Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-16 / 13. szám

Jelenleg csaknem annyian tanulnak a MÉSZÖV szervezésében, mint az utóbbi négy év alatt összesen A FOGYASZTÁSI Szövetke­zetek Békés megyei Szövetsége erdekvédelmi es szövetkezet- mozgalmi feladatán túl sok irá­nyú szolgáltatást is ellát Teszi mindezt a szövetkezetek min­denkori igényeinek megfelelően. Ez esetben harmadikként emlí­tett feladatról, a szolgáltatásról, annak is egyetlen agáról, a szakmunkásképzésről szólunk itt. E sorok papírra vetéséhez a MÉSZÖV ciklust záró párttag- gyűléáének beszámolója adta az indítást. Vagyis a vezetőség utóbbi négy évet értékelő mun­kájának azon kitétele, amikor Szabó György, a pártszervezet titkára többek között ezeket mondotta:-A megyei szövetség által szervezett és irányított tanfo­lyamokon négy év alatt 1100 fel­nőtt szerzett alap- és középfokú képesítést. Miközben az említett időszak alatt 550 kereskedelmi tanuló képzését is elősegítet­te;. Az említett két számadat ön­magáért beszél. Igaz, hogy az alap- es középfokú képesítést szerzett felnőttek, sőt ipari ta­nulók bizonyos százaléka „dip­lomájával” a zsebében az élet más területén kereste, illetve keresi boldogulását. A megyei szövetség által szervezett szak­mai oktatás mérlege mégis messzemenően pozitív. És ezt a szövetkezetek hangsúlyozzák mindenekelőtt Ügy is fogal­mazhatunk, hogy különböző ob­jektív tényezők miaít évek óta nem tudja a MÉSZÖV azt a fél­nőtt és ipari tanuló létszámot beiskolázni, melyre az ÁFÉSZ- ek igényüket bejelentik. De be­széljen helyettünk Balogh Fe­renc, a MÉSZÖV oktatási szak­tanácsadója: — Jó érzés abban a tudatban dolgozni, hogy olyan fontos fel­adat teljesítésében számítanak megyei szövetségünkre a fo­gyasztási és takarékszövetkeze­tek, mint amilyen a szakember- képzés és továbbképzés. Nem tudom azonban eléggé hangsú­lyozni, hogy az emberek oktatá­sa, szakmai képzése mennyire felelősségteljes munkát és fi­gyelmet igényel. Hogy a szak­emberképzés követelményének hosszú évek óta eleget tudunk tenni, egyrészt következik ab­ból, hogy a MÉSZÖV vezetése ezt a szolgáltatási tevékenysé­get fontosságának megfelelően A KNER NYOMDA FELVESZ NŐKET betanított munkakörbe és FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezni: Békéscsaba, Lenin u. 9., terv- és munkaügyi osztály. 434454 A békési Egyetértés Mg Termelőszövetkezet azonnali belÉsíssel lelvesz 1 fő gépészmérnököt, 1 fő szarvasmarhatelcp­vezetőt, 2 fő növénytermesztési ágazatvezetöt, I fő gépkocsielőadót. Jelentkezés: Békés, II, Rákóczi u, 33. sz. alatt, a termelőszövetkezet elnökénél — szemé­lyesen. 434539 segíti. Másrészt sikerült az évek során olyan oktatógárdát össze­kovácsolni, amely — országos és megyei szervek megítélése sze­rint is — minden tekintetben al­kalmas a szakemberképzésre, továbbképzésre. E két alapvető feltétel teremtett biztos alapot ahhoz, hogy. az 1973—74-es ok­tatási évben megyei szövetsé­günk égisze alatt 97 vegyesbolti, 94 vendéglátói felnőtt dolgozó tanuljon alapfokon és szerezze meg szakmunkás-bizonyítvá­nyát, míg 25-en képesített köny­velő szakon szereztek bizonyít­ványt. Ugyanakkor —•középfo­kon — 24 tervstatisztikus; 26 takarékszövetkezeti ügyintéző, 78 boltvezető es 57 vendéglátó- ipari egységvezető fejezte be ta­nulmányait és kapott bizonyít­ványt. S miközben a már emlí­tett 1973—74-es oktatási évben 404 felnőtt szövetkezeti dolgo­zó tanult eredményesen alap- és középfokon, ugyanakkor 138 ipari tanuló beiskolázáséról, il­letve tanulmányainak folytatá­sáról is gondoskodott a MÉ­SZÖV. HOGY MENNYIRE igényük a megye fogyasztási és takarék- szövetkezetei a szövetségtől a szakemberképzést és tovább­képzést, azt az 1974—75-ös ok­tatási év beiskolázása minden­nél jobban példázza. Mondja el helyettünk ezt is Balogh Fe­renc: — Nagyon nehéz helyzetben