Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-18 / 15. szám

A végrehajtó bizottság tárgyalta Javult a ruházati és a bútorellátás Dobozon — Kevés viszont az olcsóbb árucikkek Á közelmúltban tartotta az űj1 év első ülését a Dobozi nagy­községi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. A napirendek közül kü­lönösen kettő volt olyan, amely­nek megbeszélése során többen kértek szót és mondták el vé­leményüket, javaslatukat A be­számolók közül az egyik az ál­lami gondozásban levő gyerme­kek helyzetét taglalta. Bálint Jánosaié felügyelőmé több mint egy évtizede kíséri figyelemmel a hátrányos sorsú gyermekek életét a községben. Ezért nyil­vánvalóan jól ismeri a témát írásos beszámolóját és a szó­beli kiegészítést nagy érdeklő­déssel hallgatták a résztvevőik. nevelőszülők napja A községben 51 gyermek a ne­velőszülőknél, legtöbb általános iskolás korú. 17 gyemnek óvo­dás. Bár hazánkban az állami gondozott gyermekek természet­szerűleg egyenlő elbírálásban részesülnek a többi gyerekkel, tízért akadnak kivételek. Ezt az 1-es számú községi óvodánál tapasztalták, ahol idegenkednek tőlük, nem szívesen fogadják őket, „ha egy mód van rá, sze­retnének szabadulni tőlük” — állapítja meg a beszámoló. Ék­től az egy kivételtől eltekintve valamennyi gondozott helyzete, élete kielégítő. Ruházatúk sem­mivel sem tér el a többieké­től, sőt — és ez nagyon örven­detes- — a nem állami gondo­zott gyerekek időnként irigy kedve nézik az , Állami gyere­kek” ruházatát. Jól tanulnak az iskolákban, többen 4-es ered ménnyel végeztek. Biztosított számukra a továbbtanulás lehe­tősége is. Az 51 gyermek 43 nevelőszü­lőnél lakik. 35 szülő vállalt egy, nyolc pedig két gyermeket. Leg­többen sajátjukként törődnek ~ rájuk bízott gyermekkel azok is jól érzik magúkat. Nem példa nélküliek már az olyan esetek, amikor ugyanúgy „kihá­zasítják” őket, mint a sajátju­kat. Vagy egy másiik példa. Az egyik kislányt visszavitték szü­lei Pest környéki házukba. A ' dobozi „szülők” meglátogatták, hogyan él volt gyermekük. El­keserítő volt a látvány. Egy pin­cehelyiségben, földre tett mat­racon feküdt a kislány a többi testvérével együtt. „Nem baj, ha egy fillért sem kapunk érte, csak jöjjön vissza hozzánk a kislány!” És még lehetne foly­tatni a sort, ami szemléletesen igazolja a nevelők és a gyerme­kek egymás közötti kapcsolatát Mindezekért az erkölcsi, elis­merésen túl a szülőket anyagi választéka elismerésben is részesítik. Az idén is június első vasárnapján, — már negyedszer — rendezik! meg a nevelőszülők napját Ez a kezdeményezés egyedülálló az1 országban is, így joggial büsz­kélkedhetnek véle a doboziak, j fagy áruház kel em Ugyancsak nagy érdeklődés kísérte a következő napirend tárgyalását ami „A fogyasztók érdekvédelmének védelme” cí­met viselte. Az egyik legnagyobb kereske­delmi egység, a gyulai ÁFÉSZ! kezelésében levő ABC-áruház, a község központjában helyezke­dik el. A lakosság 60 százaléka 1 itt szerzi be legfontosabb élei- miszer-, valamint vegyi és papír- j áruját. Régebben nem volt tel- ! jesen zavartalan a kenyér- és ! péksütemény-szállítás. Ugyanígy a hús- és töltelékáru-ellátás í sem. Ezek szerencsére az utób­bi hónapokban sokat javultak. Az ABC-áruházon kívül a Zrí­nyi és Alkotmány utcában mű­ködik egy-egy vegyesbolt ame­lyek a környék lakóit látják el áruval. 1973-ban bővítették a, kenyérből tot és az ezt ellátó sü­tőüzem a Vésztői úton még egy üzleti pavilont állított fel, amelyet hamarosan átadnák ren­deltetésének. A vendéglátó üz­letek elegendőek az igények ki­elégülésére. Javult a ruházati, valamint a bútorüzlet áruválasz­téka is, egyre jobban hozzá le­het jutni a divatos, minden igényt kielégítő árukhoz, de elő­fordul még olyan is, amikor a vásárló hiába keresi az igényé­nek megfelelő olcsóbb cikkeket. Több a gond a vas-műszaki bolt­tal, amely zsúfolt, korszerűtlen és az ellátottsága sem mindig kielégítőt Tübb eDeflirzóst Az állami, szövetkezeti üzle­teken kívül a községekben tíz magánkereskedő tevékenykedik, * közülük négy