Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-28 / 302. szám

Kádár Jáoes és Fock Jenő fogadta Kyiko'aj Bajbakovot és Nyikelaj Patolicsevet Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, a Politikai Bizottság tag­jai pénteken az MSZMP KB székházában fogadták Nyikolaj Bajbakovot,^ a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhelyette­sét, a Szovjetunió Állami Terv­bizottságának elnökét és Nyiko­laj Patolicsev szovjet külkeres­kedelmi minisztert. A szívélyes baráti légkörű eszmecserén részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Bíró József külkereskedelmi mi­niszter, valamint V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykö­vete. (MTI) A Pravda az amerikai kereskedelmi törvényről A pénteki Pravdában Borisz Sztrelnvikov, a lap washingtoni tudósítója elemzi az új ameri­kai kereskedelmi törvénnyel kapcsolatban a múlt héten nyil­vánosságra hozott szovjet doku­mentumok amerikai visszhang­ját. 1 A tudósító rámutat, hogy a TASZSZ nyilatkozatában és a Gromiko-levélben felvetett kérdésekkel változatlanul nap mint nap foglalkozik az ameri­kai sajtó. Szemlátomást zavarba jöttek mindazok, akik megpró­bálták elferdíteni a Szovjetunió álláspontját, és azok is, akik ar­ra számítottak, hogy rákénysze- <Hihetnek a szovjet államra Jugoszláv remények MUos Minies jugoszláv kül­ügyminiszter a szkupstina (parlament) csütörtöki ülésén beszámolót terjesztett elő or­szágának külpolitikai és kül­kereskedelmi kapcsolatairól. Ki­fejezésre juttatta Jugoszláviá­nak azt a reményét, hógy az európai biztonsági és 'együtt­működési értekezlet hamarosan a legmagasabb szinten sikere­sen befejezi munkáját. A jugoszláv külügyminiszter utalt arra, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok fejlődése nagy je­lentőségű a világbéke szavato­lása és az atomháború veszé­lyének csökkentése szempont­jából. olyan döntéseket, amelyek kizá­rólag a Szovjetunió belső illeté­kességének körébe tartoznak. Ugyanakkor a nyilvánosságra hozott szovjet dokumentumokat megelégedéssel fogadták azok a körök, amelyek úgy vélik, hogy az amerikai—szovjet kapcsola­toknak, közöttük a kereskedel­mi-gazdasági kapcsolatoknak a felek teljes egyenjogúságán és az egymás beliigyeibe való be nem avatkozáson kell alapul­niuk. Sztrelnyikov az új amerikai kereskedelmi törvény elfogadá­sával kapcsolatos több mint 20 hónapi kongresszusi huzavonát elemezve emlékeztet arra, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatok normalizálásának el­lenfelei a „módosítások” és „ki­egészítések” taktikájához folya­modtak. Az előterjesztett tör­vényjavaslatok elfogadását kü­lönböző fenntartásokhoz és kö­vetelésekhez kötötték, amelyek durva beavatkozási kísérletet je­lentenek a Szovjetunió belügyei- be. A józanul gondolkodó ameri­kai személyiségek azonban — hangoztatja a Pravda — úgy vé­lik, hogy a kongresszus által el­fogadott törvény, amely a Szov­jetunió beliigyeibe való beavat­kozásnak számító cikkelyeket j tartalmaz, ellentmond a szov­jet—amerikai megállapodás be­tűjének és szellemének, és el­lenkezik az Egyesült Államok nemzeti érdekeivel. ;• Az amerikai fővárosban ezek- : ben a napokban sokat beszélnek ; néhány olyan törvényhozó fele- ! lőtlenségéről, akiknek személyes : ambíciói többet érnek, mint az j ország nemzeti érdekei — han- • goztatja befejezésül Sztrelnyí- : kov. ; Latin-amerikai mozaik LIMA: Hétmillió hektár« ki­sajátított földet'1 osztott szét a perui kormány a föld nélküli parasztok és a mezőgazdasági szövetkezetek, között, az ag­rárreform törvényeinek elfo­gadása óta eltelt 5 évben. Gyor­sítani kívánja az agrárrefonn megvalósítását. 1975-ben to­vábbi 2,5 millió hektárt adnak át a parasztoknak. NEW YORK: Chile súlyos választás előtt áll és a válasz csak egy lehet; széles körű an­tifasiszta frontot kell alakí­tani — állapítja meg az illega­litásban működő Chilei Kom­munista Párt felhívása. Mint az AP amerikai hírügynökség jelenti, a Chilei KP a felhí­vást a kereszténydemokrata párthoz intézte, amelynek te­vékenységét szintén betiltotta a katonai junta. SANTIAGO: Andres Pas­cal, á meggyilkolt Salvador Allende elnök unokafivére vet- ! te át a baloldali forradalmi í mozgalom, a MIR vezetését — í jelenti be az ugyancsak törvé­nyen kívül helyzeti mozgalom csütörtöki közleménye. Andres Pascal a tűzharcban megölt Miguel Enriquez helyét vette át. i LA FÁZ: Abel Ayoroa Ar- gandoha, volt bolíviai munka­ügyi miniszter, aki a haladó Torres-kormány megbuktatása után politikai menekültként élt Chilében, levélben számolt be az ENSZ emberi jogok bizott­sága elnökének' azokról a meg­próbáltatásokról, amelyekben egyhónapos santiagói letartóz­tatásában része volt. A bolíviai menekültet a chilei katonai hatóságok augusztus 26-án tar­tóztatták le. A lépés okát nem közölték vele. Egy hónapig tar­tották fogva, szörnyű körülmé­nyek közt. majd kiszolgáltatták a bolíviai hatóságoknak, akik azonnyomban le is tartóztatták. Abel Ayoroa Argandona az ENSZ közbenjárását kérte sza­badlábra, helyeztetése érdeké­ben. Törvényes pért lesz A Portugál Kommunista Párt nyilatkozatban kérte a hatósá­gokat, hogy a fennálló törvé­nyeknek megfelelően törvényes politikai pártként vegyék nyil­vántartásba. Mint az Avante, a Portugál Kommunista Párt lap­ja írja, a párt nyilvántartásba vétele fontos politikai esemény, amely új határkő lesz a párt Egyiptom és az NSZK A külpolitikai fejlemények közül e napokban elsősorban a közel-keleti történések keltik fel az NSZK-ban a figyelmet. A nagyfokú érdeklődés oka nyil­vánvaló: nyugatnémet gazdasági körökben azon aggódnak, hogy ismét kirobban az ellenségeske­dés Izrael és arab szomszédai között, és ennek nyomán az arab kőolajteornelő országok bojkott alá veszik Nyugat-Európa álla­mait, köztük a Német Szövetsé­gi Köztársaságot. A pénteki nyugatnémet lapok első oldalas híranyagként kezel­ték Mohamed Ibrahim Kaaimel- nek. Egyiptom bonni nagyköve­tének figyelmeztetését. A kairói diplomata óva intette ugyanis az NSZK-t attól, hogy átengedje az Egyesült Államoknak a terü­letén levő NATO-támaszponto- kat egy újabb közel-keleti konf­liktus esetén. Egyiptom a pártat­lanság megszegésének tekintene egy ilyen cselekedetet. történetében és újabb lépés a portugáliai demokratikus rend­szer megteremtésében. A Portugál Kommunista Párt, amely 48 éven át az illegalitás nehéz viszonyai között vívta harcát a fasiszta diktatúra el­len, ma az első olyan párt, amely megfelel a demokratikus legalitás feltételeinek és a fenn­álló törvények követelményei­nek — írja az Avante. Francia olajárak Január elsején ismét emelik az olajtermékek árait Francia- országban. A legnagyobb mér­tékben az ipari olaj ára emelke­dik: 11 százalékkal, amit a nagy­ipar újabb áremelésékkel min­den, bizonnyal áthárít majd a fogyasztókra. A benzin ára lite­renként három centimes-mal drágul, a háztartási fűtőolaj árát 2,5 százalékkal emelik. Ford az inflációról tárgyal / A téli szabadságát Colorado államban töltő Ford amerikai el­nök pénteken magához rendelte energiaügyi tanácsadóit, hogy megvitassa velük az üzemanyag­takarékossággal és az olajimport korlátozásával kapcsolatos tér- veket. Ford elnök ma újabb ta­nácskozáson vesz részt: tanács­adóival az Egyesült Államokat sújtó inflációról és a gazdasági visszaesésről kíván tárgyalni. Washingtonban közölték, hogy Ford elnök a január^ közepén előterjesztendő kongresszusi üze­netében körvonalazza az infláció leküzdésével, a gazdasági tevé­kenység élénkítésével és az üzemanyag-felhasználás korláto­zásával kapcsolatos elképzeléseit. A Fehér Ház szóvivője beje­lentette, hogy Ford elnök nyil­vánosságra hozz* a CIA, a Köz­ponti Hírszerző Hivatal tevé­kenységéről készített jelentés nem szigorúan bizalmas részeit. Az 50 oldalas okmányt William Colby, a CIA igazgatója állítot­ta össze Henry Kissinger kül­ügyminiszter és nemzetbiztonsá­gi főtanácsadó közreműködésé­vel. (MTI) Gazdasági és társadalmi fejlődés Egyiptomban Hi gaz! egyiptomi miniszter- elnök az A1 Ahram című kairói lapnak adott interjújában az or­Japán nukleáris politikája Mijazava japán külügyminisz­ter ismertette a parlamentben kormányának „egységes állás­pontját”, amely szerint Japán „elvileg” nem járul hozzá, hogy bármilyen formában nukleáris fegyvereket szállítsanak terüle­tére. A japán—amerikai jnztonsági szerződés előírja ugyan az elő­zetes konzultációt nukleáris hor­dozók esetében, ezzel azonban az amerikaiak sohasem éltek, arra hivatkozva, hogy nem lep­lezhetik le, mely hajóik szállí­tanak nukleáris fegyvereket. Ily módon a japán kormány most ismertetett ' „egységes ál­láspontja” mit sem változtat az eddigi gyakorlaton. Az Egyesült Államok hadihajói rendszeresem megsértik Japán hárompontos „nukleáris politikáját”, amely­nek értelmében a kormány nem gyárt, nem tárol és nem tűr meg nukleáris fegyvereket az ország területén — mutatnak rá japán politikai körökben. szag előtt álló legfontosabb .gaz­dasági feladatnak nevezte az ál­lami szektor termelési szintjének növelését. A következő év az elő­készítés időszaka lesz az 1976— 1980-as évekre szóló társadalmi, gazdasági fejlesztési tervre való átálláshoz, amikor is pontosan meg kell határozni as új ötéves terv feladatait. Higazi utalt arra, hogy a la­kosság életkori összetételét te­kintve Egyiptom a világ egyik - legf iatalabb országa: az összla­kosság 42 százalékát a 14 évnél fiatalabbak teszik ki. Az állam­nak éppen ezért gondoskodnia kell a felnövekvő nemzedékek­ről, hogy jöl felkészülhessen az önálló munkás életre. Minden fiatal számára biztosítani kell a megfelelő képzés lehetőségét. iimimmniiihmibiiiiumum INFLÁCIÓ O Dollár király elveszti koronáját A legtekintélyesebb nyugat­német lapok a jövő esz­tendőre egymillió munka- nélkülit jósolnak. A francia, az olasz, az angol gazdasági szak­emberek az infláció további növekedésével számolnak, az Egyesült Államok közgazdászai pedig most, az