voltunk 1974 őszén. Ugyanis néhány százalék híján csak­nem még egyszer annyi felnőtt dolgozó és ipari tanuló oktatá­sáról, továbbképzéséről kellett gondoskodni, mint az előző év­ben. Ez azt jelentette, hogy első éves alapfokú tanfolyamon 91 vegyesbolti, 83 vendéglátói, 26 ruházati, 34 felvásárlói szakos felnőtt dolgozó beiskolázása várt a szövetségre. Miközben 71 vegyesbolti és 58 vendéglátói másodéves felnőtt dolgozó ta­nulmányainak továbbfolytatá­sára jelentkezett. Ugyanakkor 18-an középfokú tervtanfolyam­ra, 60-an takarékszövetkezeti ügyintéző tanfolyamra, 49-en pe­dig vendéglátó üzletvezetői tan­folyamra adták be kérelmüket. Három hónappal az oktatási év megkezdése után jó érzés arról szólni, hogy 497 felnőtt dol­gozót kivétel nélkül beiskoláz­tak. Mint ahogyan gondoskod­tunk azTól is, hogy a szövetke­zetek 439 ipari tanulója meg­kezdhesse, illetve tovább foly­tathassa tanulmányait. Mindent egybevetve, az 1974—75-ös ok­tatási év megkezdése előtt 936 felnőtt dolgozó, továbbá ipari tanuló és belkereskedelmi kö­zépiskolás oktatásba való bevo­nását segítette megyei szövetsé­günk. MAR BEFEJEZTÜK beszél­getésünk „hivatalos” részét, amikor Balogh Ferenc így som- xnázta mindazt, amit elmondott: — Megyénk fogyasztási és ta­karékszövetkezetei az utóbbi években nagyon sok új kereske­delmi és vendéglátó egységet, üzletíházat nyitottak. Nekünk, a szakemberképzés és továbbkép­zés szervezőinek, oktatóinak aligha lehet nagyobb elégtétel, mint naponként tapasztalni, hogy a korszerű boltokban, üz­letházakban mind több szakmai­lag jól felkészült dolgozóval ta­lálkozunk. És amire külön is büszkék vagyunk: jelentős ré­szük szakmai ismeretének gya­rapításához már megyei szövet­ségünk közvetlenül is hozzájá­rult. Talán még annyit, hogy a mögöttünk hagyott négy év alatt — amint az a pártvezető­ség beszámolójában is elhang­zott — 1100 felnőtt és ipari ta­nuló oktatásáról, továbbképzésé­ről gondoskodtunk, most az 1974—75-ös oktatási évben már csaknem ezren tanulnak — MESZÖV-szervezésben. Baíkus Imre A Jelenkor januári szánta Gazdag, változatos program- ] mai, értékes szépirodalmi és ta- 1 nulmány-anyaggal jelentkezik a Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új száma. A szám élén Beszélgetés Ke- resztury Dezsővel címen a te­levízióban nemrég közvetített interjú szövegét olvashatjuk. A riporter Németh. G. Béla iroda­lomtörténész. A januári Jelenkor lírai rova­tában többek között Bárdosd Né­meth János, Bihari Sándor, Fo­dor András, Kalász Márton és Mészöly Miklós költeményeit ta­láljuk, továbbá a kiubai Nicolás Guillén három verset Weöres Sándor fordításában. A prózai írások sorában Bér­lők László, a MÉV Szolgáltató Üzeme öntödéjének egyik szo­cialista brigádjáról készített iro­dalmi riportját közli a folyóirat. Emellett Kolozsvári Grandpier- re Emil A család hívó szava cí­mű kisregényének részletét ol­vashatjuk. A hagyományos Képzőművé­szeti Krónika — sorozatban Miklós Pál ezúttal a budapesti iparművészeti kiállításról szá­mol be. Tüskés Tibor műhely­sorozatában Kolbe Mihállyal ké­szített interjút. Figyelmet érdemel a folyóirat két színházi jegyzete. Taxner Ernő írása a budapesti színhá­zak új bemutatóit elemzi; Czi- mer József tanulmányának má­sodik, befejező része pedig az Egy őrült naplója előadásának történetét és dramaturgiai prob­lémáit ismerteti. (KS) Belgrádi időjárás-prognózis Milyen idő várható az idei télen és a tavasz első hónapiaiban? JUCK. hMt ni V# su*n*re,ie* T/ÍJÉKOZTATŐ IDÓPROGNÓZIS 075.1. — IV. Időszakra Ottgrátf lér.tfVr. .