Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-03 / 282. szám

\ A kiíünietett titkár Ä találkozót megbeszélni nehezebb volt mint találkoz­ni. A Vöröske­reszt békéscsa­bai városi tit­kára nagyon el- jfoglalt ember. (Hol előadást, hol tanfolya­mot, filmvetí­tést, vagy más rendezvényt szervez. Leg­utóbb az alap- szervi titkárok részére tartott háromnapos to­vábbképzést Mindezt társa­dalmi aktivis­tákkal oldja meg, így ért­hető, ha ritkán szerű KISZ-tá­bor, a-o iskolá­soknak nyári napközis tábor, pihenő- és ki­rándulóhely jött létre. Mun­kájuknak gyü­mölcsét ma már saját fial és lányai is élvezhetik. A társadalmi aktívák iránti tisztelet és megbecsülés bi­zonyára még ebből az időből maradt meg benne, hiszen | maga is tapasz- I talta, mit je-' lent a napi munka után még pluszt vál­Szolgáltatások fejlesztése Tarhoson Eredményesen dolgoztak a tanácstagok található az irodájában. Mi­vel a társadalmi munkások aegítőkészségére van utalva, senkit sem utasíthat — itt nincs beosztott —■, csak kérhet, őket pedig otthon, vagy a munkahe­lyükön tudja felkeresni. így hát ismernie kell a város mindén üzemét, az ott dolgozó vezető­ket és azokat, akik szívesen vésznek részt a Vöröskereszt munkájában. Gyebnár Károly ezt tartja a legfontosabbnak, s azt, hogy szép szóval, figyelmes­séggel, udvariassággal többre jut. Akkor állnak mellé igazán az emberek, ha a nemes célról szép szóval győzi meg az akti­vistákat, munkahelyi vezetőket egyaránt Talán ezért is van az, hogy az utóbbi években Békéscsabán sokat javult a vöröskeresztes tevékenység. Amikor végre találkozunk otthon, a családi körben beszél­getünk erről a szép, hivatás- szerű funkcióról. A gyerekek — öt fiú és két lány — éppen most kezdenek hazaszállingózni. Ki az iskolából — ki óvodából jön, a legnagyobb: Karcsi, már mun­kahelyről. Be-bekukkantanák a felnőttek szobájába, egy pár percre itt maradnak, egy kicsit hallgatják mit mond édesapjuk • munkájáról. Gyebnár Károly fiatalabb ko­rában a KISZ-ben a többi ifjú­lalni a közösség ügyéért. Ezért tudja értékelni azt a segítséget, amit a vöröskeresztes aktívák nyújtanak. A Vöröskereszthez 1967-ben került A megyénél kezd­te, de mivel a család gyarapo­dott, a gyerekek még kicsik voltak, átjött a városhoz, így kevesebb volt — a sokszor éj­szakába nyúló — vidékre járás, többet törődhetett a családdal. A nagy árvíz idején is — 1970­ben — a bajba jutottak segítésé­ben az elsők között volt. A se­gélyezések lebonyolítását vál­lalta, s éjt nappallá téve dolgo­zott fáradhatatlanul, hogy az összegyűjtött pénz, mások ado­mánya, minél hamarabb eljus­son az árvízsújtottakhoz. „A Vöröskereszt nagyon szép célt hivatott megvalósítani. A magukra maradt, vagy bajba ju­tott embereken való segítést és a felvilágosítást, hogy szebb, egészségesebb, boldogabb éle­tünk legyen. Ez az embereikhez a legközelebb álló munka — mondja. — Talán azért is van az, hogy rendezvényeinken sokan és szívesen vesznek részt Ami pe­dig a legfontosabb; egyre töb­ben vannak, akik segítenek is.-* Munkáját elismerik, áldozat- készségének, tenniakarásának jutalma volt három évvel ez­előtt, hogy megkapta a Vörös­Tarhoson a választáskor meg- tartott jelölőgyűléseken a húsz! tanácstagi választókerületben i 555 választó jelent meg, s mint­egy 90-en szólaltak fel, hogy el­mondják kérésüket, gondjaikat. A legutóbbi tanácsülésen a, ja­vaslatok megvalósításáról ’szá­molt be Herpai Sándor tanács­elnök. A műutak javításában a a Járdahálózat bővítésében — mint mondta — javulás várható. A belterületi és a Qyógypeda­gógiai Intézet előtti műút fel­újítását a helyi termelőszövet­kezet hozzájárulásával jövőre végzik. A Kossuth és az Arany János utca páros oldalán épült új házak előtt, a lakosság mint­egy 50 ezer forint értékű jár­dalapot rakott le társadalmi munkában. A Táncsics és a Rá­kóczi utcán, valamint a sportte­lep mentén a járda szélesítésé­re van szükség. E munka felét jövőre, másik felél pedig 1976- ban végzik majd eL A tanácsülésen a csapadékvíz elvezetésiében és a csatorna építésében is szép eredményekről hallhattak a résztvevők. Az idén kezdték el a Kossuth utca csatornázását. Azóta mintegy 250 folyóméter új csatorna épült, 1100 folyómé­teren pedig felújításra került sor. A munka jövőre is folyta­tódik. Ugyancsak 1975-ben ke­rül sorra a község belterületé­től a kövesút mentén, a temető mellett húzódó befogadó csa­torna felújítása. A villamosításról Herpai Sándor elmondta, hogy az elmúlt év végén 220 ezer fo­rintot fordítottak arra. hogy a község 100 százalékosan villa- mosítve legyen. A javaslat, hogy korszerű világítással lás-, sák el a Növényvédő Állomás és az ÁFÉSZ műútját, anyagi fedezet hiányában egyelőre nem valósulhat meg. A vízhálózat bő_ vítésére is igen nagy szükség volt Tarhoson. hiszen 1970 óta több, mint 50 ház épült a köz­ségben, s az új lakók igénylik a vizet. Herpai Sándor örömmel számolt be arról, hogy a bőví­tés. amelyre 150 ezer forintot fordítottak ez év júniusában be­fejeződött. A munkában sok se­gítséget nyújtott a lakosság, hi­szen a földmunkákat társadalmi munkában a tarhosiak végezték. A kereskede.emrői és ezen belül az áruválaszték hi­ányosságairól sok panasz hang­zott el a jelölőgyűléseken. Az ÁFÉSZ már tavaly elkezdte a korszerűtlen boltok átépítését, felújítását, s előreláthatóan még az idén befejezi. Az áruk meg­felelő választékáról is gondos­kodtak, hiszen kapható a zacs­kós tej, megjelentek a pultokon a mirelit-félék, s az a háziaszr szony sem fárad hiába, aki húst akar vásárolni. A hűtőpultok beszerzésével vált mindez le­hetővé. A lakossági szolgáltatá­sok fejlesztéséről Herpai Sándor elmondta, hogy a tüzelőellátás javulását elősegíti majd a bé­kési ÁFÉSZ-szel nemrég meg­kötött szerződés a megfelelő áru­ellátásról. A háztartási kisgé­pek javításában is javulás vár­ható, a békési GELKA vállalta, hogy hetenként felkeresi a köz­séget, ha a tanács erre megfe­lelő helyiséget biztosít Nem ilyen megnyugtató a 1»“ kosság egészségügyi ellátása. Tarhoson csaknem két éve nincs körzeti orvos. így mindennap két és fél órás helyettesítéssel látják el a betegeket A tanács most a fiatal orvosok figyelmét azzal próbálja Tarhasra varrni, hogy a kétszobás orvosi lakást egy szobával bővíti. Hagy örömöt jelent a község apróságainak, és tér" méezetesen az édesanyáknak is, hogy nemsokára elkészül az új, 30 férőhelyes óvoda. Herpai Sándor beszámolóját azzal fe­jezte be, hogy a jövőben is min­dent megtesznek azért, hogy ® jelölőgyűlésen elhangzott ész­revételekre, javaslatokra megfe­lelő intézkedés legyen a válás*. N. A. Űj típusú lakóházuk Az Egyetértés Mg Tsz négy község (Tök, Perbál. Zsámbék, Budajenő) közös gazdasága a fiatal családok lakásigényeit a* OTP-vel közösen szervezett lakásépítési akcióval igyekszik kp elégíteni. Az Mg Tsz építő brigádja új típusú, kétszintes, kör ponti fűtéses új lakásokat épít (MTI Fotó — Kozák Albert M». — D) val együtt 1950-ben az elsők kö­zött volt, akik kezdeményezték Békéscsabán a KISZ-tábor lét­rehozását. Társadalmi munká­ban fogtak hozzá, hogy a mocsár helyén erdőt telepítsenek. Az­tán folytatták a nagy építkezés­sel, amelyből ma már egy kor­kereszt Munkáért arany fakó- • zata kitüntetést. : A Nagy Októberi Szocialista ■ Forradalom ünnepe alkalmából i újabb öröm érte. A Munkaér- í demrend bronz fokozatát kapta. •Kasnyik Judit Cserei Pál Hat héttel előbb.­A Mechanikai Mérőműszerek Gyára Szekszárdi Gyáregységé- i nek dolgozói, szocialista bri-j gádjai túlteljesítették a felsza-} badulás és a pártkongresszus j tiszteletére a Zsiguli gépkocsi-1 alkatrész-gyártásban erre az év-l re tett vállalásukat. A szekszár-l KÉK BORÍTÉK di gyárban a határidőnél hat ■ héttel előbb elkészítették az ez j évre előirányzott 300 000 Zsiguli ! töirlőfeszmérőt, sőt terven felül ■ szállítottak. Jelenleg már a jö- ; vő évre szóló Zsiguli-alkatré- i székét készítik. ■ : VASIPARI SZÖVETKEZET, BÉKÉSCSABA azonnali belépéssel alkalmaz szakma nélküli női munkaerőt és szerelési munkára betanítjuk, továbbá felveszünk: — szerkezetlakatos szakmunkásokat, — kőműves mellé segédmunkásokat, — 1 fő asztalos szakmunkást Bővebb felvilágosítás: Békéscsaba, Bérényi út 134. sa, a személj zsM vezetőnél. Ezen a napon, amikor Palkó este hazaért a malomból, a fe­lesége, Jutka besietett a szobá­ba, és mutatta, hogy csomagot hozott a posta. Ö meg sem nézte, mert sok időbe telt, amíg egy hátra való száraz gallyat összeszedett a füzesben és si­etnie kellett, mert elmaradt a ház körüli munkával. Palkó le sem vette lisztes ruháját, mind­járt kezébe vette a zsineggel át­kötött csomagot. Hirtelen ösz- szeharapta vastag ajkát és meg­merevedett a keze. — Mi történt veled? — lé­pett hozzá ijedten a felesége, Jutka. Lassan Jutka felé for­dította a csomag címzéses olda­lát, amelyen a zsineg alá du­gott fehér papírlapra vastag pi­ros ceruzával írott betűk ijesz­tő üzenetet közvetítettek: „EL­LENŐRIZVE!” Hirtelen kirántotta zsebéből a bicskát, elvágta a zsineget és szétlökte a csomagot. A heten­ként megjelenő Szabad Szó leg­frissebb példánya csúszott ki be­lőle, aztán egy mindennap hasz­nálatos kék boríték, egy folyó­irat, és PürskS könyvkiadó leg­újabb kiadású két kötete. Azért csúsztak ki külön-külön, mert az ellenőrzés során széttépték azok csomagolópapírját. Palkó megkönnyebbülten lé­legzett fel és odafordult Jutká­hoz: „A megjelent újságokban, könyvekben is kormányellenes- séget szimatolnak. Talán már saját árnyékukban sem bíznak”. — Menjünk vacsorázni — hívta Palkót a felesége. — A borítékot még felbon­tom — vette elő újra a bics­kát Palkó. — Hátha a Népsza­va válaszolt. Nem is mondtam, hogy leírtam azt a jelenetet, amikor a szomszéd öreganyó összeesett s az unokája rémül­ten kiabált. Te oda voltál Bu­lik néninél. Többen összesza­ladtak és az egyik asszony a szemét akarta már lefogni, ami­kor a másik rászólt: „Várjon egy kicsit, mindjárt jövök”. Az­zal elsietett és néhány perc múlva egy darab kenyérrel jött vissza. Aztán a kútból friss vizet húzott fel, s azt csurgatott a szájába az öreganyónak, majd néhány falat kenyeret du­gott a foga köizé. Valamennyien szófiámul lesték * műveletet, » egyszer csak mozogni kezdett annak az ajka, majd felnyögötta „Éhes vagyok”. Mindenki meg­könnyebbülten lélegzett feli „Él!” Aztán elsiették, mert nyá­ron mindenkinek sok a munká­ja. Miután Palkó felvágta a bo­rítékot, egy sokszorosított röp­lap villant elő. Hirtelen kiszá­radt a torka. Először olvasott ilyen szavakat: „Egy szem ga­bonát sem a Hitler-bérenc Kál- lay-kormánynak". A némete­ket pedig rablóknak nevezte a röplap, s az aláírása ez volt: „B é k ep á r t”. Jutka a kezét tördelte: „Mi lesz velünk, ha elolvasták?” Palkónak torkában dobogott a szíve, de nyugalmat erőltetett magára: „Ne rémüldözz. Ha ol­vasták volr»a, akkor már itt lennének a zsaruk.” Nadrágzsebébe dugta a röpla­pot és kisietett a konyhába. Eszébe jutott, amikor még ke­nyeret sütötték, a kemence al­ján a sütőlapát alatt kicsit moz­gott egy tégla. Ha azt kiemeli, nem lehet észrevenni a feszgge- tést. Az alatt meglesz reggelig a röplap. Palkóék nem aludtak azon a* éjszakán. Minden neszre riad­tan könyököltek fel és hosszan figyeltek. Egyszer Palkó leug­rott az ágyról, mert az udvari két ablakszárny feletti nyitott ablak részen nagy zörej kelet­kezett s a következő pillanat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom