Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-28 / 302. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI t|aN Á CS-lA P j A ­m DECEMBER 88., SZOMBAT Ara: 1 forint XXIX. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM Világ proletárjai* MA: VAROS környéki KÖZSÉGEK A BÉKÉSI JÁRÁSBAN (3. oldal) MAGYARORSZÁGÉRT HARCOLTUNK (5. oldal) Szocialista társadalon — szocialista ember Téli energiaellátás Elsőbbséget kap m lakossági ssotgáltatás A szocializmus igazi nagysága abban mutatkozik meg, hogy a termelési viszonyok átalakításá­val együtt átalakítja az embert és az emberi kapcsolatok egész rendszerét. A jórészt csak pót- cselekvést és közösségpótlékot kínáló kapitalizmussal szemben megteremti minden dolgozó em­ber számára a valóságos cselek­vés lehetőségét és a reális, szer­ves közösségek világát Ahhoz, hogy ez megtörténjen, vissza­fordíthatatlanná váljon, egy ideig — különösen kezdetben —» az osztályösszeütközések és a forradalmi cselekedetek egész sora zajlik le. Olyan ütközetek, amelyekben a hatalomra került munkásosztály megteremti min­den osetályuralom, benne saját araima megszüntetésének is a feltételeit elhárítva az ember teljes felszabadulásának minden akadályát Marx a Tökében a jövő társa­dalmáról szólva azt írja: szabadság birodalma valójában csupán ott kezdődik, ahol meg­szűnik a nyomor és a külsőeéd- seerűség diktálta munkai., a szabadság csak azt jelentheti, hogy a társadalmasult ember, a társult termelők ésszerűen sza­bályozzák, közös ellenőrzésük alá vetik a természettel való anyagcseréjüket ahelyett, hogy az mint vak hatalom uralkodna rajtuk...” A szabadság bíródat mához vezető szocializmus olyan társadalom tehát, amely megte­remti a lehetőségét annak, hogy elkerüljék a fejlődésben mutat­kozó vak ösztönöseéget, a kizsák­mányoló társadalmakat marcan­goló osztályharcot és kibékíthe­tetlen ellentéteket Ez természe­tesen csupán lehetőség, amelyet csak a tudatos és szervezett em­beri tevékenység tud valósággá ■változtatni, A szocializmusban Í6trej»n- nek az emberek közti egyenlő­ség feltételei. Az egyenlőség elő­ször abban az értelemben való­sul meg, hogy egyenlő esélyeket teremtenek a társadalom min­den tagja számára azoknak a helyzeteknek az elérésére, ame­lyek fokozatosan lehetővé teszik a teljes emberi élethez szüksé­ges részesedést a társadalmi ja­vakban. Ebben az értelemben már a tőkés viszonyok felszámo­lása is nagy előrelépés a társa­dalmi egyenlőség felé, A szocializmusban létrejött lehetőségek között alakul át az ember, válik szocialista ember­ré. A társadalom tagjai szocia­lista alapokon szervezik meg az életüket, olyan energiát kapnak a megváltozott társadalmi kör­nyezettől, hogy annak segítségé­vel további átalakításokat hajt­hatnak végre ezen a környeze­ten. Ebben a folyamatban a munkának, mindenekelőtt a termelő munkának van a legna­gyobb szerepe. Az ember a kö­zösségekben végzett, szervezett «munkában alakítja ki és alakít­ja át létének alapvető feltéte­leit, mindazokat a tárgyakat és viszonyokat, amelyek nélkül a társadalom élete, a szükségletek kielégítése elképzelhetetlen. A szocialista forradalommal kez­dődik meg az a korszak, amely­ben fokozatosan lehetőség nyí­lik minden ember számára, hogy elsajátítsa az emberiség felhal­mozott tapasztalataiból, kultúrá­jából mindazt az értékeset, ami­re személyesen képes, s így egy­re sokoldalúbb, hasznosabb tag­ja legyen a társadalomnak. Ám a lehetőség nem egyenlő a való­sággal. Az új társadalom emberének kifejlesztésében a legfontosabb feladat az, hogy minél tartalma­sabb és sokoldalúbb személyi­séggé váljék. Az előttünk álló legfőbb nevelési probléma, hogy legyőzzük a társadalom tagjai­nak önzését, amely a kapitaliz­mus terméke, s amihez hozzájá­rul az is, hogy a szocialista tár­sadalom fejlődésében van egy szükségszerű, hosszú átmeneti időszak, amelyben a legkülönbö­zőbb okokból továbbra is szem­betűnő különbségek maradnak nemcsak anyagi tekintetben, ha­nem olyan vonatkozásokban is, mint például a város és falu, a szellemi és a fizikai munka kö­zötti különbség, s mindez ideig- óráig táptalaja lehet a mások rovására való érvényesülésnek. A cél természetesen nem az, hogy az embereket önmegtaga­dókká tegyük; ellenkezőleg, a szocializmus arra törekszik, hogy minden embernek megsze­rezze a legteljesebb életörömet, és nem valamiféle elvont, abszo­lút egyenlőséget akarunk példa­képül állítani az emberek elé, hiszen ez ellentmond a realitás­nak, a józan emberi észnek. A szocialista közösségi ember kialakításának legfőbb útja, hogy az állampolgárok közéleti személyiségekké váljanak. A közéletiség igényének, a politi­kai részvétel igényének a töme­gekben és minden egyénben ki kell bontakoznia. Az egyik leg­fontosabb feladat a közösségte­remtésben, a tömegek felkészí­tése demokratikus jogaik gya­korlására. A kollektív felelős­ségérzet csak a közügyekben való tényleges részvétel útján alakulhat ki. A szocialista tár­sadalom sikeres fejlődése ugyan­is nagymértékben azon múlik, hogy többségben vannak-e azok az állampolgárok, akiknek fej­lett a jogtudata és jogérzéke, s akik természetesnek tartják, hogy a jogokkal együtt jár a kö­telességek teljesítése, a közös­ségért vállalt felelősség is. Ez a helyzet a szocializmus intézmé­nyei és a tudatos, szocialista em­ber találkozásával alakul ki és mindennapi cselekvésben terme­lődik újra egyre fejlettebb for­mában. Az 1974—75. évi tél első fe­lében, az idén már túljutot­tunk a villamosenergia-szol­gáltatási csúcsterhelésen, de­cember 18-án ugyanis 4005 me­gawattos terhelésnek tett ele­get energiarendszerünk, még­pedig minden zavar nélkül, a fogyasztók: a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság áramfel­használói észre se vették ezt a j csúcsot. A zavartalan szolgái- j tatást az tette lehetővé, hogy az idén Százhalombattán két 215 megawattos új gépegység, Inotán pedig a 100 megawat­tos gázturbina megkezdte az üzemszerű munkát, s a várat­lan zavarok eseteire nagyon nagy biztonságot nyújt a KGST-országok, villamosener- gia-kooperációja. Szilárd tüzelőből a lakosság túlnyomó része még a fűtési szezon előtt beszerezte a télre valót, és a kiegészítésre, az újabb vásárlókra állandó fede­zetet nyújt a hazai szén- és brikett-termelésünk. A külke­reskedelmi szerződések alapján megfelelő mennyiségben kap az ország import tüzelőt is, kokszot, NDK brikettet s len­A folyékony tüzelőanyag- ellátás érdekében központi in­tézkedésre a hazai kőolajfino­mítók már néhány hónapja a korábbinál 3-4 százalékkal na­gyobb arányban állítanak elő gázolajat, és tüzelőolajat. így a nagy finomítóknál, az APOR- I telepeknél az ország kétheti el­látásához elegendő készlet áll rendelkezésre s a lakosság ré­szére biztosított árufedezet en­nél is hosszabb időre elegendő tartalékot jelent. A készlet te­hát megfelelő, de csúcsidőben, nagy hidegben s hóakadályok és egyéb rossz útviszonyok kö­zepette egyes területeken át­menetileg gondot okozhatnak az ellátásban a szállítási ne­hézségek. A zavartalan beszer­zéshez a lakosság is hozzájá­rulhat, ha nem csúcsidőben, Felkészülés az egyetemre, főiskolára Országos intenzív felvételi vizsgaelőkészítő tábor nyílt pén- i tekein Balassagyarmat két kö- | zépiskolai kollégiumában. A bentlakásos tábort olyan tehet­séges munkásgyermekek számá­ra szervezték, akik a budapes­ti vagy a miskolci műszaki egyetemre vagy más, műszaki jellegű főiskolára jelentkeznek a középiskola negyedik osztá­lyának elvégzése után. Az ország minden részéből étkezett kétszáz diákkal tíz egyetemi oktató és húsz diáktanár foglalkozik egy héten át, szombaton vásárolja meg az olajat, s nem lassítja a kiszol­gálást kis űrtartalmú, 2-3 lite­res kannák megtöltésével. Elő­nyös a házhozszállítási szol­gáltatás igénybevétele, s külö­nösen kedvező, ha a háztartá­sok biztonságos körülmények között — ahol erre lehetőség nyílik, a tüzelőolaj tárolásáról is gondoskodnak. Az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt felkészült arra, hogy napi átlagban mínusz 10— mínusz 12 fokos hidegben is elegendő gázt bocsásson az egész népgazdaság rendelkezé­sére. Ezt a munkát segítette, hogy jelentősen bővítette sze­gedi és szanki gáztisztító üze­mét. A propán-bután gáztöltő pa­lackozó üzemek is felkészültek a csúcsfogyasztásra, s a kész­letek elegendőek. A távfűtéses új lakótelepek fűtőerőműveinek és fűtőműveinek is megfelelő tüzelőkészlet áll rendelkezésé­re a folyamatos fűtéshez. Valamennyi energiahordozó szolgáltatásában a lakosság el­látása élvez elsőbbséget. A za­vartalan energiaszolgáltatás árualapja, energia-mennyisége elegendő, de megfontolt gaz­dálkodást követel, amelyben a pazarlás megengedhetetlen. Elsősorban a nagy fogyasztók, az üzemek tehetnek sokat a gazdálkodás fejlesztéséért, de viszonylag apróságnak tűnő megoldásokkal a háztartások is nagyon jelentékenyen hozzá­járulhatnak az energia ésszerű felhasználásához. Ha az ország 3 millió lakásában csupán egy 60 wattos égővel kevesebb ég, akkor egy 200 megawattos erő­műegységet tehermentesíthet­nek, annyi áramot takaríthat­nak meg, mint amennyi Kecs­kemét vagy Szolnok ellátásához szükséges. Természetesen ez a megtakarítás a háztartás költ­ségvetésében is érezhető, s ha e „családi gazdálkodás” a mun­kahelyen is érvényesül, akkor megsokszorozódnak az eredmé­nyek. A kereskedelmi üzlethá­lózat jelentős részében és sok irodában fűtenek óla jkályhá-. val, s ha a munkaidő befejezése előtt egy órával elzárják az olaj­kályhát, csaknem 1 liter olajat takaríthatnak meg. ami a mun­kahelynek 2 forintba kerül, de népgazdaságunknak 10 forin­tot ér. Így óvatos, becslések sze­rint is naponta több mint 500 tonna olajat tőkés importtal szá­molva, mintegy 5000 dollárt le­hetne megtakarítani. (MTT) Alumínium mintabolt A Magyar Alumíniumipari Tröszt megnyitotta harmadik alumínium mintaboltját Budapesten, a József krt. 52. szám alatt. A mintabolt a lakosság tájékoztatására és az új ter­mékek bemutatására létesült. A mintabolt új szolgáltatása a tanácsadás „barkácsolóknak” (MTI fotó—KS| fenn az emberek helyzetében: gyei szenet, de előfordulhat, hogy szállítási nehézségek miatt átmenetileg gondokat okoz az ellátás ezekből a termékekből. Pozsgay Intse

Next

/
Oldalképek
Tartalom