Békés Megyei Népújság, 1975. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-14 / 11. szám
Jelzés lépésváltásra A mikor az intézkedések várható gazdasági hatását illetékes helyein nem kellő alapossággal elemzik, akkor olyasmi következik be, mint aminek napjainkban tanúi vagyunk a háztáji és kisegítő gazdaságok sertéstartása esetében. Ma már adatok tanúsítják, hogy a kocalétsaám csökken, a buga- tások száma pedig ijesztő hirtelenséggel 30—35 százalékkal kevesebb, mint korábban. Közgazdászainknak bizonyára sokat mond ez a szám. A következtetés kézenfekvő. Ha kevesebb kocát búgaitnak be mint korábban, ha a sertéstenyésztők a kiselejtezett törzset néma pótoljak, akkor kevesebb malacra, hízóra számíthat a népgazdaság, mint eddig a háztájiból és a kiegészítő gazdaságokból. A hústermelést, a húsellátást, az ország hús- és húskészítmény-exportját, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek* jó kihasználását ma is politikai feladatnák tekintjük. A párt a XI. kongresszus irányelveiben is határozottan megfogalmazta: o háztáji gazdasagok termelesere továbbra is szüksége van az országnak. S az 1974-ben megjelent különböző tárcák intézkedései, Vállalatok eljárását erre az ágazatra negatívan hatottak. Ezek közül legjobban sérelmezték a háztáji és kisegítő gazdasági azt, ahogyan a pénzügyi szervek meghatározták az állattartásból származó jövedelmet. A 60—40 százalékos költség, illetve tiszta jövedelem hangozta tót nem ismerték és nem ismerik kellően a valóságot, csak azt látják, hogy 8—10 hízott sertés állami értékesítése után 20—24 ezer forint bruttó bevételhez jut a termelő. Az árbevételt elvontan úgy vizsgálni, hogy ennek 60 százaléka költség, 40 százaléka pedig tiszta jövedelem, nem lehet, nem szabad. Hadd emlékeztessünk az egyik francia pénzügyminiszterre, aki a parasztok adóztatásával kapcsolatban azt mondta: úgy kell ezzel a témával foglalkozni, mint a juh- nyírással. Nem lehet a bőrbe vágni, mert ott többé nem nő gyapjú. A korábbi években beigazolódott, hogy egy-egy adott területen működő tsz milyen előnyív sen képes hatni a kisgazdaságok állattartására. A tsz-ek ilyen munkáját az állam anyagilag te elismerte. 1975. január 1. után azonban a tsz-ek ilyen értelmű működését visszaszorították, csak a tsz-tagpk háztáji gazdaságából értékesíthetik a termel- vényeket. A nem tsz-tagok, m kisegítő gazdaságok termelési lehetőségének szervezését — állatfelvásárlás esetében — az ál- latíörgalmi vállalatra bízták. I E z az intézkedés csak adminisztratív oldalról lehet előnyös. A termelőnek, a munkásnak és az alkalmazottnak káros, mert amit eddig az álíathizlaiásnál és értékesítésnél a tsz oldott meg, most neki kell utánajárni munkaidőben. A gyárból és az^fhtézmények- ből ilyen — végső soron közügy — miatt nem szívesen engedik el a dolgozót. Tudomásunk van olyan esetekről is, amikor az egyik vállalat vezetője felelősségre vonta a beosztottat, mert sertést hizlalt. A korábbi gyakorlat megváltozásával a termelőnek növekedtek a kiadásai: járlatlevel- váltás, mérlegelési díj, szállítási költség/ az értékesítés szervezésére fordított idő íjár latlevélváltás, a szerződéskötés, szállítás, átadás) jelentősen megnőtt. Tavaly zavar volt a takarmányellátásban, Gazdasági abrakot: takarmánybúzát, árpát, kukoricát a gabonafelvásárló vállalat május végétól új termésig nem árusított, noha 1973- ban mindenből, bőven termett. A tápellátásban us gondok voltak. Tehát a tákarmányellatás bizonytalansága is hozzájárult az 1974 végéra bekövetkezett helyzethez. Es még valami: Az átvétellel, a malac- és süldőiéi vásárlásnál is voltak gondók. A tenyésztői kedv tehát összességében eae&ént csappant meg. Ezek a tényezők hatottak, ezek számlájára, nem pedig a ciklikusság hazai bekövetkezésének számlájára irható a háztájiban és a kisegítő gazdaságokban kialakult mai helyzet. A tényleges helyzetről a ' következtetést » illetékes helyen feltétlen le kell vonni. Ez az ágazat, amely Igen érzékén y, nem bír el olyan sakkot, mint amilyet 1974-ben kapott! A kis- tenyésztőknek nem er annyit az állattartásból rájuk tukmált .haszon" és utánajárás, hogy az 1973. évi odaadással, törődéssel neveljenek kocákat, hizlaljanak sertést. A jó termeléshez kiegyensúlyozottság szükséges. A Z intézkedések gazdasági hatása tehát rossz irányba sodorta az ágazatot A legnagyobb közgazdász, a termelő reagálása jelzés a lépésváltásra. A bizonytalanságot keltő intézkedések helyébe olyanokat kellene léptetni, melyek visszaállítják a tenyésztői, hízlalásí kedvet, melyekkel áthidalhatjuk a ma még csak körvonalazódó év végi kedvezőtlen helyzetet, Tavaly olyasmi történt, mint amikor egy Irodában megfogalmazott szabályhoz akarják igazítani a termelési folyamatot. Ez így nem megy. Az élet nem szered, nem viseli el a papírformát. Ilyenkor helyet kell engedni a tanulságoknak, melyek levonásával tovább késlekedni nem szabad, mert különben „húsbavágó’’ dolgok tanúi lehetünk majd. öupsi Károly GYULAI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT PÁLYÁZATOT hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: — előkészítő csoportvezető, — közgazdász, — belső ellenőr, — kalkulátor, — építőipari technikus, — épületgépész-technikus, — pénzügyi előadó. Jelentkezés: a vállalat központjában, Gyula, Henyei M. u. 19. so, személyzeti előadónál, személyesen vagy írásban. 153674 A nagyberuházás hetedik hónapja Szigethy Attila beruházási főosztályvezetőnek , gumicsizma van a lábán. — Másképpen itt még nem lehet gyalogosan közlekedni — (mondja, es sajnálkozva nézi félcipőmet. Gyulán, a Kígyóul, a Két egyházi út és a kertészeti vállalat által határolt területen hét hónappal ezelőtt, 1974. május közepén kezdődött meg állami nagyberuházásként a húskombinát építése. A laikys szeme még csak az építőanyagok halm ai t, deszkákból összeácsolt hatalmas négyszöget és -sártengert lát. A szakember szemei előtt viszont már jól kivehetően kirajzolódnák a hatalmas gyár körvonalai. — Tereprendezéssel kezdődött itt a munka, ami már maga is elég komoly felkészülést igé- aránylag mély fekvésű volt a tényeit, hiszen ezen a részen rület. 80 ezer köbméter földet kellett megmozgatni, hogy elfogadható legyen az építkezéshez. Itt volt egy csatorna is, amit arrébb kellett helyezni. Augusztusban az ALÉP szakemberei hozzáláttak a mélyalapozáshoz és 843 darab 9—12 méter hosszú betoncölöpöt süllyesztettek le a földbe, arra kerül majd a főépület. Ezzel párhuzamosan kezdték el az építését a felvonulási épületnek. amelyben ebédjő, öltöző, hálóterem, s Iroda kap helyet. Szeptemberben kezdték meg a tmk-raktárépület alapozását, az állatszállás és 'seeesessBBeessssesaaseeaeaeeaBaseteeKQeenBM*» REGI TÍPUSÉI FÉNYKÉPEZŐGÉPET, MOZIGÉPET KÉSZPÉNZÉRT VÁSÁROLUNK, HASZNÁLT GÉPEKET 6 hónapos garanciával ÁRUSÍTUNK 29. sz. fotószakbolt Békéscsaba, Tanácskoztál*, útja 10. x OFOTÉRT i ' csapadékcsatorna építését Az elmúlt esztendőben a pénzügyi félhasználás eierte az 50 millió forintot * Ez évben tanét zsúfolt a munkaprogram. El kell készülnie az üzemépület alapozásának, hogy tavasz elején meg lehessen kezdeni a vázszerkezet szerelését. A következő hónapokban az eddigi két vállalat, az ALÉP, valamint a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberein .kívül már bekapcsolódnak a munkába az Országos Szakipari Vállalat, a villanyszerelő vállalat, az ÉLGÉP, DIGÉP, a fémmunkás, a gyulai vízművek dolgozói, hogy csak néhányat említsék a majdan itt tevékenykedő mintegy 20 vállalat közül. Jövőre a tervek szerint már hozzá lehet kezdeni a gépek szereléséhez is. Belföldről 242, külföldről több mint 100 millió forint értékben vásárolunk különböző gépi berendezéseket Különösen az év második felében várható itt nagy sürgésforgás, amikor majd 4—500-an dolgoznak. Erre az esztendőre csak építkezésekre mintegy 120 millió forintot fordítunk* Azt már bizonyára sokan tudják, de mégis el kell mondanom, hogy némi elképzelésük legyen a gyár kapacitásáról, hogy a nagyüzem beruházási végösszege több mint 1 milliárd 300 millió forint. Ha a kombiját elkészül, évente 550 ezer sertést, 25 ezer szarvasmarhát vágnak) le, illetve dolgoznak féL A belföldi ellátáson kívül 280 vagánnyá marhahúst és 120 vagon úgynevezett nemes húsrészt tudunk majd exportálni. A kombinát tervezett évi nyeresége is meghaladja a 150 millió forintot Készül a csapadékvíz-elvezető csatorna A betonozás a hideg napokon sem szünete) pr..n,.iMv ,, .uiimiwmWWWWllllii I lliliaMaHMWWB»WR«gW^.-^^^:vyW0W»c-:v? Már aU a tmk- es raktárépület vfaa
