Békés Megyei Népújság, 1974. december (29. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-21 / 298. szám

Harminc éve történt Igazi nemzeti újjászületés volt Erdei Ferenc visszaemlékezéséből Arany Bikában Mb- Sank, akik akkor politikai szer" vezesben részt vettünk. Az elő­készítés idején, néhány nappal a nemzetgyűlés alakuló ülése előtt, Gerö Ernő félrehívott, és elmondta, hogy a szövetségesed körében — amelyben köztudot­tan a szovjetek, az amerikaiatCj az angolok és a franciák képvi­selői vettek részt — kialakult a Javaslat a kormány összeté­teléi«. Az elgondolás az volt, hogy legyenek a kormányban azok a horthysta tábornokok — hárman voltak —. akik a bér ketárgyalásókat kezdték, továb­bá legyen benne minden ala­kuló koalíciós pártnak valame­lyik képviselője. Az előzetes megbeszélések során — mondta Gerö — az alakult ki, hogy a beüügyminiszterség a Nemzeti PaiEsatpártnak jusson, s annak képviseletében én vállaljam el, '«kinifcve jogi végzettségemet is. A nemzetgyűlés egyhangú­lag megválasztotta az Ideigle­nes Nemzeti Kormányt. Vitéz Dálnoki Miklós Béla pártonkí- vüli lett a miniszterelnök, dr. Vásáry István kisgazdapárti a pénzügyminiszter, dr. Gyön- »yössy János kisgazdapárti a külügyminiszter, gróf Teleky Géza pártonkívüli a kultusz- miniszter. Vörös János ^tábor­nok pártonkívülj a honvédelmi miniszter. Nagy Imre kommu­nista párti a földművelésügyi miniszter. Gábor József kom­munista Párti a kereskedelem­ügyi miniszter, dr. Valent íny Ágoston szociáldemokrata pár­ti az igazságügy-miniszter. Ta­kács Ferenc szociáldemokrata párti az iparügyi miniszter, Fa­raghó Gábor tábornok, párton- irfviili a közellátásügyi mtniszr tér. dr. Molnár Erik kommu­nista párti a népjóléti minisz­ter és én a belügyminiszter, a parasztpárt részéről. Telekynek csak a címe volt meg, s bár valóban arisztokra­ta családból származott, egye­temi professzorként élt és dol­gozott. Dálnoki Miklós Béla, aki árt állt hadseregével, Faraghó Gá­bor, aki a béketárgyalásokban közreműködött, Horthy meg­MzfeSMl, IffH horthysta tá­bornokok voltak. Leginkább Vörös Jánosban voltak mér lyóbbról fakadó pozitív voná­sok: ax éles Bzembefordulág a nyilasokkal és a németek ellen fordított magyar hazai iság. Ké­sőbb, a kormányban is csak Vörös Jánossal tudtam emberi szót váltani a tábornokok kö­zül De ahogy tapasztaltam, így voltaik a többiek is. A másik két tábornok inkább csak a helyzetéből adódó együttműkö­dést tanúsította, de ahol leher tett. visszahúzódott. Az országnak akkor csak egy része szabadult fel és akik ép­pen ezen a területen voltak, azokbéjl lettek a miniszterek, államtitkárok. minisztériumi munkatársak. Munkatársak alatt persze néhány személyt kell érteni, hiszen egy épület­ben voltak az összes miniszté­riumok Debrecenben és egy rrj- nisz tóriumnak jutott néhány szoba. Kis minisztériumok vol­tak. A belügyminisztériumban három államtitkár volt. Zöld Sándor, a kommunista párt ré­széről, Vásáry a kisgazdák ré­széről és Kiss Roland a szoci­áldemokraták részéről. Az ap­parátus azokból állt. akiket fel tudtunk kutatni. Hogy milyen körülmények között működ­tünk? Hideg szobákban, télika­bátban. Egyszer jelentkezett Hajdúszoboszló küldöttsége, öten voltak. Előadták, hogy van egy gondjuk, miniszteri rendel­kezést kémek. Szobásaién a ma­lom tulajdonosa elroént, a ma­lom be van zárva, nincs őrlés, nincs liszt. Miniszteri felhatal­mazást kémek, hogv kinyithas­sák. Mtt is mondhattam volna: nyissák ki és őröljenek. Megirt tunik még erre egy pohár répa­pálinkát. de csak nem akartak elmeinni. Űjra és újra végignézi­tek rajtam. Aztán megszólalt az együk: miniszter úr, nincs ma­gának jobb kabátja? Egy kurta mükádóim volt, még 40 pengőért vettem. Mondtam, hogy ez van. Erre elmondták, hogy van ne­kik néhány birkalbőrük a pad­láson, szabhatnánk belőle egy jé kabátot. Ügy emlékszem, mintha ma lett volna, megfor­dulta fejemben, elfogadhatom-e én ezt Aztán elfogadtam a meghívást, mert mondták, van nekik egy remek szűcsük, aki Párizsban is dolgozott 40 esz­tendeiig. Az 6 általa varrott bundában jártam néhány évig. Ezek a napok az államszerve­zés napjai voltak. Már Buda­pest felszabadulása titán meg­érkezett Szebenyi, a későbbi belügyi államtitkár, s mondja nékem. Pesten is szervezik már a rendőrséget. Tőle hallottam először Kádár János nevét. Szer benyi mondta. Kádár János Bu­dapesten rendőrkapitány-he­lyettes, mellette dolgozott és úgy beszélt róla. mint kiemel­kedő személyiségről. Azokban a heteikben, hóna­pokban. a felszabadulás után a Szovjetunió is, mi is. olyan po­litikát csináltunk, s erre olyan támogatást kaptunk a néptől, hogy úgy éreztük, megnyertük a csatát, a magyar nép tömegé­vel mellénk állt. Komolyain hit­tük ezt. pedig nemcsiak olyan falukutatók voltak ott. mint én, hanem nagy csatákban meged- zett nemzetközi politikusok is. Amikor a választójogi törvényt tárgyaltuk, én egy kicsit aggo­dalmaskodtam is, hogy végte­lenül tág lesz ez a törvény, de tulajdonképpen sem a kommu­nista párt képviselői, sem én, sem más baloldaliak nem fél­tünk. mert abban a hitben vol­tunk, hogy teljesein megnyer­jük a népek A vÜlaszStal a«J . snények nagyon megdöbbentet-1 ■bek bennünket, kommunista barátaimmal együtt. Később derült ld, hogy amíg az állam «érvéi részéről tiszta. törvé­nyes volt minden, a választási előkészületekben a jobboldali «rők. főleg a kisgazdapárt jobb- snámyán, óriási kommunistáéi-j lenes uszítást folytattak, igény­be véve még a fasiszta erők nem Ida létszámú maradékéi. És nem utolsósorban az egyház ki neki agitált óriási erővei, szervezettel. Tulajdonképpen a: választások előtti elképzelésünk- j ben volt valami optimista nai-! vitás, amit a néphangulat ugyan! indokolt, de mint marxistáknak tudnunk kellett volna, hogy mindaz, ami nálunk osztályvi­szonyokban a történelem során kialakult, nem múlhat el egyik napról a másikra. Tulajdonkép­pen akkor jöttünk rá, hogy a munkásosztály, a parasztság a ( hatalmat csak óriási harcok árán tudja majd megszerezni, j Igazi nemzeti újjászületés volt az. Mindent a felszabadulás utá- j ni hónapokban igyekeztünk pó­tolni. Szinte hihetetlen, ameny- nyit akkor teljesítettünk. A tör­ténelmi szituáció feldobott ben­nünket, hatott egy belső nem­zeti önbecsülési komplexum is, hogy amit elmulasztottunk, utó­lag pótoljuk. Ezért mindenre képesek voltunk. A nemzeti ösz- szeüogásnak, de talán még in­kább az osztályszövetségnek a lagtöményebb történelmi meg­nyilvánulása volt ez az időszak. Ügy érzem, tőkeként kell ezt ka­matoztatni a mában is. fin sze­mély szerint az új korszakot mindenképpen 1945-től «ámíta­nám, ellentétben néhány törté- i nésszel, ideológussal, még akkor; is, ha a hatalom kérdése csak 1949-ben dőlt el. Mert a magyar nép új rendjét azóta, 1945 óta építi, még ha ez az építkezés akkor roppant nehézségek, har­cok árán kezdődhetett is csak eL 1S44. december 21. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben A Magyar Nemzeti Függet­lenségi Front 1944. december másodikén toriént megalakulá­sa és programnyilatkozatának közzététele után felgyorsultak az események. A felszabadított területek ideiglenes központjá­nak tekintett Debrecenbe egy­más után érkeztek a különbö­ző pártállású politikusok; itt volt a szovjet főparancsnokság és itt indultak meg a Szovjet­unió támogatásával az új, de­mokratikus állam törvényhozó és végrehajtó hatalmi szervei­nek megalakítását előkészítő tárgyalások. Ezek eredménye­ként december 12-én megala­kult az Ideiglenes Nemzetgyű­lés Előkészítő Bizottsága, amely december 21-re össze is hívta a nemzetgyűlést. A rendkívüli körülmények között rendelke­zésre álló nyolc nap különleges és hősi erőfeszítéseket követelt. Mégis sikerült a jelölések meg­szervezése! A választási megbí­zottakat a felszabadult ország­részekbe szállító teherautók így időben érkezhettek vissza a vá­lasztott képviselőkkel Debre­cenbe, az Ideiglenes Nemzet- gyűlés megnyitására. MM* H*it HMBHt U. Az Ideiglenes IfemsetgyfRés no képviselője (később Budapest 4a az egész eraág fetszabade- lása után ez a szám 498-ra bővült) 1944. december 21-én a nagy múltú debreceni református kollégium oratóriumában gyűlt össze az első ülésszak megnyitására (Képünk as akkori résztvevők egy csoportját mutatja.) A nemzetgyűlés összetétele az akkori erőviszonyokat tükrözte. Néhány, a németekkel végül is saakítő horthysta mellett a népi erőknek, a dol­gosé tömegeknek jelentő« többsége alakult kL (71 kommunista. H kisgazda, lg ssoetáldemek- swta, IC paraoztpirti, lg polgári demokrata képviselő mellett a szabad azakszervoastekMfc Ci a párteokívüiiekeek 19—19 küldött« foglalt helye« a gnilrr—i*~*rmn p „1044. december Sí-én, Deb­recenben, a magyar független­ségi eszme ősi várában össze­gyűltek a magyar nép hivatott képviselői, hogy megalkossák az Ideiglenes Nemzetgyűlést.” 1919-ben a magyar forradal­mat leverte az idegen katonai túlerő. De 1945-ben a történel­münk sorsfordító tavaszán az októberi forradalom vörös csil­lagos katonái űzték ki hazánk­ból a fasiszta hordákat. Először történt meg nemze­tünk életében, hogy egy had­sereg, amely súlyos áldozatokat követelő harcokat vívott szerte Magyarországon, nem elnyo­mást és szolgaságot hozott. Le­hetővé vált, hogy népünk le­mét kezébe vegye a hatalmat és 1919 örökségét is folytatva építse emberhez méltó ottho­nát, a szocialista hazát. De hadd idézzem tovább « történelmi idők * reményt keltő szózatát: „Ezer sebből véred, végvo szélybe került hazánk megmen­tésére rendkívüli erőfeszítésekre van szükség! Az nem lehet, hogy mine' tünk elsüllyedjen a sírban, melynek szélére taszított ben­nünket a Németországgal kötött átkos szövetség! ... Nem lehet, hogy a németi zsoldban álló Szálasi-bűnszö- vetkezet hazaárulása miatt egyedül Magyarország pusztul­jon Németország csatlósaként, egyedül Magyarország ne ven. sen véget a szabad népek ellen vívott esztelen és öngyilkos há­borúnak, egyedül a magyarság ne vegye ki részét a hazáját lei gázó német rablók megsem­misítéséből 1 ;.. Nem «abad ölbe tett kén: zel nézni, hogy a magyar ha­zát egyedül az <mosz hadsereg szabadítsa fel a német Járom alóli ... Álljon talpra a nemzet szent szabadságharca a német elnyomók ellen) ... Az Ideiglenes NemzetgyA- lés azért ült össze, hogy le­gyen, aki a magyar nép, ■ ma­gyar nemzet, a magyar állam nevében cselekszik! ... Az Ideiglenes Nemzetgyű­lés megalakulásával a magyar nép végre maga dönt aorsa fö­löd! ... Sorsunk nehéz, de hittel hisszük, lesz magyar újjászüle­tés! Tudva tudjuk: lesz magyar felemelkedés! A bizton eljöven­dő erős, boldog Magyarország alapjait akarjuk lerakni. ... Nemzeti egységet akzw runk! Magyarország a magyar nép országa legyen! ... Földreformot akarunk! Földhöz juttatunk gok százezer föld nélküli és szegény parasz­tot, hogy gvarapítsuk a magyar nemzeti erőt ég évszázadokra megszilárdítsuk a demokratikus magyar államrendek" • Az a papír, amelyen három évtizeddel ezelőtt „Az Ideigle­nes Nemzetgyűlés Szózata a magyar néphez" — városokba és falvakba eljutott, az idők folyamán nagyon megfakult, de a megtett út fényesen hirdeti a megjósolt Jövőt BgrócsM Msádig

Next

/
Oldalképek
Tartalom