esztendő végén egjtce többet írják le: lehetsé­ges, hogy a néhány éve tartó pénzügyi válság általános — az egész tőkés világot átfogó — gazdásági válságba csap át'. Ha ennek mérete nem is éri el az 1929—33-as nagy világválságét, mindenképpen nagyobb lesz (ha csak nemzetközi intézkedések­kel nem sikerül elejét venni), minit a második világháború utáni átmeneti visszaeséseké, az úgynevezett recesszióké volt. A hatvanas évek nyugati gaz­dasági szakértőit optimizmus töltötte el: állandó konjunk­túráról, korlátlan lehetőségek­ről, a küszöbönálló jóléti ál­lam megvalósulásáról beszéltek. Néhány esztendő alatt azonban számos,-olyan hatás érte a tő­kés világgazdaságot, amelynek nyomán helyzete meggyengült, s az általános gyengeség olyan szembetűnő Jeleit mutatta, mint amilyen a dollárválság, az ener­giaválság vagy a nyersanyag­válság volt. Az egyik legneve­sebb amerikai gazdasági szakértő így jellemezte az J974- es évet: „majdnem katasztrofá­lis”. És hozzátette: könnyen le­hetséges, hogy az elkövetkezendő esztendő mérlegének megvo­násaikor ebből az értékelésből a majdnem szó is elmarad. Cikksorozatunkban megpróbál­juk végigkísérni azokat az oko­kat, amelyek az elmúlt három évben a világ nyugati felén a mostani nehéz gazdasági hely­zethez, s ennek legszembetű­nőbb tünetéhez, a ha talmas mé­retű inflációhoz vezettek. A pénzromlásra jellemző lehet az az 1974. végi statisztika, amely összefoglalta a legnagyobb tő­kés országokban az egy eszten­dő alatt bekövetkezett inflációt. Ez az inflációs tükör ezt mu­tatta: NSZK 7,1 százalék, Egye­sült, Államok 12,2 százalék, Nagy-Britannta 17 százalék, Kanada 11,6 százalék, Japán 25,8 százalék, Olaszország 20,5 százalék, Franciaország 14,7 szá­zalék. Hogyan jutattak eddig? A nyugati gazdaságban be­következett nehézségeket az utca embere először az 1971—72. évi nagy dollárvál- ságkor érzékelte. Egy-egy nyugati valuta helyzete már korábban megingott, 1967 novemberében például a fonit, 1969 augusztu­sában a francia frank került válságba, de az így támadt problémákat gyors leértékeléssel meg lehetett oldani. A két évvel ezelőtti nagy dolláringás azon­ban az egész nemzetközi pénz­ügyi rendszer válságát jelentet­te. E válság legfőbb oka az Egyesült Államok volt. A má­sodik világháború után újjá­szervezett pénzügyi rendszerben (1944-toem egy amerikai kisvá­rosban, Bretton-Woodsbam ál­lapodtak meg arról a valuta- rendszerről, amely napjainkig összekapcsolja a töltés országok pénzeit) a dollárnak kulcsfon­tosságú szerepe volt. Az Egye­sült Államok így a nemzetközi gazdasági életben is kulcssze­rephez jutott. Hiszen karmámya szinte korlátlanul bocsáthatta ki az egész világon elfogadott, alap-valutának számító pénzt, és saját gazdasági érdekeinek szolgálatába állíthatta. Az ame­rikai kormánynak módja volt arra, hogy rendszeresen bevé­teleit meghaladó mértékben költsön, hiszen egyszerűen meg­növelte a dollárkiiibocsátást. És az egymást követő USA- kormányok költöttek is. Tőke­beruházásra, gazdasági segé­lyekre és — egyre növekvő mértékben — katonái célra. A kiáramló dollárok hatalmas pénzbőséget teremtettek á nem­zetközi pénzpiacon. E pénz mö­gött azonban — a valuitáris rendszer másik lényege a dol­lár aranyra válthatósága volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom