Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-25 / 301. szám

ötvenhat sokgyermekes család új otthonban Békéscsabán Egy tanácsi határozat nyomában 99 Rövid hír: az idén 56 sokgyer­mekes család kapott új otthont Békéscsabán. A további igénylő­ket 1975-ben, illetve a következő években folyamatosan lakáshoz juttatják. Ilyen, vagy ehhez hasonló hírt/ mostanában más városban, más megyében is olvashatunk, hall­hatunk. És nemcsak erről, ha­nem a segítés megannyi formá­járól. Nemrég a GELJCA szocia­lista brigádjai kezdeményeztek egy országos kampányt a sok­gyermekes családok háztartási gépekkel, televízióv al való meg­ajándékozására. Erről lapunk­ban is adtunk hírt és már több alkalommal arról, hogy a válla­latok milyen anyagi segítséget adnak az üdültetésükhöz, a gyermekek neveléséhez, iskoláz­tatásához. Szépek, felemelőek ezek a példák. Jelzik, hogy va­lami megindult, egy mozgalom, melynek célja a közfigyelmet a sokgyermekes családok felé for­dítani. Mindemellett talán a legje­lentősebb az. amit Békéscsabán a városi tanács kezdeményezett: lakáshoz, kényelmes otthonhoz juttatni a három vagy ennél több gyermekes családokat. A ha­tározat amely az idén májusban született, a humanitásból fakad. S hogy azóta sokat tett a tanács ennek végrehajtásáért, arról ékesen beszél a rövid kis hír írásunk elején. Araczki Jánostól, a városi ta­nács elnökétől most azt kérdez­tük, hogyan sikerült ezt meg­valósítani. Névsor a sokgyermekesekről — Már márciusban foglalkoz­tatott bennünket a gondolat, hogy segíteni kell — kezdte tá­jékoztatóját Araczki János —, a népesedéspolitikai határozatból ránk ilyen feladat is hárult. Ke­restük hát a hogyanját, a meg­oldás módját. Első dolgunk volt. hpgy valamennyi üzemet, mun­kahelyet megkértünk, állítsák össze azok névsorát, akiknek sok a gyermekük, s akiknél la­kásigény várható. Ezt tettük azért, hogy ha nem is tudunk minden igényt kielégíteni — mert ez eleve lehetetlenség, leg­alábbis egyelőre — de távla­tokban gondolkodhassunk, is­merjük meg a várhatót és a majdani lakástervezésnél, épí­tésnél ilyen szempontokat is fi­gyelembe vegyünk. Jó volt ez a felmérés, mert máris van olyan további elképzelésünk, illetve javaslatunk, hogy olyan lakáso­kat tervezzenek, amelyek meg­felelnek a többgyermekes csa­ládoknak. Például: legyein több olyan lakás is, ahol egy nagy- szoha és két félszoba kap helyet. Ez célszerű a kétnemű gyerme­kek elhelyezésére. Május 2-ig, amikor a határo­zat született a többgyermekes családok lakásigényének kielé­gítésére, 86 ilyen család jelent­kezett Békéscsabán. Ezekből 56- nak az idén már tudtunk lakást adni. A megoszlás a következő: 20-an tanácsi, 20-an OTP, a töb­biek pedig szövetkezeti lakást kaptak. A még hátralevő 30 igénylőt 1975. december végéig tudjuk majd kielégíteni. Nőtt az igénylők száma Ezzel talán be is fejezhet­nénk ezt a tájékoztatást, ha nem jelentkeztek volna újabb igény­lők, mégpedig szép számmal. Persze, ez természetes folyamat, hiszen a családok nagyobbodnak, különösképpen a népesedéspo­litikai határozat után. Ezt bizo­nyítja a születések 'íszámának nö­vekedése. A tanácsnak tehát ez­zel számolnia kell. Csakhogy lé­nyegesen rohamosabb az igény- növekedés a vb-határozat óta, mint ahogy az várható volt. B’ur- csa módon a néhány hónap alatt MÍBMBIMMMBMaCMSiailBCNaaViaMCilMIIMiaNHai isaaBedBBiBSBiilüeMftatBf«*»*«' te, hogy találkozhassunk argen­tin kollégáinkkal. E találkozón derült ki, minek köszönhető ez a rendkívüli érdeklődés. Már eddigi utazásunk során* is nagyfokú érdeklődést tapasz­taltunk, mind a venezuelai, mind a perui bábjátékosok ré­széről. Egyébként is az a ta­pasztalatom, hogy a latin-ame­rikaiak felnéznek Európára. Minden latin-amerikaiban él a vágy: eljutni egyszer Európába. Persze más indítékból, de az európaiakban is él a vágy, egy­szer meglátni Amerikát. Nos, a bábosóik Buenos Aires-i találkozóján fény derült arra, hogy a Napsugár Bábegyütrtes­J&zxjs O O « £ » O 3 G O 5^.0 . tv- ’S fi?* > II |i|Ä| t*',,« i i. '-V>Kdy. W í.v. fi Ilyen piakatok aude.tck Névquvnben a Nap sugár előadásait ben nem csupán a magyart de Európa- bábművészetének kép­viselőit látták. Rendkívüli je­lentősége annak, hogy megnéz­hették műsorunkat és találkoz­hattak velünk azért volt, mert Argentínában egyáltalán nem szerepelt még európai bábegyüt­tes (de Venezuelában és Peru­ban sefn). Rajtunk és műsorun­kon keresztül próbáltak elkép­zelést formálni maguknak az európai bábjátékról. Az argen­tin bábjátékosok kisebb-nagyobb csoportokban minden előadásun­kat (többször is) megnézték és nagy izgalmat váltott ki. körük­ben minden egyes bemutató. Olyan kijelentést tettek, hogy szereplésünk forra­dalmat idéz elő az argentin bábművé­szetben. Mint száraz föld az esőt, úgy it­ták magukba szavain­kat, amikor elmond­tuk, hogy a magyar állam milyen támo­gatásban és elisme­résben ■ részesíti a nűvészeteket, köz­tük a bábművészetet, ás milyen nagy jelen­tőséget tulajdonít a “gifjabb korosztály érzelmi nevelésében fontos szerepet be­töltő bábjátéknak. Ha másért nem, iát ezért is érdemes volt eljönnünk Ar­gentínába, hogy ezek őzt az igen nehéz kö­rülmények között, sok lélkülözésben része­sülő bábjátékosokban megerősíthettük a hi­tet a bábjátékban, a lábművészet egyen­rangúságában és je­lentőségében. (Folytatjuk) mf’í «fill . . ■ . ti ;i újabb 77 sokgyermekes jelentet­te be igényét. Mi ennek az álca? Részben az is, hogy vannak, akik más községekből költöztek Békéscsabára, például albérlet­be, hogy aztán itt, mint sok- gyermekesek lakást kapjanak. Pedig az áramlás amúgy is megvan, melynek oka elsősor­ban az urbanizáció. Bizonyítják ezt a számok is. Tavaly decem­berben Békéscsabán 1583 lakás­igénylőt tartottak nyilván. Ezek közül több mint 600 család ka­pott lakást az idén. Ebből 171 tanácsi bérlakást, 174 szövetkeze­tit és 265 OTP-lakást kapott, melyből 212 esetben a tanácsnak volt béri oki jelölési joga. Ezek- után logikus lenne a következ­tetés, hogy csökkent az igénylők száma. Ezzel szemben a lakás­igénylők nyilvántartása azt mu­tatja, hogy nőtt a számuk, je­lenleg 2234. Üjabb megoldásokat keresni Békéscsabának nagy a vonzá­si köre. Jelenleg kilencezer a be­járó dolgozók száma. Sokan lak­nak a városban albérletben, akik a környező községekből jöt- tek ide dolgozni ás szeretnének a megyeszékhelyen letelepedni. Az úgynevezett demográfiai hul­lám hatása is most mutatkozik, mert az új nemzedék felnőtté vált, házasodik, családot, otthont kíván alapítani. Gondot okoz a tanácsnak az is, hogy vannak még olyan lakás­igénylők, akik 8—10 éve várnak lakásra, de a magas rezsijű ál lami lakás fenntartásához nincs anyagi lehetőségük. Kiskerese­tűek, nyugdíjasok, idősek és így tovább, összesen 97 ilyen csa­ládot tartanak nyilván. Ebből az idén összesen csak 4 család­nak tudnak olcsó bérű lakást biz­tosítani. Épp ezért keresik a megoldás különböző formáit, hogy a helyzeten változtatni tudjanak. A gondokat még fo­kozza az is, hogy az esőzések okozta belvíz miatt 60 ház vált életveszélyessé. Ezek közül bár­melyik pillanatban lakhatatlan­ná válhat egyik-másik, mint ahogy az éppen beszélgetésünk­kor is történt. Csengett a tele­fon, jelentették, hogy egy ház összedőlt. Szerencsére baleset nem történt, de ilyenkor bizony azonnal kell a lakás, a családot el kell helyezni. A gondok tehát sokasodnak. A városi tanácsnak éppen ezért még inkább keresnie kell azokat a lehetőségeket, melyek előbbre­viszik Békéscsabán a lakásépít­kezést, és találnak is. Már több témában tárgyalások folynak a különböző vállalatokkal, szer­vekkel Erről most részletesen nem szólunk. Csupán érzékeltet­ni akartuk a gondokat és azts milyen nagyra értékelhető az a törekvés, amiről írtunk: A sok teendő mellett arra is kiter­jedt a figyelmük, hogy a több­gyermekes családokon segítse­nek, lakáshoz juttassák őket." Kasnyik Judit lobb munkakörülmények között eredményesebb a termelés Az Erdőgazdasági, Fűz- és Kosáripari Vállalat saját nyers­anyagot dolgoz fel és valutát kap érte. A készáru 90 száza­lékát Békés megyében állítják elő. A békési kosárgyámak Bé­késen 3, Köröstarcsán, Békés­csabán, Eleken, Körösladány- ban, Dévaványán és Biharug- rán 1—1 üzeme van. Ezeknek az üzemeknek az évi termelése értékben meghaladja a 90 mil­lió forintot A gyár a fűzfavesszőt az or­szág öt fűzüzem-vezetőségétől kapja. Az üzemvezetőségek, melyek közül az egyik Békés­csabán van, részben a kosár­ipari szövetkezeteket is ellát­ják nyersanyaggal. A békési kosárnak világszer­te hírneve van. A minőségnek köszönhető, hogy mintegy 15 ország — egyebek közt az NSZK, Franciaország, Olaszor­szág, az Egyesült Államok és Kanada — évről évre igényt tart rá. Az utóbbi években nő a belföldi megrendelés is. Kelendő tehát a békési ko­sár, a termelése pedig gazdasá­gos. Ennek bizonyítéka a vál­lalat évről évre növekvő nye­resége, amelyből mind több jut a fejlesztésre is. Igaz, van mit tenni azért, hogy a vállalat ter­méke minőségben és árban to­vábbra is versenyképes ma­radjon, de azért is, hogy a dol­gozók munkavédelmi, egészség- ügyi és szociális körülményei megfeleljenek a mai követel­ményeknek. **• A váPalat 1975-ben 27 millió forintot fordíthat fejlesz ésre. Ennek az összegnek a felosz­tását először a gyár- és az üzemvezetők javaslata alapján dolgozta ki a vállalat, amit ősz­szel a munkahelyeken, majd a nagyvá’lalatnál megtartóit ter­melési tanácskozáson, ezt kö­vetően pedig a műszaki konfe­rencián, végül decemberben a szocialista brigádok vezetőinek tanácskozásán vitatták meg. Az utolsó megbeszélést Bé­késen tartotta a vállalat, me­lyen részt vett Kovács Imre igazgató, Nagy Mihály, a bé­kési gyár vezetője, a vállalat szakszervezeti tanácsának és a gyár szakszervezeti bizottságá­nak titkára, munkavédelmi fel­ügyelője és ott volt az SZMT munkavédelmi felügyelője is. Természetesen nem az volt a cél, hogy a sokoldalúan megvi­tatott 1975. évi vállalati fejlesz­tési tervet felülbírálják, hanem az, hogy biztonsági, egészség- ügyi és szociális kérdésekben — mint a helyi körülmények jó ismerői — véleményt nyil­vánítsanak, tanácsot adjanak. *»• Kovács Imre igazgató tájé­koztatása szerint a rendelke­zésre álló 27 millió forint 50 százalékát fordítja a vállalat termelő beruházásra, 50 száza­Csillagászafi ismeretterjesztés bentlakásos tanfolyamon December 27-én vizsgáznak a budapesti Uránia Bemutató Csil­lagvizsgálóban az ország ama­tőrcsillagászai, Akik sikeresen megfelelnek a kérdésekre, azok alapfokú előadói képesítést sze­reznek. A TIT és az Uránia ez­zel is a csillagászati ismeretter­jesztés ügyét szolgálja, segíti. Békéscsabán június 28. és jú­lius 6. között rendezik meg a TIT Országos Csillagászati Vá­lasztmányának bentlakásos to­vábbképzését. A választás nem véletlenül esett Békés megyére, hiszen az elmúlt években igen sokat fejlődött a materialista vi­lágkép tömeges kialakítását se­gítő amatőrcsillagászat. Az ősz­szel Medgyesegyházán avattak csillagdát, s remélni lehet, hogy a nyári országos továbbképzésre felavathatják a békéscsabai Vá­rosi Tanács és a TIT megyei szervezete által közösen terve­zett csillagdát Békéscsabán. De mással is készülnek a megye- székhelyen A TIT városi szer­vezete januárban tíz alkalom­ból álló előadássorozat indítá­sát tervezi a helyi amatőrcsilla­gászoknak. A sorozat részvevői a nyári tanfolyam idején tehet­nek majd előadói vizsgát: ugyan­úgy, mint most pénteken, Bu­dapesten. i lékát pedig a munka- és szo­ciális körülmények javítására; A termelést segíti majd elő ' a körösladányi új kosárfonó üzem, amely 6 millió forint költséggel 1975 júliusában ké­szül el és 120 dolgozónak biz­tosít jó munkakörülményeket. A fűztermés gazdaságosabb fel­dolgozására a vállalat 10 új tí­pusú hántoló- és több más fűz- betermelő — nehéz fizikai munkát könnyítő — gépet, to­vábbá tehergépkocsikat, vonta­tókat szerez be. Vásárol két xnunkásszállító autóbuszt is. A munka- és a szociális kö­rülmények javítását szolgálja majd többek között, hogy Bé­késen a Il-es számú kosárfonó üzemben megfeleíö öltözőt, mosdót, zuhanyozót, valamint központi fűtést létesítenek. Központi fűtés lesz az I-es szá­mú telepen is. Biharugrán új kosárfonó üzem épül. A békési fűztelepen öltözőt, fürdőt, ebéd­lőt alakítanak ki. A köröstar- csai fűztelep munkatermet kap és új kutat is. Fejlesztik Len­tiben a vállalat fűz- és kosár­fonó telepét, Sórvárott a fűzte­lepét. A szakszervezet, illetve a mun­kavédelem képviselői egyetér­tettek azzal, hogy a vállalat a fejlesztési összeg je’entős ré­szét fordítja a munka- és szo­ciális körülmények javítására. Az üzemekben ilyen vonatko­zásban elmaradás van, amely­nek pótlása minden bizonnyal a munka termelékenységét ;s elősegíti majd. A dolgozók mintegy 60 százaléka nő akik­ről fokozottabban kell gondos­kodni. *»* Javaslatok hangzottak el egyes munkavédelemmel kap­csolatos feladatok megoldásá­ra, hogy elkerülhetők legyenek az utólagos viták. Mert előfor­dult már másutt, hogy például az SZMT munkavédelmi fel­ügyelője egy új telephely üzem­be helyezéséhez azért nem já­rult hozzá, mert a létszámhoz képest kicsi vólt a női öltöző. Utólag kel'ett bővíteni, ami igen nagy költséggel járt A szakszervezet és a munka- védelem képviselői megállapí­tották azt is, hogy az emberek­ről való gondoskodásnak szá­mos jő példája van a vállalat­nál Ilyen az úgynevezett kis­mamaműhely Békésen, ahol egy műszakban dolgoznak és kere­setkiegészítést is kapnak azasz- szonyok. A dévaványai és az eleki üzemben jól bevált a munkaközi szünet, amit labda­játékkal, mozgással töltenek eL Utána felfrissültén folytatják a munkát. A családok javát szolgálja, Äogy a vállalat Bé­késen a gyermekek elhelyezé­sének elősegítésére félmillió fo­rinttal járult hozzá az óvoda fejlesztéséhez, amit a dolgozók 250 ezer forint értékű társadal­mi munkával egészítenek ki. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a vállalat eredményes munkája alapján a munkások bérét 1974-ben 11 százalékkal lehetett emelni és mintegy há­romheti keresetnek megfelelő összegű nyereségrészesedés ki­fizetésére kerül sor. Az 1975. évi fejlesztési terv ésszerű megvalósulása után számítani lehet arra, hogy a válla’at a jövőben nemcsak megőrzi, hanem szélesíti is a vevőkörét és még jobban hoz­zájárul országunk valutabevé­telének növeléséhez. Pásztor Béla BÉKÉS MECYEh HFPUJSAC, 1974. DECEMBER 25. 5 /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom