Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-03 / 282. szám

Döntött a Legfelsőbb Bíróság

Kgr 'H<WW nyugdíjas a családi házából egy szoha-konythás lakást albérletbe adott havi 500 farán tért — egy házaspárnak. Azok egy ideig fizették a megállapodás szerinti összeget, majd csak havi 300 forintot, végül semmit. A lakbérhátralék megfizetésére szóló két felhívásra pedig nem válaszoltak. Ezek után a háztulajdonos felmondott nekik, majd a felmondás érvényességének kimondásáért pert indított, A sásdi járasbíró- ságí tárgyaláson * bérlők meg sem jelentek, mire a bíróság a keresetnek helyt adott és a házaspárt kötelezte, hogy a lakást tizenöt nap alatt ürítse ki. A jogerőre emelkedett ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, aminek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott

— A rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg, hogy a felek között tulajdonképpen bérleti vagy albérleti jogviszony keletkezett-e — hangzik a határozat. — A járásbíróság ugyanis nem tisztázta, hogy a szoba-konyhás lakrész a háztulajdonos által használt lakással műszakilag összefügg-e. Az sincs kiderítve, Hogy a tulajdonos kivel kötött bérleti szerződést. Az első fizetési felszólítást csak a férjhez intézte, a másikat már a házaspárhoz Tekintettel arra, hogy a házas- tarsak feltétlenül álbérlőtársak is. nem állapítható meg, hogy a bérbeadó a felmondási jogot kivel szemben gyakorolhatja. A tulajdonos komfort nélküli épületben levő lakást adott bérbe, tehát a bíróságnak hivatalból tisztáznia kellett volna, hogy ezért a jogszabály szerint menynyi bért költhetett ki. A felmondás érvényessége ugyanis csak a jogszabályban megengedett összegű bér fizetésének elmulasztása esetén állapítható meg. Mindezekből következik: a jogerős ítélet megalapozatlan, ezért hatályon kívül kellett helyezni és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezték.

Egy idős asszony minden vagyonát arra a fiatal nőre hagyta, aki utolsó éveiben szeretettel gondozta és ápolta. Az elhunyt nővére a végrendelet érvénytelenségének megállapításáért pert indított, azt állítva, hogy nővére cselekvőképtelen volt, vagyis az ügyei viteléhez szükséges belátóképességgel nem rendelkezett és az iratot csak az örökös befolyására készítette el. Az elsőfokú bíróságok azzal az indoklással, hogy a végakarat megvalósításánál az örökös közreműködött, a végrendeletet érvénytelennek mondta ki. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezve a keresetet elutasította.

A határozat indoklása szerint, az orvosi vélemény nem erősíti meg azt a kereseti állítást, hogy az elhunyt az ügyei viteléhez szükséges szellemi képességekkel nem rendelkezett. Az sincs bizonyítva, hogy az örökösnő tisztességtelen befolyásolást követett volna el. Ezek után csak azt kellett elbírálni: az örökös' a végrendelet alkotásánál közreműködő volt-e és milyen magatartást kell ennek tekinteni. A Legfelsőbb Bíróság kimondta: ilyennek az tekintendő, akinek a végrendelet tartalmát illetően meghatározó szerepe van. Az örökös az idős asszony fel- kérésiére hívott ügyvédet a beteg ágyához, aki az örökhagyótól kapott utasítást írásba foglalta. Tehát a végrendelet szövegét nem az örökös, hanem maga az elhunyt állapította meg és mondta tollba az ügyvédnek. További tevékenysége volt, hogy a végrendelkezés időpontjáról a tanúkat értesítette. Ezek viszont azt vallották, hogy őket az idős asszony erre már korábban felkérte. Egyikük még azt is elmondta, hogy az örökhagyó kijelentette: minden vagyonát a fiatalasszonyra kívánja hagyni, akit mint gyermekét szeret. Mindezekből nyilvánvaló, hogy az elhunyt kifejezett — és már a végrendelet elkészítése előtt hangoztatott akarata az volt, hogy vagyonát az őt támogató, s általa szeretett fiatal- asszony örökölje. Ilyen körülmények között az illetőt nem lehet közreműködőnek minősíteni, tehát a végrendelet érvényes.

H. F.

Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról

Egyezések és ütközések

Ha valaki azt állítja, hogy náluk a gyárDan, a vállalatnál nem tapasztalhatók érdekellentétek és -ütközések, az a tájékozatlanság vagy a túlzott jószándék ecsetjével fest hamis képet. Gyáron, vállalaton belül ugyanis természetszerűen léteznek szűkebb csoportérdekek, s ezek hol megegyeznek, hol összeütköznek egymással és a teljes kollektíva érdekeivel. A baj abból származik, ha hiányzik a törekvés a részérdekek egyeztetésére, ha nincs terep, ahol az ütközések lezajlanak; ilyen módon az eltérések rejtve maradnak. Holott sokkal több bonyodalmat okoz a munka közbeni vita, mint az előzetes véleménycsere. Ez-utóbbira jó lehetőség a munkahelyi demokrácia sokféle fóruma.

Műhe’y műhely ellen?

ban nagyot huppant valami a szoba földpadlóján. Amikor meggyújtotta az apró éjjeli lámpát, a nyitott ablakrészt sötétítő kék csomagolópapír szétszakadva libegett. Sárga macskájuk pedig újszülöttjét a szájában tartva a kuckóba osont.

— Ez is jókor költözködik — szólt tréfásan Palkó, Jutka meg kimeresztette a macskára nagy fekete szemét, miközben korholón szólt rá: „Szegyeid magiad. Szívbajt hozol rám”.

Reggel, miután Palkó kivette a tégla alól a röpcédulát, keskeny rétegekre hajtogatta össze és a nadrágkorcába dugta a nadrágtartó szíj mellé. S alig várta ezen a napon, hogy délután leálljon a malom. Üj- ra és újra megtapogatta a nad- rágkorcában a röplapot. Mielőbb menni szeretett volna a Munkásotthonba, hogy találkozzon a lapbizományossal. Sűrűn kinézett a malomajtón az utcára, hátha az arra jár véletlenül. A malomtulajdonos kérdezte is: „Valakit vár talán?” Palkó zavartan válaszolta, nem, nem vár senkit. Csak gyönyörködik a szép nyári időben.

— De milyen szép lesz akkor, ha nem bőg már a sziréna — igazgatta meg mélazva zöld inge nyakát a malomtulajdonos. — Amikor az oroszokba belefojtjuk a szupt.

Palkó hirtelen odanyúlt a nadrágkorcához, majd rajtakapva magát a mozdulaton, bele- csúaztatta kezét nadrágzsebébe.

Amikor délután leállt a malom, nem ment haza átöltözni. Lisztesen indult el a Munkás- otthonba. Pedig tudta, hogy a lapbizományos csak estefelé jár oda, a dalkar tagjainak akkor van idejük a próbákra. Mégis sietett, hátha valami ok miatt ma hamarabb megy be.

Nem is találta ott. Egyedül csak a Szociáldemokrata Párt elnökét látta meg az Otthonban a gondnokon kívül.

— Mi van Palkó? Ilyen korán? — kérdezte tőle az elnök.

— A könyvtárba jövök. G. B. Shaw: Ember és felsőbbrendű ember című színművét szeretném kivinni, — mondta Palkó. Aztán felötlött benne, miért ne mutatná meg a párt elnökének a röpcédulát? Akár oda is adhatja. Azért választották meg elnöknek, mert bíznak benne. — Meg aztán mondanék valamit

Amikor a szocialista brigádok minden hivatalos formaságok nélkül, rövid úton szót értenek egymással.

Ha szilárd az alap

Biztonsággal véleményt mondani persze csak akkor lehet, ha nem hiányoznak az ismeretek, ha a kisebb csoport nagyjából tisztában van azzal, mát követelnek a közös érdekek, milyen teendőket rónak ezek a másik csoportra. Bonyolult szövevény ez, eligazodni benne úgy lehet, ha folyamatos az információ- áramlás. Innét már csak egy lépés választ el attól a kézenfekvő megállapítástól, bogy az érdekek egyeztetésének, esetleges ütköztetésének lezajlása nem esetleges, véletlenszerű, hanem szervezett. Formád vannak, illetve, kellene hogy legyenek.

Érdekes megoldáshoz nyúltak az egyik gépipari üzemben. A műhelyekre, a brigádokra bízták annak meghatározását, mennyivel tudnák csökkenteni a normaóra-elhasználást? Csupán annyit közöltek központilag, hogy a vállalati eredmény növeléséhez 30 ezer normaóra megtakarítása szükséges. Demokratikus úton, vitákkal, érdekegyeztetésekkel végül is 38 ezer normaórát „szedtek össze”! Egyszerűbb lett volna elrendelni? Igen. Az üzemrészek, a műhelyek megkapják a papírt, s kész. Igenám, de rögvest föllángol a vita. tőlünk miért ennyit, azoktól miért csak annyit?! Telnek a hetek, s az intézkedés végrehajtása sehol. A műhelyek, a brigádok megbeszélése három nap alatt lezajlott. Utána senki nem huzakodik, hiszen maguk szabták meg a lehetőségéket; a végrehajtás azonnal megkezdődhetett.

vaj

A részvétel értéke

Fentiekkel távolról sem azt kívántuk sugallni, hogy mindenben és mindenkor helye van a demokratikus módszereknek. Csupán arra villantottunk fényt,

.................................hogy még olyan „rázósnak” tar* tott ügyekben is, mint a norma- 5 óra-megtakarítás, tetemes erő- — Békepárt? —* nézett Pál- £ forrásokat nyithat meg a mun- kóra gyanakodva az elnök. Majd ; kahelyi demokrácia. Az, amikor kézbe vette a röplapot és azt £ nem kész tényeket közölnek az mondta: „Hagyja itt. Amikor j időm lesz megnézem”. ' :

Palkó értetlenül állt egy 5 icfeig, miért nem olvassa el az elnök mindjárt? De aztán arra

Előfordul. A forgácsolóüzemiek azt állítják termelési értekezletükön, hogy az öntöde — ha megszorul — tisztítás nélkül adja át az öntvényeket. A dolognak híre megy, néhány nap múlva már arról beszélnek a ‘“"gyárban, hogy „jól nekimentek az ön tüdőseknek”, Csak éppen a két üzem gazdasági és politikai vezetői nem váltanak szót egymással. „Kényes” az ügy. Pedig tolmácsolni kellene, .mi hangzott el a partnerüzem tér-» meJési értekezletén. Sőt, leülni az érintett művezetővel, az öntvénytisztítók brigádjával: ezt mondták nálunk rátok. Kiderülhetne, hogy felületességről vagy „betervezett” lazaságról lebben- tette fel a fátylat a termelési tanácskozáson elhangzott bírálat. Hiszen megtörténhet, hogy az öntöde jelentős termelésnövekedése ellenére a tisztítók létszáma egyetlen fővel sem gyarapodott. meid; erre nincs bérkeret. Arra igen. hogy a forgácsoló szakmunkások sakkal nagyobS bérért tegyék ezt...?

Apró példa. Mindennapi. Közepes gyár, vállalat életében tucatjával lelhető valamennyi munkanapon. Ahogy örömmel látni ma már az ellenkezőjét.

— Akkor jöjjön beljebb — hívta az irodába az elnök.

Ott bent mindjárt a röpcédulát fejtette ki Palkó a nadrág- korcából. Az elnök nem tudta mire vélni a dolgot, ezert rászólt: „No mondja”.

— Máris, csak kifejtem ezt a cédulát. Az elnök elvtársat érdekelni fogja, mert ez — lobogtatta meg örömmel — röpcédula.

— Röpcédula? — lepődött meg az elnök. —1 Ki adta ki és hol?

— Azt nem tudom. Csak azt, hogy Pesten tették postára. Az aláírója: Békepárt

gondolt, valami sürgős dolga le- ] hét és nyugodtan akarja átnéz- £ ni. }

Amikor Palkó kijött az el- j nőktől, bent volt már a föld- » munkások szakszervezetének a S könyvtárosa. Bement a könyv- S tárba böngészni, hogy csak tel- £ jen az idő. Közben figyelte, mi- : kor jelenik meg a lapbizományos. Elébe is sietett, amikor meglátta, hogy jön, és gyorsan elmesélte annak a röpcédula történetét. Az azonnal döntött: aznap este nem tart próbát a dalkar. Mert csinálni kell valamit. De mit? Közben ujjaival lobogó szőke haját gereb- ! lyézte. '■

U

»Palkó összeharapta vastag aj- jj kát, majd odasúgta a lapbizo- : mányosnak: „Ma este két kré- £

ta elég lesz”. £

»

— És? — nézett rá a lapbi- :

, 'zományos. :

— Kerítés mindenfelé van — £

mondta Palkó. — Kétfelé me- j gyünk. De bicikli nélkül mész te ! is. Holnap hadd olvassák, akik : arra mennek, amerre mi az éj- ! szaka járunk: „Dugjátok el a ! gabonát!” Néhány helyen pe- £ dig alá: „Békepárt”. ;

'^ohrtatása kövptkvrrk) £

emberekkel — „műhelyünknek 1700 normaórát kell megtakarítani” —, hanem részvételüket kérik a végeredmény kialakítá sában. Aminek nem pusztán az az előnye, hogy a közreműködő a döntést a magáénak érzi, hanem az együttgondolkodásra nevelés, a látóhatár tágítása, a mit miért megmagyarázása szintén az előnyökhöz sorolható.

>'e feledjük: az érdekütközésnek, a gyáron, vállalaton belüli viharoknak sűrűn semmi más oka nincs, mint a tájékozatlanság. Az, hogy vélt és való érdekek, tényleges mulasztások és fegyelem-szabta kötelezettségek terhei összevegyülnek. Többet bízni az emberekre, s többet követelni tőlük — a munkahelyi demokráciának ez aranyszabálya. S ebben benne foglaltatik az is. hogy érdekeiket képviselhessék. Elmondhassák, védhessék, s mások megtehessék ugyanezt. Kiderülhet: valójában ugyanazt akarják, csak más úton, eltérő eszközökkel. Kiderülhet: az érdekek szemben állnak. Akkor választ kell keresni arra, miért? S a feleletet legjobban megint csak az egész közösség találhatja meg.

A rugalmasság képessége

Elgondolkoztató tapasztalatokra vezetett az a vizsgálat, melyet a Munkaügyi Minisztérium végzett a kollektív szerződések végrehajtásáról. Egyebek mellett megállapították, hogy több helyen a kollektív szerződés idejétmúlt előírásait azért nem módosították, mert „a változással nem akartak nyugtalanságot kelteni”. Ügy tűnik, ahogy ebben a kérdésben, úgy az érdekegyeztetésben is, az állandóság fogalma fölcserélődik a merevséggel. Bizonyos alapalvek, akár a munkahelyi demokrácia; akár a kollektív szerződés esetében, legyenek válóban változatlanok. Am a részletek tekintetében éppen a rugalmasság képessége adja a közösség erejét, előbbre jutásának alapját. Az a képesség például, hogy összevetik a maguk és más csoportok érdekeit, s ésszerű engedmények segítségével alakítják ki az összhangot.

Minél nagyobb, s ennél fogva minél bonyolultabb a gyár, a vállalat szervezete és tevékenysége, annál jelentősebb szerephez juthat a munkahelyi demokrácia fóruma és gyakorlata, mint az érdekek ütközésének, egyeztetésének színtere és módszere. A termelés technikai, technológiai és emberi tényezőinek sokaságát az utasítások és a demokratikus fórumokon hozott megállapítások értő ötvözésével lehet egy sorba, egy cél irányába állítani.

Mészáros Ottó

A DÉMÁSZ Hódmezővásárhelyi Üzemigazgatóság hálózat- szerelési osztálya értesíti a lakosságot, hogy 1974. december 3-án az alábbi létesítményeket

feszültség alá helyezi:

Gyoípárosi üdülőtelep 20 kV-os hálózat és 2 db BOTR 20/160 állomás. Mezőkovács háza GFV Gabonafelvásárló 20 kV-os vonal és VOTR 20/2x250 állomás.

A BUDAPESTI MEZÖGAZDASÄGI GÉPGYÁR BÉKÉSI GYÁRA, BÉKÉS, VII. 1/1.

felvételre keres

henre**#®, lakatom stakes betanított munkásokat és férfi segédmunkásokat

Bérezés megegyezés szerint. — Heti 44 órás munkahét Jelentkezni lehet szombati nap kivételével mindennap 8 órától 15 óráig, a gyár üzemgazdasági osztályán.

176138

\