Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-25 / 301. szám
I Horgolt sapka sállal Terítsünk, tálaljunk ízlésesen 8 Anyaga kb: 150 g ■világoskék, 100 g sötétebb kék Pagoda műszál fonál. 3-as tűvel horgoljuk. Mintája: Meghorgoljuk a láncszemsort. erre egy rövidpálcát, egy láncszemet, a második láncszembe ismét egy rövidpálcát horgolva haladunk végig a soron. A kövertkező sorokban mindig az egy láncszemes ívbe öltjük a rövidpálcát, A sapkát körbehorgól j uík. míg a sálat oda-vissza és 2 láncszemmel fordulunk. A sapkát a fejtetőn kezdjük: 4 láncszemből gyűrűt zárunk, s ebbe 8 rövidpálcát öltünk. A következő sorokban a mintás horgolással haladunk, egy sorban, kb. 6 helyen szaporítunk úgy. hogy 11 cm-nél kb. 42 cm-es kerületünk legyen, innen kezdve csak 2 soronként szaporítunk 50 cnres kerületig. Közben 4—5 cm-es sötótebb csíkot horgolunk majd isimét a világos fonallal dolgozunk A középtől mért kb. 18 cm-néí befejeztük a sapkarészt A fejrészt kettéhajtva megjelöljük a hátközép vonalát és innen jobbra és balra 16 cm szélességben külön-külöm elkészítjük a sál két szárát. 42 cnrt a világoskék 4—5 cm-t a sötétkék fonallal X < V>. At »mber «zeméveí ® „eszik5*, s ezt a tényt a háziasszonyoknak is figyelembe kell venniük, amikor nap mint nap szeretteikről gondoskodnak. Sokan semmiféle jelentőséget nem tulajdonítanak az étkezés körülményeinek, külsőségeinek. Azt vallják: a lényeg az, hogy mi fői a lábasban. A terítésre, a tálalásra csak az űri világban adtak.. „ Eljutottunk tehát odáig, hogy van mit ennünk, hogy egyre több jó falat között válogathatunk, de a kulturált étkezésre már kevésbé adunk, azt az egykori főúri dinasztiák hobbijaként könyveljük ei. Ezen a téves nézeten változtatnunk kell. Lássuk be, hogy a „mit eszünk” mellett a „hogyan étkezünk” sem közömbös. Az étkezés esztétikája mindenekelőtt megkívánja, hogy csak hibátlan, a szemnek is kellemes étkezési eszközöket, tányérokat, csészéket, poharakat, villákat és kanalakat használjunk. Sok háziasszony azon kivám takarékoskodni, hogy a mindennapi használatra a legolcsóbb, célszerűtlen étkezési eszközöket veszi meg — vagy laena dobja ki az elhasználódott régieket, melyeknek tisztán tartása is körülményesebb. Ma már igazán elérhető áron kaphatók rozsdamentes, szép evőeszközök. A formátlan alumínium villákat és kanalakat selejtezzük ki. Nem azért van porcelán étkészletünk, hogy csorba tányérokból együnk, s csak minden páros ünnepen vegyük elő a féltettet, a szépet Ha étkezésünk a családon belül ízlésesen, terített asztal mellett és kulturáltan történik, nem jövünk zavarba olyankor sem, amikor vendégek ülnek asztalunkhoz. A megrögzött rossz szokásokat ugyanis nagyon nehéz leplezni. Éppen ezért otthonunkban, magunk között is szépen terített asztalnál, szemre is tetszetős körülmények között költsük el még a reggelit is. Már egy rosszul felrakott abrosz is taszít, mert a hanyagság, a rendezetlenség látszatát kelti. Használhatunk asztalterítő helyett minden teríték alá külön kis szalvétát, úgynevezett szettet is. Így, vagy úgy terítünk is a közös reggelihez, ebédhez, vagy vacsorához, törődjünk a látvánnyal, hogy nagyobb kedvvel üljön le családunk az asztalhoz. A kisebb étkezésekhez, a reggelihez, uszonnához se takarékoskodjunk a kistányérokkal. A harapnivaló — higgyük el — jobban mutat egy tányéron, Mit csináljunk a téli szünidőben? Divat a subakézimunka A Mssiímmta varázsolja otthonunkat Méta- sós szőnyeget, párnát, fal (szőnyeget takarót készíthetünk su- loakézim,unkával Elkészítése aem igényel nagy figyelmet, így beszélgetés, rádi óhal Iga tás közben is dolgozhatunk vele. Kirajzoljuk a motívumot az alapanyagra és saját ízlésünknek megfelelő színekkel kézimunkázunk. (Szépek az élénk szülék!) Gyermeksaobátaa « gyermek gondolatvilágához közelálló, játékos figurákat rajzoljunk. A nappali vagy hálószobába igen változatos mintájú kézimunkákat készíthetünk, attól függően, hogy milyen a szoba bútorzata: kisebb-nagyobb háromszögek, kockák; pontok, karikák, csikóik, nagy virágok, magyaros motívumok stb. Aki gyakorlottabb a kéá- munkázásban, az művészien szép subaszőnyegét készíthet saőnyegAiintákkal de nagyon szép az egyszínű suba ist A nagyobb mintákat először egy összeragasztott újságlapra tervezzük meg, azután rajzoljuk át a kézimunka anyagára. Azok részére, akik még nem ismerik a subakézimunka technikáját, közöljük az elkészítés menetét. Alapanyagnak ritka szövésű konigrét, és vastagabb szálú fonalakat (szőnyegfonalat) vásárolunk. A munkán horgolótűvel zsákvarrótűvel vagy subatűvel dolgozunk. Ha horgolótűvel vagy subatűvel készítjük a munkát, a fonalat vágjuk körülbelül 6 cm- es darabokra, s kettéhajtva, a horgolótű segítségével hurkoljuk át az alapanyagon, a fonál két végét húzzuk át a hurkon & jó erősen csomózzuk. Általában minden második lyukba hurkolunk és a sorokat is az alapanyag minden második sorába készítjük. Ha zsákvarrótűvel dolgozunk, akikor az anyag szélétől kb. két .»■iá im r irrrni beljebb kezdjük mint az üzletben kapott zsírpapíron. A csészék alá is helyezzük el a csészealjat, s annak jobb oldalára tegyük a kis- kanalat. A kistányér mellől nem hiányozhat a kés, s ne feledkezzünk meg a vizespohárról sem, helyezzük a kistányér jobb felső oldalához. A kenyeret vagy péksüteményt mindig letakarva és kenyérkosárban készítsük az asztalra, s legyen kéznél a cukor- és sótartó is, hogy semmit ne kelljen kérni, semmiért ne kelljen felugrálni az asztal mellől. Az eb&ci és a vacsora terítéke az ételek jellege szerint változik; szükségünk lehet lapos és mély, saláíás és desz- szertes tányérokra és a megfe- , lelő evőeszközökre is. Ne akarjunk a mosogatással időt nyerni, éppen ezért ne kívánjuk, hogy családunk oly módon kíméljen bennünket, hogy egy tányérból eszi végig a levest, a főzeléket, a húst és a tésztát. Gondoskodjunk szalvétáról is — a tányér bal oldala mellett a helye —, s az evőeszközöket szorosan a tányér mellé tegyük. Jobb oldalon élével a tányér felé. első a kés; mellette az evőkanál, a villa a bal oldalra kerül. A kisebb evőeszközöket a tányér előtt helyezzük él. 36 ha tudjuk, s nem tekintjük úri szokásnak, előkelősködésnek, hogy a szeletelt kenyérből nem harapunk, hanem törünk, viszont a letört kenyér | már harapható, s hogy az asz- • tálnál csak akkor ildomos rá- ■ gyújtani, ha már mindenki be- • fejezte az étkezést. Az esztéti- ! kus, a jó ízű és kulturált ét- ■ kezés elsőrendű egészségügyi S követelmény is. Kocsis Éva • ‘««.lUíltvil;) a munkát. A szálait hagyjuk két centiméter hosszúra, és az ! anyag szövése mentén erősítsük meg két öltéssel. Azután készítsünk mintegy két centiméteres hurkot, és erősítsük két kis öltéssel az előző öltés mellé. Ilyen hurkolással varrjuk végig a sorokat. Miután befejeztük a varrást, a hurkokat vágjuk fel ollóval, a széleseket hajtsuk be és béleljük alá a kézimunkát. Nemcsak laikásdíszt, hanem divatos, vállra akasztható női i táskát, sőt subamellényt is készíthetünk. Az utóbbi nagyon meleg, ezért télen Jő szolgálatot tesz. A kézimunkát díszítsük hosz- szabb vagy rövidebb, a színezéshez illő rojtokkal. Fial Katalin A téli szünetre szülők és gyermekek egyformán nagy izgalommal és várakozással készülnek. Az édesanyák már előre tervezgetnek, sok fontos dolgot el lehetne intézni az együtt töltött napokon... Az eseménydús ünnepek azonban hamar eltelnek, s az ajándékkönyveknek is gyorsan végére ér a szorgalmas olvasó. Néhány nap múlva az „édes semmittevés” is teherré válik és egyre gyakrabban fordul meg ferünkben a „mit csináljak?” gondolata. Ha igazán jól akarjuk érezni magunkat, akkor arra törekedjünk, hogy aktív pihenéssé változtassuk ezt a két hetet. Ez persze nem könnyű feladat, de lássunk hozzá. Vajon ki az, akit nem érdekel lakhelyének, szülőhelyének múltja, a nevezetes személyek, főbb események, amelyek szőkébb hazája történetéhez tartoznak? Ma már talán nincs is olyan jelentősebb településünk, ahol ne lenne helytörténeti kiállítás. Ha nincs ilyen intézmény és a múzeum nagyobb távolságra van, annál értékesebb lesz az az idő, amikor odalátogatunk. A szellemi tevékenység mellett a testmozgást se hanyagoljuk eL Például, ha van a közelben fedett uszoda, okvefe- lep keressük fel. Az úszás téLera is szükséges, felfrissíti szervezetünket, közérzetünket A téli sportok (ha van hő), a szánkózás, síéles, korcsolyázás jó szórakozást nyújtanak. De élmény lehet egy-egy jól sikerült téli portya is. Ha kirándulásra indulunk, az időjárásnak megfelelően öltözködjünk,. Ne nehéz ruhát, hanem több réteg könnyű holmit vegyünk fel, lehetőleg pulóverekbe bújjunk, amin ha szükséges, ..lazítani” tudunk. A fentieken kívül természetesen az iskolák, úttörőcsapatok, kultúrotthonok is szép programot nyújtanak a szünidőben. Terveinkbe ezek is szépen beilleszthetők. És még nagyon sok lehetőség van, amit nem lehet mind felsorolni. Az tölti el igazán kellemesen és hasznosan a szünidőt, aki több érdekes és változatos elfoglaltságot talál magának. Szatmári Tamás Elmesélem nektek, gyerekek, milyen volt Pif és Puf. Bohócok voltak egy cirkuszban, és ők kapták a legtöbb tapsot. Pif sovány volt és igen magas, Puf meg kövér, de egészen aprócska. Amikor kezet fogtak egymással a porondon, Pifnek le kellett hajolnia, Puf pedig ágaskodott. Pif Tökmagnak vagy Guruló Gömböcnek nevezte Pufot, ő meg Létralábnak és Égimeszelőnek amazt. Puf egyszer azt mondta: — Könnyű neked, még a holdat ts ülve nyalogathatod kedvedre. — Neked sem rossz — felelte Pif —, mert ha egy húszfillérest fel akarsz venni a földről, le sem kell hajolnod érte. Amikor ebédeltek, Pufnak két sámlit tettek a székére, hogt elérje az asztalt, Pifnek viszont szék sem kellett, csak a szőnyegen esiiesiilt, A leves után egy nagy tál tejbekását húzott maga elé, és nyelvével vidáman csettintve akart hozzáfogni a lakmározáshoz, amikor Puf megbökte a karját, és Pif mögé mutatott. — Akármi legyek — mondta —, ha nem a kedves nénikéd ül ott a harmadik sorban. Folyton feléd integet. Pif nyomban hátrafordult, s ezalatt Puf három nagy kanál sót szórt Pif tejbekásá- jába, aki aztán visz- szafordulva mondta: — Tévedtél, Puf, nem látok semmiféle integető nénit. — Nagyokat falt a kásájából, de nyombar felkiáltott: — Puf,- te gézengúz, mit tettél? Ösz- sze-vissza sóztad c tejbegrizemet! Hói nesze, legyen a tiéd! Azzal felkapta c tálat, és a rengetei tejbekását Puf fejért öntötte. Nemcsak i visított, hanem minden gyerek, aki a j cirkuszban volt. Vé- j gül pedig siránkozva j mondta: — Csak ártatlan \ vicc volt az egész! \ Hát nem érted a tréfát? — Pif megsajnálta Pufot, és kanalával szépen leszedte a fejéről, nyakáról meg a ruhájáról a kását, és visszarakta a tálba. Ekkor odajött a cirkuszi inas és megkérdezte: — Miért hagyta meg, kedves Pif, a finom tejbekását? — Mert túl édes, és sok benne a mazsola -— felelte Pif. — Óh, akkor tessék nekem adni! — kérte az inas. — Én nagyon édesen szeretem, és sok-sok mazsolával. Elvitte a tálat, örömében még ugrándozott is, a két * o\Sc pedig kacagott, és velük együtt mindenki, aki ott volt a cirkuszban. KÉT BOHÓC