zöldség-, három : tojás-, egy tojás-baromfi-, egy * használtcikk-kereskedő, vala- ; mint egy lángpssütő. Az írásos beszámoló anyagé- | és ABC-áruház átalakítására. Elmondotta azt is, hogy a fiata­lok kulturált szórakozásának elősegítésére a helyi termelő- szövetkezettel közösen alakíta­nak ki az áruház alatt egy pia cehelyiséget, amilyet klubként lehet majd használni. Laczó János, a Járási Hivatal képviselője hozzászólásában többek között felhívta a figyel­met: a jó áruellátás, a fogyasz­tói érdekvédelem megkívánja, hogy az üzletekben többször tartsanak ellenőrzést. A végrehajtó bizottság ezt kö­vetően megtárgyalta a Szana- zug rendezési tervének módosí­tását. —Béla— Megjelent 99 az „Uj Aurora negyedik száma A napokban hagyta el a Kner i Nyomda gyomai üzemét az Űj Aurora irodalmi, művészeti és köziművelődéspolitikai anto­lógia negyedik száma A kötet első oldalait az 1969-ben elhunyt békési költő, Sinka István em­lékének szentelik. A Vésztőn élt és alkotott iró-költő Sinka Ist­vánról a szemtanú hitelességé­vel ír Kelemen Sándor és Deák Ferenc.* Veres Péter és Botyán- szki Pálné önmegvalósító barát­ságának történetéről Nádasdi Péter írt politikus-olvasmányos sorokat: egy fokkal ismét kö­zelebb került hozzánk a nagy iró, agrárpolitikus. Táncsics Mihály születésének 175. évfordulóján elhangzott ün­A Szpuinyik januári száma A Szputnyik idei első, januári száma 180 oldalon ismét gaz­dag ismeretanyagot kínál az ol­vasónak a szovjet és az euró­pai történelem, a tudomány és technika, a kultúra, a művé­szet, az irodalom köréből, to­vábbá elvezeti az olvasót a Szovjetunió általunk kevésbé ismert tájaira, majd betekint­hetünk néhány szovjet közösség mindennapi és egy szovjet csa­lád egyáltalán nem minden­napi életébe. Figyelemre méltó írásokat találunk a folyóiratban a Szov­jetunió nemzetközi kapcsolatai­ról. Mindnyájunkat érdeklő kérdés például: mi okozta az 1973—74-ben világszerte kirob­bant energiaválságot, az olaj- problémát. A cikk szerzője — egy neves szovjet közgazdász — több kiutat javasol e súlyosnak; mondható helyzet orvoslására. A mi életünket is befolyásoló kérdéscsoportot tárgyal A tör­ténelem tanulságai, és az euró­pai biztonság problémái című elemző cikk. Bennünket, ma­gyarokat különleges testvéri kápcsolatok fűznek a lengyel néphez. Ezért is olvashatjuk ér­deklődéssel a szovjet hadvezé­rek visszaemlékezéseit a varsói felkelésről, bukásának okairól és a lengyel főváros 1945. évi januári felszabadításáról. Akit korunk tudományos technikai problémái izgatnak, méltán leköti figyelmét a Hold- kutatás három ötéves tervé­ről szóló írás, de feleletet kap­hat a többi között arra is: ki- halt-e a földünkről a mammut, tóvábbá hogyan lehet hegeszte­ni jéggel? A januári szám szerkesztői ezúttal is gondol fak a gyerme­kek szórakoztatására, valamint a sport iránt érdeklődőkre. A műyészetek kedvelői ped'g mél­tán gyönyörködhetnek a folyó­iratban közölt híres francia művészek festmény-reproduk­cióiban. (KS) népi, megemlékező beszédet ts közöl az antológia; az orosház ünnepségen mondta el Bed: Zoltán. Ugyancsak a néprajz, . i honismeret kutatásának ered­ményei hozták életre Dedinszk; ’ Gyula fényképekkel gazdagított tanulmányát, amelynek címe: Élet a tanyán. A második világháború utols > napjaiba vezeti el az olvasó. Pásztor Béla készülő regényé­nek egy részlete: az író részes ■ volt a vészterhes napoknak. Két művelődéspolitikai írást is közöl az Űj Aurora negyed!: száma. Fasang Árpád, a Békéi megyei munkáskórus-kultúrári l ír, Mátyás István méltató-érté- kelő írása pedig a békéscsabei Nyomdaipari Szakközépiskol t kultúrtörténeti emlékeket men • tő és közreadó szép példájával ismerteti meg az olvasók j Az antológia irodalmi anya • gai színesek, tartalmasak, vál - tozatosak. Papp László, Fiiadéi - fi Mihály, Kormos Sándor,Sasi Ervin, Tomka Mihály és a fia­talon elhunyt Czipri Éva verse, valamint Anavi Ad ám fordítá­sában N. D. Parvu költeményei jelentek meg. A romániai ma­gyar szellemi élet egyik nag' öregjével, Franyó Zoltánná l