye, de ha ők valamilyen intézkedést kiadnak, büntetőjogilag is felelősek. Egyszer assszonyok keresték fel és kérték, támogassa az elöljáróság, hogy a grófi kastélyban napközi otthont rendezhessenek be, Erzsi büszke völt rá, hogy vannak, akik segíteni akarják a nagy családosokat. Vállalták, hogy felváltva vigyáznak a gyerekekre; lakájok helyett ők nyitják-zárják a cirádás kaput, és a kis prolik az ősi parkban kergetőzhetnek. Az uzsonnát adományokból gvűj- tik össze. Az elöljáróság adjon ebédnek valót, lovat, kocsit, embert, aki hordja az élelmet és fát, a főzéshez. Az edényeket ők összeadják, víz az bőven van, jó kutat csináltatott a kastély valamelyik ura. A főjegyző szótlanul végighallgatta őket, meg sem moccant a széken, szeme a községháza parkjára nyíló ablakon függött, mintha az előtte álló akác megrezdülő í» Sejtettem én mindjárt I — adott hangot gondolatai- £ nak —, hogy olyan dolog az, : aki akar, megy, aki nem akar, : nem megy. £ Varga István bólintott, ; nincs arra törvény, hogy va• laki ingyen dolgozzon. De i minthogy a legtöbb ember S rendet tart a portáján, szere■ ti, ha máshol is az van. A li- ; getbe is úgy mennek s?íve- 5 sen sétálgatni, ha szép tiszta. S Amit pedig többen akarnak, • az olyan, mintha törvényt 5 szavaznának meg, csak nincs • leírva. Ha meg valaki nevé• vei pecsételi meg ezt az aka- j ratot, akkor a név viselője 5 döntse el a többit. • Faludi Géza a léckerítést I markolászta, majd hebegve- £ habogva megköszönte, hogy £ Varga István volt szíves őt £ felvilágosítani.,. S A főjegyző, Szentkúti Ernő | mindig azt duruzsolta Varga ■ István fülébe, hogy a fenn■ álló rendelkezésektől csak £ akkor lehet eltérni, ha , már £ az illetékes hatóságok módo- i sították. Kvázi, a gyűléseken Ü sok mindent mondhatnak a Cserei Pál: Szürkületkör (Kisregény) A »űrinek nem volt könnyű dolga Enyedi G. Sándor, a megyei pártbizottság titkára a békéscsabai esa®»4 tagjaival beszélget $Fotó: öeaméayl)