«lalk.tVan Ismét megkaptuk a belgrádi, tájékoztató jellegű időjárási prognózist, mely természetesen ezúttal sem tartalmaz pontos, megváltoztathatatlan adatokat, de úgy véljük, ennek ellenére érdemes néha rápillantani, ta­lán olykor mégis tájékoztatót ad az elkövetkezendő időjárásról. Az előrejelzés tájékoztató ada­tai szerint: JANUAR és FEBRUAR hóna­pokban — az idei tél folyamán — erősen ingadozó hömérsék­lettel kell számolni. Az erős lehűlések egy-egy hétig tarta­nak, sűrű havazásokkal kísérve. A téli időszak többi napjaiban kellemes, fagypont körüli hő­mérséklet várható. MÁRCIUS hónap első feléiben szeles, csapadékos, váltakozó időjárás várható, míg a második felében a felmelegedés a ta­vaszba való átmenetet jelenti. ÁPRILIS hónapban a déli szél az uralkodó és a meleg idő már tartóssá válik. A tájékoztaitó időprogmáas­ban jelzett hőmérsékletnél 3—4 napos eltérés lehetséges. Ennyi tehát a jugoszláv idő­járás-előrejelzésben az 1975. évi január—április közötti idő­szakra. vonatkozó adat, amely természetesen csupán tájékozta, tó jellegű, de érdeklődéssel fi­gyelhetjük, hogy e tájékoztató időprognózis adatai hogyan ala­kulnak majd a valóságban. (KS) I ■■BBflnel «■■■■«a Cserei Pál: 0 Szürkületkor (Kisregény) Mezőkovácsházi járás területére, üzletszerzői munkakörbe jő kereseti lehetőség­gel felvételt hirde­tünk. Ajánlatokat: .SÜRGŐS” jeligére a lapkiadó címére kérünk. * A tányérokon koppantak a kanalak és azután olyan csend lett, hogy a lámpa ser­cegése ropogásnak tűnt. A kisebb gyerekeknek nyitva maradt a szájuk... Mindenki kívánt valamit. A kurtasoriak a környékü­kön levő iskola melletti fú- rott kútért hadakoztak a köz­ségi elöljáróságnál, hogy már évek óta nem ad vizet, el­romlott valami benne s az­előtt abból hordták az ivóvi­zet, és az iskola is csak még- nyílik egyszer, A főjegyző, Szentkúti Ernő megrántotta a vállát, nem tud tenni sem­mit, mester talán csak lenne, de hozzávaló anyag nincs. Faludi Géza meg azt hajto­gatta, hogy tönkrement a fürdő kazánja, meg kéne már javítani. Két éve zárva van a fürdő, pedig milyen jól­esik a testnek, ha az ember befekszik a gőzbe és utána elüldögél fél órát, egy órát a medencében. De hát nem volt lernen a kazánhoz, Varga István most már ke­veset volt otthon. A környék­ből hozzávitt nyűtt lábbeli­ket reggelenként korán javí­totta meg vagy azokon az es­téken, amikor nem volt gyű­lés vagy pártközi tárgyalás. A családban készenléti álla­pot uralkodott, s ha a gyere­kek sietős embert láttak az utcán a házukhoz közeledni, berohantak és túlkiabálták egymást. —- Apu, jönnek érted! — Itt vannak már a sar­kon! Ócska lábbeliket, csizma­szárakat bontott szét Varga István és a javából foltozta, javította a még valamire va­lókat. Az asszonyokból öm­lött a szó, ha érte mentek a [javított lábbelikért, milyen jó lenne, ha volna, aki a ki­lyukadt lábasokat, tálakat megfoltozná, mert újat nem lehet kapni, meg njnes is mi­ből venni. Azt a rossz ekét sem tudják megjavittatní, amit kaptak, mert nem ér rá a mester vagy nincs hoz­závalója. Van, aki szeren­csés, de hát nem mindenki találja meg ennek a nyitját- kulcsát. Szólhatna Varga Ist­ván bent a pártban, mert az bizony nem elég a földnek, ha csak kapával lazítják meg. Akinek több cukorrépaföld jutott, az csak elboldogul, kapával, vasgereblyével el­igazítja és már vethet is, ha már így van. De a tarlót! Azt meg kell forgatni vala­hogy. Varga Istvánnak nyugtalan éjszakái voltak. Pártközi tár­gyalásokon ezekről hiába be­szélnek, a kisgazdapártiak csak hümmögnek, bizony baj ez, a szoodemek azt mond­ják, hogy a kormányhoz kell fordulni, adjon támogatást. A parasztpártiak gondterheltek, ugyan mit teremnek azok a földek, ahol eke elé még ló sem jut. Valami belső erő hajtotta Varga Istvánt, hogy kimen­jen az osztott földekre, mit csinálnak, hol tartanak az új­birtokosok. Űj birtokosok. Ügy ízlelgette a szavakat, mint a szakácsnő a főztjét. Mennyire ette Ádám Jánost a szegénysége és földje van... Gazda... Elvették az élősdi férgektől. Lélegezni érezte a határt; a kék ég fenségesen ölelt kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom