Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-01 / 281. szám
Békés megyei nap a szegedi egyetemeken HARMIHC fk#ESZTEHDEJE 35. Iskolák, pártok partizánok Az orosházi Népakarat J9H. november 30-1 számában jelentek meg aa alábbiak: „Az orosz katonai i város parancsnokság rendelkezéséből folyó évi november hó 15-én a község ösz- szes iskoláiban megkezdődött a tanítás. Felhívom a község öaz- szes tanköteles gyermekeinek szülőit, hogy tanköteles gyermekeiket pótlólag az iskolába irattassák be és gyermekeik rendes iskolába járásáról gondoskodjanak, mert ellenkező esetben a mulasztóval szemben a legszigorúbb eljárást fogom alkalmazni.” A még fel nem szabadított országrészen keservesebbek voltak a gondok. Élethalálharcról volt szó, amelyben egyebek között a budapesti Marót-esoport is jeles szerepet játszott A krónika így számol be december 3-i fegyvertényükről, amikor a Városi Színházban rendezett nyilas nagygyűlést választották támadásuk célpontjául: „Jól álcázott, 30 percre időzített tri- kettó-csomagokat úgy helyeztek el a különböző páholyokban, hogy azok közvetlenül a gyűlés megkezdése után robbanjanak. A lépés ki is jött pontosan. Gera József nyilas pártépítésvezető alig kezdett beszélni, máris felrobbant az egyik földszinti páholy. Nem sokkal utána robbant egy emeleti páholy is. >A földszinti páholyban bekövetkezett robbanástól elpusztult többek között az újpesti nyilas főkőrzetvezető „testvér”. A Szálas-uralom idején a városi színházi nagygyűlés volt az első és utolsó hivatalos nyilas gyűlés; utána a nyilasok nem mertek sam Budapesten, sem vidéken többé gyűlést tartani.” Nem ment viszont el a kedvük a kegyetlenkedéstől. A Fővárosi Főügyészség B. 5 3 899/ 1966, számú vádirata szerint a robbantás napján „a XIV. kerületi pártszolgálatoscjik a délelőtt bekísért üldözötteket fogták kínvallatás alá. Bár a nyilasok előtt közismert volt, hogy a pincében őrzött szerencsétlenek nemhogy a robbantás körülményeiről, de még a robbantás lényéről sem tudhattak, mégis ilyen értelmű vallomást igyekeztek kicsikarni és ezért ütötték-verték a foglyokat és elképzelhetetlenül megkíinozták őket... A kínzással meggyötört< üldözötteket ezután a pártház mosókonyhajában kivégezték.” Ugyancsak december 3-án az ország felszabadult részén, Kondoroson megalakult a Független Kisgazda Földmunkás Polgári Demokrata Párt. A jegyzőkönyvből idézünk; „A legutóbbi időben bekövetkezett történelmi események folytán, melyek meghozták politikai szabadságunkat, az orosz katonai parancsnokság azon engedélye révén, mely a demokrata pártok működését engedélyezi, a Kisgazdapárt is újra bekapcsolódik az országépítés munkájába. Tehát felteszem a kérdést, kívánják-e, hogy ez a párt megalakuljon és részt vegyen az országépítés nagy munkájában? Kiliánjuk — nagy lelkesedéssel kiáltja a közgyűlés közönsége. Akarják-e ezt a pártot ebben a nemes munkájában támogatni? Akarjuk — újból nagy lelkesedéssel kiáltja a közgyűlés. Tehát én az Önök kijelentése alapján ezennel kijelentem, hogy a Független Kisgazda Földmunkás Polgári Demokrata Párt megalakultnak tekintendő.” (danlss) BÖLCSÉSZ, általános és fogorvos, gyógyszerész, jogász és természettudományi szakos egyetemisták gyülekeztek pénteken a Szegedi József Attila Tudományegyetem központi aulájában. Valamennyien Békés megyeiek, akik első alkalommal találkoztak szervezett programon szűkebb szülőföldjük vezetőivel és szakembereivel, A Békés megyei napot a megyei pártbizottság és tanács rendezte. Ez alkalommal a tudományegyetem és az orvostudományi egyetem mintegy 230 hallgatója kapott meghívót a találkozóra. — Több száz Békés megyei fiatal végez évente hazánk egyetemein, főiskoláin, de meglepően kevesen jönnek közülük haza. Ez igen komoly gondot jelent egyre Iparosodó megyénknek, hiszen szinte minden területen szakemberhiánnyal küzdünk — mondotta a nap megnyitójában Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese. — Ezen a gondon önökkel, a még tanulmányokat folytatókkal együtt szeretnénk segíteni. Erről kívánunk ószintén beszélgetni a mai rendezvényen — fejezte be szavait az elnökhelyettes, majd Enyedi G. Sándor adott a hallgatóknak tájékoztatót Békés megye gazdasági, kulturális és társadalmi életének helyzetéről A megyei pártbizottság titkára az egykori Viharsarok történetéről szólva megemlítette, hogy 40 év előtt a megye elmaradott mezőgazdaságában a földművelők 65 százaléka munkanélküli volt; az ipart csupán nyolc üzem jelentette. A felszabadulás, majd 1957 után a rohamosan fejlődésnek induló gazdasági életben uralkodó lett az ipari termelés. Néhány termékünk országosan is jelentős, így például a cserép 40 százaléka, a síküveg 76 százaléka készül a megyében, és minden negyedik férfi Békés megyei inget hord. — A mezőgazdaság sem vesztette el szerepét — mondotta az előadó. — 1965 után jelentős beruházásokkal korszerűsítettük, ami az iparszerű termelést tette lehetővé. EZUTÁN a megye gondjairól tájékoztatta a jövő szakembereit, Egyebek között elmondta, hogy az egy lakosra jutó megyei beruházás nem éri el az országos átlagot. A foglalkoztatottság nem kielég ütő, hiszen a mezőgazdaságból lelszabaduló munkaerőnek, a jelenlegi háztartásbelieknek nem tudnak munkát biztosítani, így még ma is nagyszámú az elvándorlás. A lakásberuházás nagyságrendje . viszonylag alacsony. Igaz, hogy a jelenlegi ötéves tervben 13—14 ezer lakás épült a megyében, ebből azonban csak 1300 az állami erőforrása, örvendetes viszont, hogy a lakások 45 százalékát fiatal házasok kapják. Komoly szakemberhiánnyal küzd Békés megye. Pillanatnyilag 6—700 különböző felsőfokú végzettségű szakemberre van szükség. A tanyai lakosságról elmond, ta, hogy 1967 óta 42 ezerrel csökkent a számuk, de még mindig gokan élnek a tanyák mostoha körülményei között. A megye lakosságának művelődését jól szemlélteti, hogy 77 százalékkal növekedett az általános iskolát végzettek száma; a nyolc osztályt befejezők 93 százaléka továbbtanul. A dinamikus művelődést mutatja a demokratizmus szellemének erősödése, a korszerű technika megfelelő kezelése és a nyugodt közhangulat is. Gond azonban, hogy a megyében sokan még igénytelenül használják ki megnövekedett szabad idejüket — mondotta a megyei pártbizottság titkára, majd így folytatta nyílt, őszinte tájékoztatóját: — Nem csábítani akarjuk önöket, hanem hazahívni, hogy segítsék megoldani a megye előtt álló nagy feladatokat. A BÉKÉS MEGYÉI nap résztvevői ezután a megyéről készült filmeket tekintették meg. Délután a különböző szakon tanuló egyetemisták a megyéből érkezett szakemberekkel beszélgettek. A természettudományi kar egyik hallgatója a szarvasi izotópkutatás iránt érdeklődött, mások a békéscsabai számítógép-programozó munkakörökről kértek tájékoztatást. Az orvos- tanhallgatók a békéscsabai kórház építkezéséről és a megye körzeti orvosi ellátottságáról kérdeztek. A korábbi években Végzett kollégáik elmondták azt is, milyen tudományos lehetőségeik vannak a megyében elhelyezkedő orvosoknak. A körzeti orvosi állást vállalók lakberendezési kölcsönt és letelepedési segélyt kapnak. A legkisebb községben is korszerű felszerelés, jó műszerezettség várja őket. Szó esett arról 's, hogy a megyében megalakult a Fiatal Orvosok T'óruma, amely az NDK-val tart kapcsolatot és kéthónapos szakmai csereakciókat szervez. Néhány orvostanhallgató és gyógyszerész jelölt a lakásviszonyokról érdeklődött. A beszélgetésen jelenlevő megyei kórházigazgatótól megtudták, hogy Gyulán két éven belül átadják az új orvosszállót A gyógyszerészeket is támogatja a lakás- vásárlásban a gyógyszertári központ. A BESZÉLGETÉSEN kidé- ' rült, hogy Békés megye kórházainak nagyon sok új orvosra van szüksége. A megyei tanács egészségügyi osztályának képviselője elmondta, hog.r ennek érdekében a közeljövőben több hallgatónak szeretnének ösztöndíjat adni. A nap záró programjában Nagy János az egyetemi hallgatók és/a megyéjük közötti folyamatos kapcsolat megteremtésének lehetőségeiről beszélt. Kérte a fiatalokat, hogy tanulmányi éveik alatt ne feledkezzenek meg a megye szeretettel hívó szaváról. Réthy István Nő a kereslet a bőrés szőrmeruházati cikkek iránt Újdonságok a Békéscsabai Szárma* és Kézműipari Vállalatnál A Békéscsabai Szőrme- és Kézműipart Vállalat békéscsabai •••■■■■■■■■■■■•■■■•■■■■■■■■■»■••■eaeaa«e»aaai>awwaaaaaewweaaeeeeeawrwBeeeeaaeaaeeeeeei Maaa«aaaa*BBaaaaaBaap*aaaaiiac«aaaaMaaace»aaa 1l!UIÍlllillliillllllllllilllllllHlllllttHnHllllllllllllili1IIIIHIIIIIIIIIIIIHIIillfljUIIHIIIIIIIIIUIIIIIUIilllUIIIIIMItlMj||illllllllllilflllillllHfnifn^ I Cserei Pál Í KÉK BORÍTÉK \ «P EF iiiilllllllll!llllllllllll!lllll!lllllllllilllllll||||lllllllllll||lllllllllllllllll1|j||||ini!lll!!lltlllllllllli!!IMfllllllll|||!|!ll|||||||||l||||||||||||!||||||||||| és nagyazénási üzemében az idén főként hagyományos bőrés szőrmeruházati cikkeket gyártottak, mint női bundát, férfi- és fiú bőrkabátot, bőrmellényt, gyermeklábzsákot. Jelentősen növelte saját üzletében a divatcikkek árusítását és több átalakítási, javítási munkát vállalt a lakosságnak. Az újdonságokhoz tartóznák többek között a bőr- és szőrme- kombinációban, sportos kivitelben készülő kabátok, blézerek fiatal nőknek. Nagy kereslete van a darabos irhahulladékból ösar szeállított mellénynek, amely könnyű, meleg és viszonylag olcsó. Egyre nagyobb az igény a színes szőrméből 1 adókból gyártott szőnyegek iránt, mert rendkívül tartós és jól alkalmazható padlóra, falra, fotelra, rekamr éra. autóülésre egyaránt. A vállalat termékeit jelentő* részben budapesti és vidéké kereskedelmi vállalatok vásárolják meg, de Jut belőlük Békéscsaba boltjaiba is. A kereskedelem » már a jövő évi termelést is I nagyrészt lekötötte, A vállalat ez évi termelése értékben várhatóan mintegy 23 —24 millió forint lesz, ami kevesebb a tavalyinál. Ennek az a magyarázata, hogy az igen értékes szörmebundák jelentős rész» a Pannónia Szőrmeipari Vállalat részér« bérmunkában készült. A vállalat dolgozói a pártkongresszus tiszteletére tett vállalásukban elsősorban a minőség javítását tűzték célul. Az eredmény főként abban mutatkozik meg. hogy reklamáció az idén alig volt. A vállalat termékei iránti fokozódó kereslet szükségessé teszi a békéscsabai üzem fejlesztését. Terv szerint 1975 áprilisában megkezdik egy háromszintes üzemcsarnok építését, amelyben megfelelő szociális létesítményt is kialakítanák. A régi épületek zsúfoltsága Így megszűnik ég lehetővé válik a termelés jobb megszervez»«. L A molnárlegény Kóródit csak a hivatalokban nevezték Pálnak, Ismerősei Palkónak. A lapbiaományos Toman Mihály azzal is kifejezte bizalmát Palkó iránt, hogy csak meglassította a biciklit annak háza előtt s az alacsony drótkerítés felett bedobta a gangra az újságot ás továbbkarikázott. Megtette ezt másoknál is, de vasárnap mindig bezörgetett a kapukon, jelezve, hogy az újság áráért jött. Tette ezt azért, mert ha hosszabb idő elteltével jelentkezett a pénzért, akadt kétkedő, aki meglepetten kérdezte: „Olyan régen nem fizettem?” Polónyi Béla csendőr törzsőrmesterről azt mesélte Palkónak a lapbizományos, hogy az minden elsején gatyá- zik vele. Havonta fizetné az újság árát, de amikor elsején elmegy hozzá, egyszer azt mondja: ,korán jött, nem vettem fel még a fizetést”, máskor meg: ..későn jött, már odavan a fizetés”. — A polcol fajzat — gereblyézte meg ujjaival lobogó szőke hajat a lapbizományws. — A törzsűmak ezt is szabad. Palkó meg, amikor vasárnap észrevette, hogy a lapbizjoma- nyos elkarikázik a házuk előtt, kiszaladt az utcára és utána kiáltott, álljon már meg, megfeledkezett az újság áráról. Az pedig visszakiáltotta: „Majd jövök!” S legtöbbször a Munkásotthonban adta oda a pénzt Toman Mihálynak, mert ráérő idejükben leginkább ott találkoztak. Ott székelt a Szociáldemokrata Pért és a földmunkások szakszervezete. Székeltek ott más szakszervezetek is, de azoknak a létszáma kiesi volt, úgy aránylott a vasárnapi ősz- szejöveteleken a földmunkásokhoz, mint gabonatengerhez a búzavirág. Aminek az volt az oka, hogy Körös menti községben éltek, a Nagy-A1 földön. Ott pedig a malmon, a téglagyáron kívül csak kisiparosok voltak: szabók, csizmadiák, tímárok asztalosok, szobafestők kovácsok pékek. Aztán néhány nagyobb kereskedő: gabonás, bőrös, fakereskedő, s a ruhás boltos, aki ugyanúgy árult biciklit és lábast, mint kabátot, inget, vásznat. Meg a könyv- kereskedő, aki irkát, ceruzát, tintát Is árult; és övé volt a négy munkással dolgozó nyom-' da, ahol a plakátokat, az esküvői meghívókat nyomták és a község hetilapját. S a piacok vámszedő): a ló- és dísz- nóteupeeák, meg a község peremének nélkülözShetetle*) alakjai : a szatócsok. Palkó tréfásan varázslónak nevezte a község északi peremén fekvő Zöldpázsit szatócsát, az özvegyen éló Bulik nénit. Három méter mélyen nyúlt be a boltja a négy méter széles ház végébe. Volt abban élesztő, cérna, ecet, bab, petróleum, vasalószén, só, paprika, cigaretta, dohány, kenyér, liszt, cukor, cipőpaszta, gumipertli, inggomb, cipőfűző és a jó isten tudja még mi minden. Az Aj dvaron tűzifát és szenet is tartott Bulik néni. A gyerekek két fillérért cukorkát kaphattak nála. — Kicsi kell itt mindenből, kedves — mondta Bulik néni Palkónak, amikor , az varázslói képességét dicsérte. — És sokfélét kell eladni, hogy ösz- szevaráasoljam, ami a két gyermeknek kell, meg magamnak. 0t cigarettát kér maga is és nem egy csomaggal. Az' asz- szonyok pedig 'annyi fát, szenet vesznek, hogy piaci kosárban hazaviszik. Aztán összezsugorodott ez a kicsi is. — Látja, most nem tudok varázsolni — mondta Palkónak Bulik néni, amikor az sót kért tőle. A felesége, Jutka mondta neki, ha már cigarettát akar szerezni, próbáljon sót is. Ez akkor volt, amikor már fel-felbődült a. község szirénája, jelezve, hogy Szeged, Szolnok, Baja térségében légiriadó van. — De szájharmonikát adhatók — nevetett kesernyésen Bulik nőni. — Abból több van, mint a háború előtt. Az also polcra, ahol paprika, só volt, szájharmonikát pakoltam. * — Azt kapunk eleget a német testvérektől — szaladt fel homloka redőnye Palkónak. — Fújhatjuk a nótánkat. békés megyei vijb- es csatornamű vAllalatnAl eladó 1 db 344. típusú Csepel 5 tonnás tehergépkocsi Érdeklődni lehet a vállalat Békés, Berenyi n. S3, szám alatti telepén, a szállítási csoportnál Visszavár szűkebb szülőföldetek!