Papp János készített hangulatos riportot. A prózát az új kötet­ben Tóth Lajos és Arvo Váltat egy-egy írása képviseli. Lipták Pál festőművész kilen• alkotásának reprodukciója tessi még gazdagabbá az antológiát; a művész legutóbbi békéscsabai kiállításán elhangzott megnyitó - beszéd szövegét is olvashatjuk Fodor András tolláiból. Az an­tológia új számát Varga Rózsa« Élő szlovák folklór egy dunán­túli faluban című, magyar és szlovák nyelvű idézetekkel il­lusztrált írása zárja. m. i*i kkíIIs Miül!» azt kérték számon Illich Fe t:a szülnek el az új boltok, vala­mint a presszó és ABC-áruház átalakításával. A főosztályveze­tő elmondotta: a szövetkezet el- • nöksége úgy határozott, hogy a ! két kis bolt mielőbbi befejezése ■ az elsődleges, s majd ezefk át- ! adása után kerül sor a presszó f Cserei Pál: Q Szürkületkor (Kisregény) hv ■Hhv .■URA ■SSSSSS3 IMIItltV Papír­felvásárlókat keres a Vállalat községekben, városokban akik rendszeresen otthon tartózkodnak és felvásárlásra alkalmas helyiséggel rendelkeznek. Bérezés a forgalomtól függő jutalék-rendszer. Jő kereseti lehetőség! Ajánlatokat kérjük az alábbi címre: Dél-magyarországi MÉH Vállalat, 6701 Szeged Pf. 59. Varga István a kurtasori kútra terelte a szót; megpró­bálnak összeköttetést terem- J tend a pestiekkel, hátha lesz » hozzávaló anyaguk. A költsé- f geket fedezheti az elölj áró- ■ ság, hiszen községi kút. De 1 tegyenek valamit a kurtaso- : riak is. Adjanak lovat olyan • új gazdáknak, akik rtiég nem ; tudták felszántani a földjü- ; ke,t, mert nem jutottak igá- ! hoz. Nem pániért, nem is • gyalognapszámért, hanem az • új termésből fizetnék meg. • Bereczki György felemelte poharát, újra egészséget kí­vánt. Most ő is lassan kor­tyolgatta a bort és csak félig itta ki a poharat. Ez a betyár kommunista sarokba szorítot­ta. Nagyon kellene a kút: de hát idegen kezekbe adni a lovakat? Mit szólnak a töb­biek, akik kardoskodnak a kútért és mindig kérdezik, amikor hazamegy, hogy mi­kor javítják már meg. Ha itt látják meg, akkor is első sza­vuk a kút. <»- Nekem elhiheti minden­ki, ez nehéz dolog. Mi sem vetettük még el a kukoricát, sem a cukorrépát. Meg min­dig akad valami a tanya kö­rül. De ha rajtam kívül más is tudna valahogy egy-két lo­vat nélkülözni, mi lenne a takarmánnyal? Nem akarok semmi rosszat mondani, de ahol nincs ló, ott takarmány sincs. — Azt is az új termésből adnák meg — élénkült meg Varga István. — Bárki meg­nézheti, hogy Adám János­nak az egy hold lucernája milyen szépen zöldell már. Akinek még nincs lucernája, ad majd kukoricát vagy ami­ben megegyeznek. Bereczki György hunyor­gott egy ideig, azután lassan ejtette a szavakat. — Nekem elhiheti, Varga úr, hogy nagyon nehéz do­log ez. »** Zörgés-csörömpölés volt napok óta a községháza kö­ves udvarán. Egyik este há- romtonnás teherautóval meg­érkeztek a pestiek. Ket­ten azóta csak a fazekakat, lábasokat, kannákat foltozzák ; Hárman betelepedtek egy ko­vácsmű h ely be, ekéket javí­tottak, ekevasakat élesítettek. Ketten a fürdő kazánját he­gesztették, ketten pedig a kurtasori kúthoz mentek. Erzsi, Varga Istvánné ott settengett a községháza kör­nyékén. Tönkrement a köz­ponti iskolában a villanyhá­lózat, a mennyezetről a veze­tékek csonkjai mered ez tek, a kapcsolók meg voltak ron- .gálva. Negyvennégy nyarán raktárnak használtaik a német katonák. És Pityu fia ott vé­gezte a második elemit, oda járnak harmadikba is, csak. rendbe hoznák már, hogy le­hessen tanítani benne. Ki is kelt magából, hogy ráértek volna kimenni azután a Kur­tasorra, amikor már az is­kola villanyhálózatát megcsi­nálták, de meg sem nézték Azért emlegette azokat, akik a Kurtasorrá mentek, mer köztük volt, aki értett a vil­lanyhoz. Azt akarják nek bemesélni, hogy nincs náluk huzal és kapcsolóik sínese nek. Azt hiszik, mert ők pes­tiek, mindent elhisznek ne­kik? Méghogy nincs huza- ' luk, amikor satut, forrasztól hoztak magukkal, még üllői is! A főjegyző, Szentkúti Er­nő csak hápogott, mint a kő-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom